Zöldfűszeres laskagomba

Most, hogy tavasz van, kezd megint kiújulni a tapas-mániám. Minden évben a salátákat kívánom meg először, majd  könnyű, zöldséges fogások kerülnek terítékre – gyakran egy pohár könnyű bor társaságában. Idén az első fecske ez a meleg előételként és tapasként egyaránt bevethető fehérboros laskagomba volt. Egy darab friss focacciával vagy grissinivel jobb vacsorát elképzelni sem tudok.



Hozzávalók:

néhány ek. olívaolaj
2 kisebb fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 csapott tk. szárított bazsalikom
1 csapott tk. szárított kakukkfű
50 dkg laskagomba
2,5 dl száraz fehérbor
1 tk. vörösborecet
só
frissen őrölt bors
aprított metélőhagyma vagy zöldpetrezselyem a tetejére

A hagymákat felaprítjuk, a laskagombát papírtörlővel letörölgetjük (ha kell, megmossuk és szárazra töröljük) és a keményebb részektől megszabadítjuk. A megtisztított gombát vékony csíkokra vágjuk.

Olívaolajon megpároljuk a hagymákat, megszórjuk a zöldfűszerekkel és tovább pároljuk pár percig. Utána hozzáadjuk a laskagombát, a fehérbort és a borecetet és lassú tűzön kb. 10 percig főzzük. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint, végül hozzákeverjük az aprított metélőhagymát/petrezselymet.

Ötlet: Bänziger: A csodálatos olíva

2010. ápr. 16. 9:50 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Előétel, Gyors vacsora, Köret, Tapas, Zöldségétel
Címkék: bazsalikom, fehérbor, kakukkfű, laskagomba, tapas, vörösborecet

Sült csirkemell fügével – a mi szentesténk

Doctor Pepper kedvesen érdeklődött, hogy hogyan töltjük a szentesténket. Mióta önálló háztartást vezetek, azaz mióta elköltöztem otthonról, családunkban az a hagyomány, hogy a szentestét mindenki otthon a párjával – szűk családjával tölti. Másnap aztán a szülőknél összejön a nagy család. Anyukáméknál az évek során kialakult egy viszonylag állandó hagyomány: általában halászlé és rántott hal készül, mellé valamilyen majonézes saláta. Férjem családjában az a szokás, hogy szenteste almaszeleteket és diógerezdeket mártogatnak mézbe a jó egészség és a család egységének szimbólumaként és hozzá pálinkát kortyolnak. Ezt borleves és rántott hal követi.

Húgomra és rám ezzel szemben (még?) a kísérletezés jellemző: évről-évre új recepteket próbálunk ki az ünnepek alatt.
Annak ellenére, hogy már egy hónapja a karácsonyi receptmagazinokat bújtam és szorgalmasan jegyzeteltem őket, a szenteste főétele az utolsó pillanatban született meg. Félig pánikban emeltem le a polcról Stahl Judit egyik könyvét, hogy tuti tippet keressek benne. Hamarosan rá is találtam az aszalt fügés csirkerecept személyében. Nagyon finom volt, biztos hogy fogjuk még készíteni. Annyit változtattam csak, hogy fele húsmennyiséghez megtartottam a teljes mártásmennyiséget, viszont a tejszínt felére csökkentettem, mert nagyon felhígult volna a szósz.

Hozzávalók:

1 nagy csirkemellfilé (eredetileg 2 darab)
só
frissen őrölt bors
1 aszalt fügekoszorú
2 ek. vaj
2 ek. olívaolaj
1/2 dl balzsamecet
1 ek. méz
1 dl meleg víz
1 ek. morzsolt kakukkfű
1 dl tejszín (eredetileg 2 dl)

A sütőt előmelegítettem 220 fokra. A fügéket egy kis lábaskában annyi vízben, amennyi épp ellepi felforraltam, majd állni hagytam.
A csirkemelleket hosszában félbevágtam, sóztam-borsoztam és egy teflon serpenyőben a felhevített vajon-olajon mindkét oldaláról pár perc alatt megpirítottam. Egy tányérra szedtem, a serpenyőbe pedig beleöntöttem a balzsamecetet. Hagytam, hogy sisteregjen, majd mikor elcsitult, hozzáöntöttem a mézet, 1 dl meleg vizet, a kakukkfüvet és a leszűrt fügét. Sóztam-borsoztam, összekevertem, majd visszapakoltam bele a csirkemelleket. Hagytam felforrni, majd az egészet egy tűzálló jénaiba költöztetve fólia alatt beraktam a sütőbe és 20-25 perc alatt készre sütöttem.
Tálalás előtt a husikat kiszedtem, a fügés mártást pedig a serpenyőbe szedve tejszínnel dúsítottam és összerottyantottam. Párolt jázmin rizzsel tálaltam.

Forrás: Stahl Judit Gyors szárnyas ételek című könyve

2008. dec. 26. 10:00 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Karácsonyi, Szárnyas
Címkék: aszalt füge, balzsamecet, csirkemell, kakukkfű, méz, tejszín

Penne zöldfűszeres krémmártással

Ez a tésztaétel sok éve tartja magát a népszerűségi listánkon. Még egy régi Tina konyhája magazinból írtam ki anno, és mivel akkor (kb. 15 éve) még nem voltak cserepes fűszernövényeim, ezért mindig szárított fűszerekkel készítettem. Ez nekem annyira hozzátartozik az ízéhez, hogy ma sem csinálom másképp. A fűszerezést egyébként érzésre szoktam (férjem nagy bosszúságára - megőrül tőle, hogy nem mérek ki mindent), így az itt megadott fűszermennyiségek tájékoztató jellegűek, mindenki hagyatkozzon saját ízlésére és a fokozatosság elvére (azaz ne rakjon bele egyszerre nagy mennyiséget).
Mivel most nem volt otthon paradicsom a főzés idején, így azt csak utólag szereztem be, ezért láthatók a képen nyers paradicsomszeletek.

 

Hozzávalók 4 személyre:

2 vöröshagyma
néhány ek. olívaolaj
1 tk. bazsalikom
1/2 tk. oregánó
1/2 tk. kakukkfű
2 pohár tejföl
2 dl tejszín
só
frissen őrölt bors
10 dkg márványsajt
2 paradicsom

penne al dentére főzve

A vöröshagymát megtisztítjuk, apró kockákra vágjuk, majd egy teflon serpenyőben a felhevített olívaolajon üvegesre pirítjuk. Ekkor megszórjuk a zöldfűszerekkel, elkeverjük, és mikor már szépen illatozik, hozzáadjuk a tejfölt és tejszínt, megborsozzuk, végül belemorzsoljuk a márványsajtot. Ekkor sózzuk, és mert a sajt eleve sós, legyünk óvatosak.
A paradicsomokat kisebb cikkekre vágjuk és belerakjuk a mártásba. Öszerottyantjuk és kész.
Al dentére főtt pennével tálaljuk.

2008. nov. 21. 10:28 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Gyors vacsora, Tészta
Címkék: bazsalikom, kakukkfű, márványsajt, oregánó, paradicsom, penne, tejföl, tejszín, vöröshagyma

Még mindig kacsa: Kacsahúsos széles metélt

Ahogy ígértem, azt is elárulom, mi lett a sorsa a csontokról lefejtett kacsahúsnak. Hát ebben az egyszerű, de isteni, ízekben gazdag raguban végezték nagy megelégedésünkre. A recept eredetileg 4 személyre szól, a tapasztalat fényében azt mondanám, ez erősen függ a combok méretétől, és attól, mennyire húsosak (mármint a kacsáé:)). Egészséges étvágyú családoknak lehet, hogy rögtön dupláznám az adagot.

 

Hozzávalók:

2 kacsacomb

2 közepes vöröshagyma

3 ek. olívaolaj

só

frissen őrölt bors

1 ek. sűrített paradicsom

2,5 dl száraz vörösbor vagy rosé (esetünkben Heimann Fuchsli)

6 ágacska kakukkfű

5 dl alaplé vagy víz

40 dkg széles metélt

A combokat megmostam, a bőrüket lefejtettem, a húst a csontról levagdostam. A csontból levest főztem, a husit és a bőrt egyenlő nagyságú kis kockákra vágtam.

A hagymát megpucoltam, felaprítottam. Egy serpenyőben felhevítettem az olívaolajat, a hagymát és a húskockákat együtt megprirítottam (míg a hagyma üveges nem lett). Sóztam, borsoztam, hozzáadtam a paradicsomsűrítményt, kicsit pirítottam, majd nyakon öntöttem a borral és kis lángon hagytam forrni.

Közben a kakukkfüvet leöblítettem, lerázogattam, majd az alaplével/vízzel együtt a raguhoz adtam és fedő alatt, kis lángon puhára pároltam az egészet (kb. 1 óra). Közben kóstolgattam, ha kellett utánasóztam. Mikor kész lett, a kakukkfüvet kihalásztam belőle.

Közben a kacsabőrt és -hájat 2-3 ek. hideg vízzel egy kis lábasban tűzre tettem. Először fedő alatt felforraltam, majd  félig lefedve sütöttem, míg ki nem sült a zsírja. Végül levettem a fedőt és addig hagytam sülni, míg a pörcök teljesen meg nem pirultak és puhák nem lettek. Ekkor szűrővel konyhai papírtörlőre szedegettem őket, a zsírt pedig hagytam kicsit hűlni, majd kis tálkába öntve betettem a hűtőbe megdermedni (későbbi felhasználásra).

A széles metéltet sós vízben al dentére (haraphatóan keményre) főztem, majd leszűrtem. A kacsaraguval leöntve és a pörcökkel megszórva tálaltam. A fotóról a pörcik sajnos lemaradtak.:(

Forrás: Saucen und Dips (Trendkochbücher sorozat)

2008. máj. 25. 15:20 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Szárnyas, Tészta
Címkék: kacsacomb, kakukkfű, sűrített paradicsom, széles metélt, vörösbor, vöröshagyma

VKF XIII.- Almás-szilvás lilakáposzta

Hirtelen jött ihlet szülte a pályaművet, ugyanis mikor már kezdtem kétségbe esni, mert semmi jó nem jutott az eszembe, váratlanul kaptunk anyukáméktól sütni való hurkát-kolbászt, meg egy fej lilakáposztát kíséretnek. Mivel férjem nem rajong a köménymagos dolgokért, a klasszikus feldolgozás szóba sem jöhetett, elkezdtem hát böngészni a szakácskönyveket. Végül a telefonkönyv nagyságú, enciklopédikus német Kochen! című könyv lett a segítségemre, és némi módosítás után a következő köret született belőle.



Hozzávalók:

1 kisebb fej lilakáposzta
1 lilahagyma
2 ek. olaj
1 dl víz
2 ek. almaecet
1/2 tk. só
2 tk. barnacukor
3 ágacska kakukkfű
2 savanykás alma (pl. jonatán)
2 marék aszalt szilva
1 ek.. erdei gyümölcsös dzsem
1 ek. vaj
1 ek. málnabalzsam (ennek hiányában balzsamecet)

Először a lilakáposztát intézem el: lefejtem és kidobom a külső, vastag levélréteget, levelekre bontom, megmosom, majd minden darabból kivágom a kemény részeket, végül a használható darabokat vékony csíkokra vágom.
A lilahagymát meghámozom, félbe vágom, majd vékonyan felszeletelem. Olajat hevítek egy serpenyőben, rádobom a hagymát és üvegesre pirítom. Utána hozzákeverem csíkokra vágott káposztát, beleöntöm az almaecettel elkevert vizet, megsózom, megcukrozom, beledobom a kakukkfűlevélkéket. Fedő alatt, kis lángon megpárolom az egészet, közben néha megkeverem. Ízlés dolga, mennyire puhára pároljuk, én al dentére készítettem.
Közben az almákat meghámozom, kicsumázom, felkockázom, az aszalt szilvát pedig kisebb darabokra aprítom. Hozzáadom a káposztához, belekeverem a gyümölcslekvárt is és kb. 5 percig párolom. Végül beleforgatok 1 ek. vajat, 1 ek. málnabalzsamot és elzárom a gázt.

A köret szín-és ízvilágában a lilahagymalekvárt idézi, csak annál ropogósabb, és külsőre is tetszetősebb az alma-káposzta kontraszt miatt.

Inspiráció: Kochen! Das Gelbe von GU

A málnabalzsamért pedig külön köszönet Mammának! :)

2008. febr. 23. 21:20 | 1 komment | Megosztás
Kategóriák: Köret, VKF!, Zöldségétel
Címkék: almaecet, aszalt szilva, balzsamecet, barnacukor, kakukkfű, lilahagyma, lilakáposzta, málnabalzsam, vaj

Erdei gombakrémleves aszalt barackkal

Hozzávalók:

1 lilahagyma apróra vágva
2 nagyobb gerezd fokhagyma felaprítva
kevés olaj
1 nagy sárgarépa
1 fehérrépa
1 közepes krumpli
2-3 dkg szárított erdei gomba (jelen esetben trombita és mix vegyesen)
25 dkg csiperke
1 ek. liszt
5 dl víz (egy része a gomba áztatóvize)
2 dl főzőtejszín
2 kis ágacska kakukkfű
só
frissen őrölt bors
kb. 2 marék alkoholba áztatott aszalt sárgabarack

Kezdésnek az összes zöldséget megtisztítottam, majd a  hagymákat felaprítottam, a répákat és a krumplit kisebb kockákra vágtam. A szárított gombát beáztattam egy fél órára langyos vízbe. A csiperkét megtisztítottam, a tönköknek csak a legvégét vágtam le, amúgy kitörtem őket és feldarabolva félre tettem. A kalapokat vékony szeletekre vágtam. A kakukkfű levélkéit lehúztam a szárukról.

Az olajon üvegesre pároltam a lilahagymát, közben a fokhagymát is hozzáadtam. A répákat és a krumplit, meg a gombákról levágott tönköket és a leszűrt erdei gombákat is hozzákevertem. Kicsit hagytam pirulni, majd megszórtam a liszttel, átkevertem, kicsit pirítottam. Felöntöttem a vízzel, sóztam, borsoztam, beleszórtam a kakukkfüvet, majd puhára főztem a zöldségeket. Botmixerrel pürésítettem a levest, beleöntöttem a főzőtejszínt és öszzerottyantottam.

Kétféle levesbetét készült:
1. Férjem kedvére pirított gombaszeletkék: a vékonyan felszeletelt kalapokat teflon serpenyőben kevés olajon, nagy lángon hirtelen kisütöttem.
2. Nekem valami édeskés íz hiányzott hozzá, ezért kb. 2 marék aszalt sárgabarackot felkockáztam és egy negyed órára zsályalikőrbe áztattam. Leszűrve adtam a leveshez, szerintem nagyon harmonikus ízkombináció lett belőle.

2008. febr. 18. 10:40 | 10 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves
Címkék: aszalt sárgabarack, burgonya, fehérrépa, fokhagyma, főzőtejszín, gomba, kakukkfű, lilahagyma, saját recept, sárgarépa, szárított gomba

Török pizza

Már régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy készíték otthon a török étkezdékben látott tetszetős csónak alakú pizzát. Végre elszántam magam a cselekvésre, aztán ahogy utánaolvasgattam, szembesültem vele, hogy tulajdonképpen kétféle török pizza létezik. Amit én sütöttem, az a török büfék étlapján szem alakú pizza néven fut, és más információt nem is találtam róla. Míg a Lahmacun néven ismert török pizza bár szintén fűszeres-paradicsomos darált hússal van megrakva, de kör alakú. Fogyasztáskor pedig azon melegében megszórják aprított petrezselyemmel, hagymakockákkal, meglocsolják citromlével majd feltekerik és úgy harapják. Most viszont a szem alakú receptje következik.

Hozzávalók 4 darabhoz:

45 dkg liszt
1 tasak szárított élesztő
1 tk. cukor
kb. 3 dl langyos víz
1 ek. olaj
1 csapott ek. só
2 ek. natúr joghurt

Tetejére:

30 dkg darált hús
kevés olaj
1 lilahagyma felaprítva
2 gerezd fokhagyma felaprítva
2 ek. sűrített paradicsom
2 ek. olaj
2 kis kakukkfűágacska
só
frissen őrölt bors

Tálaláshoz:

néhány ek. natúr joghurt vagy tejföl
őrölt római kömény
apróra vágott lilahagyma

A vizet elkevertem az élesztővel, a cukorral és az olajjal és hagytam kicsit felfutni. Utána egy nagy tálba öntöttem, belekevertem a joghurtot és a sót, majd fokozatosan adagolva hozzá az átszitált lisztet a robotgép dagasztókarjaival ruganyos tésztává dagasztottam. Utána letakarva kb. 1 órán át kelesztettem. Ezalatt szépen feljött és hólyagos lett. Ekkor kiborítottam a belisztezett gyúródeszkámra, kinyomkodtam belőle a levegőt és 4 egyenlő részre osztottam. Mindegyik részt vékony, ovális alakú lappá nyújtottam. Letakarva hagytam őket pihenni.

Közben elkészítettem a rávalót. Egy serpenyőben kevés olajon fehéredésig pirítottam a darált húst, majd sóztam, borsoztam. Levettem a lángról,  hozzáadtam a kakukkfüvet (csak a leszedegetett leveleket), a hagymákat, a sűrített paradicsomot, a 2 ek. olajat és jól elkevertem. Ezzel megkentem a pizzák tetejét, de a szélükön kihagytam egy kb. 1 cm-es sávot, amit aztán visszahajtottam, így keskeny peremes csónakokat kaptam. Sütőpapírral bélelt tepsire raktam őket.
Előmelegített sütőben 225 fokon sültek meg két menetben 20-20 perc alatt. 

Tálalás előtt locsoljuk meg a tetejüket joghurttal vagy tejföllel, szórjuk meg lilahagymával és őrölt római köménnyel.

2008. febr. 11. 11:10 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Keleti, Kenyér
Címkék: darált hús, fokhagyma, joghurt, kakukkfű, kelt tészta, lilahagyma, őrölt római kömény, sűrített paradicsom, szárított élesztő

Spontán vörösboros marharagu

Reggel a piacra indulás előtt még nem sejtettem, hogy békaemberekkel fogok találkozni :), ahogy azt sem, hogy vásárlás közben beúszik tudatomba egy ki tudja hol látott-olvasott vörösboros marharagu ínycsiklandó képe. A kép olyan makacsul ottragadt, hogy menten be is vásároltam marhalapockából, sárgarépából, ecetes gyöngyhagymából, meg apró szemű gombából, hogy álomból mielőbb valóság lehessen. Hazaérve próbáltam szakácskönyveimben nyomára bukkani a vágyott ételnek, ez nagyjából, több forrásból dolgozva (Váncsa, Stahl, Joanne Harris) sikerült is, majd a felszedett tudást felhasználva az alábbi remeket sikerült alkotnom, melyből férjem elismerő hümmögések közepette két tányérral abszolvált vacsorára. Ezt jó jelnek vettem.:)

 

Hozzávalók 4 személyre:

kb. 5 cm sós szalonna
2 vöröshagyma felaprítva
1-2 gerezd fokhagyma felaprítva
50-60 dkg marhalapocka
25-30 dkg apró szemű csiperkegomba
2 nagyobb sárgarépa
2 ek. liszt
1,5 ek. sűrített paradicsom
2 dl vörösbor (lehet több is, nekem ennyi volt kéznél)
víz
1 babérlevél
2-3 kis kakukkfűágacska
só
2 marék ecetes gyöngyhagyma

A szalonnát vékony csíkokra vágtam. A húst megmostam, a hártyákat lefejtettem róla és kb. 2 cm-es kockákra szeleteltem. A gombák tönkjét levágtam, a fejeket meghámoztam, a nagyobbakat félbevágtam. A répát hámozás után hosszában félbe- majd karikákra vágtam.

Ezen előkészületek után elővettem egy jó nagy serpenyőt, egy kevés olajat löttyintettem rá és a szalonnát rádobtam, zsírját kiolvasztottam. Utána a pörcöket kiszedegettem (később majd vissza lehet pakolni).
Először a húst pirítottam meg a maradék zsiradékon, nagy lángon kevergetve, míg meg nem pirult minden oldala, közben meg is sóztam.
Utána kiszedtem, és ment bele a kétféle hagyma, majd miután üvegesre pirultak, a zöldségek. Közepes lángon, kevergetve pirultak egy kicsit, majd megszórtam őket 2 ek. liszttel, belenyomtam a sűrített paradicsomot, majd felöntöttem 2 dl vörösborral. Elkevertem és hozzáadtam a húst is, itt mehet bele a szalonnapörc is, meg a babérlevél és a kakukkfű.
Felöntöttem annyi vízzel, hogy épp ellepje. Megsóztam és fedő alatt, kis lángon főztem, míg a hús meg nem puhult (kb. 2 óra). Közben ha szükséges, az elfőtt folyadékot pótoljuk. Fontos, hogy a víz épp csak ellepje, mert sűrű, ízes szaft a cél. Az ecetes gyöngyhagymát elég a célegyenesben hozzáaadni, mondjuk a vége előtt fél órával, mert annak nem kell sokat puhulnia.
Héjában főtt krumplival tálaltam.

2008. febr. 6. 22:10 | 8 komment | Megosztás
Kategóriák: Vöröshús
Címkék: babérlevél, ecetes gyöngyhagyma, fokhagyma, gomba, kakukkfű, marhalapocka, sárgarépa, sűrített paradicsom, szalonna, vörösbor, vöröshagyma

200.: Felesborsó-krémleves fehérrépával

Mielőtt a fehérrépa olvastán felhördülne valaki, elmondom, hogy én sem vagyok nagy rajongója ennek a zöldségnek, de krémlevesben, pürésítve olyan észrevétlen, hogy még a húgom is simán evett belőle, aki pedig nem rajong a zöldségekért. A hántolt feles zöldborsót pedig most fedeztem fel magamnak babakompatibilis ételek után kutatva, és rögtön megszerettem. Hasonlóan a vöröslencséhez könnyen emészthető, hamar megfő és jól lehet fűszerezni. Ráadásul még szép zöld színét is megőrzi, nem úgy mint a vöröslencse, ami főzés közben egyre gyanúsabb színt ölt.

Hozzávalók 4 személyre:

30 dkg hántolt, feles zöldborsó
2 közepes vöröshagyma felaprítva
2-3 ek. olaj
3 gerezd fokhagyma felaprítva
2 fehérrépa karikára vágva
2 liter víz
1/4 tk. szárított zsálya
1/8 tk. őrölt koriander
1/4 tk. szárított kakukkfű
1 babérlevél
só, bors, őrölt szerecsendió ízlés szerint

A borsót hideg folyóvíz alatt leöblítettem, majd feltettem főni, annyi vízben, hogy ellepje. Forrástól számítva 3 percig főztem, majd leszedtem a habot a tetejéről és leszűrtem.
Az olajat felhevítettem egy fazékban, a vöröshagymát üvegesre pároltam benne, majd hozzáadtam a répakarikákat és a fokhagymát. Kevergetve 2 percig pirítottam, majd ment bele a leszűrt borsó, a 2 liter víz és a szárított zöldfűszerek. Felforraltam, megsóztam, majd takaréklángon kb. 40 percig főztem (míg meg nem puhultak a zöldségek). Mielőtt pürésítettem volna, leszedtem kb. 4 dl-t a főzővízből és kihűlés után lefagyasztottam zöldségalaplének, mert túl soknak találtam a levet.
Ezután botmixerrel pürésítettem az egészet, majd sóval (ha kell még bele), borssal, szerecsendióval fűszereztem.
Tálalásnál tejfölpöttyökkel díszítettem.

A Vince Kiadó Legjobb receptek sorozatának Levesek kötete alapján.

2007. nov. 6. 9:01 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, Zöldségétel
Címkék: babérlevél, fehérrépa, felesborsó, fokhagyma, kakukkfű, koriander, őrölt szerecsendió, vöröshagyma, zsálya

Citrom és kakukkfű

Ezt a két hozzávalót választottam vezérmotívumnak a vasánapi ebédünkhöz. A csirkemell mint kiindulópont adott volt, beugrott rögtön a Stahl-féle citromos-kakukkfüves pác, ami ebben a hőségben üdítőnek ígérkezett. Aztán tovább pörgött az agyam, köretnek kölest választottam, gyors és könnyű, emellett egészséges, abba is tettem citromot a harmónia kedvéért. A hűtőben fellelhető zöldségekből pedig egy saláta kerekedett, de mivel apróra vágtam a komponenseket, nevezzük inkább salsának az eredményt. Végül finom kis triót kaptunk, elégedetten majszoltuk délben.

 

1 csirkemellfilé apró kockákra vágva

1 citrom leve

kakukkfű (friss vagy szárított)

2 gerezd fokhagyma lereszelve

olívaolaj

só

frissen őrölt bors

A husikockákat sózzuk, borsozzuk, beletesszük egy nejlonzacskóba, ráöntjük a citromlevet, a fokhagymapépet, megszórjuk kakukkfűvel és kevés olajat öntünk rá. Jól összedolgozzuk az egészet, hogy mindenhol érjék az ízek és betesszük a hűtőbe. Néhány óra elteltével (persze lehet egész éjszaka érlelni) serpenyőbe zuttyintjuk és megsütjük. A citromlevet érdemes lecsöpögtetni róla sütés előtt, mert különben nem sül, hanem fő.

Citromos köles:

1 rész köles (mondjuk 2 bögre)

3 rész víz

só

frissen őrölt bors

1 citrom húsa kifilézve, kisebb darabokra vágva

A kölest folyó víz alatt leöblítjük, majd 3-szoros mennyiségű vízben feltesszük főni. Miután felforrt a víz, jól megsózzuk, és puhára főzzük. Nézegessük gyakran, mert hamar megvan. Leszűrjük, lecsepegtetjük, villával fellazítjuk a szemeket. Ha kell, még utánasózzuk, és borsot tekerünk rá, majd beleforgatjuk a citromkockákat.

Paprika-paradicsom salsa:

4 paradicsom

3 paprika

2 lilahagyma

citromlé

olívaolaj

pici só

frissen őrölt bors

A paradicsomokat félbevágjuk, a magját kikanalazzuk, a húsát csíkokra vágjuk és felaprítjuk. A paprika húsát és a lilahagymát  is kis kockákra vágjuk. Egy tálba tesszük őket, összeforgatjuk, meglocsoljuk citromlével, olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk, elkeverjük és hagyjuk kicsit érni az ízeket.

Tapasztalat: szerintem tényleg más íze van a zöldségeknek, attól függően, hogy mekkora darabokra vágjuk őket.

2007. júl. 24. 9:35 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Köret, Saláta, Szárnyas
Címkék: citrom, csirke, fokhagyma, kakukkfű, köles, lilahagyma, paprika, paradicsom