Háromgombás árparizottó

A gersli, azaz a hántolt árpa eddig kimaradt az életünkből, de most, hogy a különböző gabonák felé fordult az érdeklődésem, sorra került ez is. Orzottó, azaz árparizottó készült elsőre belőle, rögtön háromféle gombával – amiket csak felleltem a kispesti piacon, beletettem.
Közben azt is kitapasztaltam, hogy míg a csiperke olajban ropogósra sütve igen finom csemege (például burgonyakrémlevesbe szoktam tenni levesbetétnek), addig a shiitake brutál keserűre sül és kicsit sem finom. Másik érdekes adat, hogy Panninak is ízlett az orzottó, csak a gombákat piszkálta ki belőle. Eddig egyébként az a tapasztalat, hogy nyitott a különböző gabonákra.



Hozzávalók:

25 dkg árpagyöngy (gersli)
2-3 szál újhagyma apróra vágva
néhány ek. olívaolaj
1,5 dl almabor (vagy száraz fehérbor)
kb. 1 l forró alaplé vagy víz
só ízlés szerint
1 ek. vaj
5 dkg reszelt kecskesajt
1 kis csokor petrezselyemzöld
40 dkg laskagomba
5 dkg shiitake
20 dkg csiperke
fehérbors ízlés szerint

Előző este alaposan megmossuk, majd hideg vízbe beáztatjuk az árpagyöngyöt. Másnap a rizottókészítéshez hasonlóan járunk el.
A gombákat megtisztítjuk, felszeleteljük, a csiperkének egy részét (harmadát) félretesszük a díszítéshez. A petrezselymet is felaprítjuk és a gombával kevés olívaolajon megpároljuk (ez majd a végén megy bele a kész árparizottóba).
Ezután egy fazékban kevés olívaolajon megpároljuk a felaprított újhagymát, majd hozzáadjuk a leszűrt árpagyöngyöt. Jól összeforgatjuk, majd felöntjük a borral és addig főzzük (közben kevergetjük), míg el nem fő a bor nagy része. Utána apránként felöntögetjük az alaplével, mindig annyit öntve hozzá, hogy épp ellepje és végig kevergetjük egy fakanállal.  Közben megsózzuk. Mikor már puha az árpa (nagyon puha sosem lesz, van egy jellegzetes állaga), hozzákeverjük a vajat és a reszelt sajtot, végül beleforgatjuk a petrezselymes gombát.
Tálaláshoz a félretett csiperkét vékony szeletekre vágjuk és egy lábasban ujjnyi olajban ropogósra sütjük. Ezzel szórjuk meg a rizottónkat.

2011. jún. 6. 7:48 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Olasz, Zöldségétel, Köret
Címkék: alaplé, almabor, árpagyöngy, egészséges, gabonaétel, gomba, kecskesajt, laskagomba, petrezselyem, shiitake, újhagyma

Cukkinis-fenyőmagos rizottó

Rizskérdésben nincs konszenzus a családban. Én még natúran, magában is szeretem, főleg, ha jázminrizsről van szó (sőt nemrég konstatáltam, hogy még a romlott főtt jázminrizsnek is jó illata van), P. viszont nem rajong érte. Panni kettőnk között ingadozik, sajnos mostanában inkább az apjával tart. Így mikor néha bejelentem, hogy rizottót  főzök, nem aratok nagy sikert. Most azonban nem hagytam magam eltántorítani, néhány salátacukkinit és egy kis mascarponemaradékot gondoltam így hasznosítani és nagyon jól gondoltam. A külön eme célból beszerzett Savignon blanc hihetetlen ízeket csalt elő belőle, biztos, hogy fogom még készíteni. Bor vagy vermut nélkül viszont nem érdemes nekiállni.

Hozzávalók:

néhány ek. olívaolaj + 1 ek. vaj
1 nagyobb vöröshagyma felaprítva
2 gerezd fokhagyma apróra vágva
30 dkg kerekszemű rizs
1,5 dl száraz fehérbor (Szent István Korona Etyeki Savignon blanc)
kb. 1 l forró víz vagy csirke/zölségalaplé
10 dkg mascarpone
kb. 5 dkg félkemény kecskesajt vagy parmezán reszelve
fél citrom leve és 1 citrom reszelt héja

néhány ek. olívaolaj
3-4 kicsi salátacukkini
frissen őrölt bors
3-4 dkg fenyőmag

Az olívaolajat és a vajat felhevítettem egy nagy fazékban és üvegesre pároltam rajta a hagymákat. Utána hozzákevertem a rizst, jól átforgattam, kevergettem, majd felöntöttem a borral. Hagytam rotyogni, hogy magába szívja, majd egy merőkanálnyi forró vizet adtam hozzá. Jól megsóztam és tovább főztem. Mikor már fölszívta a víz nagyját, megint pótoltam a folyadékot (így adagolva fokozatosan az 1 liter vizet).

Közben egy teflon serpenyőben felhevítettem egy kevés olívaolajat és a meghámozott, kis kockára vágott cukkinit megpároltam rajta. A végén hozzáadtam a fenyőmagot is, azt is megpirítottam, végül sóztam, borsoztam.

Mikor a rizs már al dentére főtt, hozzákevertem a mascarponét, belefacsartam egy fél citrom levét, beleforgattam a citromhéjat és a fenyőmagos cukkinit (egy részét félretettem a tálaláshoz), majd elzártam a gázt.
Reszelt kecskesajttal a tetején tálaltam.

2009. júl. 10. 23:00 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Olasz
Címkék: citrom, cukkini, fehérbor, fenyőmag, fokhagyma, kecskesajt, mascarpone, parmezán, rizottó, rizs, vöröshagyma

Fusilli szicíliai paradicsomszósszal

Noha lassan véget ér a nyár, mi még mindig a könnyű tésztaételeket kívánjuk, úgyhogy meg is fogadtam, hogy minden héten főzök valami olaszos pastát. A szeptemberi Leckerben találni is szép számmal, többek között legendás chicagói maffiózók kedvenceit. Én Jack „Machine Gun” McGurn kedvencét próbáltam ki.:) Amikor elkészült, nem tűnt nagy durranásnak, de másnap mindketten (sőt, mindhárman!) nagyon jóízűen ettük. Nekem mondjuk a saját főztöm soha nem ízlik annyira, mintha másét enném, eltelítenek a főzés illatai, meg a látvány. A legrosszabb az, amikor több napig kell ennem a sajátomat. Ez viszont szerencsés kivételnek bizonyult, másnap esett a legjobban.

 

Hozzávalók:

30 dkg érett paradicsom
1 doboz konzerv aprított, hámozott paradicsom
1 kisebb padlizsán
1 sárga paprika
2 kisebb vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
2 ek. zöld olívabogyó kimagozva, felnegyedelve
5 szardellafilé (olajos, üvegből)
1/2 tk. oregánó
1 kis csokor bazsalikom
2 ek. olívaolaj
csipet cukor
frissen őrölt bors
5 dkg kemény kecskesajt vagy parmezán lereszelve

50 dkg fusilli, sós vízben al dentére főzve

A paradicsomokat kis kockákra vágtam, a hagymákat felaprítottam, a szardellákat lemostam, megtörölgettem és felaprítottam. A padlizsánt meghámoztam és kis kockákra vágtam, alaposan besóztam és kb. fél órára félretettem. A paprikát is kis kockákra szeleteltem.

Egy nagy serpenyőben felhevítettem a 2 ek. olajat, majd közepes lángon, kevergetve üvegesre pároltam benne  a hagymákat (a fokhagymát kicsit később tegyük csak bele, hogy ne keseredjen meg). Utána hozzáadtam a paradicsomkockákat meg a konzerv paradicsomot a levével együtt, felöntöttem kb. 1 dl vízzel, belekevertem a szardellát, az oregánót és az apróra vágott bazsalikomleveleket is. Fedő alatt kb. 30 percig főztem kis lángon.
 
Közben a padlizsánról leöntöttem a nedvességet, leöblítettem és megtörölgettem. A fél óra eltelte után a szószhoz adtam a padlizsánt, a paprikát, a negyedekre vágott olívabogyót és addig főztem, míg a padlizsán és a paprika meg nem puhult. A végén megszórtam egy csipet barnacukorral, megborsoztam (sózni nem kellett, a szardella és az olíva elég sós) és reszelt kecskesajttal a tetején tálaltam a főtt fusilli mellé.

A Lecker szeptemberi számából vett receptet módosítottam.

2008. aug. 29. 13:33 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Olasz, Tészta
Címkék: bazsalikom, fokhagyma, fusilli, hámozott paradicsom, kecskesajt, olívabogyó, oregánó, padlizsán, paprika, paradicsom, parmezán, szardella, vöröshagyma

VKF VII. – A nyaralás íze

Chilii izgalmas kiírása alaposan elgondolkodtatott és rengeteg emléket hozott felszínre. Ahogy végig(v)ettem magamban a nyaralások ízélményeit , rá kellett jönnöm, hogy a legmélyebb benyomást sokszor a legegyszerűbb ételek teszik, mert akkor, ott, az adott körülmények között valamitől felejthetetlenné válnak. Így maradt meg bennem örökre annak a kakaós palacsintának az íze, amit kb. 9 évesen egy siófoki táborozás alkalmával ettem egy eldugott kis büfében, ahova tilos volt kiszöknünk. Életem legjobb palacsintája volt. De palacsintával mégsem indulhatok, így tovább kutattam emlékezetemben, és végül egy másik balatoni emlék mellett döntöttem.

Néhány évvel ezelőtt hajóval átmentünk Badacsonyba és beültünk hűsölni Szeremley Huba  Szent Orbán Pincészetének lugasába. Ott rendeltem ezt az egyszerű, de nagyon friss salátát, és szemelt rizlinget iszogattam hozzá. A rizling azóta is nagy kedvenc, a salátát pedig erre az alkalomra rekonstruáltam, szerintem érdemes volt.

Kecskesajtos uborkasaláta

Hozzávalók:

1 csomag salátamix

kígyóuborka

fokhagymás kecskesajt

olívaolaj

balzsamecet

frissen őrölt fekete bors

pirított barnakenyér

Az uborkát meghámozzuk, magját kivágjuk, húsát apró kockákra vágjuk. A sajtot egyszerűen felkockázzuk. A salátamixszel megágyazunk egy nagy tálon, a sajt- és uborkakockákat vegyesen rászórjuk, meglocsoljuk olívaolajjal és balzsamecettel és borsot tekerünk rá.

A fotó kedvéért a sajt egy részét  kivájt uborkakarikákba töltöttem, de sietős hétköznap nem bíbelődnék vele.

Pirítós kenyérrel és fehérborral kínáljuk.

2007. aug. 3. 7:00 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Saláta, VKF!
Címkék: balzsamecet, kecskesajt, salátamix, uborka

Kecskesajtos frittata

Olvasva phzs remake-jét tudtam, hogy ezt nekem is ki kell próbálnom. Gyorsan lecsekkoltam, mi van a hűtőben, és szerencsémre találtam egy darab fokhagymás kecskesajtot Cserpeséktől, egy bontott zacskó Plus-os (!) parmezánt (szégyen-gyalázat), így eldőlt a vasárnapi reggelink sorsa. A kísérő egy gyors pszeudo-görögsaláta lett, paprika, paradicsom kombó bazsalikommal fűszerezve a tetején reszelt mozarellával. A hagymát sajnos kihagytam, de azért nagy baj nem lett belőle.

 

Hozzávalók:

3 tojás

1 dl tejszín

3 tk. reszelt parmezán

10 dkg kecskesajt

só

frissen őrölt bors

1 ek. olaj

1 dkg vaj

Egy tűzálló tálat kikentem az olajjal és a vajat is beleolvasztottam a mikróban, és egy szilikonos ecsettel eloszlattam az oldalán a zsiradékot. A tojást egy kézi habverővel elhabartam a sóval, borssal, tejszínnel és a parmezánnal. Beleöntöttem a tálba és a sütőbe tettem. 175 fokon sült kb. 25 percet (gyanítom, hogy az idő függ a tál nagyságától, az enyém kisebb volt, ezért vastagabb volt a tojásréteg). Utána kivettem, rárakosgattam a kecskesajtszeleteket és grilleztem még kb. 10 percig.

Ez az adag eredetileg 1 személyre szól, én megdupláztam, de kettőnknek így rengeteg lett.

Köszönet a receptért Nemisbékának, aki elindította az őrületet. :)

2007. júl. 16. 7:38 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Reggeli
Címkék: kecskesajt, parmezán, tejszín, tojás