Lencsés korhelyleves

Nem mintha egy görbe éjszaka következményeit kellett volna kúrálgatnunk a napokban, de úgy éreztem, hogy itt az ideje valami pasisnak. Az anyósomtól kapott házi kolbász volt a kiindulási alap, ahhoz kerestem receptet és találtam is – a Nők Lapjában. Kicsit módosítottam rajta, a répát például reszelve tettem bele, mert úgy kevésbé szembetűnő, a hagymát is felaprítottam, és megpároltam ((eredetileg egészben kellene beledobni). Szóval nőiesebb lett egy kicsit, de a macsó jelleg azért megmaradt.:) A mennyiség is tekintélyes, kis családunk egy hónapig elélne rajta.

 

Hozzávalók egy szép nagy adaghoz:

20 dkg barna lencse
20 dkg savanyú káposzta
1 közepes vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
1 nagyobb sárgarépa
3-4 ek. olaj
1 babérlevél
só
10 dkg füstölt kolbász
2 dl tejföl
1 ek. rizsliszt
kevés citromlé

A lencsét előző este átválogatjuk, majd 1 liter hideg vízbe beáztatjuk

Másnap a savanyú káposztát bő vízben átmossuk, lecsepegtetjük, felaprítjuk, majd annyi vízzel, amennyi épp ellepi feltesszük főni. Fedő alatt kb. fél óra alatt puhára főzzük.

A hagymát, fokhagymát, sárgarépát megpucoljuk, a hagymákat felaprítjuk, a répát lereszeljük.

Egy nagy fazék aljában kevés olajat hevítünk, rádobjuk a vöröshagymát és kis lángon, kevergetve üvegesre pirítjuk. Utána mehet rá a fokhagyma és a répa, jól átkeverjük, kicsit pirítjuk, majd felöntjük a lencsével (az áztatólével együtt). Hozzáadjuk a babérlevelet és félig lefedve puhára főzzük (kb. 20 perc).

Közben a kolbászt felkaríkázzuk. Ha a lencse már megpuhult,  megsózzuk és hozzáadjuk a puha káposztát a levével együtt meg a kolbászkarikákat, felöntjük még vízzel, ha szükséges és összeforraljuk.

A tejfölt egy kis tálkában elkeverjük egy kevés levessel és csomómentesen hozzákeverjük a rizslisztet, majd belecsorgatjuk a levesbe. Elkeverjük, sózzuk, ha szükséges és mérsékelt lángon 5 percig főzzük.
Tálaláskor citromlével savanyíthatjuk.

Korpádi Péter receptje alapján.
 

2009. febr. 13. 8:53 | 9 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, Magyaros, Férjem kedvére
Címkék: babérlevél, citromlé, fokhagyma, kolbász, lencse, rizsliszt, sárgarépa, savanyú káposzta, tejföl, vöröshagyma

Reprodukció 1.: Vörösborban párolt paprikás kolbász

Mikor először megláttam Mammánál a borban főtt chorizo receptjét, azt gondoltam, hmmm, érdekes, de tuti nem próbálnám ki. Túl nehéznek, rusztikusnak tűnt, olyan igazi pasikajának. El is telt jó sok idő, mire egyik nap arra lettem figyelmes, hogy a boros chorizót vizualizálom. Állandóan a fejemben volt, kínálta magát, én meg nem tudtam a képétől szabadulni. Ez így ment vagy 2 napig, aztán megadtam magam a sugallatnak: elbandukoltam a közértbe, nem chorizóért, csak sima, magyar paprikás kolbászért. (Mamma előtte megnyugtatott, abból is ugyanolyan finom). Ez volt életünk első tapasvacsorája, de gyanítom nem az utolsó. Köszönet a receptért Mammának és az isteni sugallatnak!

 

Hozzávalók:

1 ek. olívaolaj

2 fej vöröshagyma apróra vágva

25 dkg paprikás kolbász

1 fej fokhagyma

2,5 dl testes vörösbor

Az olajat egy serpenyőben felhevítettem, és üvegesre pároltam rajta a vöröshagymát. Kb. 5 perc múlva hozzáadtam az előzőleg lehéjazott és vékony karikára vágott kolbászt. Kiolvasztottam a zsírját, majd az egész fokhagymafejnek levágtam vékonyan a talpát és a vágott végével lefelé beleállítottam a serpenyőbe. Pár percet pirítottam, majd felöntöttem a borral és lassú tűzön addig pároltam, míg a bor a felére redukálódott. Mikor ez megtörtént, elzártam a lángot, és a fokhagymagerezdeket megpróbáltam ügyesen kicsusszantani a héjukból (vigyázat, kicsit forró még ilyenkor). Friss kenyeret ettünk hozzá, meg ecetes gyöngyhagymát, isteni vacsora volt.

2007. nov. 11. 15:18 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Előétel, Gyors vacsora
Címkék: fokhagyma, kolbász, vörösbor, vöröshagyma

Kolbászos minimuffin

Nemrég vettem egy minimuffinsütőt. Nagyon megéri szerintem, sokkal kiadósabb az eredmény, mint a naggyal. Eddig csak édes muffinokat sütöttem, de már régóta terveztem, hogy egy sósat is kipróbálok. A fantáziámat végül az édesapámtól kapott saját készítésű jóféle házi kolbász indította be. A sütőformához mellékelt papíron találtam is egy Oetker alapreceptet, azt módosítottam kicsit. Az eredmény nekem annyira bejött, hogy vissza kellett fognom magam, nehogy elegyem a vendégek elől.:)

Hozzávalók:

10 dkg finomliszt
10 dkg teljes kiőrlésű liszt
2,5 tk. sütőpor
10 dkg kolbász
1 tojás
75 ml étolaj
250 ml natúr joghurt
1/2 tk. só
1/2 tk. oreganó
1/2 tk. pirospaprika
frissen őrölt bors, cayenne bors ízlés szerint

A kolbászt apró kockákra vágjuk. A lisztet egy tálba szitáljuk, belekeverjük a fűszereket és a sütőport. Habverővel összekeverjük a nedves hozzávalókat (tojás, olaj, joghurt), fokozatosan hozzáaadjuk a szárazakat (fűszeres liszt). Végül a tésztamasszába forgatjuk a kolbászdarabkákat.
A muffinsütő mélyedéseibe papírformákat rakosgatunk és kávéskanál segítségével megtöltjük őket a tésztával. Előmelegített sütőben 160 fokon kb. 20 percig sütjük. Miután kihűlt, egy tálra rendezzük a sütiket.
Tapasztalat: A papírba eléggé beleragadt a tészta, így volt némi veszteség. Egyre már nem jutott papír, azt csak úgy beletöltöttem a lyukba, az nem ragadt bele. :)
Én annyi cayenne-t tettem bele, hogy csípős legyen, de ez ízlés dolga...

2007. márc. 13. 9:03 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Csípős, Süti, Vendégváró
Címkék: joghurt, kolbász, muffin, oregano, őrölt pirospaprika, saját recept, teljes kiőrlésű liszt

"Tepszis" krumpli

Családi örökség a recept, amint azt az elnevezésből is sejteni lehet. Nagymamámnak voltak ilyen szép szavai, melyeket mi már csak olyan jelzős szerkezetekben használunk, mint a fenti és a tepszis csirke például. Ő még a tepszit zsírozta ki, nem a tepsit, ha maradt egy kis forralt tej, azt pentyába tette, esetleg miscsicskába. Őszintén szólva nem tudom, mi a kettő között a különbség, de mindkettő valami tálkaféle. Szerettem ezeket a furcsa szavakat, ma már tudom, egy részük egyértelműen tót származék.
Férjem és sógorom persze jókat derülnek szóhasználatunkon, és olykor heves viták alakulnak ki, például akörül, hogy létezik-e sikárkefe, vagy a mi családunk fantáziál róla.:) Utánanéztem egyébként, természetesen létezik, a katonai szleng használja (meg mi :), súrolókefét jelent.
Férjem által is bővült egyébként a szókincsem, náluk tanultam meg, hogy a húslevesbe szerintük  szlizsit  (gyufaszáltészta) kell tenni  (szerintem cérnametéltet), a bablevesbe meg haluskát, azaz krumpligombócot.  

 
Hozzávalók:
 
burgonya
(lángolt) kolbász
szalonna
só
 
Mennyiséget nem adok meg, mindenkinek az ízlésére-igényeire bízom. A lényeg, hogy a krumplit meghámozzuk, felkarikázzuk. Egy tepsi aljára egyenletesen elosztunk  kis szalonnadarabokat, majd ráhelyezzük a krumplikarikákat, és kolbászdarabkákat szórunk rájuk. Sózzuk, kicsit összeforgatjuk, és mehet is a sütőbe. 180 fokon addig sütjük, amíg a krumpli meg nem puhul és pirulni nem kezd. Sütés közben időnként át kell forgatni, hogy mindenhol érje a kisült zsír a krumplit. Tálalás előtt kicsit lecsorgathatjuk róla a zsírt (felpolcoljuk a "tepszi" egyik végét).
Kenyérrel és csemege uborkával szoktuk enni. Gyors, ízletes ebéd vagy vacsora.

Helyesbítés: Kaptam a fejemre, a szlizsi az a cérnametélt, nem a gyufaszál.:)

2007. febr. 23. 11:51 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Magyaros, Gyors vacsora
Címkék: burgonya, családi recept, kolbász, szalonna

Sajtos tészta, ahogy édesanyám készíti

Több ismerősömtől hallottam mostanában, hogy nem szereti a sajtos tésztát. Aztán amikor pontosítottuk, mit ért alatta, kiderült, hogy főtt tésztát reszelt sajttal. Nem hagyott nyugodni a dolog, utánanéztem a szakirodalomban is. Meglepően tapasztaltam, hogy  Horváth Ilonka néni sem cifrázza nagyon a dolgot, a kifőtt tésztát meleg zsiradékra szedi és tálaláskor meghinti sajttal. Polcz Alaine is hasonlóképpen jár el, csak ő kever a tésztához 1-2 kanál tejfölt. Ezek után talán újat hozhat, ha megosztom, a mi családunk hogy készíti ezt a gyors és egyszerű tésztaételt.

Hozzávalók 4 személyre:

25-30 dkg széles metélt
lángolt kolbász (a lényeg, hogy ne legyen szikkadt, száraz)
2 pohár tejföl
reszelt sajt (lehet például trappista és füstölt vegyesen)
só

A kolbászt vékony karikákra vágjuk, a karikákat negyedeljük. A kolbászdarabkákat pici olajon teflon serpenyőben takaréklángon, folyamatosan kevergetve megpirítjuk, zsírjukat kisütjük. Hozzákeverjük a tejfölt, sózzuk,  kicsit rotyogtatjuk és ebbe keverjük bele a kifőtt tésztát. Tálaláskor reszelt sajttal megszórjuk. Ne sajnáljuk a kolbászt, mert minél több van benne, annál finomabb.

2007. febr. 5. 9:36 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Magyaros, Gyors vacsora
Címkék: családi recept, füstölt sajt, kolbász, széles metélt, tejföl