Spárgás frittata

Az élet azt igazolja, hogy az egyszerű, ám ismétlésre érdemes recepteket is rögzítenem kell a blogon, mert ellenkező esetben hajlamos vagyok megfeledkezni róluk és soha többé nem főzöm őket. Majdnem erre a sorsra jutott az apósom érkezésekor vacsorára készített cukkinis frittata is, de Patrik résen volt és hétvégén felemlegette. Kapóra jött az ötlet, mert épp volt egy adag spárgám vidékről, így fenséges vasárnapi reggelit kerekítettem cirka 15 perc leforgása alatt. Alkalomadtán cukkinivel, zsenge zöldborsóval is érdemes kipróbálni, jófajta barna kenyérrel tökéletes reggeli.



Hozzávalók:

egy marék zöld spárga
néhány ek. olívaolaj
5 tojás
5 ek. tej
só
frissen őrölt bors
reszelt parmezán a tetejére

A spárgákat meghajlítottam, ahol maguktól eltörtek, eltörtem, a száruk leeső alsó részét eldobtam, a maradék hosszabb részt 3 cm-es darabokra vágtam. Megmostam, papírtörlővel szárazra törölgettem.
Egy nagy teflon serpenyőben néhány evőkanál olívaolajat felhevítettem, rádobtam a spárgát és közepes lángon kb. 5 perc alatt megsütöttem, közben kicsit megsóztam (kóstolni kell, ha al dente, jó).

Közben az 5 tojást 5 ek. tejjel egy villával jól elhabartam (felverhetjük robotgéppel is), sóztam, borsoztam. Mikor a spárga elkészült, rázuttyintottam, és fedő alatt kis lángon addig sütöttem, míg a teteje is csaknem megszilárdult (közben nem kevergettem). A vége felé megszórtam reszelt parmezánnal. Barna kenyérrel kínáltam.

2010. máj. 18. 5:19 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Férjem kedvére, Gyors vacsora, Olasz, Reggeli, Sós falat, Zöldségétel
Címkék: parmezán, spárga, tojás

Svéd húsgolyók fahéjas-kardamomos szilvamártással

Kezdek felpörögni, most épp a szilva mint alapanyag csípődött be, így a sokak által imádott Ikea-food, a köttbullar mellé nem autentikus vörösáfonyaszószt készítettem, hanem „magyarosan” szilvaszószt. Azért utalásképpen a svéd konyhára kardamomot is tettem a szószba. Jó kis páros lett ez így, ha nem lenne ilyen türelemjáték a húsgolyósütés, biztos gyakran csinálnék. Így megmarad kivételes alkalmakra.

Hozzávalók 40 darab kis húsgolyóhoz:

30 dkg darált sertéshús
30 dkg darált marhahús
3 szelet szikkadt kenyér
2 dl langyos tej
1 vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 tojás
kb. 1,5 csapott teáskanál só
frissen őrölt bors

kevés olaj a sütéshez

A szilvaszószhoz:

6-8 szem szilva
kevés juharszirup
fél tk. őrölt fahéj
fél tk. őrölt kardamom

A hagymákat megtisztítottam, apróra vágtam. A kenyeret kockákra vágtam, beáztattam a tejbe, majd egy nagy tálba raktam, de előtte kinyomkodtam belőle a tejet. Ment bele az elhabart tojás és a kétféle darálthús meg a hagymák. Megsóztam, megborsoztam a masszát és kézzel jól elkevertem. Vizes kézzel kis gombócokat formáztam belőle, kevés lisztben megforgattam, leráztam róla a felesleges lisztet és egy tálra tettem.
Egy nagy teflon serpenyő aljába kevés olajat öntöttem (kb. fél cm vastagon), felhevítettem és több adagban mérsékelt lángon kisütöttem benne a húsgolyókat (türelmesnek kell lenni, közben forgatni őket, hogy mindenütt átsüljenek).

Közben előkészítettem a szilvát: megmostam, kimagoztam, kisebb darabokra vágtam. Egy kis lábas aljára szórtam, kevés juharsziruppal meglocsoltam, megfűszereztem, majd kis lángon, fedő alatt megpároltam. Utána botmixerrel pürésítettem.

A húsgolyókat a mártással és krumplipürével tálaltam.

2009. szept. 18. 6:45 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Vöröshús
Címkék: darált marha, darált sertés, juharszirup, őrölt fahéj, őrölt kardamom, szikkadt kenyér, szilva, tojás

Szilvás cobbler

Ha valaki a ritka posztok láttán arra a következtetésre jut, hogy mostanában nem nagyon eszem, nem jár messze az igazságtól. Az ősz beköszöntével az is kiderül, hogy ez a szokásos nyári, konyhai apátiám volt csak, vagy súlyosabb a helyzet. Az őszt egyébként szeretem, jólesik megint tartalmas, meleg ételeket főzni. Első őszi próbálkozásom ez a cobbler, ami tésztájában nem a klasszikus morzsolható cobblertészta, inkább a tejes pite állagához hasonlít, mindenesetre nagyon finom. Ja és a kedvéért még egy szép kerámia sütőformát is beszereztem az Ikeából, hogy jól tudjam fotózni. És ha már ott jártam, a kekszkiszúró-gyűjteményemet is gyarapítottam néhány állatkával (rénszarvas, mókus, süni és társai).

Hozzávalók:

50 dkg szilva
2 tojás
6 dkg cukor
3 dkg liszt
3 dkg étkezési keményítő
1 csapott tk. sütőpor
csipet só
6 ek. tejszín
6 ek. olaj

kevés vaj a tepsi kikenéséhez

A szilvákat megmostam, kimagoztam. Egy szép kerámiaformát kivajaztam és szorosan egymás mellé leraktam bele a szilvákat a vágott felükkel felfelé.

A lisztet, a keményítőt, a sót és a sütőport egy tálba szitáltam. A tojásokat a cukorral robotgéppel 4-5 perc alatt habosra kevertem, majd több részletben belekanalaztam a lisztet, majd az olajat és a tejszínt.
Az így kapott tésztával nyakon öntöttem a szilvákat, majd előmelegített sütőben légkeveréssel 150 fokon kb. 50 perc alatt megsütöttem (tűpróba). (Ha nagyon pirulna, takarjuk le sütőpapírral)

Porcukorral megszórva melegen vagy langyosan tálalhatjuk. Magában is nagyon finom, vaníliafagyival még ütősebb.

Forrás: Lecker 2008/9.

2009. szept. 8. 12:27 | 9 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert
Címkék: étkezési keményítő, sütőpor, szilva, tejszín, tojás

Kakaós piskótarolád piszkedzsemmel

Lassan lendülök csak bele a rendszeres konyhai tevékenységbe, de szerencsére az augusztusi családi szüli- és névnapok finom kényszerítő erőként hatnak. Azért mégis ellenállok egy kicsit, és nem csinálok klasszikus szülinapi tortákat, csak könnyebb (és gyorsabb) sütiket. Az egyik ilyen alternatív torta volt ez a piskótarolád, mely még apukám elismerését is kivívta, pedig ő nem az a sütis fajta.

Hozzávalók:

A piskótához:

6 tojás szétválasztva
15 dkg cukor (7,5 dkg+7,5 dkg)
5 dkg cukrozatlan kakaópor

A töltelékhez:

1 kisebb üveg kivis piszkedzsem

A sütőt előmelegítettem 170 fokra, sütőpapírral kibéleltem egy tepsit.

A tésztához szétválasztottam a tojásokat. A fehérjéből két menetben habot vertem: először csak egy lágyat, aztán apránként beleszórva a cukor felét (7,5 dkg) tovább vertem, míg kemény és fényes lett.

A sárgájákhoz hozzáadtam a maradék cukrot és robotgéppel 5 perc alatt habosra vertem, majd hozzászitáltam a kakaóport és jól elvegyítettem.

Ekkor egy keverőlapáttal óvatosan beleforgattam a felvert fehérjét és a masszát egy habkártyával egyenletesen elterítettem a sütőpapíron téglalap alakban.

170 fokon légkeveréssel kb. 15 perc alatt készre sütöttem, majd azon melegében átraktam egy nedves konyharuhára, a sütőpapírt lehúztam róla, majd megkentem a dzsemmel és a hosszabb oldala felől feltekertem. Így hagytam kihűlni, tálaláskor megszórtam porcukorral és felszeleteltem.

Stahl Judit Csokis piskótaroládja alapján a Gyors édességekből.

2009. aug. 28. 11:08 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Süti
Címkék: kakaópor, piskóta, tojás

Zöldfűszermártás tojáshoz, újkrumplihoz

Nem számoltam még el vele, hogy mi lett a csokor turbolyával, amit Zsuzsától kaptam. A mártások kislexikonát felütve az alábbi zöldfűszermártás mellett döntöttem, mely tulajdonképpen a frankfurti Grüne Soβe-nak egy egyszerűsített változata. Míg a hesseniek hét fűszernövényből keverik ki híres mártásukat, addig én szerényen megelégedtem hárommal. Az eredmény így is nagyon jó lett, jól feldobott egy olyan egyszerű ételt is, mint a főtt tojás.

 

Hozzávalók:

1 kemény tojás
2 doboz tejföl
4 ek. majonéz
2 ek. csípős mustár
1 kk. méz
6-8 ek. ecetes uborkalé
1 ecetes uborka apróra vágva
1 kicsi vöröshagyma felaprítva
1 gerezd fokhagyma felaprítva
2 ek. kapribogyó felaprítva
2 szardellafilé megmosva, felaprítva
1 nagyobb csokor finomra vágott zöldfűszer pl. turbolya, petrezselyem, snidling stb.

A főtt tojást megtisztítjuk, apróra vágjuk. A tejfölben elkeverjük a majonézt, a mézet, a mustárt, hozzáöntünk egy kevés uborkalevet. A finomra vágott uborkát, kapribogyót, hagymákat is a keverékhez adjuk, majd a szardellát és az aprított zöldfűszereket is belekeverjük. Végül sózzuk, borsozzuk és uborkalével hígítjuk, ha szükséges.
Főtt tojáshoz, újkrumpli mellé kínáljuk.

2009. jún. 9. 22:00 | 7 komment | Megosztás
Kategóriák: Szósz
Címkék: ecetes uborka, fokhagyma, kapribogyó, méz, mustár, petrezselyem, snidling, szardella, tejföl, tojás, turbolya, vöröshagyma

Csokis-mogyorós ropogós keksz

Ha nincs időm és/vagy hangulatom főzni és a periódus hosszabb ideje tart, biztos, hogy előbb-utóbb kekszsütésre adom a fejem. Gyors, biztos sikerrel kecsegtet, jól fotózható és a lelkemnek is jót tesz. Ilyen savanyú időben pláne nem állhattam ellen a csábításnak, ami ezúttal az Ízes kalandok blogról érkezett. Kb. egy perc alatt döntöttem el, hogy megsütöm Tündér angolosnak aposztrofált kekszét, melyben a ropogós állagot ígérő cornflakes keltette fel igazán a kíváncsiságomat. Jó alkalom volt, hogy bevessem a DM-ben vásárolt és azóta kallódó tönkölybúzás ropogós zabmüzlimet, ami ebben a formában jóval élvezhetőbbnek bizonyult. 

Hozzávalók 18 darabhoz:

10 dkg vaj
9 dkg cukor
1-2 tk. házi vaníliás porcukor
1 tojás
5 dkg aprított/darált törökmogyoró és mandula vegyesen (vagy csak az egyik)
10 dkg liszt
csipet só
1,5 tk. sütőpor
1/2 kk. őrölt fahéj
4 dkg cornflakes vagy esetemben Dinkel Hafer Crunchy az Almaturától
4 dkg csokilencse vagy aprított ét-/tejcsoki

A puha vajat habosra kevertem robotgéppel először a cukrokkal, majd a tojással. A lisztet egy tálba szitáltam, belekevertem a sütőport, a fahéjat és a sót és fokozatosan a vajas masszához kevertem, végül beleforgattam a csokit és a pelyhet is. A még ragadós tésztát folpackba csomagolva fél órára mélyhűtőbe tettem, majd kézzel diónyi gombócokat formáztam belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam őket egymástól a lehető legnagyobb távolságra és egy villával kicsit kilapítottam mindegyiket.
Előmelegített sütőben 180 fokon sültek (hagyományos mód) 12 percig. Rácsra szedve hagytam őket hűlni.

2009. máj. 31. 19:10 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Keksz, Süti
Címkék: cornflakes, csoki, csokilencse, keksz, mandula, mogyoró török, müzli, őrölt fahéj, sütőpor, tojás, vaj

Reggeli muffin Donna Hay nyomdokán

Még mindig reggeli, de nem egy ráérős brunch, hanem egy gyors, hétköznapokra való változat. Egy pohár tej mellé tökéletes napindító vagy uzsonna. Donna Hay receptjét kicsit módosítottam, egyrészt csökkentettem a cukormennyiséget az európai normákhoz mérten, másrészt étcsokival és datolyával turbóztam az amúgy is tápláló alapot. Minimuffinsütőben sütve a legideálisabb, de egy szögletes sütire is futotta még az adagból.

 

Hozzávalók egy hatalmas adaghoz (egy adag minimuffinhoz és egy szögletes „kenyérhez”  elegendő)

1,85 dl olaj
25 dkg nádcukor (eredetileg 33 dkg)
1,25 dl tej
3 tojás
45 dkg liszt
2 tk. sütőpor
egy csipet só
5 dkg zabpehely
1,5 tk. mézeskalácsfűszer (eredetileg fahéj)
1 alma meghámozva, lereszelve
2 banán összenyomva
2 marék datolya felaprítva
10 dkg étcsoki kis darabokban

A tetejére:
kevés nádcukor és zabpehely

Először egy nagy tálba szitáltam a száraz hozzávalókat (liszt, só, sütőpor, fűszer), majd a zabpelyhet is beleszórtam.

Előkészítettem a gyümölcsöket, feldaraboltam a csokit és a datolyát.

A tojásokat robotgéppel habosra kevertem a cukorral, majd hozzáöntöttem az olajat. Ekkor keverőlapátra váltva beleforgattam a lisztes keveréket, felváltva adagolva hozzá a tejet. A végén beleforgattam minden egyebet: gyümölcsöket, csokit, datolyát.

A papírformákkal kibélelt minimuffinsütőbe kanalaztam a tésztát, megszórtam egy kis nádcukorral és zabpehellyel. Előmelegített sütőben 160 fokon légkeveréssel sütöttem 20-25 percet.

Dona Hay Simple essentials fruit című könyve alapján némi módosítással.

2009. ápr. 22. 9:05 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Reggeli, Süti
Címkék: alma, aszalt datolya, banán, étcsoki, mézeskalácsfűszer, muffin, nádcukor, olaj, őrölt fahéj, sütőpor, tojás, zabpehely

Sárgabarackos-marcipános aprósüti

Akkor most következzen a GBT-re vitt sütim, ami teljesen váratlanul egy keksz. Nem azért, mert már másra gondolni sem tudok, hanem mert hajnalban kellett valamit nagyon gyorsan összedobnom, és így adta magát a műfaj. A forrás, ezúttal is az 1 tészta – 50 keksz című kis füzet szerint „lédús” és „a gyerekek szeretik”. Mindkét állítást csak megerősíteni tudom: tényleg jó puha, omlós lett és Panni is szorgalmasan pusztította.



Hozzávalók kb. 22 darabhoz:

20 dkg liszt átszitálva
7,5 dkg nádcukor
1/4 tk. só
1 tojás
10 dkg hideg vaj felkockázva
15 dkg marcipánmassza (nálam csak 8 dkg volt) nagylyukú reszelőn lereszelve
15 dkg aszalt sárgabarack felaprítva

A sütőt előmelegítettem 160 fokra és egy nagy tepsit kibéleltem sütőpapírral.

A lisztből, sóból, cukorból, tojásból és a vajkockákból kézzel tésztát gyúrtam. A végén beledolgoztam a marcipánreszeléket és az aszalt barackokat is. Kézzel diónyi gombócokat formáztam a tésztából és egymástól néhány centi távolságra a tepsire sorakoztattam őket. Középső rácson, hagyományos módon 10 perc alatt megsültek.

Forrás: 1 tészta - 50 keksz
 

2009. márc. 17. 6:33 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Keksz, Süti
Címkék: aszalt sárgabarack, keksz, liszt, marcipánmassza, nádcukor, tojás, vaj

Körtés pórétartlet

Mielőtt a GBT-re vitt kekszreceptet posztolnám, egy sós fogással igyekszem azt a látszatot kelteni, mintha nem csak süteményeken élnénk.:) Úgyhogy most egy gyors vacsora következik.
Mikor megláttam Cserke körtés póréfelfújtját, rögtön tudtam, hog cselekednem kell. A pórékattanásom ugye tart már egy ideje, a körtét is nagyon szeretem és a tartletformáimat pedig már nagyon ki szerettem volna próbálni. Úgyhogy csak leveles tésztát kellett vennem, minden más volt itthon. Minden kezdő vagy önbizalomhiányos háziasszonynak nagyon ajánlom a receptet: hihetetetlenül egyszerű, viszont nagyon látványos az eredmény. Engem például olyan elégedettség töltött el, mintha legalábbis Fenyő Ivánt mintáztam volna meg leveles tésztából.:) Ízre is nagyon bejött, a sós-gyümölcsös párosítástól óvakodók nyugodtan készíthetik körte nélkül, úgy is jó lesz. És készséggel elhiszem Cserkének, hogy kukoricával hasonlóan finom.

1 csomag leveles tészta
1 kisebb póré fehér része hosszában elfelezve, felaprítva
1 dl tejszín
10 dkg reszelt sajt (nálam trappista és cheddar keveréke)
1 tojás elhabarva
kevés rozmaring felaprítva
1 ek. vaj
só
őrölt fehérbors
őrölt szerecsendió
2 körte meghámozva, kimagozva, vékony szeletekre vágva (és citromlével meglocsolva barnulás ellen – ez nálam kimaradt)

A leveles tésztát kibontottam és akkora négyszögeket vágtam ki belőle, hogy a tartletformáimat ki tudjam velük bélelni. Kivajaztam a formákat és belenyomogattam a tésztát, a lelógó széleit levagdostam.

A vajon megpároltam a pórét. A tojást a tejszínnel, a sajttal és a fűszerekkel elkevertem, beleforgattam a pórét is. Az így kapott maszát egyenlően elosztottam a négy kis formában. A tetejére körteszeleteket tettem.
A kimaradt tésztába egy fél hámozott, magozott almát csomagoltam Cserke ötlete nyomán (szuper lett az eredmény).

200 fokon 20 percig sültek a tartletek.

2009. márc. 15. 17:14 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Sós falat, Vendégváró, Zöldségétel
Címkék: körte, leveles tészta, őrölt fehérbors, őrölt szerecsendió, póréhagyma, rozmaring, sajt, tejszín, tojás, vaj

Karikás fánk

Eddig nem sok tapasztalatot szereztem fánksütés terén, talán egyszer vagy kétszer készítettem csörögét, de az ugye nem kelt tészta, így kevesebb a hibaforrás. De nem adom ám fel az élesztővel folytatott heroikus küzdelmemet, így Gergely Éva Erdélyi ízek című szakácskönyvéből kinéztem egy szimpatikus fánkreceptet. Most kivételesen nem is a tésztával volt a baj (pedig amikor kiöntöttem a deszkára, megint ijesztően amorf volt, de a liszt hatására megjuhászodott), hanem erős a gyanúm, hogy túl forró olajban sütöttem ki. Ennek folyományaként feketébe hajló színezetet öltöttek, úgy 30 másodperc alatt.:( Kis testi hibájukat porcukorszórással igyekeztem leplezni, és így el is fogytak szépen. A tészta állagával teljesen elégedett voltam, úgyhogy legközelebb (talán jövő farsangkor?) csak a hőmérsékletre kell jobban figyelnem. 

 

Hozzávalók:

30 dkg liszt átszitálva
3 dkg élesztő
10 dkg porcukor átszitálva
3 tojás
2 csipet só
1,5-2 dl tej
7 dkg vaj megolvasztva

olaj a sütéshez

Az élesztőt fél deci tejben kevés porcukorral felfuttattam. A tojásokat a maradék porcukorral robotgéppel habosra kevertem (fehéredésig), majd fakanállal folytatva a műveletet hozzáadtam fokozatosan a lisztet, az élesztőt, a sót és annyi tejet, hogy ne legyen túl lágy ( kb. nokedlitészta-sűrűségű legyen). A fakanállal addig vertem, míg hólyagos nem lett (nagy levegőbuborékok keletkeztek benne), végül pedig belecsorgattam kanalanként az olvasztott vajat.

Egy órát kelesztettem konyharuha alatt. Eztán jól meglisztezett deszkára borítottam, addig gyúrtam-hengergettem a lisztben, míg kezelhető lett. Ekkor ujjnyi vastagra kinyújtottam és a legnagyobb átmérőjű pogácsaszaggatómmal kiszaggattam. Majd minden fánknak a közepét kilyukasztottam egy ásványvizes palack kupakjával. (A leesett tésztadarabokat összegyúrtam, nyújtottam, szaggattam).
15 perc újabb kelesztés után bő, forró olajban kisütöttem. Konyhai törlőre rakosgattam, majd porcukorral megszórva és lekvárral körítve tálaltam.

Gergely Éva: Erdélyi ízek

2009. febr. 24. 11:41 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Magyaros, Süti
Címkék: élesztő, farsang, liszt, olaj, porcukor, tej, tojás, vaj