Brokkolifőzelék csirkenyársakkal

A kánikula beálltával étkezési szokásaim is változnak: a húst még kevésbé kívánom, viszont a főzelékekre vevő vagyok. A tök sajnos tiltólistán van Patriknál a kapor miatt, a zöldborsót meg kicsit már unom, ezért kipróbáltam, milyen lehet brokkoliból (mintha más lehetőség nem is lenne). A kebab ötlete még akkor jött, mikor nem volt ilyen meleg, most nem merném beizzítani a sütőt, de kellő türelemmel serpenyőben is süthető, vagy ami a leggyorsabb – Actifryban (akkor persze nem pálcikán). Ez a pálcás husi egyébként nagyon gyerekbarát, a szemivegetáriánus Panni is vígan falatozott a nyársról, mintha csak nyalókát vagy jégkrémet enne.



Hozzávalók a főzelékhez:

1 szép fej brokkoli
kevés olívaolaj
néhány szál újhagyma
kevés víz
só
1 pohár tejföl
2 tk. liszt

A brokkolit megtisztítottam, leveleit, kemény szárát levágtam, rózsáira szedtem, megmostam. Az újhagymát felaprítottam. Egy kevés olajon megpároltam, rádobtam a brokkolirózsákat. Kevés vizet önöttem rá, megsóztam és fedő alatt kis lángon puhára pároltam. Végül 2 tk. lisztet elhabartam csomómentesen 1 pohár tejföllel és behabartam vele a főzeléket.

Hozzávalók a kebabhoz:

50 dkg darált csirkehús
1 tojás
1 csomó újhagyma fehér és világoszöld része felaprítva
kisebb csokor zellerzöld felaprítva
1 tk. borsikafű (csombor)
só
előzőleg vízbe áztatott hurkapálcák

A hozzávalókat alaposan összekevertem és nedves kézzel hosszú rudakat formázva rátapasztottam a hurkapálcákra a husit. Megkentem olívaolajjal a tetejüket. Grilltálcán max. hőfokon, grill funkcióval mindkét oldalukat kb. 10 percet sütöttem. A második menet már nem pálcás lett, csak kis golyókat formáztam belőle.

2010. jún. 10. 12:20 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Babagasztro, Férjem kedvére, Magyaros, Szárnyas, Zöldségétel
Címkék: borsikafű, brokkoli, csirke, darált hús, főzelék, zellerzöld

Tamarindos paradicsomleves

Most mondhatnám, hogy megint egy comfort food, nekem legalábbis iszonyú jólesett ez az édes-savanykás, a szokásosnál kicsit sűrűbb, fűszeres leves. Állandó helye lesz az étlapon, tekintetbe véve, hogy fél óra alatt elkészül és a kamrában általában minden alapanyag a rendelkezésre áll. A gyanútlan férfifogyasztókat inkább ne terheljük a tamarindos jelzővel, csak bizalmatlanságot szül. Patrik arcáról legalábbis nem sok jót olvastam le, viszont a leves később kifejezetten ízlett neki. Én magam is csak ismerkedem a tamarindszirup használatával, korábban összepréselt szárított termést vettem, amit vízbe kellene áztatni és ahhoz nem volt lelki erőm, de a kis dobozkában kapható sűrű szirupváltozat könnyen kezelhető és nem is vészes az ára (egy kisebb doboz kb. 400 forint, Ázsia-boltban, indiai boltokban kapható). Paradicsomchutney-hoz és édes-savanyú ételekhez is használható többek között. A dél-indiai konyha különösen kedveli, leveseket, lencsés ételeket savanyítanak vele.

Hozzávalók 4 főre:

2 gerezd fokhagyma
kb. 2 cm friss gyömbér
2 zöld chili
kevés olívaolaj
1 tk. őrölt római kömény
1 tk. őrölt koriander
1 marék korianderzöld vagy zellerzöld felaprítva
8 dkg vörös lencse
2 doboz aprított hámozott paradicsomkonzerv
1/2 l alaplé (pl. DM-es biokockából)
1 ek. tamarindpaszta

Tálaláskor:
néhány ek. natúr joghurt vagy tejföl
aprított zeller- vagy korianderzöld

A megpucolt fokhagymát és gyömbért meg a zöld chilit felaprítjuk és kevés olívaolajon megpároljuk. Hozzáadjuk a száraz fűszereket, majd a felaprított koriander-vagy zellerzöldet, jól összeforgatjuk. Ekkor hozzáadjuk a vörös lencsét és a hámozott paradicsomot is, majd felöntjük az alaplével, felforraljuk. Ekkor belekeverjük a tamarindpasztát. Kb. 20 percig főzzük, majd botmixerrel kicsit pürésítjük, de nem cél, hogy teljesen homogén legyen. Zöldfűszerrel elkevert tejfölpöttyökkel tálaljuk.

Forrás: Olive 2009/március

2010. jún. 4. 8:13 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Csípős, Gyors vacsora, Keleti, Leves, Zöldségétel
Címkék: fokhagyma, gyömbér, hámozott paradicsom, korianderlevél, őrölt koriander, őrölt római kömény, tamarindpaszta, vöröslencse, zellerzöld

VKF 10.- A nosztalgia jegyében: Mama-leves

Gyerekkorom kulináris élményei után kutatva rögtön egyértelmű volt, hogy az inspirációt anyai ágon kell keresnem. Anyukám fantasztikusan főz, és nála gondosabb, figyelmesebb  vendéglátóval még nem találkoztam. Minden évben hatalmas befőzéseket bonyolítanak apukámmal, hogy az egész családot ellássák télire finomságokkal. Ehhez a gondoskodáshoz a mintát anyának is nagymamám adta, aki szintén minden fellelhető terményt hasznosított télire és a látogatóknak mindig adott ajándékba néhány üveggel. Ha épp válságban vagyok, mert összecsaptak fejem felett a háztartás hullámai, mindig rájuk gondolok, hogy erőt merítsek példájukból. Azzal nem áltatom magam, hogy a maga teljességében sikerül továbbvinnem az örökséget, de legalább törekszem! A befőzés terén még gátlásaim vannak, azt a hagyományt egyelőre húgom ápolja, de mindenesetre tudom, hova szeretnék fejlődni.:)

Gyerekkoromban két-háromhetente leutaztunk Kiskőrösre a nagyszülőkhöz, a mamáékhoz, ahogy mi mondtuk. Már a kocsiban ülve azon járt az eszünk, a mama vajon milyen finomsággal vár minket. Isteni kakaós és mákos kalácsot sütött például, meg lekváros fánkot, nagy pogácsákat, élesztős palacsintát, túrós és meggyes lepényt. Most mégsem süteményreceptet közlök tőle, hanem minden unoka kedvencét, a mama-levest. Már a név is az unokák leleménye, mert ennek a szükségből született levesnek még neve sem volt addig, míg az egyik unoka, arra a kérdésre, hogy mi legyen az ebéd, kapásból rávágta, hogy mama-leves. Szakácskönyvben hiába keresnénk, ez a mama alkotása, és a szükségből erényt kovácsoló asszonyokat dicséri. Sava-borsát a sóval eltett darált pritaminpaprika adja, amit mama minden évben rakott el télire, hogy legyen mivel ízesíteni a leveseket. Vízen, hagymán, és a darált paprikán kívül nem is volt sok más a levesben, ami még elengedhetetlen alkotóelem volt, az a betűtészta. Ennek fényében könnyen kitalálható, hogy miért volt épp ez a leves minden unoka álma: nem volt benne semmi gyanús elem, például fehérrépa, sárgarépa kockára vágva, amit illendő lett volna szülői nyomásra elfogyasztani, mégis ízletes volt, és csak a mama tudott ilyet. Anya nem is próbálkozott a reprodukcióval, pedig sokszor kértük Pesten, hogy főzzön végre mama-levest, de tudta, hogy úgysem lenne olyan, mint az igazi. Meghagyta ezt a kiváltságot a mamának. Én sem főztem volna soha, ha Lila Füge nem szólít fel a nosztalgiázásra, de neki köszönhetően, most már én is  megfőzhetem a már most kifejezetten finnyás kislányomnak. A vicc pedig az, hogy a leves varázsa még mindig hat: tegnap Panni kinézte a kanalat a számból, és addig balhézott, míg ő is kapott  mama-levest. Nagy megdöbbenésemre  tőle szokatlan lelkesedéssel nyelte a betűtésztákat.:)

Mama-leves 

Hozzávalók:
1 nagy fej vöröshagyma
1-2 ek. olaj
2 l víz
1 közepes paradicsom
1 paprika
1 csokor zeller zöldje
kb. 6 tk. sós darált paprika
só
levesbetét: betűtészta

A hagymát apróra vágjuk, olajon üvegesre pirítjuk. Hozzáadjuk a darált paprikát, elkeverjük, majd felöntjük a vízzel. Beledobjuk a negyedbe vágott paradicsomot, a kicsumázott, félbevágott paprikát és a zellerzöldjét és közepes lángon fedő alatt főzzük, közben ha még kell, sózzuk. Forrás után mésékeljük a lángot, és mikor már a zöldségek nagyrészt megpuhultak, hozzáadjuk a tésztát. Mikor a tészta megfőtt, kész a leves.

Mivel a leves lényegét a pritaminpaprika adja, ideírom ennek az ízesítőnek is a receptjét.

Sós, darált pritaminpaprika télire:

pritaminparika
só

A paprikákat nagyon alaposan megmossuk, kicsumázzuk, a fehér ereket is kivágjuk és kisebb szeletekre szeljük. Papírtörlőn vagy konyharuhán megszikkasztjuk-megszárítjuk. Mikor már teljesen szárazak a szeletek, húsdarálón ledaráljuk és egy nagy edénybe téve lesózzuk. 1 kg paprikához 25 dkg sót számolunk. Jól összeforgatjuk a sóval, és állni hagyjuk, míg a só teljesen fel nem olvad. Ekkor tiszta, sterilizált üvegekbe töltjük és légmentesen lezárjuk.
Zöldséglevesekhez, gulyásleveshez, pörkölthöz finom és egészséges ízesítő.

2007. nov. 9. 7:21 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, VKF!, Zöldségétel
Címkék: betűtészta, családi recept, darált pritamin, paprika, paradicsom, vöröshagyma, zellerzöld