
Mostanában áttértünk az élesztőmentes kenyerekre. A lavinát egy ír szódás kenyér indította el, ami annyira egyszerű, gyors és finom volt, hogy további próbálkozások követték. Persze nem ugyanazt nyújtja egy ilyen kenyér, mint az élesztős változat, nem olyan puha és foszlós, de két napig megőrzi a minőségét, sokféleképpen variálható és a teljes kiőrlésű liszttől sokkal gazdagabb az íze, mint a fehér kenyérnek. Az elkészítése pedig még a dagasztás nélküli kenyérénél is gyorsabb.
Ezt a focacciareceptet Rachel Allen Bake című sütős könyvében találtam.
Hozzávalók:
30 dkg fehér tönkölybúzaliszt
15 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
1 tk. só
1 tk. szódabikarbóna
3,5-4 dl kefír
A tetejére:
kevés olívaolaj
1-2 lilahagyma felszeletelve
1-2 marék fekete olajbogyó
nagyszemű tengeri só
friss rozmaringlevelek felaprítva
A tésztához valókat egy nagy tálban összegyúrtam, majd egy kivajazott sütőedénybe tettem, a tetejét megkentem olívaolajjal. A tetejébe belenyomkodtam a lilahagymaszeleteket és az olajbogyókat, megszórtam nagyszemű sóval és előmelegített sütőben 220 fokon 30 perc alatt megsütöttem.
Megosztás
Ezzel az étellel akár a Gasztrotipp Utazz velünk! receptversenyén is elindulhattam volna, az ötletet hozzá ugyanis a szigligeti várban tett kirándulásunk adta. Kiskőrösön és a Balaton északi partján nyaraltunk az idén, így a magyar vendéglátást térképeztük fel, aholis gasztronómiailag a leginspirálóbbnak a szigligeti vár büféje bizonyult. Ott meglepő módon nem palacsintát és lángost árultak, hanem laskát, görhönyt, prószát és langallót. Ez utóbbi divatos fesztiválétel mostanában, de a görhöny például láthatóan sokaknak okozott fejtörést a sorban. Mint azt az eladótól megtudtam, a laska és a görhöny is élesztő nélkül készült kenyérféle rozs- és búzalisztből, legalábbis a szigligetiek interpretációja szerint. Végül mi a prószát kóstoltuk, ami kicsit túl száraz volt ugyan, de jó ropogósra, barnára pirult a széle és finom szilvalekvár és tejföl pöttyözte a tetejét. Itthon aztán kerestem a neten egy jó receptet, és az eredmény megnyugtatóan hasonlított a szigligetire, csak nem volt olyan száraz. 
Hozzávalók egy kerek tortaformához:
25 dkg kukoricadara
5 dl forró tej
3 tojás
1-1,5 pohár kefír
5 dkg nádcukor (vagy 4-5 ek. méz)
fél csomag sütőpor
A tetejére:
szilvalekvár (esetleg meggylekvár)
tejföl
A darát leforrázzuk a forró tejjel és min. 1 órán át állni hagyjuk. Utána a tojásokat robotgéppel habosra keverjük a cukorral és a sütőporral, majd a kefírt is belekeverjük és beleforgatjuk az egészet a megduzzadt darába.
Kivajazott, kilisztezett tortaformába öntjük a tésztát, a tetejére lekvár- és tejfölpöttyöket teszünk és előmelegített sütőben kb. 50 perc alatt megsütjük (tűpróba). Akkor jó, mikor a széle már kezd barnulni.
A receptet Mithrile blogján találtam.
Megosztás
Hirtelen ötlettől vezérelve alkottam ezt a reggeli italt és nagy örömömre Panni is szívesen itta, főleg, hogy szívószállal tehette mindezt. Az ital lelke a barack mellett a limelé, amitől illatosan kókuszos aromája van és a fűszerek, amik csak diszkrét háttérként vannak jelen. Az őrölt kardamomot rögtön a szívembe is zártam, sokkal lágyabb az íze, mint az egész magoknak.
Hozzávalók 1 személyre:
1 pohár kefír
4 sárgabarack
1-1 késhegynyi őrölt fahéj és őrölt kardamom
1 ek. méz
1-2 dl tej
1 dl ásványvíz (zöld kupakos)
2-3 tk. limelé
A fűszereket egy kis lábasba szórtam és kis lángon addig hevítettem, míg illatozni kezdtek. Utána elzártam a lángot (így intenzívebb lesz az ízük). A megmosott, kimagozott barackokat a botmixerem keverőpoharába tettem és ráöntöttem a kefírt, majd a mézet és a fűszereket is hozzáadva összeturmixoltam. Ezután felöntöttem annyi tejjel, hogy 4 dl legyen és limelével ízesítettem. Lefedve egy órára hűtőbe tettem. Fogyasztás előtt felöntöttem 1 dl ásványvízzel.
További információ és még több lassirecept az Orienten található.
Megosztás
A Sütemények enciklopédiája nagy kedvencem. Eddig bármit próbáltam ki belőle, mind finom lett (az olasz burgonyatorta is innen való). Sok egyszerű kevert tészta (is) van benne, az a típus, ami hétvégi süteménynek ideális. Reggelire, ebéd után vagy tea, kávé mellé. Hát ez a recept is ilyen, egyébként egy dominánsan fahéjas finomság.
Hozzávalók:
13 dkg liszt
7 dkg teljes őrlésű liszt
1 nagy tojás
20 dkg barnacukor
2,5 dl író (nálam kefír)
2 ek. olaj
1 csomag vanilincukor vagy Bourbon vanília
2 tk. sütőpor
1 tk. szódabikarbóna
csipet só
A tetejére:
10 dkg barnacukor
1 ek. olvasztott vaj
1 ek. őrölt fahéj
A sütőt 170 fokra előmelegítjük. Kivajazunk és kilisztezünk egy 23x23 cm-es szögletes sütőformát.
Egy tálba szitáljuk a kétféle lisztet, hozzákeverjük a sütőport, a szódabikarbónát és a sót. Robotgéppel a tojást habosra keverjük a cukorral és a vanilincukorral, és felváltva adagoljuk hozzá a lisztes elegyet meg a folyadékokat (író, olaj). Az így kapott tésztát beleöntjük a tepsibe, elsimítjuk. Kis tálkában elkeverjük az olvasztott vajat a barnacukorral és a fahéjjal és kézzel a tészta tetejére morzsoljuk. Betoljuk a sütőbe és 40-50 percig sütjük (tűpróba). A tepsiben hagyjuk kihűlni, majd kockákra vágjuk.
Megosztás
Bevált receptek. Meg egyebek, ahogy anyósom mondaná.




Adatvédelem | Szerzői jogok és felhasználási feltételek |
Médiaajánlat
© kicsi Vú & Patrik 2007-2010