Téli gyümölcssaláta

Zsófinál a brunchon kóstoltam ezt a különleges gyümölcssalátát, ő pedig Smitten Kitchentől vette az ötletet. A friss almából-körtéből és szirupban megduzzadt aszalt gyümölcsökből álló desszertnek a vanília és a csillagánizs ad különleges aromát, ami engem nagyon megfogott. Azóta a tágabb családomon is teszteltem, ott nem aratott osztatlan sikert, de a kísérletező kedvűeknek biztos ízleni fog. Újabb pluszpont a csillagánizs-gyümölcs párosítás javára.

Hozzávalók:

3/4 bögre cukor
4 bögre víz
3 csillagánizs
1 rúd vanília félbevágva
8 szem aszalt sárgabarack
8 szem aszalt szilva (eredetileg füge)
1 citrom héja és leve
3 körte
3 alma
egy fél gránátalma

Egy kisebb lábasban feltettem a vizet és a cukrot főni, beledobtam a csillagánizst, a félbevágott vaníliarudat és a citromról lehántott héjdarabokat. Felforraltam és addig főztem, míg fel nem oldódott benne a cukor. Néhány percig hagytam hűlni, majd belekevertem a félbevágott aszalt gyümölcsöket. Hagytam teljesen kihűlni a szirupot.

Közben az almát és a körtét meghámoztam, kimagoztam és hosszában vékony szeletekre vágtam és egy tálban összeforgattam a citrom levével.

Miután a szirup kihűlt, egy nagy fedeles salátástálba öntöttem az almával-körtével együtt és lefedve éjszakára a hűtőbe raktam.

Másnap egy szűrőlapáttal kiszedegettem egy tálalóedénybe a gyümölcsöket ( a fűszereket eltávolítottam közülük), meglocsoltam egy kis sziruppal és megszórtam egy fél gránátalma magjaival.

Megjegyzés: a kihalászott vanília megszárítva felhasználható még házi vaníliás cukor készítéséhez (dugjuk egy üvegbe és temessük be porcukorral).

2010. febr. 25. 5:30 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Vendégváró, Saláta, Édes kis semmiség, Reggeli
Címkék: alma, aszalt sárgabarack, aszalt szilva, citrom, csillagánizs, gránátalma, körte, vanília

Fehércsokimousse

Őszintén szólva még soha nem készítettem mousse-t, mert mindig olyan recept akadt az utamba, amiben a tojásfehérje nyersen domborít, és attól én mostanában félek. (Ez a félelem – belátom – irracionális, gyerekkoromban még lelkesen kanalaztam a felvert nyers cukrozott tojássárgáját.) Tim új könyvében viszont megláttam ezt a pofonegyszerű verziót és miután kiderítettem, mi lehet a Schmand nevű hozzávaló (tejföl, legalábbis szerintem), gyorsan meg is csináltam, majd gyorsan meg is ettük. Ismétlés várható, mert bevált a recept.

 

Hozzávalók 5-6 kis tálkához:

20 dkg fehércsoki
20 dkg 20 %-os tejföl
1 rúd vanília kikapart magja vagy 1 tk. házi vaníliás porcukor
30 dkg habtejszín

A csokit vízfürdő felett megolvasztjuk. Ügyeljünk rá, hogy a víz ne forrjon alatta, mert akkor kásásodhat. Utána hagyjuk kicsit hűlni, majd keverjük el a tejföllel és a vaníliával. A tejszín kb. 1/3 részét keverjük hozzá, a többit verjük habbá és óvatosan forgassuk bele a kb. kézmeleg csokis keverékbe. Töltsük kis tálkákba és hűtsük be min. 3 órára.
Friss gyümölccsel, pl. eperrel tálaljuk.

Tim Mälzer Kochbuchja alapján.

2008. ápr. 28. 15:00 | 18 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Babagasztro
Címkék: 1 éves kortól, fehércsoki, tejföl, tejszín, vanília

Gépkutyát kaptam, lájf! - nekem is lett fagyigépem

Azt eddig is tudtam, hogy könnyen lelkesedő típus vagyok, és ami érdekel, abba nagy erőkkel vetem bele magam. Mégis mikor elkezdődött a nagy fagyihadjárat (lsd. Hedonism és Chili vonatkozó műveit), abban a biztos tudatban olvasgattam a posztokat, hogy engem ugyan rá nem vesznek, hogy fagyigépet vegyek, így is tele már a konyha, meg egyébként is, nem vagyunk azok a fagyifaló típusok. Még élénken élt az emlékezetemben az a szocialista időkben vásárolt fagylaltkészítő gépezet, mely aztán évekig porosodott szüleim kamrapolcán. Működés közben ugyanis a fagyasztószekrényt résnyire nyitva kellett hagyni, és ez már akkor sem tűnt a legenergiatakarékosabb megoldásnak. Szóval immunitásom biztos tudatában olvastam, szívtam magamba a sok információt.

Arra azonban nem voltam felkészülve, hogy Ana egyre-másra pakolja föl a gusztusos fagyikat, és olyan kedvvel ír róluk, hogy attól még én is ellágyulok. Szóval befészkelte magát a gondolat, hogy mégiscsak jó móka ez a fagyi, megemlítettem férjemnek is, aki nagy kütyümániás, és kedvenc műfaja a használati utasítás. El lehet képzelni, mekkora ellenállást tanúsított. Még aznap beszereztem a gépet, egy csinos kutyust kék fülekkel. (lsd. lejjebb)

Az első fagyi Chili karamellafagyija lett, tekintettel jó uram ízlésére, de nem bántam meg, isteni. Nem hittem, hogy a só ennyit dobhat rajta, de tényleg szuper.

Viszont aki hasonló vállalkozásba fog, számoljon a következményekkel, miszerint nemcsak fagyikat fog gyártani nyakra-főre, de a megmaradó tojásfehérjékkel is kell kezdenie valamit, tehát egyenes út vezet a fagyigéptől a csókok, szuflék, fehérpiskóták nem éppen fogyókúrás világába. Ami meg a családi békét illeti, nálunk azóta újra és újra fellobban a vita arról, hogy milyen fagyi készüljön, mert persze ebben az ízlésünk még véletlenül sem egyezik.

 

Karamellfagyi

(Chili és Vanilia receptje)

Hozzávalók:

10 dkg és 3 ek. kristálycukor

2,5 dl tejszín

2,5 dl tej

5 tojássárgája (csak 3-at tettem bele)

nagy csipet só

1 kk. vaníliakivonat (1 cs. vanilincukor)

Először a 10 dkg kristálycukrot egy közepes méretű lábosban, kis lángon, kevergetve karamellizáljuk 1 ek. vízzel. Akkor jó, ha szép borostyánszínű.  Ekkor hozzáöntjük a tejet és a tejszínt, ettől meg fog keményedni az edény alján a karamell. Addig főzzük, míg ez a réteg teljesen fel nem olvad. Közben a tojássárgákat a 3 ek. cukorral robotgéppel habosra keverjük, majd lassan, óvatosan, folyamatosan kevergetve hozzáöntjük a karamellás tejet. Visszaöntjük a lábasba, sózzuk, vaníliát teszünk bele és folyamatosan kevergetve főzzük néhány percig, míg besűrűsödik egy kicsit. Hideg vízbe állítva lehűtjük, néhány órára vagy egész éjszakára a hűtőbe tesszük. Ezután a többit a fagyigépre bízzuk.

2007. máj. 13. 19:37 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Fagyi
Címkék: fagyi, karamell, tej, tejszin, tojás, vanília

Créme brulée

Hozzávalók:

6,5 dl zsíros tej (ha van, házi)

4 tojás

10 dkg kristálycukor

1 rúd vanília kikapart belseje v. 1 zacskó Bourbon vanília

kristálycukor a tetejére

A sütőt előmelegítjük 150 fokra, előkészítünk egy mély tepsit és 6 tűzálló (pl. kerámia) sütőformát.

Felmelegítjük a tejet, hogy remegjen a felszíne, de még ne forrjon. Egy tálban a tojásokat a cukorral és a vaníliával a robotgéppel habosra keverjük, majd hozzáadjuk a forró tejet és folyamatosan keverjük. Visszatesszük a lángra, addig melegítjük, míg besűrűsödik, vigyázva, hogy ne forrjon fel. Ezután beletöltjük a kis kerámia formákba, melyeket beleállítunk a tepsibe, amit előzőleg forró vízzel töltöttünk meg (a víznek az edények kb. 2/3-áig kell érnie). Tegyük a sütőbe és gőzöljük kb. 30 percen keresztül. Ha letelt az idő, vegyük ki, hagyjuk kihűlni, majd tegyük a hűtőbe. Tálalás előtt szórjuk meg a tetejét cukorral és karamellizáló pisztollyal olvasszuk rá. Hagyjuk a karamellt megkeményedni, majd egy kiskanál segítségével kéjesen törjük fel és kanalazzuk ki a mennyei krémet.

Joanne Harris A francia piac című művének karamellkrémét vetettem össze Chili és Vanilia útmutatásaival.

Megjegyzés: a sütési időt eredetileg Harristől vettem, így 45 percig volt a sütőben, emiatt teljesen megszilárdult a krém (Harris kiborítható krémet csinál belőle). Ezért itt a Chili által megadott idő szerepel. De lehet, hogy az állagát az is befolyásolja, hogy tejjel vagy tejszínnel készül.

Ez a filmrészlet pedig azt a momentumot mutatja, ami hosszú időre elültette fejemben a créme brulée gondolatát: :)

2007. ápr. 30. 23:50 | 17 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert
Címkék: amelie, karamell, tej, vanília, videó, youtube