Zöldfűszermártás tojáshoz, újkrumplihoz

Nem számoltam még el vele, hogy mi lett a csokor turbolyával, amit Zsuzsától kaptam. A mártások kislexikonát felütve az alábbi zöldfűszermártás mellett döntöttem, mely tulajdonképpen a frankfurti Grüne Soβe-nak egy egyszerűsített változata. Míg a hesseniek hét fűszernövényből keverik ki híres mártásukat, addig én szerényen megelégedtem hárommal. Az eredmény így is nagyon jó lett, jól feldobott egy olyan egyszerű ételt is, mint a főtt tojás.

 

Hozzávalók:

1 kemény tojás
2 doboz tejföl
4 ek. majonéz
2 ek. csípős mustár
1 kk. méz
6-8 ek. ecetes uborkalé
1 ecetes uborka apróra vágva
1 kicsi vöröshagyma felaprítva
1 gerezd fokhagyma felaprítva
2 ek. kapribogyó felaprítva
2 szardellafilé megmosva, felaprítva
1 nagyobb csokor finomra vágott zöldfűszer pl. turbolya, petrezselyem, snidling stb.

A főtt tojást megtisztítjuk, apróra vágjuk. A tejfölben elkeverjük a majonézt, a mézet, a mustárt, hozzáöntünk egy kevés uborkalevet. A finomra vágott uborkát, kapribogyót, hagymákat is a keverékhez adjuk, majd a szardellát és az aprított zöldfűszereket is belekeverjük. Végül sózzuk, borsozzuk és uborkalével hígítjuk, ha szükséges.
Főtt tojáshoz, újkrumpli mellé kínáljuk.

2009. jún. 9. 22:00 | 7 komment | Megosztás
Kategóriák: Szósz
Címkék: ecetes uborka, fokhagyma, kapribogyó, méz, mustár, petrezselyem, snidling, szardella, tejföl, tojás, turbolya, vöröshagyma

Tavaszi brunch – bloggerreceptekkel

Húsvéti brunch is lehetett volna, de még az ünnep előtt készült névnapi összejövetel alkalmából. Ez volt az első tavaszi akcióm és elég emlékezetes maradt, legalábbis nekem. Már a színek tobzódása is lenyűgözött, a friss ízekről nem is beszélve. Utána még egy hétig ettük a pesztót bácsalmási kecskesajt mellé, nagyon jó kis duót alkottak. Lejegyzem ide mindhárom vendégreceptet (köszi Fűszeres, Ízbolygó és Piszke!:)), mert biztos hogy ismételni fogom őket.

Menü:

Reteklevélpesztó Fűszeres Eszter nyomán
Piszke-féle tejfölös reteksaláta
Ízbolygó körözöttje
Friss kenyér
Masala chai panna cotta

Ízbolygó körözöttje

Hozzávalók:

25 dkg juhtúró (brindza)
fél pohár tejföl (elhagyható)
20 dkg szobahőmérsékletű vaj
2 tk. dijoni mustár (nem magos)
0,5 ek. őrölt pirospaprika (eredetileg 1,5 ek.)
1 tk. őrölt kömény
1 nagy fej lilahagyma
3 gerezd fokhagyma
4 tk. kapribogyó
3 csemege uborka
1 citrom reszelt héja
só
frissen őrölt bors

A lilahagymát és a fokhagymát megpucoltam, apróra vágtam. Az uborkát és a kapribogyót is felaprítottam. Az juhtúrót a vajjal és a tejföllel egy villával összekevertem. Majd belekevertem a többi hozzávalót. Hűtőben egy éjszakát érleltem. Tálalás előtt egy fél órával már kivettem a hűtőből, hogy kenhető legyen.

Reteklevélpesztó Fűszeres nyomán

Hozzávalók:
2 csomó retek szép, egészséges zöld levele
2 dkg mandula (nálam héjastul)
2 dkg dió
5 dkg kapuvári sajt (Cserpes) vagy parmezán
2 gerezd fokhagyma
só, bors ízlés szerint
1-1,5 dl olívaolaj

A diót, és a mandulát száraz serpenyőben megpirítottam, majd a többi hozzávalóval együtt összeturmixoltam. Pirítósra kenve, kecskesajtra pöttyözve, mozarellával és paradicsommal isteni.

Reteksaláta Piszkétől

Hozzávalók:

2 csomó retek
2 csomó zöldhagyma vagy egy póré apróra vágva
2 pohár 20%-os tejföl
2 kis háromszög mackósajt
só

A felkarikázott retket a felaprított hagymával leraktam rétegezve egy nagy fedeles műanyag dobozba, közben jól besóztam. Egy éjszakát állni hagytam, majd leöntöttem róla a levet, hozzáadtam a tejfölt, megsóztam megint és belemorzsoltam a mackósajtot. Jól összeforgatva a hűtőben még érleltem minimum 2-3 órát.

2009. ápr. 16. 11:02 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Kenőke, Reggeli, Saláta, Szósz
Címkék: citrom, csemege uborka, dijoni mustár, dió, fokhagyma, juhtúró, kapribogyó, kapuvári sajt, lilahagyma, mackósajt, mandula, olívaolaj, őrölt kömény, őrölt pirospaprika, parmezán, póré, retek, reteklevél, tejföl, újhagyma, vaj

Calzone a la pos

A szándékoltan nagyon szellemes névadással egyrészt a calzonéim kis testi hibájára hívom fel a figyelmet (tudom, nagyon laposkák, legközelebb bátrabban kibélelem őket), másrészt a Tv paprika magazin idétlen címeire, receptbevezetőire reflektálnék. Fogadalmam ellenére megszoktam venni ezt az újságot, és minden hónapban sikerül elképeszteniük a humorosnak szánt, de nagyon erőltetett elnevezéseikkel. Példának egy gyöngyszem egy diós-citromos süti bevezetéseként: „Dióda rálva meg cit rommáz”.  No comment.

Calzone: 

Hozzávalók 4 kisebbhez:

1 ek. kristálycukor
2 tk. szárított élesztő
kb. 3 dl langyos víz
45 dkg átszitált liszt
1 csapott ek. só (eredetileg fél tk., de úgy sótlan)
3 ek. olívaolaj

1 dl langyos vízben elkeverem az élesztőt és a cukrot és felhabosítom. Egy nagy tálba szitálom a lisztet, hozzáadom a sót, az olajat, az élesztős masszát és kb. 2 dl vizet (ha kell, még dagasztás közben pótolom), majd a robotgép dagasztókarjaival rugalmas tésztává gyúrom. Miután szépen összeállt, elválik az edény falától, még kézzel is gyúrom egy kicsit, majd gombócot formálok belőle, a tetejét kereszt alakban bevágom és megkenem olajjal. Letakarva 1-1,5 órát kelesztem.
Mikor már szépen megkelt, még egyszer átgyúrom, kinyomkodom belőle a levegőt és 4 egyenlő részre osztom.
A sütőt előmelegítem 230 fokra (hagyományos mód).
A tésztaadagokat lisztezett felületen egy-egy körré kinyújtom, a széleiket üresen hagyva a köröket egyik felükön  megpakolom a töltelékkel, majd ráhajtom az üresen hagyott tésztarészt és a szélét egy villával lenyomkodom (lezárom). Kívülről megkenem olívaolajjal és kb. 20 perc alatt megsütöm.

Az Egy falat...Olaszország receptje alapján.

A töltelék:

2 salátacukkini
1-2 ek. olívaolaj
1 doboz tonhalkonzerv saját levében
1 marék kapribogyó
1 biocitrom reszelt héja és 1 ek. leve
2 púpozott tk. tejföl
10 dkg feta
szárított bazsalikom és oregánó

A cukkiniket meghámoztam, elnegyedeltem és zöldséghámozóval vékony csíkokat vágtam le belőle, majd kevés olajon serpenyőben puhára pároltam.
A fetát villával szétnyomkodtam, majd hozzákevertem a tonhallal és a tejföllel együtt a párolt cukkinihez. Ment bele a citromlé  és -héj, a kapribogyók meg a zöldfűszerek. Sózni nem kellett a feta miatt. Ezzel a keverékkel pakoltam meg a calzonékat.

Megjegyzés:

Tekintve, hogy milyen laposak lettek az enyémek, célszerű rögtön dupla adagot készíteni a töltelékből, hogy tekintélyes calzonékat kapjunk. Vagy egy másik tölteléket is bevetni.

Calzonék másoknál:

Mozzarellás-paradicsomos-olajbogyós... Bombadil Tománál
Pulykaragus Lilahangyánál
Sokféle ötlet Mammánál
Vegyes húsos Zsúrkenyérnél
 

2008. máj. 30. 7:38 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Férjem kedvére, Kenyér, Olasz, Sós falat
Címkék: bazsalikom, citrom, cukkini, feta, kapribogyó, kelt tészta, oregánó, tejföl, tonhal

Pezsgős-tonhalas spagetti

Rendezgettem a minap a kinyomtatott, újságból kivágott receptjeimet (elég tetemes mennyiség), amikor kezembe akadt ez a szimpatikus darab Stahl Judit munkásságából. Nem sokat tétováztam, tekintve, hogy a hűtőben már ott figyelt egy ideje egy felbontott pezsgő, tonhalkonzerv meg mindig van a háznál. Az eredmény egy nagyon harmonikus, kellemesen citromos tészta lett. A pezsgőt amúgy nem érezni, hiányában szerintem fehérborral is érdemes próbálkozni.

 

Hozzávalók 2 személyre:

25 dkg spagetti

1-1,5 doboz natúr tonhalkonzerv (eredetileg 2)

1 kisebb vöröshagyma (eredetileg 1 csokor újhagyma)

1-2 gerezd fokhagyma

2 ek. lecsöpögtetett kapribogyó

1-2 evőkanál olaj

1,5 dl pezsgő

1 dl tejszín

1 dl tejföl

1 citrom reszelt héja

só

fehérbors

A tésztának egy nagy fazékban felteszem forrni a vizet.

A mártáshoz megtisztítom a hagymákat, a vöröshagymát felaprítom. A tonhalat felbontom, leöntöm róla a levét, villával kicsit szétszedegetem. (Stahl a tonhal olaját használja a főzéshez, én mindig saját lében eltettet veszek, ezért étolajat használtam.)

Ha felforrt a víz, megsózom és beleteszem a spagettit, és al dentére főzöm.

Közben elkészítem a mártást. Olajat hevítek egy serpenyőben, megpirítom a vöröshagymát, majd hozzáreszelem a fokhagymát. Mikor már üveges és a fokhagyma illatozik, hozzáadom a kapribogyót és a pezsgőt. Hagyom, hogy az alkohol elfőjön belőle. Mikor a sistergése már alábbhagy, beleöntöm a tejfölt és a tejszínt is. Sózom, borsozom, hozzáreszelem a citromhéjat. Végül belekeverem a tonhaldarabokat is és összefőzöm 1-2 perc alatt.

A mártást összeforgatom a leszűrt tésztával és tálalom.

Megjegyzés: Stahl kaprot is tett bele, én kihagytam, mert a férjem nem szereti. A tonhal mennyiségét kicsit soknak ítéltem, ezért csak 1,5 dobozzal tettem bele. Ha mind belemegy, szerintem kicsit növelni kell a tejföl-tejszín mennyiségét.  

2007. okt. 25. 7:11 | 1 komment | Megosztás
Kategóriák: Tészta
Címkék: citrom, fokhagyma, kapribogyó, pezsgő, spagetti, tejföl, tejszín, tonhal, vöröshagyma

Barátkozás a karfiollal

Házasságkötésünket követően férjem ellátott a hozzávaló gasztronómiai útmutatóval, azaz rögzítettük, melyek azok az ételek, amiket semmi szín alatt nem hajlandó fogyasztani, tehát főzésükre ne is gondoljak. Tiltólistára került többek között a cékla, az uborka (főleg az ecetes), a sóska és sajnos a karfiol is. Aztán közös receptkísérletezéseink nyomán engedékenyebb lett, sokkal nyitottabb és legnagyobb meglepődésemre a hétvégén engedélyezte, hogy vegyek egy fej karfiolt. Ehhez a merészséghez persze nagyban hozzájárult, hogy kedvenc német sztárszakácsunk, Tim Mälzer legújabb receptgyűjteményében egy ígéretesnek tűnő karfiolsalátára bukkantam.

Vettem hát egy nagyobbacska karfiolt, a feléből készült a saláta, a másik feléből pedig egy Lévai Anikó-féle diós karfiolkrémlevest próbáltam ki. A saláta nagy siker lett, felvettem a repertoárba, a leves nem lett az igazi. Nem volt nagy baj vele, de nem lett átütő, kis adagokban próbáltam tovább fűszerezni, curryvel meg római köménnyel, de akkor meg csak a jól ismert fűszerek domináltak. A karfiol tulajdonképpen egy semleges ízű zöldség, olyan levesalap, mint a vöröslencse, önmagában nem mutat sokat, és a diótól sem lett sokkal karakteresebb. Így azt a receptet nem közlöm, csak a Mälzer-féle karfiolsalit.

Karfiolsaláta olívával, szárított paradicsommal és koktélrákkal

Hozzávalók:

5 dkg (4-5 db) olajban eltett szárított paradicsom

4 dkg kapribogyó (nálam kimaradt)

5 dkg magozott zöld olívabogyó

2 ek. vörösborecet

4 ek. olívaolaj

1 marék snidling

125 g fagyasztott koktélrák

2 marék apróra vágott saláta vagy salátamix

1 kisebb karfiol

só, őrölt bors

A szárított paradicsomokat lecsöpögtetjük, az olajat egy tálkában felfogjuk. Felaprítjuk az olívabogyókkal és a kapribogyókkal együtt és egy kis tálba tesszük. Egy másik tálkában kikeverjük az ecetet az olívaolajjal és a paradicsom olajával, és a paradicsomos egyvelegre öntjük és összeforgatjuk.

A karfiolt megtisztítjuk, amennyire lehet, kivágjuk a torzsáját és a karfiolfejre merőlegesen kb. fél centis szeletekre vágjuk. Az így kapott szeletekből is kivágjuk a kemény részeket és forrásban lévő sós vízben kb. 8 percig főzzük. Utána leszűrjük és hideg víz alá tartjuk, így ropogós marad. Szűrőbe téve lecsöpögtetjük.

A koktélrákokat felengedjük, majd lobogó sós vízbe dobjuk, 1-2 perc után kivesszük, lecsöpögtetjük. Egy teflon serpenyőben kevés olajat melegítünk, rázuttyintjuk a rákokat és aranybarnára pirítjuk őket.

Egy szép nagy tálon/tányéron elrendezzük a salátamixet (Eisberg-féle zacskós mixet használtam), rárakosgatjuk a karfiolszeleteket, megöntözzük a paradicsomos-olívás öntettel, sózzuk, borsozzuk, kicsit összeforgatjuk, majd a finomra vágott snidlinggel és a koktélrákokkal meghintjük. Langyosan tálaljuk, de kihűlés után is finom. 
 

Megjegyzés: nem vagyok egy nagy koktélrák- felvásárló, most invesztáltam bele először. Szerintem ki lehet próbálni helyette a pirított húsos szalonnakockákat is. 

Update: Kipróbáltam pirított szalonnakockákkal is, úgy is nagyon finom!

2007. máj. 2. 10:09 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Előétel, Saláta
Címkék: kapribogyó, karfiol, koktélrák, olívabogyó, salátamix, snidling, szárított paradicsom, vörösborecet