Epres-mandulás halwa

Mielőtt véget ér az eperszezon, még posztolom ezt az eperrel turbózott indiai édességet. Készíthető sokféle gyümölccsel, például meggyel, banánnal is, vagy mehet bele mazsola, esetleg más aszalt gyümölcs. A halwának (halawának) Indiában sokféle változata ismert, búzadarán kívül készítik például reszelt sárgarépából, kókuszreszelékből is. Közös jellemzőjük, hogy nagyon édes cukorszirupban főzik puhára a belevalót. Én természetesen csökkentettem a cukor mennyiségét, a megadott 1,25 dl egy visszafogott, a lime-létől kicsit savanykás desszertet eredményezett.



Hozzávalók:

10 dkg vaj
2,5 dl (1 bögre) búzadara
1 marék vágott mandula
1,25 dl nádcukor
7 dl víz
pici só
1-2 tk. lime-lé
kb. 25 dkg eper

A nádcukrot egy kisebb lábasban kis lángon karamellizáljuk, majd felöntjük a vízzel és szirupot főzünk belőle (kezdetben kemény bevonatként figyel a karamell az edény alján, de később feloldódik a vízben).

Az epret megmossuk, negyedeljük. Minden hozzávalót a kezünk ügyébe készítünk.

Egy másik nagyobb fazékban megolvasztjuk a vajat és a darát meg a mandulalapocskákat beleszórjuk, állandóan kevergetve kis lángon megpirítjuk. Kitartónak kell lenni, nem szabad odaégnie, csak szép világosbarna színt kapnia. Picit meg is sózzuk. Mikor már isteni illata van és mindenütt bevonta a vaj (kb. 5 perc), akkor fokozatosan öntjük hozzá a forró cukorszirupot és kevergetjük. Mikor mindet hozzáöntöttük, fedő alatt kis lángon néha megkeverve pár percig főzzük, közben az epret is beleforgatjuk, pici limelével ízesítjük. Akkor jó, ha szép fényes, szirupos és sűrű.

2010. jún. 11. 9:37 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Édes kis semmiség, Indiai
Címkék: búzadara, eper, mandula, nádcukor

Zabpelyhes cookie kávé mellé

Megint beköszöntött a kekszkorszak, most épp zabpelyheshez volt hangulatom, kétfajta is készült, az egyik leértékelve vett aszalt eperből az eperimádó Panni kedvéért, a másik meg dióval, étcsokival az én ízlésem szerint. Mindkettő jól fogyott és még Patrik kollégái is elkérték a receptet.
Aki pedig Valentin-napi kekszet szeretne, az kattintson a Gasztrotippre, ott is elszabadult az őrület.

Hozzávalók kb. 20 nagyobb cookie-hoz:

18 dkg puha vaj
16 dkg barnacukor vagy nádcukor (esetleg fehér)
pici só
2 tojás
16 dkg liszt
fél tk. sütőpor
20 dkg aszalt gyümölcs (pl. aszalt eper, vörösáfonya)
vagy 10 dkg dió és 10 dkg étcsoki
kb. 16 dkg zabpehely (a Blütenzart feliratú, apróbb szemű)

Egy nagy tepsit sütőpapírral kibélelünk. A sütőt előmelegítjük 170 fokra (hagyományos üzemmód).

A vajat és a cukrot habosra keverjük a robotgéppel, majd hozzáadjuk a tojásokat, végül egy keverőlapáttal beleforgatjuk a többi hozzávalót.  Kézzel gombócokat formálunk a tésztából, a tepsire rakosgatjuk, villával lenyomkodjuk. Kb. 8-10 perc alatt megsütjük (ha ropogósan szeretjük, hagyjuk kicsit megbarnulni).

Kiindulási alap: Lecker 2008/November

2010. febr. 9. 15:54 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Keksz, Süti
Címkék: aszalt eper, dió, étcsoki, nádcukor, vaj, zabpehely

Brownie

Kicsit rákattantam az étcsokira, ami egyrészt annak köszönhető, hogy Beatbulltól kaptam nemrég egy jó adag Valrhona csokoládét, másrészt mert nem bírok ellenállni az ilyen kísértéseknek. A receptben nincs semmi különleges, és tudom, hogy a brownie-t mindenki ismeri, de nekem ez most annyira ízlett, hogy itt a helye a blogon.

Hozzávalók:

12 dkg étcsoki
11 dkg vaj
12 dkg nádcukor
2 tojás
9,5 dkg liszt
1/4 tk. só

A lisztet átszitáltam és elkevertem a sóval.
Egy kisebb tepsit kibéleltem sütőpapírral, a sütőt előmelegítettem 165 fokra.
Az étcsokit kisebb darabokra törtem és vízgőz fölött a vajjal együtt megolvasztottam, majd levettem a tűzről.
A tojásokat kézzel jól kikevertem a cukorral, belekevertem az olvasztott csokit, majd beleforgattam a lisztet. A tésztát belesimítottam a tepsibe és kb. 35 perc alatt megsütöttem. Tűpróbával kell ellenőrizni, de vigyázzunk, hogy ne süssük túl, a közepe még olvadós legyen.

Nekem már így is elég csokoládés volt, de lehet még fokozni csokibevonattal a hatást.

2010. jan. 8. 19:34 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Süti
Címkék: étcsoki, nádcukor

Aszalt áfonyás florentin

A napokban bizonyos okból kifolyólag belemerültem a külföldi gasztroblogok tanulmányozásába, ami kézzelfogható eredménnyel is járt, ugyanis annyira fellelkesültem a gyönyörű fotók láttán, hogy rövid idő alatt három receptet is kipróbáltam. Ebből kettő persze süti volt és nagy sikert is aratott, a harmadik egy Jamie-féle sült padlizsánkrémleves, ami sajnos felejthető volt. De a delicious:days last minute gasztroajándéktippje nagyon bevált, finom, mutatós és garantáltan mindenkinek sikerül. Csak arra kell figyelni, hogy ha vastagabbak a kupacok, tovább kell őket sütni, ha laposak, könnyen odakapnak. 



Hozzávalók:

1 dl tejszín
1 ek. méz
7,5 dkg nádcukor
2 ek. vaníliás cukor
3 dkg vaj
4 dkg aszalt vörösáfonya
10 dkg mandulalapocska
3-4 dkg liszt
csipet só
étcsoki bevonatnak (elhagyható)

A tejszínt, a mézet, a cukrokat és a vajat egy kis lábasban felmelegítettem és kb. 5 percig kis lángon főztem (gyakran kevergettem).
Közben felaprítottam az áfonyát, átszitáltam a lisztet. Utána levettem a tűzről a cukros krémet és beleforgattam az áfonyát és a mandulalapokat, majd hozzáadtam a lisztet (annyit, hogy megfelelő sűrűségű legyen).
Sütőpapírral bélelt tepsire kupacokat kanalaztam egymástól kellő távolságra, ha lapos eredményt szeretnénk, célszerű szétlapítani őket.
180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 percig sütöttem őket, míg a szélük már kezdett barnulni. Utána hagytam hűlni a korongokat, majd egy szilikon ecsettel megkentem az aljukat vízgőz fölött megolvasztott étcsokival. Mikor a csoki megszilárdult, dobozba rakosgattam őket.

2010. jan. 1. 22:07 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Gasztroajándék, Karácsonyi, Keksz, Süti
Címkék: aszalt vörösáfonya, étcsoki, keksz, mandulalapocska, méz, nádcukor, tejszin

Bonbonmeggyízű dzsem cserkóból, meggyből

A csak aprítós kivis egresdzsem után léptem egy szintet előre a magozás felé. Színben is váltottam pirosra, és bár a piacon kisebb sokkot kaptam a cseresznye árától, fél kilót mégis vettem partnernek a meggy mellé. Az ízesítésnél az étcsoki nem volt kérdés (sok-sok évvel ezelőtt ettem Ausztriában egy felejthetetlen házi csokis meggylekvárt), majd elszántam magam az Örményországból kapott konyak felavatására is. Jó ötlet volt, isteni konyakos meggy íz kerekedett belőle (a felét meghagytam alkohol nélkül Panni miatt).

Hozzávalók:

60 dkg kimagozott meggy
40 dkg kimagozott cseresznye
1 zacskó Dzsemfix 2:1
50 dkg nádcukor
1 tábla étcsoki felaprítva
1 kupica konyak

A megmosott, kimagozott gyümölcsöt egy fazékba tettem, botmixerrel pürésítettem (ízlés dolga, ki mennyire szereti darabosan). Hozzádtam a cukrot és a Dzsemfixet, jól elkevertem. Nagy lángon felforraltam, 4-5 percig főztem, majd belekevertem az étcsokit. A felét ekkor kiszedtem üvegekbe, majd hozzáöntöttem a konyakot és elzártam a gázt. A konyakos maradékot is tiszta üvegekbe töltöttem, jól lezártam, 10 percre tetejükre állítottam őket.

2009. júl. 8. 8:52 | 12 komment | Megosztás
Kategóriák: Lekvár
Címkék: cseresznye, dzsemfix, étcsoki, konyak, meggy, nádcukor

Reggeli muffin Donna Hay nyomdokán

Még mindig reggeli, de nem egy ráérős brunch, hanem egy gyors, hétköznapokra való változat. Egy pohár tej mellé tökéletes napindító vagy uzsonna. Donna Hay receptjét kicsit módosítottam, egyrészt csökkentettem a cukormennyiséget az európai normákhoz mérten, másrészt étcsokival és datolyával turbóztam az amúgy is tápláló alapot. Minimuffinsütőben sütve a legideálisabb, de egy szögletes sütire is futotta még az adagból.

 

Hozzávalók egy hatalmas adaghoz (egy adag minimuffinhoz és egy szögletes „kenyérhez”  elegendő)

1,85 dl olaj
25 dkg nádcukor (eredetileg 33 dkg)
1,25 dl tej
3 tojás
45 dkg liszt
2 tk. sütőpor
egy csipet só
5 dkg zabpehely
1,5 tk. mézeskalácsfűszer (eredetileg fahéj)
1 alma meghámozva, lereszelve
2 banán összenyomva
2 marék datolya felaprítva
10 dkg étcsoki kis darabokban

A tetejére:
kevés nádcukor és zabpehely

Először egy nagy tálba szitáltam a száraz hozzávalókat (liszt, só, sütőpor, fűszer), majd a zabpelyhet is beleszórtam.

Előkészítettem a gyümölcsöket, feldaraboltam a csokit és a datolyát.

A tojásokat robotgéppel habosra kevertem a cukorral, majd hozzáöntöttem az olajat. Ekkor keverőlapátra váltva beleforgattam a lisztes keveréket, felváltva adagolva hozzá a tejet. A végén beleforgattam minden egyebet: gyümölcsöket, csokit, datolyát.

A papírformákkal kibélelt minimuffinsütőbe kanalaztam a tésztát, megszórtam egy kis nádcukorral és zabpehellyel. Előmelegített sütőben 160 fokon légkeveréssel sütöttem 20-25 percet.

Dona Hay Simple essentials fruit című könyve alapján némi módosítással.

2009. ápr. 22. 9:05 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Reggeli, Süti
Címkék: alma, aszalt datolya, banán, étcsoki, mézeskalácsfűszer, muffin, nádcukor, olaj, őrölt fahéj, sütőpor, tojás, zabpehely

Csokis-fahéjas banánsüti

Ismét egy banános süti, szemre olyan, mint az előző, csak ebben nem a datolya, hanem minden banán méltó párja, az étcsoki domborít. Tettem bele egy csipet őrölt fahéjat is, az csokis sütin még nem rontott szerintem, így lett kerek az egész. Ezzel sikerült is az eredeti receptet dekonstruálnom, de én csak jót akartam.:)

Hozzávalók egy kisebb tepsihez:

26 dkg liszt átszitálva
1 csapott tk. sütőpor
1 csapott tk. szódabikarbóna
1/2 tk. őrölt fahéj
csipet só
10 dkg étcsoki lereszelve
18 dkg puha vaj
18 dkg nádcukor
2 tojás
2 jó érett banán meghámozva, péppé törve
0,6 dl natúr joghurt
2 ek. olaj (a recept nem írta)

Mivel ez tulajdonképpen egy muffintészta (erre már az előkészületek közben döbbentem rá), ezért először a száraz hozzávalókat kevertem össze egy tálban.

Egy nagy keverőtálban pedig robotgéppel habosra kevertem a puha vajat és a cukrot, majd egyenként hozzáadtam a tojásokat. Majd ment bele a joghurt, a banánpép és fokozatosan a lisztes keverék (itt már lehet keverőlapátra váltani). A végén én tettem bele 2 ek. olajat is, mert keveselltem a joghurt mennyiségét.

Kivajazott, sütőpapírral bélelt, majd úgy is kivajazott tepsibe simítottam az egészet és előmelegített sütőben 170 fokon (hagyományos mód) kb. 35-40 perc alatt megsütöttem (tűpróba).

 A fapados eredeti csoki és fahéj nélkül a Sütemények enciklopédiájában található.

2009. márc. 18. 15:30 | 1 komment | Megosztás
Kategóriák: Süti
Címkék: étcsoki, joghurt, kevert tészta, nádcukor, olaj, őrölt fahéj, sütőpor, szódabikarbóna, vaj

Sárgabarackos-marcipános aprósüti

Akkor most következzen a GBT-re vitt sütim, ami teljesen váratlanul egy keksz. Nem azért, mert már másra gondolni sem tudok, hanem mert hajnalban kellett valamit nagyon gyorsan összedobnom, és így adta magát a műfaj. A forrás, ezúttal is az 1 tészta – 50 keksz című kis füzet szerint „lédús” és „a gyerekek szeretik”. Mindkét állítást csak megerősíteni tudom: tényleg jó puha, omlós lett és Panni is szorgalmasan pusztította.



Hozzávalók kb. 22 darabhoz:

20 dkg liszt átszitálva
7,5 dkg nádcukor
1/4 tk. só
1 tojás
10 dkg hideg vaj felkockázva
15 dkg marcipánmassza (nálam csak 8 dkg volt) nagylyukú reszelőn lereszelve
15 dkg aszalt sárgabarack felaprítva

A sütőt előmelegítettem 160 fokra és egy nagy tepsit kibéleltem sütőpapírral.

A lisztből, sóból, cukorból, tojásból és a vajkockákból kézzel tésztát gyúrtam. A végén beledolgoztam a marcipánreszeléket és az aszalt barackokat is. Kézzel diónyi gombócokat formáztam a tésztából és egymástól néhány centi távolságra a tepsire sorakoztattam őket. Középső rácson, hagyományos módon 10 perc alatt megsültek.

Forrás: 1 tészta - 50 keksz
 

2009. márc. 17. 6:33 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Keksz, Süti
Címkék: aszalt sárgabarack, keksz, liszt, marcipánmassza, nádcukor, tojás, vaj

Dominosteine

Különös kérésnek tettem eleget a minap: egy olvasóm segítséget kért tőlem. Sőt azt is mondhatom, üzletet ajánlott.:) Ha küldök neki egy jó Dominosteine receptet magyarul vagy németül, cserébe küld nekem egy angol nyelvű kekszes szakácskönyvet. Aki ismer, sejtheti, hogy mennyire villanyozott fel a kérés (nagyon!), és nem csak a jutalom, de  a kihívás miatt is. Arról nem is beszélve, hogy én is imádom a Dominosteinokat, ezeket a kis, csokival bevont, belül marcipánnal és lekvárral rétegzett jó kis tömény karácsonyi sütikockákat.
Miután egyik szakácskönyvemben sem leltem idevágó receptet, így a neten találtak közül választottam egy jónak ígérkezőt. És szerencsém volt: az első próba tökéletes eredményt hozott. Azt nem mondom, hogy havonta egyszer meg fogom sütni, mert elég drága és pepecselős projekt (főleg a csokiba mártogatás neverending tevékenység), de ünnepi alkalmakra tuti befutó. Egyébként az alaptészta önmagában is finom, Panninak például úgy jobban ízlett, mint felturbózva. Mondtam én, hogy purista.:) 

Hozzávalók egy 21x29 cm-es téglalap alakú tepsihez:

25 dkg méz
6,5 dkg nádcukor (vagy barna cukor)
6,5 dkg vaj
2 tojás
1 citrom reszelt héja
1 tk. mézeskalácsfűszer
2 ek. cukrozatlan kakaópor
1 csipet só
30 dkg liszt átszitálva (süteménylisztet használtam)
3 csapott tk. sütőpor

40 dkg (1 kis üveg) gyümölcsdzsem  pl. feketeribizli
20 dkg marcipánmassza (Szamos)
10 dkg porcukor átszitálva
3 ek. rum (lehet fehér is)

kb. 60 dkg tortabevonó/étcsoki a bevonathoz

Egy kis lábasban összemelegítjük a mézet, a nádcukrot és a vajat. Nem kell felforralni, csak kevergetve addig melegíteni, míg a cukor és a vaj elolvad benne és egynemű lesz. Kicsit hagyjuk kihűlni.

Átöntjük a masszát egy nagy keverőtálba és robotgéppel verve hozzáadjuk a két tojást. Habosra keverjük, majd evőkanalanként mehet bele a fűszerekkel (kakaó, citromhéj, só, mézeskalácsfűszer) és a sütőporral elkevert liszt. Szép sűrű tészta lesz az eredmény.
Ezt egy kivajazott, kilisztezett téglalap alakú tepsibe (21x29cm) öntjük, egyenletesen elsimítjuk és előmelegített sütőben 180 fokon (hagyományos módon) 20-25 perc alatt megsütjük (tűpróba).

A tésztalapot még melegen hosszában félbevágjuk. (Vigyázni kell, hogy ne lyukadjon ki a tészta, lehet, hogy érdemes először keresztben elvágni és úgy elfelezni a két kisebb darabot.)

A dzsemet egy kis lábasban felmelegítjük, hogy kenhető legyen. Az egyik tésztaréteg vágott felét megkenjük vele.

A marcipánmasszát kézzel összegyúrjuk a porcukorral és a rummal és két réteg folpack között kinyújtjuk. Akkora legyen, mint a tésztánk, sőt kicsivel lógjon túl a széleken (ezt majd később levágjuk.)

A dzsemrétegre helyezzük rá a marcipánt, nyomkodjuk le, majd kenjük meg újabb réteg dzsemmel és végül óvatosan borítsuk be a másik tésztaréteggel.

Nyomkodjuk le, egy éles késsel vágjuk le a túllógó marcipánt, majd alufóliába csomagolva hűvös helyen pihentessük (akár 24 órán keresztül).

A tortabevonót vízfürdő felett olvasszuk meg és a kis kockákra vágott sütiket fogpiszkálóra szúrva mártsuk bele, majd egy alufóliával bevont hungarocelldarabba szúrva hagyjuk megdermedni.

A recept forrása ez az oldal.

2009. febr. 13. 22:14 | 8 komment | Megosztás
Kategóriák: Karácsonyi, Süti
Címkék: citrom, étcsoki, kakaópor, marcipánmassza, méz, mézeskalácsfűszer, nádcukor, porcukor, ribizlidzsem, rum, sütőpor, tojás, vaj

Kuszkuszfelfújt

Új év, új asszony. Legalábbis ami a maradékokhoz való hozzáállásomat illeti. Úgy látszik, háziasszonyi mivoltom ösztönösen reagál a válságra:  újabban nem dobok ki semmit. Ezért mivel rosszul becsültem meg a gombához szükséges kuszkusz mennyiségét és kicsit túlbiztosítottam magam, kellett kezdenem valamit a maradékkal. Így született meg ez a desszert (?) a rizsfelfújt mintájára.

 

Hozzávalók egy kisebb adaghoz:

kb. 15 dkg készre párolt kuszkusz
1-1,5 dl tej
1 citrom reszelt héja
5 dkg nádcukor
2 tojás
pici só
1 tk porcukor
1 ek. vaj megolvasztva
1 marék mazsola

A kuszkuszt egy tálba öntöttem, felöntöttem egy kis tejjel (kb. 1-1,5 dl), hogy ne legyen száraz. Belekevertem a citromhéjat. A tojásokat feltörtem, szétválasztottam. A sárgáját villával elhabartam a nádcukorral, az olvasztott vajjal és egy csipet sóval, majd a mazsolával együtt a kuszkuszhoz adtam. A fehérjét pici sóval és 1 tk. porcukorral kemény habbá vertem és óvatosan a kuszkuszba forgattam.
Kivajazott jénaiba öntöttem a masszát és előmelegített sütőben 200 fokon kb. fél óra alatt készre sütöttem. Eperlekvárral tálaltam.
 

2009. febr. 5. 20:54 | 7 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Édes kis semmiség
Címkék: citrom, kuszkusz, mazsola, nádcukor, tej, tojás, vaj