Lecsókrémleves omlettcsigákkal

Végül ez készült a Gulyás Napon nálunk és nagyon nagy sikert aratott, még Panni is hajlandó volt megülni az ünnepet, azaz nyugodtan ült az asztalnál és evett (aki ismeri, tudja, ez nagy dolog). Akkor határoztam el, hogy  lecsóból csinálok krémlevest, mikor megláttam Beatbull receptjei között a ratatouille-levest. Érlelgettem szépen magamban az ötletet, de mire eljutottam volna a tettig, Beatbull beelőzött és megfőzte a maga verzióját. Sebaj, a Gulyás Nap épp alkalmasnak mutatkozott az utánfőzésre. A levesbetéten változtattam kicsit, egy gyorsabb változatot eszeltem ki a tojásos lecsó mintájára: így omlettcsigák készültek. A finnyásabbaknak főztem ki tarhonyát is, mert mostanában szívesen teszem levesekbe.
Az eredmény: esszenciális lecsóíz, krémes állag zöldséghéjak nélkül. Szerintem jobb, mint az eredeti.



Hozzávalók 2 személynek:

5 dkg apróra vágott bacon
1-2 ek. olívaolaj
1 nagy vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
4 paradicsom
2 nagy zöldpaprika
1-2 tk. sóban eltett darált pritaminpaprika (elhagyható)
3 dkg füstölt kolbász
frissen őrölt feketebors
só

Az omletthez:
2 tojás elhabarva
pici só

A hagymákat megtisztítjuk, apróra vágjuk. A paradicsomot, paprikát kicsumázzuk, kis kockákra vágjuk. A kolbászt is felkockázzuk.

Egy fazékban kiolvasztjuk a szalonna zsírját, ha nem elég zsíros, kevés olívaolajat is öntünk hozzá. Hozzáadjuk a vöröshagymát, majd a fokhagymát és üvegesre pirítjuk. Később hozzáadjuk a paprika-, paradicsom- és kolbászdarabkákat is, sózzuk , borsozzuk, ízesítjük darált pirospaprikával. Jól keverjük át, majd kis lángon, fedő alatt főzzük puhára (kb. 30 perc). Mikor kész, vegyük le a lángról, botmixerrel pürésítsük és passzírozzuk át egy nagy szűrön.

Az omletthez habarjunk el két egész tojást és egy palacsintasütőben kevés olajon süssünk belőle egy kerek lapot. Tekerjük fel, mint egy palacsintát és vágjuk vékony karikákra.
Levesbetétként szórjuk a levesbe.

2010. aug. 29. 8:15 | 7 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, Magyaros, Zöldségétel
Címkék: bacon, fokhagyma, füstölt kolbász, nemzeti gulyás nap, paprika, paradicsom, vöröshagyma

Majonézes padlizsánkrém

Egy alapvető, szinte mindenki által ismert étel, melyet eddig valamiért (főleg lustaságból, mert a sütés hosszadalmasnak tűnt) én még nem készítettem. De most, hogy átestem a tűzkeresztségen, nem is értem, miért húzódoztam eddig tőle – igazán egyszerű és nagyon finom (mondjuk ezt tudtam eddig is).
Ne vessetek rám követ, de fokhagyma nem került bele, viszont bolti majonéz annál inkább az egyszerűség kedvéért és a nyerstojásfóbia miatt.



Hozzávalók:

2 padlizsán
1 kicsi vöröshagyma
2 ek. majonéz
1/2 tk. só
frissen őrölt bors

A padlizsánokat néhány helyen egy késsel behasogatjuk vagy egy villával megszurkáljuk és előmelegített sütőben 190 fokon kb. 50 perc alatt megsütjük (kívül fekete foltok legyenek rajta). Ekkor félbevágjuk őket és egy műanyag vagy fa késsel kikaparjuk a húsukat.
A vöröshagymát megtisztítjuk, felaprítjuk és a padlizsánhússal és a majonézzel együtt  botmixerrel pépesítjük. Sózzuk, borsozzuk, pirítósra kenve fogyasztjuk.

Ihletet Gabojszától merítettem.

2010. aug. 16. 8:05 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Előétel, Kenőke, Reggeli, Zöldségétel
Címkék: majonéz, padlizsán, vöröshagyma

VKF XXXI.: Húsos calzone

Garffyka versenykiírása elevenembe talált, mert bár utálok ételt kidobálni, sajnos nem vagyok az ökonomikus háziasszonyok gyöngye. Sokkal egyszerűbb szelektíven gyűjteni a szemetet például (ebben egész jók vagyunk), mint a hűtőnél állandóan résen lenni és még időben megmenteni a romlás szélén álló maradékokat. Ráadásul nem szeretek több napig ugyanazt enni, és ezellen úgy védekezem, hogy elfeledkezem róla, mi van a hűtőben.
Viszont ami karácsonykor összegyűlik benne, arról nem lehet megfeleledkezni. Apósom olyan mennyiségű ételt szokott készíteni (persze főleg húst), aminek a hűtőben figyelő maradéka is tekintélyes. Na ebből a húskészletből valósítottam meg P. nagy vágyát: a calzonét. Egyszer már csináltam, akkor tonhallal és laposan, most csirkéből készült és ducibbra sikerült. Minden feltételnek így sem felel meg: tarkának nem nevezhető, de azért paradicsompürével igyekeztem némileg színesíteni.:)

Hozzávalók 4 kisebbhez:

1 ek. kristálycukor
2 tk. szárított élesztő
kb. 3 dl langyos víz
45 dkg átszitált liszt
1 csapott ek. só
3 ek. olívaolaj

1 dl langyos vízben elkevertem az élesztőt és a cukrot és felhabosítottam. Egy nagy tálba szitáltam a lisztet, hozzáadtam a sót, az olajat, az élesztős masszát és kb. 2 dl vizet (ha kell, még dagasztás közben pótolhatjuk), majd a robotgép dagasztókarjaival rugalmas tésztává gyúrtam. Miután szépen összeállt, elvált az edény falától, még kézzel is gyúrtam egy kicsit, majd gombócot formáltam belőle, a tetejét kereszt alakban bevágtam és megkentem olajjal. Letakarva 1-1,5 órát kelesztettem.
Mikor már szépen megkelt, még egyszer átgyúrtam, kinyomkodtam belőle a levegőt és 4 egyenlő részre osztottam.
A sütőt előmelegítettem 230 fokra (hagyományos mód).

A töltelékhez:
(a megadott mennyiségek hozzávetőlegesek)

2-3 darab szalonnába göngyölt sült csirkecombfilé (maradék)
kb.1 pohár tejföl
reszelt sajt
1 vöröshagyma apróra vágva
2 gerezd fohagyma
néhány tk. paradicsompüré
kevés só

Az apróra vágott hagymákat kevés olajon üvegesre pirítottam.
A sült húsokat egy éles késsel falatnyi darabokra vágtam és egy tálban összeforgattam a pirított hagymával és a többi hozzávalóval.

A tésztaadagokat lisztezett felületen egy-egy körré kinyújtottam, a széleiket üresen hagyva a köröket egyik felükön  megpakoltam a húsos töltelékkel, majd ráhajtottam az üresen hagyott tésztarészt és a szélét egy villával lenyomkodtam (lezártam). Kívülről megkentem olívaolajjal és kb. 20 perc alatt megsütöttem.

2010. jan. 24. 9:25 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Férjem kedvére, Sós falat, VKF!
Címkék: fokhagyma, kelt tészta, paradicsompüré, sajt, sült hús, tejföl, vöröshagyma

Cukkinis-fenyőmagos rizottó

Rizskérdésben nincs konszenzus a családban. Én még natúran, magában is szeretem, főleg, ha jázminrizsről van szó (sőt nemrég konstatáltam, hogy még a romlott főtt jázminrizsnek is jó illata van), P. viszont nem rajong érte. Panni kettőnk között ingadozik, sajnos mostanában inkább az apjával tart. Így mikor néha bejelentem, hogy rizottót  főzök, nem aratok nagy sikert. Most azonban nem hagytam magam eltántorítani, néhány salátacukkinit és egy kis mascarponemaradékot gondoltam így hasznosítani és nagyon jól gondoltam. A külön eme célból beszerzett Savignon blanc hihetetlen ízeket csalt elő belőle, biztos, hogy fogom még készíteni. Bor vagy vermut nélkül viszont nem érdemes nekiállni.

Hozzávalók:

néhány ek. olívaolaj + 1 ek. vaj
1 nagyobb vöröshagyma felaprítva
2 gerezd fokhagyma apróra vágva
30 dkg kerekszemű rizs
1,5 dl száraz fehérbor (Szent István Korona Etyeki Savignon blanc)
kb. 1 l forró víz vagy csirke/zölségalaplé
10 dkg mascarpone
kb. 5 dkg félkemény kecskesajt vagy parmezán reszelve
fél citrom leve és 1 citrom reszelt héja

néhány ek. olívaolaj
3-4 kicsi salátacukkini
frissen őrölt bors
3-4 dkg fenyőmag

Az olívaolajat és a vajat felhevítettem egy nagy fazékban és üvegesre pároltam rajta a hagymákat. Utána hozzákevertem a rizst, jól átforgattam, kevergettem, majd felöntöttem a borral. Hagytam rotyogni, hogy magába szívja, majd egy merőkanálnyi forró vizet adtam hozzá. Jól megsóztam és tovább főztem. Mikor már fölszívta a víz nagyját, megint pótoltam a folyadékot (így adagolva fokozatosan az 1 liter vizet).

Közben egy teflon serpenyőben felhevítettem egy kevés olívaolajat és a meghámozott, kis kockára vágott cukkinit megpároltam rajta. A végén hozzáadtam a fenyőmagot is, azt is megpirítottam, végül sóztam, borsoztam.

Mikor a rizs már al dentére főtt, hozzákevertem a mascarponét, belefacsartam egy fél citrom levét, beleforgattam a citromhéjat és a fenyőmagos cukkinit (egy részét félretettem a tálaláshoz), majd elzártam a gázt.
Reszelt kecskesajttal a tetején tálaltam.

2009. júl. 10. 23:00 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Olasz
Címkék: citrom, cukkini, fehérbor, fenyőmag, fokhagyma, kecskesajt, mascarpone, parmezán, rizottó, rizs, vöröshagyma

Hagymás-mogyorós-mazsolás kenyér

A cseresznyés focaccia után épp azon ábrándoztam, milyen jó lenne valami aszalt gyümölcsös, olajos magvas kenyeret sütni, mikor Beatbullnál rábukkantam erre a Bertinet-receptre. A szép fotók hamar meggyőztek, hogy ez az, amire vágyom és ezt az elkészült kenyerek is igazolták. Nekem látványra is nagyon tetszenek, de egy kis vajjal megkenve, tejjel vagy kávéval kísérve számomra ez maga a tökéletesség. Köszi Beatbull, hogy megosztottad a receptet!:)

20 dkg finomliszt
30 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
10g friss élesztő vagy fél csomag szárított
pici cukor
2 tk. só
3,5 dl meleg víz
liszt a kinyújtáshoz
1 közepes vöröshagyma
8 dkg törökmogyoró
8 dkg mazsola
2 tk. vaj

A hagymát megtisztítottam és vékony szeletekre vágtam. A 2 tk. vajat egy kevés olívaolajjal felhevítettem egy serpenyőben és aranybarnára pirítottam rajta a hagymát.
A mazsolát forró vízbe áztattam.

A tésztához a liszteket egy nagy keverőtálba szitáltam, a sóval elkevertem, majd a liszt közepébe egy nagy mélyedést vájtam. 

A meleg vízben elkevertem az élesztőt, egy kevés cukrot adtam hozzá és hagytam felhabosodni. Utána beleöntöttem a mélyedésbe és egy keverőlapáttal ragacsos tésztává dolgoztam az egészet. Mikor már kezdett összeállni, kézzel folytattam és kb. 7 perc alatt selymes, rugalmas tésztává gyúrtam.

Ekkor belegyúrtam a mogyorót, a leszűrt mazsolát és a pirított hagymát (nem volt egyszerű, a szemeket ujjal bele kellett tömködni a tészta közepébe.)

Nagy golyót formáztam a tésztából és kiolajozott tálban, konyharuhával letakarva meleg helyen (pl. 60 fokos sütőben) kb. 1,5 órát kelesztettem.

Két egyenlő részre osztottam a megkelt tésztát, két golyót formáztam és konyharuha alatt további 5 percet pihentettem. Ezután lisztezett deszkán ovális alakúra nyomkodtam őket, majd hosszában behajtottam először a jobb, majd a bal oldalát, végül keresztben félbehajtottam. A hajtást görgetéssel elsimítottam és kb. 20 cm hosszú vekniket formáztam. Megszórtam egy kevés liszttel és lefedve, meleg helyen tovább kelesztettem kb. 60-70 percig.

Előmelegítettem a sütőt 250 fokra. Bepermeteztem vízzel a falait, majd sütőpapíros tepsin betoltam a két veknit. Újabb permetezés, majd kb. 30 perc sütés. Az eredmény egy ropogós héjú, isteni finom kenyér.

Richard Bertinet receptje.

2009. jún. 17. 7:01 | 7 komment | Megosztás
Kategóriák: Kenyér
Címkék: élesztő, liszt, mazsola, szárított élesztő, teljes kiőrlésű liszt, törökmogyoró, vaj, vöröshagyma

Zöldfűszermártás tojáshoz, újkrumplihoz

Nem számoltam még el vele, hogy mi lett a csokor turbolyával, amit Zsuzsától kaptam. A mártások kislexikonát felütve az alábbi zöldfűszermártás mellett döntöttem, mely tulajdonképpen a frankfurti Grüne Soβe-nak egy egyszerűsített változata. Míg a hesseniek hét fűszernövényből keverik ki híres mártásukat, addig én szerényen megelégedtem hárommal. Az eredmény így is nagyon jó lett, jól feldobott egy olyan egyszerű ételt is, mint a főtt tojás.

 

Hozzávalók:

1 kemény tojás
2 doboz tejföl
4 ek. majonéz
2 ek. csípős mustár
1 kk. méz
6-8 ek. ecetes uborkalé
1 ecetes uborka apróra vágva
1 kicsi vöröshagyma felaprítva
1 gerezd fokhagyma felaprítva
2 ek. kapribogyó felaprítva
2 szardellafilé megmosva, felaprítva
1 nagyobb csokor finomra vágott zöldfűszer pl. turbolya, petrezselyem, snidling stb.

A főtt tojást megtisztítjuk, apróra vágjuk. A tejfölben elkeverjük a majonézt, a mézet, a mustárt, hozzáöntünk egy kevés uborkalevet. A finomra vágott uborkát, kapribogyót, hagymákat is a keverékhez adjuk, majd a szardellát és az aprított zöldfűszereket is belekeverjük. Végül sózzuk, borsozzuk és uborkalével hígítjuk, ha szükséges.
Főtt tojáshoz, újkrumpli mellé kínáljuk.

2009. jún. 9. 22:00 | 7 komment | Megosztás
Kategóriák: Szósz
Címkék: ecetes uborka, fokhagyma, kapribogyó, méz, mustár, petrezselyem, snidling, szardella, tejföl, tojás, turbolya, vöröshagyma

Sárgarépás-gyömbéres sugo

Újabb recept, ami a színével fogott meg. Mániákusan vonzódom a narancssárga ételekhez, teljesen feldobódom főzés közben. Ebben a tésztamártásban nemcsak a színe izgatott, de az ázsiai ihletésű ízvilága is, ami elsőre furcsa volt spagettin elképzelve. Krémlevesnek kézenfekvőbb lett volna (úgy is el akarom egyébként  készíteni). A mogyoróvaj nagyon jót tett neki, nyugodtan mehet bele 2 evőkanálnyi.

Hozzávalók:

35 dkg sárgarépa
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
kevés olaj
3 dkg friss gyömbér
4 dl kókusztej
1-2 ek. földimogyoróvaj (peanut butter)
2 ek. limelé
só
frissen őrölt bors

Tetejére: aprított korianderzöld vagy petrezselyem
 
40 dkg spagetti al dentére főzve

A sárgarépát megtisztítjuk, felkockázzuk. A hagymákatés a gyömbért is megpucoljuk, felaprítjuk.

Kevés olajat felhevítünk, üvegesre pároljuk benne a hagymákat és a gyömbért, majd hozzáadjuk a répakockákat, összeforgatjuk és felöntjük a kókusztejjel. Kis lángon, félig lefedve puhára főzzük.

Bottmixerrel pürésítjük, majd hozzáadjuk a mogyoróvajat és a tészta főzővizéből 1 dl-t. Limelével, sóval, borssal ízesítjük.

Forrás: Viva! 2008/5.

2009. máj. 28. 22:24 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Gyors vacsora, Tészta
Címkék: fokhagyma, gyömbér, kókusztej, lime, mogyoróvaj, narancssárga étel, sárgarépa, vöröshagyma

Perzsa rizses csirke

Mielőtt végérvényesen vegabloggá avanzsálnék, egy gyors csirkeétellel jelentkezem. Stahl Judit receptje volt az alap, azt szabtam a kamrám aktuális tartalmához. Akik ismernek, ebből már sejtik, hogy aszalt áfonya került bele.:) És mivel pisztáciát főzéshez sosem veszek, annyira irreálisnak tartom az árát (az aszalt meggy ára sajnos ugyanilyen fájdalmas és érthetetlen), így mandulával készítettem, amivel szintén nagyon jól működött.

 

Hozzávalók:

1 csirkemell kifilézve

só

frissen őrölt bors

1 csomag újhagyma vagy 1 arasznyi póré felaprítva

1 narancs héja és leve

4 ek. olívaolaj

25 dkg rizs

10 dkg aszalt vörösáfonya (eredetileg aszalt meggy)

10 dkg mandula (eredetileg pirított, sózott pisztácia) felaprítva

1,5 dl száraz fehérbor vagy száraz pezsgő

4-5 dl víz

A csirkemellfilét hideg vízben megmossuk, majd 3x1 cm-es csíkokra vágjuk, sózzuk, borsozzuk.

A hagymát megtisztítjuk, felaprítjuk, a narancs héját lereszeljük, levét kicsavarjuk.

A mandulát egy teflon serpenyőben szárazon megpirítjuk.

Egy nagy lábosban felhevítünk 3 ek. olívaolajat és erős lángon előpirítjuk rajta a csirkemellcsíkokat. Utána kiszedegetjük őket és félrerakjuk. Öntünk még egy kis olajat a lábosba és megfonnyasztjuk rajta mérsékelt lángon a hagymát, majd hozzáadjuk a megmosott rizst és 2-3 percig kevergetjük. Ezután megsózzuk, beleforgatjuk a csirkecsíkokat, rászórjuk a narancshéjat, az aszalt áfonyát és a mandula nagy részét (a maradékot majd tálaláskor szórjuk a tetejére).  Ráöntjük a folyadékokat is: a bort, a narancslevet és 4-5 dl vizet.

Megsózzuk, erős lángon felforraljuk, fedő alatt, mérsékelt lángon 20-25 perc alatt készre főzzük. Néha megkeverjük. Végül elzárjuk a gázt és fedő alatt még 3-4 percig állni hagyjuk.

Az eredeti recept szerint perzsa hagymával a tetején kellene tálalni. Én ezt most kihagytam, nélküle is nagyon finom volt, de azért ideírom a receptjét.

Hozzávalók:

2 nagy fej vöröshagyma

5 dkg vaj

só

1/2 kk. őrölt fahéj

1/2 kk. őrölt gyömbér

1/2 kk. őrölt római kömény

néhány dkg mandula

A hagymát megpucoljuk, vékonyan felkarikázzuk, és egy nagy serpenyőben kis lángon megolvasztjuk a vajat. Rádobjuk a hagymát, picit megsózzuk és mérsékelt tűzön 25 perc alatt puhára és aranybarnára pároljuk. Közben néha megkeverjük. Amikor kész, hozzákeverjük a fűszereket és a maradék mandulát és tálalásnál rápúpozzuk a rizses csirke tetejére.

Stahl Judit receptje a Gyors szárnyas ételek című könyvből.

2009. ápr. 6. 8:38 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Szárnyas
Címkék: aszalt vörösáfonya, csirkemell, fehérbor, mandula, narancs, őrölt fahéj, őrölt gyömbér, őrölt római kömény, póréhagyma, rizs, újhagyma, vaj, vöröshagyma

Háromhagymás sajtleves

A közértbe indulás előtt öt perccel, amikor még mindig azon tipródtam, mit főzzek ebédre, bevillant egy régi sajtleves receptje a Nők Lapjából. Felütöttem gyorsan a receptes mappámat és a levesek közül kikerestem az ominózus sajtosat. Testhez álló volt,  épp kornyadozott egy póré az erkélyen és volt két darab sajt is itthon. Ilyenkor mindig nagyon elégedett vagyok az ökonomikus háztartásvezetésemmel.:) A leves pedig tovább fokozta a komfortérzetemet, ugyanis isteni lett.:)

Hozzávalók:

1 kis fej vöröshagyma

1/2 póré

2 gerezd fokhagyma

2 ek. vaj vagy olívaolaj

1,5 ek. liszt

1 l víz

1,5 dl tejszín

só

őrölt fehérbors

1/2 dl száraz fehérbor vagy száraz fehér pezsgő

10 dkg kapuvári sajt (Cserpes-termék) lereszelve (eredetileg gouda)

5 dkg cheddar sajt lereszelve (eredetileg füstölt sajt)

A hagymákat megtisztítottam, apróra vágtam. Egy nagy fazékban felhevítettem a  vajat és megpároltam rajta a hagymákat. Megszórtam liszttel, kevergettem, majd 1 perc múlva felöntöttem a vízzel és a tejszínnel. Sóztam,  megszórtam őrölt fehérborssal, majd mérsékelt lángon félig lefedve kb. 10 percig főztem. Ekkor hozzákevertem a kétféle sajtot, hozzáöntöttem a bort és összeforraltam. Pirítóssal ettük.

2009. márc. 24. 14:56 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, Zöldségétel
Címkék: cheddar, fehérbor, fokhagyma, kapuvári sajt, póréhagyma, tejszín, vöröshagyma

Mézeskalácsfűszeres sütőtökkrémleves

A piacon még épp sikerült az egyik árusnál sonkatököt vennem (több standnál nem is árulták), így kipróbálhattam egy újabb levesvariációt. Két bloggertárstól merítettem ihletet, majd  megalkottam egy saját verziót. A Rossmannban kaptam elfogadható áron kókuszchips-et, így az lett a levesbetét és a dekoráció (szerintem jó ropogtatni), a mézeskalácsfűszer meg a Dominosteine óta motoszkál tovább a fejemben, így evidens volt, hogy rakok bele. Finom lett, másnap főleg nagyon jólesett, a fahéjas mellett egy másik vállalható változat.

 

Hozzávalók:

80 dkg sütőtök
2 kisebb vagy 1 nagy vöröshagyma
kevés vaj
2 ek. méz
1 alma
1 narancs leve
kb. 1 l víz (amennyi ellepi)
1 dl tejszín
só
1-2 tk. mézeskalácsfűszer

A tetejére: kókuszchips

A hagymát megpucolom, felaprítom és a vajjal együtt egy fazékba dobom. Kis lángon, kevergetve üvegesre pirítom, vigyázva, hogy a vaj oda ne kapjon. Rácsorgatom a mézet, kicsit karamellizálom. A meghámozott, felkockázott sütőtököt hozzáadom, átforgatom, majd felöntöm kb. 1 l vízzel (amennyi ellepi). 

Forrás után megsózom, majd félig lefedve közepes lángon puhára főzöm. Közben az almát is hozzáadom megpucolva, kimagozva, szeletekre vágva. Mikor már puhák, leveszem a tűzről, kicsit hűlni hagyom, majd botmixerrel pürésítem. Hozzáöntöm a narancslevet és a tejszínt és kis lángon épp csak hagyom felforrni. A legvégén ízesítem a mézeskalácsfűszerrel. Tálaláskor megszórom a kókuszchips-szel.
 

2009. febr. 18. 21:50 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Leves
Címkék: alma, kókuszchips, méz, mézeskalácsfűszer, narancs, narancssárga étel, saját recept, sütőtök, tejszín, téli étel, vaj, vöröshagyma