Kesudiós vöröslencsekrémleves lepénykenyérrel

Nem olyan időket élünk egyelőre, hogy főzés nélkül készülő hideg leveseket kellene posztolnom, úgyhogy nyugodtan elárulhatom, hogy tegnap kipróbáltam egy ízlésvilágomhoz igen közelálló melengető fűszeres levest a Spooon bloggerteamtől. Élesztős, fűszervajjal megkent lepénykenyeret ettünk mellé – és egyértelműen csatlakozunk az elismerő szavakhoz. Jó és egyszerű recept, mégha a hozzávalók listája ijesztően is hathat elsőre. Az ilyen levesekért érdemes mindig vöröslencsét tartani otthon, fél óra alatt tényleg összedobható és ráadásul laktató. A kesutól szinte főzeléksűrűségű lett, fél adag  (5 dkg)  is elég belőle annak, aki hígabban szereti.



Hozzávalók a leveshez:

2 ek. olívaolaj
1 nagy vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
25 dkg (3 nagyobb) sárgarépa
2 tk. őrölt koriander
1 tk. őrölt római kömény
1/2 tk. őrölt kurkuma
1/2 tk. őrölt fahéj
10 dkg vörölencse
1 l csirkealaplé (DM-es bio leveskockából)
2 babérlevél
10 dkg sózatlan kesudió szárazon megpirítva, ledarálva
1 citrom leve
só
frissen őrölt bors
natúr joghurt a tetejére

A lepénykenyérhez (8 kisebbhez):

25 dkg liszt
fél zacskó szárított élesztő
kb. 2 dl langyos víz
1 tk. cukor
kb. 3/4 tk. só

A tetejére:
puha vaj némi őrölt római köménnyel, sóval és chiliporral kikeverve

Előkészület:
Felforraltam 1 liter vizet és feloldottam benne a leveskockákat (1,5-et).
A répát megtisztítottam, kisebb kockákra vágtam, a hagymákat felaprítottam.
A kesut szárazon megpirítottam, ledaráltam, a citrom levét kifacsartam.

Egy nagyobb fazékban felhevítettem az olívaolajat és a felaprított vörös- és fokhagymát állandóan kevergetve közepes lángon megpirítottam benne (a fokhagymát kicsivel később adtam hozzá).
Utána hozzáadtam a répakockákat és az őrölt fűszereket is (római kömény, koriander, fahéj és kurkuma),  kb. 2 percig kevergetve pirítottam őket, míg a fűszerek jól bevonták a répát és vadul illatoztak.

Ekkor a megmosott vöröslencsét is hozzákevertem, felöntöttem az alaplével, beletettem a babérlevelet, megsóztam és fedő alatt forrásig melegítettem. Ekkor visszavettem a gázt és kis lángon főztem tovább, míg a répa meg nem puhult (kb. 20 perc). Ekkor kihalásztam a babérleveleket és egy botmixerrel pürésítettem a levest. Visszatettem a lángra, hozzákevertem a kesut és a citromlevet és összerottyantottam. Megkóstoltam, sóztam, borsoztam.
Tálaláskor joghurtpöttyöket csepegtettem a tetejére és lepénykenyérrel kínáltam.


A lepénykenyér készítése:

A hozzávalókból kézzel rugalmas tésztát gyúrtam, mely már nem ragadt az edény falához. Hagytam kelni kb. 30 percet, majd kinyomkodtam belőle a levegőt és kisebb darabokat kiszakítva belőle az amerikai palacsintához hasonló méretű korongokat nyújtottam ki. Felhevített száraz serpenyőben sütöttem ki őket, mikor megfordítottam egy korongot, kis idő múlva a szélét egy fakanállal  nyomkodni kezdtem, ettől a belseje valamennyire felpuffad.
Egy tálra szedtem és azon nyomban megkentem az előzőleg kikevert  fűszeres vajjal.
Ettől finomabb is és nem keményedik meg később sem.

2010. jún. 25. 11:02 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Gyors vacsora, Indiai, Keleti, Leves, Zöldségétel
Címkék: kesudió, kurkuma, őrölt fahéj, őrölt koriander, őrölt római kömény, sárgarépa, vöröslencse

Segítsüti 2010: Mogyorós-fahéjas répatorta

Ahogy azt már beharangoztam, idén is lesz jótékonysági sütiárverés! Nemisbéka ugyanis újra összehívta a csapatot, hogy anyák napja alkalmából ismét segíthessünk majd a rászorulókon. Idén két koraszülött osztályhoz kerül majd sok hasznos holmi a Ti segítségetekkel. Ehhez csak regisztrálni kell a közös honlapon és máris kezdődhet a licit a sok csábító sütire, köztük erre a könnyű, tavaszi mogyorós répatortára is. Minden süti kikiáltási ára: 1000 forint. (A licit április 2. éjfélig tart, a nyertessel az átvétel módjáról emailben egyeztetünk.)
Hajrá! Licitre fel!

Hozzávalók 1 kisebb tortaformához:

7,5 dkg puha vaj
7,5 dkg nádcukor
3 tojás szétválasztva
10 dkg darált törökmogyoró
2,5 dkg darált háztartási keksz (vagy egyéb kekszmorzsa)
10 dkg fehércsoki megolvasztva
10 dkg sárgarépa lereszelve
csipet só
1/2 tk. őrölt fahéj

A sütőt előmelegítjük 175 fokra. Egy kisebb kerek tortaformát kibélelünk sütőpapírral, az oldalát kivajazzuk ,-lisztezzük.
A répákat megmossuk, lereszeljük, a mogyorót szárazon kicsit megpirítjuk, majd ledaráljuk.
A fehércsokit forró vízfürdő fölött megolvasztjuk (amennyire hajlandó megolvadni).

A puha vajat egy keverőtálban robotgéppel a cukorral együtt habosra keverjük, hozzáadjuk egyenként a tojások sárgáját, majd a fahéjjal elkevert kekszmorzsát és a mogyorót is. Végül belekeverjük az olvasztott csokit és a reszelt répát. Ekkor pici sóval kemény habbá verjük a fehérjét és azt is beleforgatjuk óvatosan a tésztába.

A tésztát a tortaformába simítjuk és 175 fokon hagyományos módon kb. 35-40 percig sütjük (tűpróba).

Forrás: Kis torták és minisütemények (Holló és társa)

2010. márc. 30. 11:36 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Reggeli, Süti
Címkék: fehércsoki, kevert tészta, őrölt fahéj, sárgarépa, segítsüti, törökmogyoró

Currys-tejszínes sárgarépa

Ha akarom, főzelék, ha akarom, köret. A hozzáadott folyadék mennyisége dönti el - mindkettőnek finom. Lelke a friss, zsenge sárgarépa és a currypor. Most nem bonyolítottam, semmi Madras vagy Kashmir, egyszerű mezei Kotányi currypor ment bele, aminek az ízét annyira szeretem. Most már tudom, hogy nem csak túróval , tojással és kukoricával finom, hanem répával is.
A recept kicsit hányaveti, mert érzésre ment bele minden, de nagy hibát nem lehet véteni, a borsófőzelék mintájára ez is menni fog, csak itt most liszt helyett egy kis keményítő játszik.

 

A felkarikázott répát kevés olajon párolni kezdtem. Kevés tejjel felöntve kis lángon, fedő alatt puhára pároltam. Felöntöttem a maradék tejjel/tejszínnel (vagy a kettő keverékével) és hagytam felforrni. Néhány evőkanál hideg tejjel csomómentesre kevertem a keményítőt, és hozzáadtam a főzelékhez. Sóztam, curryztem, majd forrás után elzártam a gázt. (A keményítővel épp csak összeforraljuk.)

2009. jún. 11. 14:07 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Köret, Zöldségétel
Címkék: curry, étkezési keményítő, narancssárga étel, saját recept, sárgarépa, tej, tejszín

Sárgarépás-gyömbéres sugo

Újabb recept, ami a színével fogott meg. Mániákusan vonzódom a narancssárga ételekhez, teljesen feldobódom főzés közben. Ebben a tésztamártásban nemcsak a színe izgatott, de az ázsiai ihletésű ízvilága is, ami elsőre furcsa volt spagettin elképzelve. Krémlevesnek kézenfekvőbb lett volna (úgy is el akarom egyébként  készíteni). A mogyoróvaj nagyon jót tett neki, nyugodtan mehet bele 2 evőkanálnyi.

Hozzávalók:

35 dkg sárgarépa
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
kevés olaj
3 dkg friss gyömbér
4 dl kókusztej
1-2 ek. földimogyoróvaj (peanut butter)
2 ek. limelé
só
frissen őrölt bors

Tetejére: aprított korianderzöld vagy petrezselyem
 
40 dkg spagetti al dentére főzve

A sárgarépát megtisztítjuk, felkockázzuk. A hagymákatés a gyömbért is megpucoljuk, felaprítjuk.

Kevés olajat felhevítünk, üvegesre pároljuk benne a hagymákat és a gyömbért, majd hozzáadjuk a répakockákat, összeforgatjuk és felöntjük a kókusztejjel. Kis lángon, félig lefedve puhára főzzük.

Bottmixerrel pürésítjük, majd hozzáadjuk a mogyoróvajat és a tészta főzővizéből 1 dl-t. Limelével, sóval, borssal ízesítjük.

Forrás: Viva! 2008/5.

2009. máj. 28. 22:24 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Gyors vacsora, Tészta
Címkék: fokhagyma, gyömbér, kókusztej, lime, mogyoróvaj, narancssárga étel, sárgarépa, vöröshagyma

Lencsés korhelyleves

Nem mintha egy görbe éjszaka következményeit kellett volna kúrálgatnunk a napokban, de úgy éreztem, hogy itt az ideje valami pasisnak. Az anyósomtól kapott házi kolbász volt a kiindulási alap, ahhoz kerestem receptet és találtam is – a Nők Lapjában. Kicsit módosítottam rajta, a répát például reszelve tettem bele, mert úgy kevésbé szembetűnő, a hagymát is felaprítottam, és megpároltam ((eredetileg egészben kellene beledobni). Szóval nőiesebb lett egy kicsit, de a macsó jelleg azért megmaradt.:) A mennyiség is tekintélyes, kis családunk egy hónapig elélne rajta.

 

Hozzávalók egy szép nagy adaghoz:

20 dkg barna lencse
20 dkg savanyú káposzta
1 közepes vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
1 nagyobb sárgarépa
3-4 ek. olaj
1 babérlevél
só
10 dkg füstölt kolbász
2 dl tejföl
1 ek. rizsliszt
kevés citromlé

A lencsét előző este átválogatjuk, majd 1 liter hideg vízbe beáztatjuk

Másnap a savanyú káposztát bő vízben átmossuk, lecsepegtetjük, felaprítjuk, majd annyi vízzel, amennyi épp ellepi feltesszük főni. Fedő alatt kb. fél óra alatt puhára főzzük.

A hagymát, fokhagymát, sárgarépát megpucoljuk, a hagymákat felaprítjuk, a répát lereszeljük.

Egy nagy fazék aljában kevés olajat hevítünk, rádobjuk a vöröshagymát és kis lángon, kevergetve üvegesre pirítjuk. Utána mehet rá a fokhagyma és a répa, jól átkeverjük, kicsit pirítjuk, majd felöntjük a lencsével (az áztatólével együtt). Hozzáadjuk a babérlevelet és félig lefedve puhára főzzük (kb. 20 perc).

Közben a kolbászt felkaríkázzuk. Ha a lencse már megpuhult,  megsózzuk és hozzáadjuk a puha káposztát a levével együtt meg a kolbászkarikákat, felöntjük még vízzel, ha szükséges és összeforraljuk.

A tejfölt egy kis tálkában elkeverjük egy kevés levessel és csomómentesen hozzákeverjük a rizslisztet, majd belecsorgatjuk a levesbe. Elkeverjük, sózzuk, ha szükséges és mérsékelt lángon 5 percig főzzük.
Tálaláskor citromlével savanyíthatjuk.

Korpádi Péter receptje alapján.
 

2009. febr. 13. 8:53 | 9 komment | Megosztás
Kategóriák: Férjem kedvére, Leves, Magyaros
Címkék: babérlevél, citromlé, fokhagyma, kolbász, lencse, rizsliszt, sárgarépa, savanyú káposzta, tejföl, vöröshagyma

Csülkös bableves haluskával

Jófej voltam és engedtem férjem unszolásának – főztem neki csülkös bablevest haluskával*. Az is katalizátorként hatott, hogy anyósom is épp nálunk volt, így az ő útmutatásai alapján készíthettem el a nagy kedvencet. Attól is különleges volt ez az alkalom, hogy végre a kuktámat is be mertem izzítani eredeti funkciójában és nem csak sima levesfazéknak használtam. Eddig valami miatt idegenkedtem tőle, de a gyakorlatias szempontok azért nem hagytak nyugodni. Anyukámmal is konzultálva, aki nagy kuktaszakértő, üzembiztosan használtuk az edényzetet, ennek ellenére egyedüli kipróbálásra még mindig nem vállalkoznék. Ez szerintem kétemberes dolog, kell a férfi mellém vész esetére.:)

 

Csülkös bableves 

Hozzávalók:

kb. 40 dkg vörösbab
1 szép darab (sovány) füstölt sertéscsülök (nálam épp fóliázott példány)
3 sárgarépa felkarikázva
2 fehérrépa karikákra vágva
8-10 szem feketebors
2 babérlevél
kis csokor zellerzöld

A rántáshoz:
1 közepes vöröshagyma felaprítva
2 gerezd fokhagyma felaprítva
néhány ek. olaj
1 tk. pirospaprika
1 ek. liszt
1-2 dl hideg víz

A haluskához:
1 kg krumpli
15 dkg liszt (8 ek.)
2 tk. só
1 tojás

Tálaláshoz:
tejföl

Előző este beáztatjuk hideg vízbe (külön tálakban) a babot és a csülköt. Másnap a csülköt, ha nagyon sötét, füstös, kívülről (a bőrét) egy kis éles késsel megkapargatjuk.

A babot feltesszük főni egy nagy fazékban hideg vízben. Miután felforrt, elzárjuk a gázt és leöntjük róla a vizet.

A csülköt (miután több darabra vágtuk, ha csontja nem volt) a borssal és a babérlevéllel  kuktában feltesszük főni annyi hideg vízben, amennyi ellepi. (A gyakorlatiasak tegyék a fűszereket teatojásba, úgy könnyebb kihalászni.) Mikor már gyöngyözve fő, rátesszük a kukta tetejét, lezárjuk. Ott állunk mellette, és amikor sziszegni kezd, egy picit késsel megmozgatjuk a tetején a szelepet. Így kiengedjük belőle a felesleges gőzt. Lejjebb vesszük a lángot (legkisebb fokozat, vagy annál egy gondolattal erősebb). 2-3 perc múlva újra ellenőrizzük, hogy szuszog-e. Ha nem, kicsit feljebb vesszük a gázt, ha igen, így főzzük kb. 30-40 percig (a csülök méretétől is függ). Ekkor a szelepet egy késsel felhúzva kiengedjük a gőzt a kuktából és kinyitjuk – megnézzük, puha-e a hús.

Ha igen, hozzáadjuk a leszűrt babot (előtte kihalásszuk a borsszemeket), ismét lezárjuk és kb.10 percig főzzük. Ekkor, ha a bab már majdnem puha, levesszük a kukta tetejét, bezöldségezzük (répák, zellerzöld) és csak simán fedő alatt főzzük tovább. Közben megkóstoljuk, elég sós-e, ha nem, megsózzuk. Mikor már a zöldségek is megpuhultak, berántjuk.
Ehhez az olajon az apróra vágott vöröshagymát és fokhagymát üvegesre pirítjuk, megszórjuk 1 ek. liszttel és 1 tk. pirospaprikával és folyamatosan kevergetve világosra pirítjuk. Felöntjük hideg vízzel, csomómentesre elkeverjük, majd vékony sugárban a leveshez öntjük. Forrástól számítva pár percig főzzük.

Tálalás előtt a húst falatnyi darabokra vágjuk.

A haluska mint levesbetét készítése:

A krumplit meghámozzuk, felkockázzuk és sós vízben puhára főzzük. Hagyjuk kihűlni, majd egy nagy tálban összegyúrjuk a liszttel, sóval, tojással. Az így kapott tésztából diónyi golyókat formázunk és lobogó sós vízbe rakosgatjuk  Közepes lángon (ne buzogjon, mert akkor összetöri) addig főzzük, míg a golyók fel nem jönnek a víz tetejére. Miután feljöttek, 1-2 percet várunk, majd egy szűrővel kiszedegetjük őket. Külön tálban kínálhatjuk a leves mellé. Mindenki annyit szed belőle, amennyi jólesik.

 

* Férjem családjában a bableves i-jére mindig a haluska teszi fel a pontot. Ez a szlovák eredetű levesbetét nagyon hasonlít a nudli, a szilvás gombóc és a gnocchi tésztájához. A levesbe szedve akkurátusan fel kell a kanállal darabolni és úgy enni a babhoz.

2009. jan. 20. 23:55 | 23 komment | Megosztás
Kategóriák: Férjem kedvére, Leves, Magyaros
Címkék: babérlevél, bors, burgonya, fehérrépa, őrölt pirospaprika, sárgarépa, sertéscsülök, tejföl, vörösbab

Tejfölös sertésraguleves

Egy hagyományos, magyaros recept következik, annak bizonyítására, hogy az egyszerű, hétköznapi ételek is eshetnek olyan jól, mint a különlegességek. Ezt néha nem árt tudatosítani magamban, mert hajlamos vagyok mindig valami újdonságon törni a fejem, háttérbe szorítva ezzel a régi, jól ismert recepteket. Ezt a levest mindenképpen megjegyzem, annyira ízlett, hogy az sem zavart, hogy több napig kellett ennem belőle.


 
Hozzávalók:

25 dkg sertéscomb
kevés olaj
1 vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 zöldpaprika
só
1/2 tk. pirospaprika
1 kisebb paradicsom
2 sárgarépa
1-2 fehérrépa
1 kis csokor petrezselyemzöld

Tálaláshoz: tejföl és egy kevés citromlé

A húst megmostam, falatnyi kockákra vágtam. A hagymákat felaprítottam, a paprikát is pici darabokra vágtam. A paradicsomot felnegyedeltem, a répákat meghámoztam, felkarikáztam.

Néhány evőkanál olajon pirítani kezdtem a vöröshagymát. Kis idő múlva hozzáadtam a zöldpaprikát is, majd a fokhagymát és gyakran kevergetve közepes lángon üvegesre pirítottam őket. Utána megszórtam pirospaprikával, majd hozzáadtam a húskockákat. Kicsit megpirítottam, hogy kifehéredjenek, utána pedig felöntöttem kb. 2 l vízzel. Jól megsóztam és a paradicsomot, a petrezselymet meg a répákat is beledobtam. Kis lángon addig főztem, míg a hús is és a zöldség is kellően meg nem puhult. Közben kóstolgattam, sóztam.
Tejföllel és citromlével ízesítve tálaltam.

2008. okt. 15. 10:48 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, Magyaros
Címkék: citromlé, fehérrépa, fokhagyma, őrölt pirospaprika, paprika, paradicsom, petrezselyem, sárgarépa, sertéscomb, tejföl, vöröshagyma

Kacsahúsleves

 Eddig még nem posztoltam róla, hogy hogy készítem a húslevest, de most közel másfél év után eljött az alkalom. Elöljáróban annyit, hogy az egész család nagyon szereti (ezt most már Pankáról is elmondhatom:)), de elsősorban nem a leveshúsra, hanem a lére és a zöldségekre vagyunk ráindulva. Ezért aztán nem szoktam hatalmas velőscsontokkal, egyebekkel bíbelődni, beérem a csirkemell csontjával és aprólékkal. Ebben konszenzus van, a levesbetét kérdésében már nem ilyen egységes a csapat. Sajnos ahogy elnéztem, a férjem által képviselt gyufaszálfront egy taggal erősödött a kis purista személyében, így a cérnametéltre már nem sok esélyem marad. Szóval ezért ez az inkább halászlébe való tésztatípus.

És hogy miért kacsa? Általában csirkéből készül, de a hétvégén anyukám egy mondatával a fülembe tette a bogarat: megjegyezte ugyanis, hogy apai nagymamám kacsahúslevese volt a legjobb a kategóriában. Így a piacon járva én sem tudtam ellenállni a kacsacombnak és egy-két nyaknak, annál is inkább, mert az egyik új szakácskönyvemben meg egy izgalmas kacsás tésztaragura bukkantam. De erről majd legközelebb...

 

Hozzávalók:

2 kacsacomb csontja
2 kacsanyak
kb. 3,5 l hideg víz
4-5 közepes sárgarépa hosszában-keresztben félbe vágva
3 kisebb fehérrépa
1 zellergumó negyedekre vágva
1 kisebb vöröshagyma
4 szem szegfűszeg
5-6 gerezd fokhagyma
3 nagyobb krumpli
egy kis csomó petrezselyem
kb. 4 tk. só
8 szem fekete bors
6-8 szem koriander
1 szegfűbors
1 babérlevél
1 kis darab szerecsendióvirág

gyufaszáltészta

A húsokat hideg vízben megmostam (a combot előzőleg kicsontoztam, a husit félretettem későbbi felhasználásra), kevés sóval bedörzsöltem.

Elővettem a legnagyobb fazekamat, belepakoltam a húsokat és felöntöttem kb. 3,5 l hideg vízzel. Legkisebb lángon feltettem főni, mikor felforrt, lehaboztam (egy evőkanállal leszedegettem a tetejéről a habot, amennyire tudtam), majd megsóztam. Kb. 1 óra főzés után tettem bele a zöldségek első csapatát: a megtisztított, feldarabolt répákat, a zellert, vöröshagymát, a petrezselymet és a fűszereket. A vöröhagymát előzőleg megpucoltam, csak egy vékony vörös hártyát hagytam rajta, megmostam, hústűvel négy helyen megszúrtam és a lyukakba beleszúrtam 1-1 szegfűszeget.

Bő egy óra elteltével ment bele a következő turnus: a megpucolt fokhagymagerezdek és a meghámozott, negyedelt krumplik. Közben kóstolgattam, ha kellett, utánasóztam.

Az indulástól számítva kb. 4 óra főzés után ítéltem úgy, hogy elkészült a leves, minden zöldség és a húsok is kellően puhák voltak. Ekkor elzártam a lángot. Amíg hűlt kicsit a leves, kifőztem a tésztát.

Tálaláskor (és tároláshoz is) külön kiszedegettem egy tálra először a zöldségeket, külön a húsokat, és külön tálba szűrtem bele a levest. A tésztát is külön szedtük hozzá.

2008. máj. 22. 22:10 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, Magyaros
Címkék: babérlevél, burgonya, fehérrépa, fekete bors, fokhagyma, kacsa, kacsacomb, koriander, petrezselyem, sárgarépa, szegfűbors, szegfűszeg, szerecsendióvirág, vöröshagyma, zeller

Húsvéti pogácsa narancsos mascarponéval

Egy egyszerű sütőporos gyúrt tésztáról van szó, mely tulajdonképpen a skót scone sárgarépával-naranccsal turbózott tavaszi változata. Ideális reggeli húsvét reggelén, nagy előnye, hogy a tészta előző nap összeállítható, így reggel csak gyorsan ki kell sütni.

Hozzávalók 15 darabhoz:

1 nagyobb sárgarépa
6 dkg mazsola
1 narancs leve
27 dkg finomliszt
9 dkg rétesliszt
3 tk. sütőpor
10 dkg puha vaj
9 dkg porcukor
pici só
2 tojás
1 dl tej

1 doboz mascarpone
fél narancs leve
porcukor ízlés szerint

A répát egy nagylyukú reszelőn lereszeljük és a mazsolával együtt beáztatjuk a narancslébe egy jó fél órára. A kétféle lisztet kétszer átszitáljuk, a sütőport is belekeverjük
Közben a vajat robotgép segítségével habosra keverjük, közben hozzáadjuk a porcukrot, a sót majd a tojásokat is. Ezután apránként mehet bele a liszt és a tej, végül a mazsola és a répa is a narancslével együtt. Ekkor már célszerű dagasztófejre váltani. Az eredmény egy rugalmas tészta lesz. Csomagoljuk folpackba és tegyük a hűtőbe egy éjszakára.
Másnap már csak ki kell nyújtani 2 cm vastagra és egy kb. 6 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatni. A pogikat sorakoztassuk sütőpapírral bélelt tepsire, kenjük meg a tetejüket cukros tejjel és előmelegített sütőben süssük 180 fokon (hagyományos mód) kb. 25-30 percig.
A narancsos krémhez keverjük el a hozzávalókat és válasszunk: vagy kenjük meg vele a félbevágott pogikat, vagy mártogassuk bele a letört falatokat.

2008. márc. 21. 23:30 | 8 komment | Megosztás
Kategóriák: Babagasztro, Süti
Címkék: 1 éves kortól, estiskola, gyúrt tészta, mascarpone, mazsola, narancslé, porcukor, rétesliszt, sárgarépa, sütőpor, tej

Főtt rizsből sült

A tegnapi indiai ebédről maradt mára egy kis illatos főtt jázmin rizsünk, kezdenem kellett hát vele valamit. Már hetek óta keleti hangulatban vagyok, így hamar eldőlt, hogy sült rizs lesz belőle keleti ízesítéssel. A recept az indonéz nasi goreng irányába mutat, de erősen leegyszerűsített verzió, jó kis 10 perces gyors vacsora. Más zöldséggel vagy hússal is turbózható a lehetőségektől függően.

Hozzávalók:

2 csésze (kb. 5 dl) főtt rizs
1 vöröshagyma felaprítva
2 gerezd fokhagyma apróra vágva
2 kisebb sárgarépa lereszelve (nagylyukú reszelőn)
kevés olaj

A mártáshoz:
3 ek. sötét szójaszósz
1 ek. világos szójaszósz
1 ek. sűrített paradicsom
1 ek. rizsecet/fehérborecet

Az omletthez:
1 tojás

Olajat hevítünk egy teflon serpenyőben és a felaprított vöröshagymát üvegesre pároljuk benne. Közben kis idő múlva a fokhagymát is hozzáadjuk, majd mehet bele a reszelt répa is. Kevergetve kicsit megpirítjuk, majd rázuttyintjuk a főtt rizst is, kevergetve kicsit pirítjuk, majd nyakon öntjük a mártással. Kicsit kevergetjük és kész is.
Egy másik serpenyőben kevés olajon a villával elhabart tojásból omlettet sütünk. Palacsintaszerűen feltekerjük és vékony karikákra vágjuk. Tálaláskor megszórjuk vele a sült rizst.
Aki csípősen szereti, a rizshez keverhet sambal oeleket (indonéz csipős paprikakrém) vagy magyar erős pistát is.

2008. márc. 12. 21:40 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Gyors vacsora, Keleti
Címkék: fokhagyma, rizs, rizsecet, sárgarépa, sötét szójaszósz, sűrített paradicsom, tojás, világos szójaszósz, vöröshagyma