VKF XXXI.: Húsos calzone

Garffyka versenykiírása elevenembe talált, mert bár utálok ételt kidobálni, sajnos nem vagyok az ökonomikus háziasszonyok gyöngye. Sokkal egyszerűbb szelektíven gyűjteni a szemetet például (ebben egész jók vagyunk), mint a hűtőnél állandóan résen lenni és még időben megmenteni a romlás szélén álló maradékokat. Ráadásul nem szeretek több napig ugyanazt enni, és ezellen úgy védekezem, hogy elfeledkezem róla, mi van a hűtőben.
Viszont ami karácsonykor összegyűlik benne, arról nem lehet megfeleledkezni. Apósom olyan mennyiségű ételt szokott készíteni (persze főleg húst), aminek a hűtőben figyelő maradéka is tekintélyes. Na ebből a húskészletből valósítottam meg P. nagy vágyát: a calzonét. Egyszer már csináltam, akkor tonhallal és laposan, most csirkéből készült és ducibbra sikerült. Minden feltételnek így sem felel meg: tarkának nem nevezhető, de azért paradicsompürével igyekeztem némileg színesíteni.:)

Hozzávalók 4 kisebbhez:

1 ek. kristálycukor
2 tk. szárított élesztő
kb. 3 dl langyos víz
45 dkg átszitált liszt
1 csapott ek. só
3 ek. olívaolaj

1 dl langyos vízben elkevertem az élesztőt és a cukrot és felhabosítottam. Egy nagy tálba szitáltam a lisztet, hozzáadtam a sót, az olajat, az élesztős masszát és kb. 2 dl vizet (ha kell, még dagasztás közben pótolhatjuk), majd a robotgép dagasztókarjaival rugalmas tésztává gyúrtam. Miután szépen összeállt, elvált az edény falától, még kézzel is gyúrtam egy kicsit, majd gombócot formáltam belőle, a tetejét kereszt alakban bevágtam és megkentem olajjal. Letakarva 1-1,5 órát kelesztettem.
Mikor már szépen megkelt, még egyszer átgyúrtam, kinyomkodtam belőle a levegőt és 4 egyenlő részre osztottam.
A sütőt előmelegítettem 230 fokra (hagyományos mód).

A töltelékhez:
(a megadott mennyiségek hozzávetőlegesek)

2-3 darab szalonnába göngyölt sült csirkecombfilé (maradék)
kb.1 pohár tejföl
reszelt sajt
1 vöröshagyma apróra vágva
2 gerezd fohagyma
néhány tk. paradicsompüré
kevés só

Az apróra vágott hagymákat kevés olajon üvegesre pirítottam.
A sült húsokat egy éles késsel falatnyi darabokra vágtam és egy tálban összeforgattam a pirított hagymával és a többi hozzávalóval.

A tésztaadagokat lisztezett felületen egy-egy körré kinyújtottam, a széleiket üresen hagyva a köröket egyik felükön  megpakoltam a húsos töltelékkel, majd ráhajtottam az üresen hagyott tésztarészt és a szélét egy villával lenyomkodtam (lezártam). Kívülről megkentem olívaolajjal és kb. 20 perc alatt megsütöttem.

2010. jan. 24. 9:25 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Férjem kedvére, Sós falat, VKF!
Címkék: fokhagyma, kelt tészta, paradicsompüré, sajt, sült hús, tejföl, vöröshagyma

Lasagnelapokba tekert zöldspárga

Idén még nem sok spárgát ettünk, vártam a bácsalmási szállítmányra, amit nemrég kézhez is kaptam egy ballagást követő családi összejövetelen. Elfeleztem az adagot, így lett belőle egyrészről spárgakrémleves, ezúttal nem tejszínnel, hanem natúr joghurttal (így is finom), a többiből pedig az alábbi szemrevaló vacsora készült. Nagyon látványos és egyszerű fogás, az egyetlen, amire figyelni kell, az a megfelelő tésztaállag (inkább puha legyen, mint al dente, mert a sütőben még keményedik).

 

Hozzávalók 4 adaghoz:

50 dkg zöldspárga
pici só
kevés cukor
8 száraz lasagnelap
4 ek. tejszín krémsajt (pl. Philadelphia)
3 ek. aprított zöldpetrezselyem
kevés frissen őrölt bors
4 szelet angolszalonna
1-2 paradicsom kis kockákra vágva
reszelt sajt pl. Gouda a tetejére

A zöldspárgát a száránál meghajlítottam, ahol magától elroppant, ott eltörtem. Az így leeső szárakat eldobtam, a sípokat pedig bő vízben megmostam. Egy nagy fazékban feltettem vizet, mikor forrt, megsóztam, megcukroztam és kb. 5 perc alatt megfőztem benne a spárgát.
Mikor elkészült, szűrőlapáttal kiszedegettem, félretettem.

A spárga főzővizébe tettem a lasagnelapokat és néhány percig főztem őket (közben ellenőriztem, hogy megpuhultak-e). Mikor már puhák voltak, kiszedtem és hideg vízbe tettem őket.

A krémsajtot elkevertem a felaprított petrezselyemmel, kicsit megsóztam, borsoztam 

A lasagnelapokat szárazra törölgettem. Egy tűzálló tálat kibéleltem sütőpapírral és kettő tésztalapot leraktam rá úgy, hogy egy sávban fedésben legyenek. Megkentem krémsajttal, ráraktam egy szelet angolszalonnát és a spárga negyed részét is ráhalmoztam, hogy felül a sípok kilógjanak. Kétoldalról ráhajtottam a tésztát, majd megfordítottam, hogy a hajtás alulra kerüljön.

Mikor mind a négy kupac elkészült, megkentem még a maradék krémsajttal, megszórtam a felkockázott paradicsommal és a reszelt sajttal.

Előmelegített sütőben 200 fokon kb. 10 perc alatt ráolvasztottam a sajtot. (Résen kell lenni a sütésnél, mert a tészta egy idő után megkeményedik.)

Forrás: Viva! 2008/5.

2009. máj. 11. 21:14 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Gyors vacsora, Tészta, Vendégváró, Zöldségétel
Címkék: angolszalonna, lasagne, paradicsom, petrezselyem, sajt, spárga, tejszín krémsajt

Körtés pórétartlet

Mielőtt a GBT-re vitt kekszreceptet posztolnám, egy sós fogással igyekszem azt a látszatot kelteni, mintha nem csak süteményeken élnénk.:) Úgyhogy most egy gyors vacsora következik.
Mikor megláttam Cserke körtés póréfelfújtját, rögtön tudtam, hog cselekednem kell. A pórékattanásom ugye tart már egy ideje, a körtét is nagyon szeretem és a tartletformáimat pedig már nagyon ki szerettem volna próbálni. Úgyhogy csak leveles tésztát kellett vennem, minden más volt itthon. Minden kezdő vagy önbizalomhiányos háziasszonynak nagyon ajánlom a receptet: hihetetetlenül egyszerű, viszont nagyon látványos az eredmény. Engem például olyan elégedettség töltött el, mintha legalábbis Fenyő Ivánt mintáztam volna meg leveles tésztából.:) Ízre is nagyon bejött, a sós-gyümölcsös párosítástól óvakodók nyugodtan készíthetik körte nélkül, úgy is jó lesz. És készséggel elhiszem Cserkének, hogy kukoricával hasonlóan finom.

1 csomag leveles tészta
1 kisebb póré fehér része hosszában elfelezve, felaprítva
1 dl tejszín
10 dkg reszelt sajt (nálam trappista és cheddar keveréke)
1 tojás elhabarva
kevés rozmaring felaprítva
1 ek. vaj
só
őrölt fehérbors
őrölt szerecsendió
2 körte meghámozva, kimagozva, vékony szeletekre vágva (és citromlével meglocsolva barnulás ellen – ez nálam kimaradt)

A leveles tésztát kibontottam és akkora négyszögeket vágtam ki belőle, hogy a tartletformáimat ki tudjam velük bélelni. Kivajaztam a formákat és belenyomogattam a tésztát, a lelógó széleit levagdostam.

A vajon megpároltam a pórét. A tojást a tejszínnel, a sajttal és a fűszerekkel elkevertem, beleforgattam a pórét is. Az így kapott maszát egyenlően elosztottam a négy kis formában. A tetejére körteszeleteket tettem.
A kimaradt tésztába egy fél hámozott, magozott almát csomagoltam Cserke ötlete nyomán (szuper lett az eredmény).

200 fokon 20 percig sültek a tartletek.

2009. márc. 15. 17:14 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Sós falat, Vendégváró, Zöldségétel
Címkék: körte, leveles tészta, őrölt fehérbors, őrölt szerecsendió, póréhagyma, rozmaring, sajt, tejszín, tojás, vaj

Sajtos hóember

Kettős cél vezérelt, mikor felütöttem Horváth Ilona örökérvényű szakácskönyvét. Egyrészt méltó nyughelyet kerestem a hűtőben lapuló sajtmaradéknak, másrészt Panni számára is élvezhető receptre volt szükségem. A megoldást a sós rúd nevezetű formáció jelentette, ami ugyan Panni kedvére rúdból hóemberré és rombuszokká avanzsált, de így is teljesítette küldetését. Finom borkorcsolya (még ha egyébként nem is venném számra ezt a szót), de tea mellé eszegetve is korrekt. Nagy erénye, hogy a főtt krumplinak és a sok vajnak köszönhetően nem morzsálódós, száraz, hanem puha állagú. Végre bővült a sós falatok eddig szégyenteljesen szűk kategóriája.

 

Hozzávalók kb. 50 darabhoz:

14 dkg liszt
14 dkg vaj vagy margarin
14 dkg főtt krumpli áttörve
14 dkg reszelt sajt (pl. ementáli)
1 tojás
1 tk. só

A tetejére:
1 tojás elhabarva
kb. 5 dkg reszelt sajt (ízlés szerinti mennyiségben)

A már kihűlt héjában főtt krumplit meghámoztam és egy villával áttörtem. A lisztet egy nagy keverőtálba szitáltam, majd minden hozzávalót hozzáadtam és kézzel összegyúrtam. Folpackba csomagolva egy órára hűtőbe tettem.

Utána lisztezett deszkán vékony téglalapra kinyújtottam. A téglalap egyik oldalát a lap feléig behajtottam, majd a másik oldalt ráhajtottam, ugyanígy a másik kát irányból is (alulról behajt, felülről ráhajt, jobbról behajt, balról ráhajt). Ekkor újra kinyújtottam és hajtogattam, megint kinyújtottam. Kiszaggattam hóember meg rombusz alakú formákkal és egy sütőpapírral bélelt sütőlemezre rakosgattam őket. Egy elhabart tojással megkentem a tetejüket, reszelt sajtot szórtam rájuk és előmelegített sütőben 160 fokon kb. 25-30 perc alatt világosbarnára sütöttem (az alját kell megnézni, ha már van színe, akkor jó).

Horváth Ilona receptje alapján.

2008. dec. 1. 7:34 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Sós falat
Címkék: burgonya, liszt, margarin, sajt, tojás, vaj

Quiche lorraine

Egy szép darab sovány angolszalonnával kellett valamit kezdenem a napokban, mert már nem nagyon emlékeztem, mihez is vettem. Találomra belelapoztam az egyik receptmagazinomba, és megakadt a szemem egy quiche lorraine recepten. Bár az újságban nyers sonka szerepelt a hozzávalók között, gondoltam az angolszalonnámnak ez épp megfelelő végállomás lesz (tekintve, hogy a quiche lorraine, azaz lotharingiai lepény eredetileg szalonnával készül). Tapasztalatból már tudtam, hogy egy quiche mellé nem árt valami zöldféle kísérőnek, így saláta is készült – hogy milyen, hamarosan az is kiderül.

 

Hozzávalók egy 26 cm átmérőjű piteformához :

A tésztához:

25 dkg liszt
12,5 dkg hideg vaj
1 tojás
csipet só

A töltelékhez:

20 dkg angolszalonna
2 dl tejszín
4 tojás
15 dkg reszelt sajt pl. gouda vagy ementáli
2 gerezd fokhagyma
1 vöröshagyma
1 ek. friss aprított zöldfűszer pl. petrezselyemzöld
só
frissen őrölt bors

A tésztához valókat kézzel, gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, gombóccá formáljuk. Fóliába csomagolva 1-2 órát a hűtőben pihentetjük.

Közben az angolszalonnát csíkokra vágjuk, a sajtot lereszeljük, a fokhagymát, a zöldfűszert és a vöröshagymát felaprítjuk.
A tejszínt és a tojásokat elhabarjuk, hozzáadjuk a sajtot, a hagymákat és a zöldfűszert. Sózzuk-borsozzuk (vigyázzunk a sóval, mert az angolszalonna is sós – nem kell sok bele.)

A tésztát kinyújtjuk (ha ez nehézséget okoz, akkor Jamie-módra keresztben vékony lapokat vágunk le belőle és a lapokat egymáshoz dolgozva kibélelünk vele egy kivajazott piteformát, úgy, hogy pereme is legyen.)
180 fokos, előmelegített sütőben 10 perc alatt elősütjük a tésztát, majd megszórjuk a szalonnával és ráöntjük a sajtos masszát. Kb. további 30 perc alatt készre sütjük (akkor jó, ha a töltelék megszilárdult). Ha a teteje közben nagyon barnulna, sütőpapírral takarjuk le.
Zöldsaláta kíséretében langyosan vagy hidegen tálaljuk.

Forrás: TV Paprika magazin 2007/szeptember

2008. nov. 9. 22:40 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Sós falat, Vendégváró
Címkék: angolszalonna, fokhagyma, petrezselyem, sajt, tejszín, tojás, vaj, vöröshagyma

VKF XIX. - Romantikus sajtfondü

Doctor Pepper kérésének eleget téve ma este, kicsit megkésve romantikus vacsorát kiviteleztem életem párjának. A megvalósulást hosszas fejtörés előzte meg most is, de néhány bloggerrel ellentétben engem nem megrázott, hanem felvillanyozott a kiírás. Nem a kényszert, hanem a lehetőséget éreztem ki belőle, hasonlóan, mint a piknikes fordulónál. Mert bevallom, mióta hárman vagyunk, és Panka is ott sündörög a vacsoraasztal mellett, nem jutott eszembe evésnél romantikázni. Elkezdtem hát az ötletgyűjtést, mitől is romantikus egy étkezés. Egyáltalán mit jelent az, hogy romantikus? Nekem azt, hogy különleges, meghitt, kiemel a hétköznapok rutinjából, lelassít és a pillanatra fókuszál. Ehhez szerintem az étel jellege abszolút fontos, nem hiszem, hogy egy tál krumplis tészta képes olyan atmoszférát teremteni, mint egy személyre szabott, különleges ételsor.

Pepper azt is kérte, kicsit nosztalgiázzunk, idézzünk fel régi emlékeket. Nagy bakikra nem emlékszem, szép estékre igen. Elsőként az ugrik be, amikor még a kezdet kezdetén a sok munka, meg a távolság miatt P.-kal csak hétvégén tudtunk találkozni. Péntekenként aztán kocsiba ültünk, elmentünk egy hűvösvölgyi szupemarketbe és bevásároltunk a hétvégi közös főzőcskéhez. A Delco sonka alapélelmiszer volt. Ekkor kezdődött közös gasztroszenvedélyünk, az első lépések a pasták felé, Luigi gombamártása mint mérföldkő.

Először azt gondoltam, valamelyik kedvencét főzöm vagy valami férfias vöröshúst, esetleg összeállítok egy múltidéző menüsort a közös nyarak gasztronómiai élményeiből. Aztán eszembe jutott egy egyszerű, de stílusos megoldás: a fondü. Kis helyigény, kevés előkészület, cserébe maximum íz és komfortérzet, remekül be lehet vele kuckózni a hálószoba magányába. Letettük hát Pankát a kiságyába és beizzítottuk az Ikeában vett gyönyörű olajzöld öntöttvas fondükészletünket. Odakucorodtunk egy kis ikeás Lack asztalka mellé és almát, kenyeret, uborkát mártogatva, bort iszogatva felidéztük az együtt töltött 7 évünk legszebb emlékeit.

 

Mustáros sajtfondü

Hozzávalók:

25 dkg ementáli sajt
25 dkg trappista sajt
1,25 dl + 3 ek. fehérbor vagy rosé
1,25 dl tejföl
3-4 ek. mustár
1 púpozott ek. étkezési keményítő
frissen őrölt bors
1 tk. Tabasco szósz

A sajtokat kis kockákra vágjuk, a keményítőt kikeverjük egy kis tálban 3 ek. fehérborral. 1,25 dl fehérbort a tűzhelyen a fondütálban felfőzünk, majd a sajtot apránként adagolva hozzáadjuk és kevergetés közben gyöngyözve addig főzzük, míg egyenletes massza nem lesz. A tejfölt és a mustárt evőkanalanként belekeverjük, a keményítővel besűrítjük, borsozzuk és Tabasco szósszal ízesítjük. A homogén masszát levesszük a tűzről és az égő pasztára helyezzük, majd fondüvillára szúrt kenyérkockákat, almadarabokat és savanyú uborkát mártogatunk bele.

Forrás: Dr. Oetker Fondü régi és új ízekkel

2008. szept. 27. 23:38 | 8 komment | Megosztás
Kategóriák: Vendégváró, VKF!
Címkék: ementáli, étkezési keményítő, fehérbor, mustár, sajt, Tabasco szósz, tejföl, trappista

Sajtos quesadilla paradicsomos babsalsával

Még a babsalsaleves után ettük ezeket a töltött tortillákat, azaz quesadillákat, csak most jutottam el a posztolásukhoz. Ezúttal még kukoricalisztes tortillát sütöttem, de azt hiszem, legközelebb áttérek a búzalisztes verzióra. A tervezési fázisban Chili és Vanília és Lila Füge írásából merítettem ihletet. Végül jó kis mexikói ebéd kerekedett belőle.

Sajtos quesadilla

Hozzávalók 8 tortillához:

10 dkg búzaliszt (nálam tönköly)
40 dkg kukoricaliszt
1 tk. sütőpor
1 tk. só
65 ml olaj
kb.2,5 dl langyos víz

A tortillához egy keverőtálba szitáltam a kétféle lisztet, hozzáadtam a sót és a sütőport, és az olajjal meg a víz felével a robotgép dagasztófejével labdává dolgoztam. Közben folyamatosan adagoltam a vizet. Kitartónak kell lenni, ebből a lisztmennyiségből kb. 15 perc után lett ruganyos tészta. A tésztát utána 8 egyenlő részre osztottam, kis korongokat formáltam belőlük és nedves konyharuha alatt 30 percet pihentettem őket. Utána mindegyiket 2-3 mm vastagra nyújtottam és teflon serpenyőben mindkét oldalát megsütöttem.

A töltelékhez:

15 dkg reszelt sajt (pl. Gouda)
apróra vágott paradicsom (mag nélkül)
apróra vágott vöröshagyma

A vöröshagymát 2 evőkanál vajon  karamellizáltam, azaz addig pirítottam kis lángon, gyakran kevergetve, míg aranyszínű nem lett. Egy tortillát megraktam a hagymával, paradicsomot és sajtot is szórtam rá, majd befedtem egy másik tortillalappal. Forró teflon serpenyőben addig sütöttem, míg a sajt meg nem olvadt benne.

Babsalsa

Hozzávalók:

kb. 8 dkg főtt vörösbab/feketebab pürésítve (lehet konzervből is)
3 paradicsom lehámozva, felkockázva
1 kicsi vöröshagyma/lilahagyma felaprítva
só
frissen őrölt bors

Tálaláshoz: tejföl

A babpürét elkevertem a felkockázott paradicsommal és a reszelt vöröshagymával, majd megsóztam, borsoztam.
Tálaláskor tejfölt is halmoztam a tetejére, így ettük a sajtos quesadillák mellé.

2008. aug. 17. 23:05 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Mexikó
Címkék: kukoricaliszt, paradicsom, sajt, sütőpor, tejföl, vörösbab, vöröshagyma

Sajtos-tejfölös rakott csirke

Mióta Panni szétfeszítette mesterséges kereteit, azaz a nagyszoba ajtajában emelt akadály ellenére rendszeresen kimászik a folyosóra és felfedezőútra indul, és ezt egyre gyakrabban két lábon teszi, nem sok időm és lehetőségem van a konyhai munkára (korábban viszonylag békésen elnézegetett az etetőszékében, míg én főztem). Így most állandóan egyszerű és babakompatibilis (4 fogas :)) receptek után kutatok, így bukkantam a neten erre a szimpatikus csirkereceptre is. Vacsorára ettük, egyszerűen szilvabefőttel, de így is nagyon laktató volt. A fotónál annyit csaltunk, hogy másnap szeleteltem a hideg húsból a képen látható darabot, mert a meleg, nyúlós sajt nem lett volna étvágygerjesztő. Szóval a tányér ezért ilyen rendezett. :)

Hozzávalók 4 személyre:

1 nagyobb csirkemellfilé
kb. 3-4 dl tej
2-3 gerezd fokhagyma lereszelve
só

kevés liszt
fehér bors
kb. 2 ek. olaj

Az öntethez:
1 ek. liszt
1 doboz főzőtejszín
1 tojássárgája
4 dl tejföl (nálam 20 dkg mascarpone, 2 dl natúr joghurt keveréke)
20-25 dkg reszelt sajt
só
bors
őrölt szerecsendió

A csirkemellet először középen félbevágtam, majd vízszintesen is elfeleztem az így kapott két darabot. Egy nagyobb fedeles, műanyag dobozba tettem őket, majd felöntöttem annyi tejjel, hogy teljesen ellepje. A tejhez kevertem a lereszelt fokhagymát is és megsóztam kicsit. Lefedve hűtőbe tettem a dobozt és 1 napig pácoltam benne a husikat.
Másnap lecsepegtettem őket, lisztbe forgattam és kevés olajon teflon serpenyőben hirtelen kisütöttem a pipiket. Nem sültek át teljesen (majd a sütőben), de kívülről szép színt kaptak.
Az  öntethez az 1 ek. lisztet csomómentesen elkevertem a tejszínnel és a tojássárgájával, majd hozzáadtam a tejfölt, a reszelt sajtot és a fűszereket is.
Egy nagy jénai tál aljára egy rétegben leraktam a húsokat, megkentem őket egy kevés öntettel, majd újabb réteg hús következett és végül nyakonöntöttem az egészet a maradék szósszal. Fedő nélkül 220 fokon sütöttem légkeveréssel kb. 30 percig.

Forrás: http://fuszerek.uw.hu/szerecsendio.htm

2007. dec. 13. 22:16 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Szárnyas
Címkék: csirke, fehér bors, fokhagyma, őrölt szerecsendió, sajt, tej, tejföl, tejszín

Fehérjefaló sajtlepények

Az ádáz tojásfehérje-pusztítás keretében kipróbáltam Nemisbéka sajtlepénykéit is. Ő ugyan brokkolikrémmel és piros pestóval körítette, én azonban hagyományosra vettem a figurát és beértem egy visszafogott lángosimitációval. Az eredmény a szerencsés kiválasztott hímegyedek körében nagy sikert aratott.

Hozzávalók:

1 tojás

6 tojásfehérje

4 ek. zsemlemorzsa

10 dkg reszelt házi sajt (eredetileg grana padano)

10 dkg reszelt trappista

só

fehérbors

fokhagymapor (én kihagytam, mert nem szeretem, helyette reszelt foki játszott)

olaj

A tetejére: fokhagymás tejföl, reszelt sajt

A tojást felverjük, hozzáadjuk a zsemlemorzsát és a fűszereket. Felverjük keményre a fehérjéket és a sajtokkal váltakozva óvatosan a tojásos masszához keverjük. Olajat hevítünk egy serpenyőben és a egy-egy adag masszából lepényt formázunk, majd mindkét oldalát aranybarnára sütjük.

Megjegyzés: a massza elég lágy, de mégsem javaslom a zsemlemorzsa mennyiségének növelését, mert akkor dominálni fog az íze. A sajtokból érdemes karakteres ízűeket választani, nekem ezek voltak otthon.

2007. jún. 10. 21:35 | 1 komment | Megosztás
Kategóriák: Gyors vacsora, Sós falat
Címkék: fehérbors, fokhagyma, sajt, tejföl, tojásfehérje, zsemlemorzsa

Sajtom van

Hasonlóan Rióhoz én is nagy rajongója lettem a Cserpes sajtműhely termékeinek. A hihetetlenül lepukkant, de mindig újabb kellemes meglepetésekkel szolgáló kispesti piacon bukkantam a standjukra és az első, amit kiszúrtam a Hóvirág sajt volt. A hozzá fűződő múlhatatlan érzelmeimről már írtam, nem volt kérdés, hogy veszek egy darabot. Ezen kívül én is vettem joghurtot, többféle gyümölcsös is van, a meggyest és a barackosat próbáltam, szívből ajánlom mindkettőt.

Az említett piacon van egy házi tejes bolt is, ahol házi tejet, vajat és tejszínt szoktam venni. Nemrég megmaradt a tejből egy fél liternyi adag, és mire észbe kaptam, már kicsapódott benne a zsír. Hirtelen ötlettől vezérelve felforraltam, majd a kicsapódott zsíros részeket kihalásztam belőle és egy tiszta textilpelenkán lecsepegtettem. Ezután sóztam, borsoztam és olasz fűszerkeveréket szórtam bele, majd szorosan visszatekertem a pelusba. Ment a hűtőbe, három könyvet pakoltam a tetejére. Fél napig préseltem, míg elérte a képen látható állapotot. Nagyon finom sajt lett belőle.

2007. máj. 29. 22:40 | 7 komment | Megosztás
Kategóriák: Rizsa
Címkék: sajt