
Újabb fordulójához érkezett a SparChef nyereményjátéka, ezúttal rajtam volt a sor, hogy az 5 kiválasztott alapanyagból főzzek valami finomat. (Ezek a termékek e héten akciós áron vásárolhatók meg a Spar, Kaiser's és Interspar üzleteiben.)
A rendelkezésemre álló hozzávalók a csirkecomb, rizs, tojás, zöldborsó és vöröshagyma voltak és mivel az egyik újévi fogadalmam, hogy törekszem kiadósan reggelizni, így rögtön ebbe az irányba indult el a fantáziám, hogy megállapodjon egy nekünk szokatlan, de a briteknél a gyarmati idők óta kedvelt meleg reggelinél, a kedgeree-nél. Mivel indiai eredetű ételről van szó, így én is friss gyömbérrel és curryporral ízesítettem. Látványra és ízre is nagyon üdítő és igazán laktató fogás lett belőle.
Az 5 alapanyag mellett egy vastagtalpú, tapadásmentes WMF serpenyő is a rendelkezésemre állt, amiben kényelmesen elkészült az étel, és még az sem okozott problémát, hogy kis időre megfeledkeztem a rizsről. Ilyen edényt amúgy Ti is nyerhettek a Sparchef játékán, illetve, ha jártatok a fenti üzletekben, akkor láthattátok, hogy a pontgyűjtő akcióban jókora kedvezménnyel beszerezhetők.
Ha játszani szeretnétek (aminek nagyon örülnék), akkor nem kell mást tenneteket, mint a következő két hét alatt alkotni valamit a megadott 5 hozzávalóból (csirkecomb, rizs, tojás, zöldborsó, vöröshagyma). Természetesen kiegészíthetitek őket egyéb alapanyaggal is. Az étel receptjét és fotóját fel kell töltenetek a SparChef oldalára. (További részleteket itt olvashattok a részvételről.)
Játsszatok velem! Kíváncsian várom az ételkreációkat!
Csirkés kedgeree (anglo-indiai rizses hús)
Hozzávalók:
3 egész csirkecomb
20 dkg rizs
4 tojás
20 dkg zöldborsó
1 vöröshagyma
kevés olaj
2 gerezd fokhagyma
1 cm gyömbér
1 tk currypor
1 babérlevél
1 dl fehérbor
kb. 4,5 dl alaplé vagy víz
1 citrom
kis csokor petrezselyemzöld
A csirkecombokat megmossuk, lebőrözzük, kicsontozzuk és a húst falatnyi kockákra vágjuk.
A hagymákat és a gyömbért megtisztítjuk, apróra vágjuk. A tojásokat keményre főzzük.
Egy nagy serpenyőben kevés olajat hevítünk és megpároljuk rajta a vöröshagymát, majd rádobjuk a fokhagymát és a gyömbért is. Kevergetve pirítjuk, majd megszórjuk curryporral és beledobjuk a babérlevelet is. Hozzáadjuk a megsózott húskockákat és fehéredésig pirítjuk őket. Ekkor beleöntjük a megmosott rizst is, jól átforgatjuk, majd felöntjük a fehérborral. Addig főzzük, míg a bor elforr. Ekkor felöntjük az alaplével (vagy vízzel) és fedő alatt, kis lángon puhára főzzük. A végén hozzáadjuk a zöldborsót is és kb. 5 perc alatt puhára pároljuk, majd fél citrom levével ízesítjük (ha kell, utánasózzuk).
Tálaláskor megszórjuk aprított petrezselyemmel és főtt tojásszeletekkel díszítjük.
Újabban erre a veszélyesen egyszerű török desszertre kezdünk rákattanni. Veszélyes, mert könnyen elkészül és minden hozzávaló nagy eséllyel van otthon a szükséges mennyiségben. Az eredmény szerintünk frissen, langyosan fogyasztva a legjobb: akkor még folyós, krémes az állaga. Ha behűtjük, a rizs megduzzad, a puding megszilárdul (ez a török büfés verzió).
Hozzávalók – 4 főre:
1 dl (kerekszemű) rizs
1 dl víz
csipet só
1 l tej (9 dl+1 dl)
1 dl cukor
2 csomag vaníliás cukor (vagy házi vaníliás porcukor)
1 db tojássárgája
2 evőkanál étkezési keményítő
A rizst a vízzel, csipet sóval feltesszük főni. Amikor már magába szívta a folyadék nagyját, akkor felöntjük 9 dl tejjel és hozzákeverjük a cukrot és az egyik csomag vaníliás cukrot. Kis lángon, gyakran kevergetve felforraljuk, majd kb. 8 percig főzzük.
Közben a maradék 1 dl tejet csomómentesre keverjük a tojássárgájával és az étkezési keményítővel. A rizst levesszük a tűzről, hozzákeverjük a keményítős elegyet.
Egy nagy tepsi aljára öntünk 3 pohár vizet, ebbe beleállítunk egy közepes méretű jénai tálat, amibe beleöntjük a rizst. A tetejét megszórjuk a másik vaníliás cukorral vagy házi vaníliás porcukorral.
Előmelegített sütőben 200 fokon 1-1,5 óra alatt készre sütjük (én 1 óráig sütöttem). Közben a tetejét fedjük le sütőpapírral, mert hamar barnul.
Ha picit kihűlt, azonnal fogyasztható, de ha egy éjszakát behűtjük, megkapjuk a török büfékben kapható szilárdabb verziót.
A receptet Főzőmasinánál találtam.
Megosztás
A frissen megjelent decemberi Essen und Trinkent lapozgatva az első, amin megakadt a szemem, ez a poharas desszert volt. Ugyan eredetileg egy sáfrányos tejberizsről van szó, de ha már sáfrányos, úgy gondoltam, autentikusabb, ha indiai szokás szerint szárazon megőrlöm hozzá a rizst, így krémesebb lesz az eredmény (ezzel a módszerrel készül a phirni nevű édesség). Hasonlót ettem már a Bombay Expresszben korábban, indiai módra persze sokkal édesebben. Mondjuk egy jó butter chicken után ideális levezetés. 
(A pöttyös kerámia megvásárolható a Gasztroshop webáruházban.)
Hozzávalók 4 személyre:
0,1 g sáfrány
6 dl tej
12 dkg rizs (pl. basmati)
pici só
4 ek. cukor
Feltétnek:
1 alma
1 ek. vaj
0,5 dl almalé vagy almatea
1 ek cukor
1 gránátalma magjai
A rizst megmostam és hideg vízbe áztattam minimum egy negyed órára. Utána leöntöttem róla a víz nagyját, csak egy kicsit hagytam benne és késes aprítóban ledaráltam. A sáfrányt kevés langyos tejbe áztattam, majd miután jól kiadta a színét-ízét, leszűrtem és ezt a fűszeres tejet hozzáöntöttem a többi tejhez és felforraltam (ha sáfrányport használunk, azt adhatjuk közvetlenül a tejhez, nem kell beáztatni, szűrögetni).
Hozzáadtam a rizsdarát is és kis lángon, gyakran kevergetve puhára főztem. A végén kb. 4 ek. cukorral ízesítettem.
A feltéthez az almát megmostam, kimagoztam és falatnyi kockákra vágtam. A vajat egy kis serpenyőben megolvasztottam, rádobtam az almakockákat, megszórtam 1 ek. cukorral, felöntöttem az almalével/almateával. Kevergetve pároltam kicsit, épp csak addig, míg a cukor felolvadt. Végül elzártam a gázt és belekevertem a gránátalmamagokat is.
A rizspudingot kis tálkákba szedtem, a tetejére kis kupacokat halmoztam a gyümölcsből. Melegen és behűtve is fogyasztható. Például kellemes desszert egy indiai menü végén.
Megosztás
Ez a recept Patrik ötlete nyomán született a Pastramiban tett látogatásunk hatására, bár annyira magaménak érzem, hogy erre a tényre figyelmeztetnem kell magamat. Az ott kóstolt vargányás rizottón fénylő balzsamecet-redukció eszébe juttatta azt a balzsamszirupos csirkemájat, amit anno egy VKF alkalmával készítettem egy rozmaringkrémleves mellé, és amit azóta sem ismételtem, pedig igény az mutatkozott... De most a rizottóval való kombináció izgalmas lehetősége engem is felvillanyozott, így elkészült ez az igen finom csirkemájas fogás és a hűtőajtón figyelő kívánságlista egyik elemét is kipipálhattuk Patrik nagy örömére.
Hozzávalók:
1/2 kg csirkemáj
só
kevés vaj és olívaolaj
1,5 dl balzsamecet
8 ek. nádcukor
frissen őrölt bors
A rizottóhoz:
néhány ek. olívaolaj + 1 ek. vaj
1 nagyobb vöröshagyma felaprítva
2 gerezd fokhagyma apróra vágva
30 dkg kerekszemű rizs (sparos Arborio)
1,5 dl száraz fehérbor (Szent István Korona Etyeki Chardonnay)
kb. 1 l forró csirkealaplé (DM-es bio leveskockából)
só
kb. 1 dl tejszín
2 ek. reszelt parmezán
A májat először hideg vízbe áztattam 10 percre, majd leöblítettem és szárazra töröltem. Megszurkáltam egy hústűvel, félbevágtam minden darabot és megsóztam, majd kevés vajon és olívaolajon megsütöttem. (Közben vigyázni kell, mert fröcsköl, nem árt rá egy fedő).
Közben egy kis lábasba öntöttem a balzsamecetet és a nádcukrot, picit megsóztam, tekertem bele friss borsot és közepes lángon sziruposra forraltam. Amikor már besűrűsödött, vadul habzik, ekkor elzárhatjuk alatta a lángot. Ekkor beleforgattam a kisütött májat.
A rizottóhoz olívaolajat és vajat hevítettem egy nagy fazékban és üvegesre pároltam rajta a hagymákat. Utána hozzákevertem a rizst, jól átforgattam, kevergettem, majd felöntöttem a borral. Hagytam rotyogni, hogy magába szívja, majd egy merőkanálnyi forró alaplevet adtam hozzá. Jól megsóztam és tovább főztem. Mikor már fölszívta a lé nagyját, megint pótoltam a folyadékot (így adagolva fokozatosan az 1 liter alaplevet).
Mikor a rizs már al dentére főtt, hozzákevertem a tejszínt, és a parmezánt. A balzsamszirupos májjal a tetején tálaltam.
Megosztás
Rizskérdésben nincs konszenzus a családban. Én még natúran, magában is szeretem, főleg, ha jázminrizsről van szó (sőt nemrég konstatáltam, hogy még a romlott főtt jázminrizsnek is jó illata van), P. viszont nem rajong érte. Panni kettőnk között ingadozik, sajnos mostanában inkább az apjával tart. Így mikor néha bejelentem, hogy rizottót főzök, nem aratok nagy sikert. Most azonban nem hagytam magam eltántorítani, néhány salátacukkinit és egy kis mascarponemaradékot gondoltam így hasznosítani és nagyon jól gondoltam. A külön eme célból beszerzett Savignon blanc hihetetlen ízeket csalt elő belőle, biztos, hogy fogom még készíteni. Bor vagy vermut nélkül viszont nem érdemes nekiállni.
Hozzávalók:
néhány ek. olívaolaj + 1 ek. vaj
1 nagyobb vöröshagyma felaprítva
2 gerezd fokhagyma apróra vágva
30 dkg kerekszemű rizs
1,5 dl száraz fehérbor (Szent István Korona Etyeki Savignon blanc)
kb. 1 l forró víz vagy csirke/zölségalaplé
10 dkg mascarpone
kb. 5 dkg félkemény kecskesajt vagy parmezán reszelve
fél citrom leve és 1 citrom reszelt héja
néhány ek. olívaolaj
3-4 kicsi salátacukkini
frissen őrölt bors
3-4 dkg fenyőmag
Az olívaolajat és a vajat felhevítettem egy nagy fazékban és üvegesre pároltam rajta a hagymákat. Utána hozzákevertem a rizst, jól átforgattam, kevergettem, majd felöntöttem a borral. Hagytam rotyogni, hogy magába szívja, majd egy merőkanálnyi forró vizet adtam hozzá. Jól megsóztam és tovább főztem. Mikor már fölszívta a víz nagyját, megint pótoltam a folyadékot (így adagolva fokozatosan az 1 liter vizet).
Közben egy teflon serpenyőben felhevítettem egy kevés olívaolajat és a meghámozott, kis kockára vágott cukkinit megpároltam rajta. A végén hozzáadtam a fenyőmagot is, azt is megpirítottam, végül sóztam, borsoztam.
Mikor a rizs már al dentére főtt, hozzákevertem a mascarponét, belefacsartam egy fél citrom levét, beleforgattam a citromhéjat és a fenyőmagos cukkinit (egy részét félretettem a tálaláshoz), majd elzártam a gázt.
Reszelt kecskesajttal a tetején tálaltam.
Megosztás
Mielőtt végérvényesen vegabloggá avanzsálnék, egy gyors csirkeétellel jelentkezem. Stahl Judit receptje volt az alap, azt szabtam a kamrám aktuális tartalmához. Akik ismernek, ebből már sejtik, hogy aszalt áfonya került bele.:) És mivel pisztáciát főzéshez sosem veszek, annyira irreálisnak tartom az árát (az aszalt meggy ára sajnos ugyanilyen fájdalmas és érthetetlen), így mandulával készítettem, amivel szintén nagyon jól működött.
Hozzávalók:
1 csirkemell kifilézve
só
frissen őrölt bors
1 csomag újhagyma vagy 1 arasznyi póré felaprítva
1 narancs héja és leve
4 ek. olívaolaj
25 dkg rizs
10 dkg aszalt vörösáfonya (eredetileg aszalt meggy)
10 dkg mandula (eredetileg pirított, sózott pisztácia) felaprítva
1,5 dl száraz fehérbor vagy száraz pezsgő
4-5 dl víz
A csirkemellfilét hideg vízben megmossuk, majd 3x1 cm-es csíkokra vágjuk, sózzuk, borsozzuk.
A hagymát megtisztítjuk, felaprítjuk, a narancs héját lereszeljük, levét kicsavarjuk.
A mandulát egy teflon serpenyőben szárazon megpirítjuk.
Egy nagy lábosban felhevítünk 3 ek. olívaolajat és erős lángon előpirítjuk rajta a csirkemellcsíkokat. Utána kiszedegetjük őket és félrerakjuk. Öntünk még egy kis olajat a lábosba és megfonnyasztjuk rajta mérsékelt lángon a hagymát, majd hozzáadjuk a megmosott rizst és 2-3 percig kevergetjük. Ezután megsózzuk, beleforgatjuk a csirkecsíkokat, rászórjuk a narancshéjat, az aszalt áfonyát és a mandula nagy részét (a maradékot majd tálaláskor szórjuk a tetejére). Ráöntjük a folyadékokat is: a bort, a narancslevet és 4-5 dl vizet.
Megsózzuk, erős lángon felforraljuk, fedő alatt, mérsékelt lángon 20-25 perc alatt készre főzzük. Néha megkeverjük. Végül elzárjuk a gázt és fedő alatt még 3-4 percig állni hagyjuk.
Az eredeti recept szerint perzsa hagymával a tetején kellene tálalni. Én ezt most kihagytam, nélküle is nagyon finom volt, de azért ideírom a receptjét.
Hozzávalók:
2 nagy fej vöröshagyma
5 dkg vaj
só
1/2 kk. őrölt fahéj
1/2 kk. őrölt gyömbér
1/2 kk. őrölt római kömény
néhány dkg mandula
A hagymát megpucoljuk, vékonyan felkarikázzuk, és egy nagy serpenyőben kis lángon megolvasztjuk a vajat. Rádobjuk a hagymát, picit megsózzuk és mérsékelt tűzön 25 perc alatt puhára és aranybarnára pároljuk. Közben néha megkeverjük. Amikor kész, hozzákeverjük a fűszereket és a maradék mandulát és tálalásnál rápúpozzuk a rizses csirke tetejére.
Stahl Judit receptje a Gyors szárnyas ételek című könyvből.
Megosztás
Mióta blogolok és az főzés-étkezés központi szerepet tölt be az életemben, egyre többet analizálom táplálkozási szokásaimat. Arra már rájöttem, hogy ha a kezdetekkor nagyobb önismerettel rendelkezem, nyugodtan adhattam volna a blognak a „Keksz és leves” nevet. Ezek nélkül ugyanis hosszabb ideig nem bírok meglenni (ezt a tényt 22 kekszes poszt és 35 leveses bizonyítja).
A másik vonás, amire rádöbbentem, hogy az étkezésben nem bírom a monotóniát. Nem szeretek (és nem tudok) egyféléből sokat enni, inkább sokféléből kóstolok keveset. Ezért vagyok nagy barátja például a tapasnak vagy akár a kínai és az indiai konyhának. Ezzel függ össze az is, hogy állandóan új recepteket akarok kipróbálni, ami környezetemet nem mindig boldogítja. Férjem néha heteket könyörög egy-egy klasszikus fogásért, amit nem azért nem főzök meg, mert szándékosan kínzom:), hanem mert ritkán kívánok meg például egy „unalmas” lencsefőzeléket. És így vagyok az olyan alapételekkel is, mint a palacsinta vagy a tejberizs. Valamit mindig csavarni akarok rajtuk. Ezért próbáltam már ki sok palacsintareceptet, és így született az alábbi újítás is. Nekem nagyon ízlett, eddig grízpárti voltam, de ez a párosítás a tejberizst is másik dimenzióba repítette. Jázminrizst nem sznobizmusból használok hozzá:), hanem mert imádom az illatát, ezért szívesen használom édességekben is.
Hozzávalók:
2 bögre jázminrizs
4 bögre tej + közben amennyit felvesz
csipet só
néhány tk. házi vaníliás porcukor
4 banán felkarikázva
2-3 ek. méz
2 csapott tk. őrölt fahéj
A rizst hideg vízben átmostam, lecsepegtettem, majd a tejjel, sóval, porcukorral együtt egy közepes fazékban feltettem főni. Kis lángon, félig fedő alatt főztem, míg meg nem puhult, közben néha megkevertem és pótoltam a tejet, mikor már mindet magába szívta (amikor már elkészült, akkor is legyen "leve", mert állással még szív magába és szárazon nem jó).
A banánt meghámoztam, felkarikáztam és egy serpenyőben a mézzel és a fahéjjal karamellizáltam, azaz addig kevergettem, míg jól bevonta a méz és a banán láthatóan megpárolódott kicsit.
A tejberizst tálkákba szedtem és a tetejére halmoztam egy-egy adag mézes banánt.
Megosztás
Még a múlt héten lecsaptam a piacon néhány kisebb padlizsánra, hogy kipróbálhassam otthon is Zsuzsa szenzációs piláfját, amit még a budapesti GBT4-en volt szerencsém kóstolni. És bár nem volt itthon hosszú szemű rizs, az eredménnyel így is maradéktalanul elégedettek voltunk. Legközelebb kis csirkemellfalatokkal is kipróbálom, és akkor igazi keleti rizses hús lesz belőle (padlizsán hiányában egy csak húsos, padlizsámentes verziót is el tudok képzelni.)
Hozzávalók 4 személyre:
50 dkg padlizsán
só
extra szűz olívaolaj
1 közepes vöröshagyma, apróra vágva
3 ek. fenyőmag
20 dkg rizs (ha van, hosszú szemű – nekem épp nem volt)
2 közepes paradicsom, meghámozva, darabokra vágva
1 1/2 tk. barna cukor
2 ek. mazsola
frissen őrölt feketebors
1 tk. fahéj
1/2 tk. őrölt vagy mozsárban megtört szegfűbors
A padlizsánt meghámoztam és kis kockákra vágtam. A kockákat egy tepsire tettem, megsóztam, olívaolajjal meglocsoltam és az egészet összeforgattam. 260 fokra előmelegített sütőben kb. 15 percig sütöttem (pirulásig-puhulásig).
Egy lábasban a hagymát kevés olívaolajon megpirítottam. Hozzáadtam a fenyőmagot, és kevergetve addig pirítottam, míg kissé megbarnult. Hozzáadtam a rizst, összekevertem, majd ment bele a felkockázott paradicsom és a cukor is. Ezután fedő alatt kb. 5 percig pároltam.
Hozzáadtam a mazsolát, ráöntöttem 3,5 dl forró vizet, sóztam, borsoztam, majd fahéjjal és szegfűborssal fűszereztem. Az egészet jól elkevertem, majd kis lángon fedő alatt puhára főztem. Amikor kész lett, 4-5 evőkanál olívaolajat kevertem bele, és óvatosan beleforgattam a padlizsánt. Langyosan, majd hidegen ettük, isteni volt!
Megosztás
Anyukáméktól rendszeresen kapunk friss, vidéki zöldségadagokat, főleg paprikát és paradicsomot meg cukkinit. A cukkinival nincs is gondom, általában főzelékként végzi, esetleg zöld minestrone lesz belőle, de a másik kettő sokszor nem akar elfogyni. Nem eszünk sok szendvicset, a lecsót meg félévente egyszer kívánjuk meg, így valami vérpezsdítőbb recept után kellett néznem. Rátaláltam erre a látványos sült paprikára, ami eredetileg ugyan színes pritaminpaprikára íródott, de a magyar paprika is nagyon meggyőző volt ebben a formában. Olyannyira, hogy ismétlés várható.
Hozzávalók:
2 kisebb vöröshagyma
1 ek. olívaolaj
20 dkg hosszúszemű rizs pl. basmati vagy jázmin
Kb. 4,5 dl víz (amennyit a rizs felvesz)
1/2 tk. fekete kömény (nigella)
1/2 tk. kurkuma
1/2 tk. őrölt bors (elhagyható)
1/4 tk. őrölt kardamom
1/4 tk. őrölt koriander
1/4 tk. őrölt paprika
1/4 tk. őrölt szerecsendió
1/4 tk. só
1 csokor petrezselyem
8 dkg dió felaprítva (eredetileg fenyőmag)
8 dkg mazsola
10 dkg mozarella kockára vágva (eredetileg feta)
4 paprika (sárga vagy színes pritamin)
A diphez:
1 pohár joghurt
1 ek. citromlé
só
frissen őrölt bors
1 csipet barnacukor
A hagymákat meghámoztam, apró kockára vágtam. Egy serpenyőben felhevítettem az olívaolajat, üvegesre pároltam benne a hagymát. Utána megszórtam a szárított fűszerekkel és kevergetve pirítottam őket egy kicsit, hogy kibontakozzon az aromájuk. Utána hozzákevertem a rizst, üvegesre pirítottam, majd felöntöttem vízzel (először 3,5 dl-rel, később pótolni kellett még). Kis lángon, fedő alatt kb. 20 percig pároltam.
Közben felaprítottam a diót, a sajtot, a petrezselymet. A paprikákat megmostam, hosszában félbevágtam, kimagoztam.
Negyed óra múlva, mikor a rizs már megpuhult, elzártam a gázt és a petrezselymet, a mazsolát, a diót és a sajtot is a hozzákevertem, ha kellett még megsóztam. A félbevágott paprikákat megtöltöttem a fűszeres rizzsel és sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam őket.
Előmelegített sütőben 200 fokon 40-45 perc alatt készültek el hagyományos üzemmódban.
Tálalás előtt a diphez valókat kikevertem és azzal kínáltam.
Megjegyzés: én bababarát okokból a fetát mozarellával váltottam ki, ezért a negyed tk. só kevésnek bizonyult. Egyébként a fetát ajánlom karakteresebb íze miatt (akkor viszont valószínűleg elég a kevesebb só is).
Forrás: Die 100 besten Mittelmeer-Rezepte (a Für Sie kiadványa)
Megosztás
A tegnapi indiai ebédről maradt mára egy kis illatos főtt jázmin rizsünk, kezdenem kellett hát vele valamit. Már hetek óta keleti hangulatban vagyok, így hamar eldőlt, hogy sült rizs lesz belőle keleti ízesítéssel. A recept az indonéz nasi goreng irányába mutat, de erősen leegyszerűsített verzió, jó kis 10 perces gyors vacsora. Más zöldséggel vagy hússal is turbózható a lehetőségektől függően.
Hozzávalók:
2 csésze (kb. 5 dl) főtt rizs
1 vöröshagyma felaprítva
2 gerezd fokhagyma apróra vágva
2 kisebb sárgarépa lereszelve (nagylyukú reszelőn)
kevés olaj
A mártáshoz:
3 ek. sötét szójaszósz
1 ek. világos szójaszósz
1 ek. sűrített paradicsom
1 ek. rizsecet/fehérborecet
Az omletthez:
1 tojás
Olajat hevítünk egy teflon serpenyőben és a felaprított vöröshagymát üvegesre pároljuk benne. Közben kis idő múlva a fokhagymát is hozzáadjuk, majd mehet bele a reszelt répa is. Kevergetve kicsit megpirítjuk, majd rázuttyintjuk a főtt rizst is, kevergetve kicsit pirítjuk, majd nyakon öntjük a mártással. Kicsit kevergetjük és kész is.
Egy másik serpenyőben kevés olajon a villával elhabart tojásból omlettet sütünk. Palacsintaszerűen feltekerjük és vékony karikákra vágjuk. Tálaláskor megszórjuk vele a sült rizst.
Aki csípősen szereti, a rizshez keverhet sambal oeleket (indonéz csipős paprikakrém) vagy magyar erős pistát is.
Megosztás
Bevált receptek. Meg egyebek, ahogy anyósom mondaná.




Adatvédelem | Szerzői jogok és felhasználási feltételek |
Médiaajánlat
© kicsi Vú & Patrik 2007-2010