
Egyelőre senkit nem merek indiai receptekkel tovább sokkolni (beleértve a családomat is:)), úgyhogy most egy könnyű desszert következik, mely friss eperrel például nagyon finom, de gyümölcssaláta mellé is el tudom képzelni. A nami-nami blogon találtam, ahol egyébként további ígéretes bodzás receptek is vannak. És mivel nemsokára itt a bodzaszörpkészítés szezonja, érdemes a tavalyi készleteket eltüntetni. 
Hozzávalók:
2 dl habtejszín
1 tk. vaníliás porcukor
15 dkg natúr cottage cheese (eredetileg 25 dkg)
4 ek. bodzaszörp
A tetejére: friss gyümölcs, pl. eper
A behűtött tejszínt a porcukorral elkezdjük habbá verni. Mikor már kezd összeállni, hozzáadjuk a bodzaszörpöt és kemény habbá verjük. Végül óvatosan beleforgatjuk a cottage cheese-t és kis tálakba szedjük, tetejére gyümölcsöt halmozunk. Behűtve kínáljuk.
Megosztás
Újabb fehércsokis mousse-ra bukkantam, ezúttal nem tejföllel, hnem túróval. Sparos biotúrót használtam hozzá, mert az nem olyan szemcsés, mint a magyar túró, hanem szép homogén. Tálaláskor kristálycukorral tört (mozsár!) citromfűleveleket szórtam a tetejére a színhatás kedvéért. Szép lett, finom lett, különösen gyümölccsel együtt lehet nagy sikere.

Hozzávalók 4 kis tálkához:
15 dkg fehér csoki
20 dkg túró (Spar biotermék)
2 dl habtejszín
A csokit vízgőz fölött megolvasztom. A túróval elkeverem, hagyom kihűlni. Közben a tejszínt habbá verem és óvatosan beleforgatom a túrós masszába. Nyomózsákkal kis tálkákba töltöm és min. 2 órára hűtőbe teszem.
Megjegyzés: állagra ne egy légies habot várjunk, a túró miatt van sűrűsége a krémnek.
A Le Menu 2007/4-es számában talált receptet módosítottam.
Megosztás
Első blikkre újabb szemantikai talány a Mazarin-rejtély után. Ennek az egyszerű desszertkrémnek ugyanis elsőre talán nem sok köze van az oroszkrémtorta töltelékéhez. Valójában ez is vaníliás-tejszínes-gyümölcsös, de egy nagyon kényelmesre lebutított változat. Éppen ez a jó benne, hamar megvan és finom, ráadásul nem émelyítően édes. A napokban húgom kérte el telefonon a receptjét és így nekem is eszembe jutott a rég nem kóstolt kedvenc, gyorsan csináltam hát egy adagot magunknak is.
Története az ősidőkbe nyúlik vissza, még a gimnáziumi időkbe. Ahogy sajttekercset (és vajas-sajtos fonott kalácsot), ezt is E.-nál, legjobb barátnőméknél ettem először a nagy beszélgetős-filmnézős ottalvások idején. Azóta elröppent majdnem 18 év, E. ma ünnepli 31. szülinapját, a filmnézős bulik igencsak megritkultak, de az oroszkrém masszívan tartja magát a repertoárban. Lassan itt lenne az ideje egy nosztalgiapartinak sajttekerccsel, ananászos kínai csirkével, oroszkrémmel, meg mondjuk az Idétlen időkig-gel, na meg Stinggel zenei aláfestésnek
Hozzávalók:
1 csomag vaníliás pudingpor (bio Alnatura a DM-ből)
5 dl tej
2 enyhén púpozott ek. nádcukor
2 dl habtejszín
2 banán
1/2 kg meggy
1 doboz babapiskóta
néhány dl langyos tej
1-2 ek rum
A pudingot elkészítettem a zacskón található leírás szerint (ehhez kell a tej és a nádcukor), utána hagytam kihűlni. Közben a meggyet megmostam, kimagoztam (és Panni miatt turmixoltam, biztos, ami biztos), a banánt felkarikáztam.
A habtejszínt felvertem, majd összeforgattam a kihűlt pudinggal. A babapiskótákat rövid időre rumos tejbe áztattam, majd egy sorban kibéleltem velük egy üvegtál alját. Megszórtam banánnal és meggyel, majd egy rétegben tejszínes pudingot simítottam rá. Utána megint piskóta, majd gyümölcs és puding következett. Lefedve hűtőbe tettem, hidegen tálaltam.
Megjegyzés: ezzel a cukormennyiséggel egy kicsit semleges ízű krém lett az eredmény. Aki a töményebb édességek híve, növelje a cukoradagot. A felhasznált gyümölcs pedig bármi lehet a lehetőségektől függően.
Megosztás
Eddig még soha nem készítettem kuszkuszból édességet, de nemrég rábukkantam az egyik német blogon erre a sokat ígérő receptre. A Valentin-nap aztán jó alkalomnak bizonyult, hogy elkészítsem. Férjem „Ez olyan, mint a darafelfújt!” felkiáltással befalta az egészet, beleértve az én adagomat is. :-(
Azért egy kicsi nekem is jutott.:)
Hozzávalók 2 személyre:
150 ml tej
30 g méz
1 zacskó Bourbon vanília
60 g kuszkusz (minél apróbb szemű, annál jobb)
200 g habtejszín
2 vérnarancs
A tejet a mézzel felforraljuk, majd hozzáadjuk a vaníliás cukrot és a kuszkuszt. Levesszük a gázról, fedő alatt hagyjuk puhulni. A habtejszínt habbá verjük, óvatosan a kuszkuszhoz keverjük.
A vérnarancsokat megmossuk, éles késsel levágjuk a héjukat a fehér hártyával együtt, majd hártya nélküli gerezdeket/filéket vágunk ki belőlük. A levét közben felfogjuk egy edényben.
Egy-egy szép kelyhet megtöltünk a tejszínes kuszkusszal, meglocsoljuk narancslével, ráhelyezzük a narancsfiléket.
Nekem a kuszkusz az összes tejet magába szívta, az eredeti képen az eredmény krémesebbnek tűnt. Lehet, hogy kicsit növelni kell a tej mennyiségét, ha hígabbra szeretnénk.
Megosztás
Bevált receptek. Meg egyebek, ahogy anyósom mondaná.




Adatvédelem | Szerzői jogok és felhasználási feltételek |
Médiaajánlat
© kicsi Vú & Patrik 2007-2010