Sütőben aszalt paradicsom

Lehet, hogy az a tény ragadtatott ilyen nagyvolumenű projektre, hogy épp a Julie és Julia könyvet olvasom (ami egyébként nagy csalódás), de egyik este belevágtam  a házi paradicsomaszalásba. Apósom mostanában hobbikertésszé lépett elő és nagy halom édes paradicsommal ajándékozott meg, aminek nagyon örültem, de aztán hamar felmértem, hogy egy szoptatós, egy hasmenéses, egy refluxos, plusz egy csecsemő nem valószínű, hogy elbír több kiló parival. Így jött az ötlet az aszalásra, aszalógép/napsütés híján sütőben. A „Tomaten trocknen im Backofen” keresőszavakra rá is bukkantam egy fényképes tutoriálra, de a sütési hőmérséklet és idő nem volt elég egzakt, ezért még egy-két magyar oldalon is tájékozódtam. A kilátás, miszerint egész éjjel járatni kell a villanysütőnket eléggé letaglózott, de meg kellett menteni após első termését... Végül 7 óra sütés után hajnali fél négykor el is készült a mű. Ekkor a koktélparadicsomok már teljesen szárazak voltak, a nagyobbak egy picit nedvesebbek. Ez utóbbiakat kihűlés után tengeri sóval rétegezve egy tiszta üvegbe raktam és olívaolajjal felöntöttem. A csontszárazak mentek egy fémdobozba sütőpapírrétegek közé.



Hozzávalók:

napon érett paradicsom
só

A paradicsomokat megmossuk, szárazra töröljük, hosszában félbevágjuk (a nagyobbakat negyedbe) és a magjukat kikaparjuk (legegyszerűbb egy kiskanál nyelének a segítségével). Egy konyharuhára lerakosgatjuk őket vágott felükkel lefelé, hogy lecsöpögjenek, majd egy sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk a csapatot és megszórjuk mindegyiket sóval.
Előmelegített sütőben légkeveréssel, 90 fokon kb. 7 óra alatt aszalódnak meg.

2011. júl. 29. 6:20 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Olasz, Fűszer, Gasztroajándék
Címkék: paradicsom

3. vendégposzt: Leves és keksz, mi más?

Még sohasem kért fel senki, hogy vendégposztoljak nála. Akármit is, legyen az a kabócák éjjeli zenéje – amiről egyébként egy sort sem tudnék írni – legyen más, életbe vágóan fontos dolog. Aztán jön kicsi Vú és megkér, írnék-e valamit e jeles napra. Tudjátok, tegnapelőtt lett négyéves a blogja!

Azonnal és nagy örömmel igent mondtam. Most persze jól el tudnám mesélni, hogy ismerkedtünk meg,  blogoltam én már akkor vagy sem, de részleteket nem árulnék el, hogyisne, nem könnyítem ám meg a dolgotokat! Elvégre ki kell találjatok engem!
Annyit elmondok, bár ezzel úgy sem mentek sokra, hogy épp külföldön voltunk, párnaponta beszabadultunk egy internetes helyre és ott fedeztem fel magamnak a blogját.
Valóságban én is a Kultúrház műsorában láttam, nem sokkal rá találkoztunk, a szimpátia pedig egy azóta is tartó barátsággá mélyült. Személyesen már ritkábban találkozunk, akkor viszont szorgosan látogatjuk a pesti vendéglátói egységeket : ) és képesek vagyunk ott folytatni, ahol abbahagytuk. Persze levelezünk is, mára már megfogadtuk, hogy inkább gyakrabban, távírati stílusban írunk, hát régebben tényleg hosszabbakat, na jó, ezt talán ne is feszegessük tovább, még öngól lesz belőle : ).  

Hosszan leírhatnám azt is, hogy krumplifőzés közben jöttek a nagy ötletek, amikor kicsi Vú megkért, húzzam már le a krumplis fazekat a gázlángról.
Kiváncsiak vagytok a folytatásra, ugye? Elég véknya így ez a történet, tudom, de bármit is írnék, felfedném magam, szerintem a receptek többet elárulnak! Sokat nem is kellett gondolkodnom, tudtam, hogy csakis leves és keksz lehet, így együtt, mert már kicsi Vú is megírta egyszer, hogy talán át kellene keresztelnie a blogját, hisz aki ismeri, az tudja, hogy leves és keksz nála mindig fut. : )
Nos, a levest magam kreáltam a részére, a keksz pedig nem kisebb személytől való, mint Möszjő Bocuse, csupán a kivitelezésébe nyúltam bele egy picit. Remélem, mindkettő igazán kicsivús lett, ezzel kívánok boldog negyediket (itt meg ünnepélyesen le is írom, hogy az ötödikre egy teljes menüvel készülök : )
és maradj meg még sokáig nekünk, mert tök jó amit csinálsz!

Ananászos paradicsomleves

Hozzávalók 3 főre:

1 kis doboz (4 dl) paradicsompüré (passata feliratú a legjobb)
1 ek. olívaolaj
1 kisebb fej hagyma
4 dl zöldségleves (húsleves is jó)
2 vastag szelet friss ananász, nagyjából 25 dkg
1 ágacska rozmaring
csilipaprika (vagy más csípőspaprika, aki szereti)
4 dkg levestészta (pl. szarvacska)
só, bors
12 dkg mozzarellagolyó
olívaolaj



Az olajon megdinszteljük a felvágott hagymát és beletesszük a paradicsompürét, a felvagdalt rozmaringot és a zöldségleves nagy részével. Aki csípősebben szereti, tehet bele erős paprikát is. A levesben előírás szerint kifőzzük a tésztát is.
Az ananászt felvágjuk, megtisztítjuk és kevés zöldséglével pürésítjük. Ha forrt egy kicsit a leves, lehúzzuk a tűzről és belekeverjük az ananászpürét. Ízlésünk szerint felöntjük a maradék zöldséglével, de sokat ne forraljuk, így az ananász még nyers marad. Sózzuk és borsozzuk.
Közben nyársakra húzzuk a sajtgolyókat. Egy tálkába tesszük az olajat, ezt is sózzuk és borsozzuk és meghempergetjük benne a nyársakat. A tányérra téve tálaljuk.


Omlós, vajas-mandulás keksz

200 g vaj
130 g porcukor
1 tojás
1 tk. vaníliakivonat
1 csipet só
1 tk. rum
270 g liszt
130 g őrölt mandula



A vajat habosra kikeverjük a cukorral, hozzáadjuk a tojást, a vaníliakivonatot, a sót és a rumot, végül beleforgatjuk a lisztet és a mandulát is. A tésztát félórára betesszük a hűtőbe.
A tésztát lisztezett deszkán vékonyra kinyújtjuk és formákat szúrunk ki belőle.
180 fokos előmelegített sütőben 8 percig sütjük.

Formában is süthetjük, akkor tegyünk a tésztához kevesebb lisztet (35 dekánál nem lesz több a lisztmennyiség), hogy még bekanalazhassuk azt a formába. Ha nem túl vastag szeleteket sütünk, akkor a sütési idő nem változik.

2011. jan. 24. 5:30 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, Zöldségétel, Keksz
Címkék: ananász, keksz, mozzarella, paradicsom

Lecsókrémleves omlettcsigákkal

Végül ez készült a Gulyás Napon nálunk és nagyon nagy sikert aratott, még Panni is hajlandó volt megülni az ünnepet, azaz nyugodtan ült az asztalnál és evett (aki ismeri, tudja, ez nagy dolog). Akkor határoztam el, hogy  lecsóból csinálok krémlevest, mikor megláttam Beatbull receptjei között a ratatouille-levest. Érlelgettem szépen magamban az ötletet, de mire eljutottam volna a tettig, Beatbull beelőzött és megfőzte a maga verzióját. Sebaj, a Gulyás Nap épp alkalmasnak mutatkozott az utánfőzésre. A levesbetéten változtattam kicsit, egy gyorsabb változatot eszeltem ki a tojásos lecsó mintájára: így omlettcsigák készültek. A finnyásabbaknak főztem ki tarhonyát is, mert mostanában szívesen teszem levesekbe.
Az eredmény: esszenciális lecsóíz, krémes állag zöldséghéjak nélkül. Szerintem jobb, mint az eredeti.



Hozzávalók 2 személynek:

5 dkg apróra vágott bacon
1-2 ek. olívaolaj
1 nagy vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
4 paradicsom
2 nagy zöldpaprika
1-2 tk. sóban eltett darált pritaminpaprika (elhagyható)
3 dkg füstölt kolbász
frissen őrölt feketebors
só

Az omletthez:
2 tojás elhabarva
pici só

A hagymákat megtisztítjuk, apróra vágjuk. A paradicsomot, paprikát kicsumázzuk, kis kockákra vágjuk. A kolbászt is felkockázzuk.

Egy fazékban kiolvasztjuk a szalonna zsírját, ha nem elég zsíros, kevés olívaolajat is öntünk hozzá. Hozzáadjuk a vöröshagymát, majd a fokhagymát és üvegesre pirítjuk. Később hozzáadjuk a paprika-, paradicsom- és kolbászdarabkákat is, sózzuk , borsozzuk, ízesítjük darált pirospaprikával. Jól keverjük át, majd kis lángon, fedő alatt főzzük puhára (kb. 30 perc). Mikor kész, vegyük le a lángról, botmixerrel pürésítsük és passzírozzuk át egy nagy szűrön.

Az omletthez habarjunk el két egész tojást és egy palacsintasütőben kevés olajon süssünk belőle egy kerek lapot. Tekerjük fel, mint egy palacsintát és vágjuk vékony karikákra.
Levesbetétként szórjuk a levesbe.

2010. aug. 29. 8:15 | 7 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, Magyaros, Zöldségétel
Címkék: bacon, fokhagyma, füstölt kolbász, nemzeti gulyás nap, paprika, paradicsom, vöröshagyma

Tabbouleh a solymári grillpartira

Hétvégére apósomékhoz voltunk hivatalosak egy solymári kerti grillezésre. Én egy üdítő nyári salátával, egy libanoni tabbouleh-vel készültem az alkalomra, mert sejtettem, hogy ahol apósom a szakács, ott ipari mennyiségű hús készül és elkél egy könnyű köret. Megérzésem nem csalt, szombat este szalonnát és virslit sütöttünk nyárson, majd vasárnap délben irgalmatlan mennyiségű sütőben sült csirkemell következett. A képek ez utóbbit dokumentálják: apósom vékony krumpli- és vöröshagymakarikákból vetett ágyat egy regiment csirkemellfilének, melyekbe zsebet vágott és bacon szalonna szeletekkel bélelte őket. Végül kívülről is kaptak egy kis bacont és mentek a sütőbe. A tabbouleh-n kívül paradicsomsalátát ettünk mellé. Nagyon finom volt, de most egy hétig húsra biztos nem nézek.

Tabbouleh

Hozzávalók egy nagyobb adaghoz:

30 dkg (előfőzött) bulgur
forró víz ( a bulgur térfogatának másfélszerese)
só
6-7 szem érett paradicsom
1 nagy csokor petrezselyem (tényleg nagy!)
5-6 zöldhagyma, esetleg egy kisebb vöröshagyma is
8 ek. citromlé
8 ek. olívaolaj
frissen őrölt bors

A bulgurt hideg vízzel átöblítettem, majd egy nagy tálba tettem és leöntöttem forró vízzel. Fedő alatt állni hagytam, hogy jól megszívhassa magát. Mikor már felvette az összes vizet, villával átforgattam, megsóztam és hűlni hagytam.

A paradicsomokat megmostam, félbevágtam, kimagoztam és a húsukat kis kockákra vágtam. A hagymát is felaprítottam (a zöldjéből is tettem bele), a petrezselymet is nagyon apróra vágtam.

Egy kis tálkában kikevertem az olajat és a citromlevet, megborsoztam, megsóztam (kész a vinaigrette). Végül a bulgurhoz kevertem minden hozzávalót és összeforgattam a vinaigrette-tel. Jól behűtve tálaltam.

Megjegyzés: Az eredeti tabbouleh arányaiban nagyon sok petrezselymet tartalmaz, emellett menta is van benne. Én nem szeretem a nagyon direkt petrezselyemízt, ezért csökkentettem a mennyiségét, a mentát pedig elhagytam.

2009. jún. 30. 9:40 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Keleti, Saláta, Köret
Címkék: bulgur, citromlé, olívaolaj, paradicsom, petrezselyem, újhagyma

Lasagnelapokba tekert zöldspárga

Idén még nem sok spárgát ettünk, vártam a bácsalmási szállítmányra, amit nemrég kézhez is kaptam egy ballagást követő családi összejövetelen. Elfeleztem az adagot, így lett belőle egyrészről spárgakrémleves, ezúttal nem tejszínnel, hanem natúr joghurttal (így is finom), a többiből pedig az alábbi szemrevaló vacsora készült. Nagyon látványos és egyszerű fogás, az egyetlen, amire figyelni kell, az a megfelelő tésztaállag (inkább puha legyen, mint al dente, mert a sütőben még keményedik).

 

Hozzávalók 4 adaghoz:

50 dkg zöldspárga
pici só
kevés cukor
8 száraz lasagnelap
4 ek. tejszín krémsajt (pl. Philadelphia)
3 ek. aprított zöldpetrezselyem
kevés frissen őrölt bors
4 szelet angolszalonna
1-2 paradicsom kis kockákra vágva
reszelt sajt pl. Gouda a tetejére

A zöldspárgát a száránál meghajlítottam, ahol magától elroppant, ott eltörtem. Az így leeső szárakat eldobtam, a sípokat pedig bő vízben megmostam. Egy nagy fazékban feltettem vizet, mikor forrt, megsóztam, megcukroztam és kb. 5 perc alatt megfőztem benne a spárgát.
Mikor elkészült, szűrőlapáttal kiszedegettem, félretettem.

A spárga főzővizébe tettem a lasagnelapokat és néhány percig főztem őket (közben ellenőriztem, hogy megpuhultak-e). Mikor már puhák voltak, kiszedtem és hideg vízbe tettem őket.

A krémsajtot elkevertem a felaprított petrezselyemmel, kicsit megsóztam, borsoztam 

A lasagnelapokat szárazra törölgettem. Egy tűzálló tálat kibéleltem sütőpapírral és kettő tésztalapot leraktam rá úgy, hogy egy sávban fedésben legyenek. Megkentem krémsajttal, ráraktam egy szelet angolszalonnát és a spárga negyed részét is ráhalmoztam, hogy felül a sípok kilógjanak. Kétoldalról ráhajtottam a tésztát, majd megfordítottam, hogy a hajtás alulra kerüljön.

Mikor mind a négy kupac elkészült, megkentem még a maradék krémsajttal, megszórtam a felkockázott paradicsommal és a reszelt sajttal.

Előmelegített sütőben 200 fokon kb. 10 perc alatt ráolvasztottam a sajtot. (Résen kell lenni a sütésnél, mert a tészta egy idő után megkeményedik.)

Forrás: Viva! 2008/5.

2009. máj. 11. 21:14 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Tészta, Vendégváró, Gyors vacsora, Zöldségétel
Címkék: angolszalonna, lasagne, paradicsom, petrezselyem, sajt, spárga, tejszín krémsajt

Spenótos-paradicsomos spagetti morzsolt ricottával

Egy újabb gyöngyszem gyors vacsora kategóriában Hans Gerlach Kochen fast ohne Rezept című könyvéből. Bár rám most inkább a Rezept fast ohne Kochen a jellemző, de szerencsére így is várakozik néhány poszt régebbről az archívumban. Erőgyűjtés után lassan visszatérek, addig is ajánlom ezt a szép piros-fehér-zöldet a klasszikus spenót tükörtojással olaszos alternatívájaként.

Hozzávalók:

2 gerezd fokhagyma

30 dkg paradicsom

4 ek. olívaolaj

só

frissen őrölt bors

20 dkg friss spenót

10 dkg ricotta

40 dkg spagetti vagy linguine

A spagettit egy nagy fazék lobogó, sós vízben al dentére főzöm.

Közben elkészítem a szószt: a fokhagymákat megpucolom, felaprítom, a paradicsomot kis kockákra vágom.

Kevés olívaolajat hevítek egy nagy serpenyőben, megpirítom rajta a fokhagymát és a paradicsomot is hozzáadom. Sózom, borsozom, 10 percig kis lángon főzöm. Közben a spenótot megmosom, megszárítom és csíkokra vágom. A szószhoz adva kb. 5 percig párolom.

Miután a tészta kész, néhány evőkanállal teszek a főzőlevéből a szószba, leszűröm és a kettőt összeforgatom. Sózom, borsozom és ricottát morzsolok rá.

2009. máj. 6. 14:34 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Olasz, Tészta, Gyors vacsora
Címkék: fokhagyma, paradicsom, ricotta, spagetti, spenót

Penne zöldfűszeres krémmártással

Ez a tésztaétel sok éve tartja magát a népszerűségi listánkon. Még egy régi Tina konyhája magazinból írtam ki anno, és mivel akkor (kb. 15 éve) még nem voltak cserepes fűszernövényeim, ezért mindig szárított fűszerekkel készítettem. Ez nekem annyira hozzátartozik az ízéhez, hogy ma sem csinálom másképp. A fűszerezést egyébként érzésre szoktam (férjem nagy bosszúságára - megőrül tőle, hogy nem mérek ki mindent), így az itt megadott fűszermennyiségek tájékoztató jellegűek, mindenki hagyatkozzon saját ízlésére és a fokozatosság elvére (azaz ne rakjon bele egyszerre nagy mennyiséget).
Mivel most nem volt otthon paradicsom a főzés idején, így azt csak utólag szereztem be, ezért láthatók a képen nyers paradicsomszeletek.

 

Hozzávalók 4 személyre:

2 vöröshagyma
néhány ek. olívaolaj
1 tk. bazsalikom
1/2 tk. oregánó
1/2 tk. kakukkfű
2 pohár tejföl
2 dl tejszín
só
frissen őrölt bors
10 dkg márványsajt
2 paradicsom

penne al dentére főzve

A vöröshagymát megtisztítjuk, apró kockákra vágjuk, majd egy teflon serpenyőben a felhevített olívaolajon üvegesre pirítjuk. Ekkor megszórjuk a zöldfűszerekkel, elkeverjük, és mikor már szépen illatozik, hozzáadjuk a tejfölt és tejszínt, megborsozzuk, végül belemorzsoljuk a márványsajtot. Ekkor sózzuk, és mert a sajt eleve sós, legyünk óvatosak.
A paradicsomokat kisebb cikkekre vágjuk és belerakjuk a mártásba. Öszerottyantjuk és kész.
Al dentére főtt pennével tálaljuk.

2008. nov. 21. 10:28 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Tészta, Gyors vacsora
Címkék: bazsalikom, kakukkfű, márványsajt, oregánó, paradicsom, penne, tejföl, tejszín, vöröshagyma

Fűszeres padlizsános piláf

Még a múlt héten lecsaptam a piacon néhány kisebb padlizsánra, hogy kipróbálhassam otthon is Zsuzsa szenzációs piláfját, amit még a budapesti GBT4-en volt szerencsém kóstolni.  És bár nem volt itthon hosszú szemű rizs, az eredménnyel így is maradéktalanul elégedettek voltunk. Legközelebb kis csirkemellfalatokkal is kipróbálom, és akkor igazi keleti rizses hús lesz belőle (padlizsán hiányában egy csak húsos, padlizsámentes verziót is el tudok képzelni.)

 

Hozzávalók 4 személyre:

50 dkg padlizsán
só
extra szűz olívaolaj
1 közepes vöröshagyma, apróra vágva
3 ek. fenyőmag
20 dkg rizs (ha van, hosszú szemű – nekem épp nem volt)
2 közepes paradicsom, meghámozva, darabokra vágva
1 1/2 tk. barna cukor
2 ek. mazsola
frissen őrölt feketebors
1 tk. fahéj
1/2 tk. őrölt vagy mozsárban megtört szegfűbors

A padlizsánt meghámoztam és kis kockákra vágtam. A kockákat egy tepsire tettem, megsóztam, olívaolajjal meglocsoltam és az egészet összeforgattam. 260 fokra előmelegített sütőben kb. 15 percig sütöttem (pirulásig-puhulásig). 
Egy lábasban a hagymát kevés olívaolajon megpirítottam. Hozzáadtam a fenyőmagot, és kevergetve addig pirítottam, míg kissé megbarnult. Hozzáadtam a rizst, összekevertem, majd ment bele a felkockázott paradicsom és a cukor is. Ezután fedő alatt kb. 5 percig pároltam.
Hozzáadtam a mazsolát, ráöntöttem 3,5 dl forró vizet, sóztam, borsoztam, majd  fahéjjal és  szegfűborssal fűszereztem. Az egészet jól elkevertem, majd kis lángon fedő alatt puhára főztem. Amikor kész lett, 4-5 evőkanál olívaolajat kevertem bele, és óvatosan beleforgattam a padlizsánt. Langyosan, majd hidegen ettük, isteni volt!

2008. nov. 16. 22:00 | 12 komment | Megosztás
Kategóriák: Keleti, Zöldségétel
Címkék: barnacukor, fenyőmag, mazsola, olívaolaj, őrölt fahéj, őrölt szegfűbors, padlizsán, paradicsom, rizs, vöröshagyma

Tejfölös sertésraguleves

Egy hagyományos, magyaros recept következik, annak bizonyítására, hogy az egyszerű, hétköznapi ételek is eshetnek olyan jól, mint a különlegességek. Ezt néha nem árt tudatosítani magamban, mert hajlamos vagyok mindig valami újdonságon törni a fejem, háttérbe szorítva ezzel a régi, jól ismert recepteket. Ezt a levest mindenképpen megjegyzem, annyira ízlett, hogy az sem zavart, hogy több napig kellett ennem belőle.


 
Hozzávalók:

25 dkg sertéscomb
kevés olaj
1 vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 zöldpaprika
só
1/2 tk. pirospaprika
1 kisebb paradicsom
2 sárgarépa
1-2 fehérrépa
1 kis csokor petrezselyemzöld

Tálaláshoz: tejföl és egy kevés citromlé

A húst megmostam, falatnyi kockákra vágtam. A hagymákat felaprítottam, a paprikát is pici darabokra vágtam. A paradicsomot felnegyedeltem, a répákat meghámoztam, felkarikáztam.

Néhány evőkanál olajon pirítani kezdtem a vöröshagymát. Kis idő múlva hozzáadtam a zöldpaprikát is, majd a fokhagymát és gyakran kevergetve közepes lángon üvegesre pirítottam őket. Utána megszórtam pirospaprikával, majd hozzáadtam a húskockákat. Kicsit megpirítottam, hogy kifehéredjenek, utána pedig felöntöttem kb. 2 l vízzel. Jól megsóztam és a paradicsomot, a petrezselymet meg a répákat is beledobtam. Kis lángon addig főztem, míg a hús is és a zöldség is kellően meg nem puhult. Közben kóstolgattam, sóztam.
Tejföllel és citromlével ízesítve tálaltam.

2008. okt. 15. 10:48 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, Magyaros
Címkék: citromlé, fehérrépa, fokhagyma, őrölt pirospaprika, paprika, paradicsom, petrezselyem, sárgarépa, sertéscomb, tejföl, vöröshagyma

Tapas Nr. 1.: Paradicsomos babsaláta

Mivel arra mostanában nincs időm, hogy egyszerre alkossak meg egy tapas-tálat, ezért egyesével fogom posztolni egy képzeletbeli tapas-parti alkotóelemeit, abban a reményben, hogy hamarosan egy vendégség keretében együtt is feltálalhatom őket.  Az első egy könnyű saláta, amihez csak a metélőhagymát meg a citromot kell beszerezni, a többi alkotóelem nagy valószínűséggel van otthon.

 

Hozzávalók:

2 doboz fehérbabkonzerv
2 paradicsom
1 csokor metélőhagyma/snidling
8 ek. olívaolaj
4 ek. citromlé
só
frissen őrölt bors

A konzerv babot egy szűrőbe tettem és hideg folyóvíz alatt leöblítettem, lecsepegtettem. Egy salátástálba zuttyintottam. A paradicsomot kis kockákra vágtam, a metélőhagymát megmostam, felaprítottam. Szintén mentek a tálba és egy keverőlapáttal óvatosan összeforgattam őket. Egy kis tálban elkevertem az olajat a citromlével ( a capuccinóhabosító szerkezetet vetettem be eme célra), majd sóztam, borsoztam és nyakon öntöttem vele a salátát. Újabb összeforgatás, majd ment a hűtőbe egy órára. Nagyon kellemes, savanykás saláta. Mi tönkölykenyérrel ettük.

2008. szept. 6. 10:00 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Saláta, Zöldségétel, Tapas
Címkék: citrom, olívaolaj, paradicsom, snidling