
Szem alakú török pizzát már készítettem korábban, most pedig megpróbálkoztam a papírvékonyságú, elvileg feltekerhető változattal, a lahmacunnal (ejtsd: lahmadzsun). Sejtettem én előre, hogy ez a tekerés projekt kevés sikerrel kecsegtető vállalkozás – nem is sikerült a friss, meleg pizzákat felcsavarni. Aztán meglepve tapasztaltam, hogy az egymásra tornyozott lepények épp annyira nedvesítették át egymást, hogy tekercselhető állapotba kerültek.
A töltelék fűszerezésénél egy berlini, török származású háziasszony utasításait követtem és ezzel ellenálltam a karakteresebb fűszerek használatának (mint például római kömény). Ennek ellenére nagyon ízletes lett az eredmény, még ha marhahúsból is készült bárány helyett.
Hozzávalók:
A tésztához:
fél kocka friss élesztő
1 púpozott tk. só
1 tk. cukor
3 ek. olívaolaj
3,5 dl langyos víz
50 dkg liszt
A tetejére:
25 dkg darált marhahús (eredetileg bárány)
3 gerezd fokhagyma felaprítva
40 dkg aprított, hámozott paradicsom lecsöpögtetve (!)
1 ek. sűrített paradicsom
kis csokor petrezselyem felaprítva
5 ek. olívaolaj
1 tk. só
frissen őrölt fekete bors
A tálaláshoz:
1 citrom gerezdekre vágva
1-2 fehérhagyma felaprítva, lesózva
aprított petrezselyem
tejföl
A feltéthez valókat egy nagy tálban összekevertem és állni hagytam.
Utána előmelegítettem a sütőt 200 fokra, egy nagy tepsit kibéleltem sütőpapírral.
A tésztához a langyos vízhez adtam a cukrot és az olajat, és belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felhabosodni. Utána egy keverőtálba öntöttem, megsóztam és a lisztet fokozatosan adagolva bele a robotgép dagasztókarjával rugalmas tésztává gyúrtam. Egy idő után, mikor már összeállt, kézzel folytattam a műveletet, míg a tészta el nem vált az edény falától. Ekkor vékonyan kiolajoztam az edényt és egy konyharuhával letakarva kb. 15 percig kelni hagytam.
Utána kilapogattam belőle a levegőt és kisebb adagokat téptem belőle, és azokat amilyen vékony körré csak tudtam, kinyújtottam. Ekkor a sütőlapra helyeztem, megkentem a húsos feltéttel úgy, hogy a peremén hagytam egy kb. 1 cm-es üres sávot.
Legalsó szinten sütöttem a lepényeket 10-12 percig.
Tálaláskor meglocsoltam citromlével, megszórtam hagymával, petrezselyemmel és tejfölpöttyöket tettem rá.
Feltekerni ekkor még nem lehetett, de miután egymásra rakva álltak egy kicsit a tányéron, átnedvesedtek picit és ekkor már tekerhető állapotba kerültek.
A recept forrása: Leyla Baser - Als der Döner nach Deutschland kam
Megosztás
Ez az étel családegyesítő erővel bír: a tésztaevők és a maszkulin ízlésű családtagok is nagy elégedettséggel fogyasztják. Laktató és házias, mégsem nehéz – számomra az egyik legtökéletesebb hétvégi ebéd. 
Hozzávalók 4 személyre:
A húsgombócokhoz:
45 dkg darált hús (pl. fele marha, fele sertés)
1 kisebb alma meghámozva, lereszelve
1 gerezd fokhagyma lereszelve
2,5 dkg friss zsemlemorzsa (szikkadt kenyérbél)
1 ek. olívaolaj
só
frissen őrölt bors
néhány ek. olaj a sütéshez
25 dkg spagetti
A szószhoz:
kb. 4 ek. olívaolaj
1 vöröshagyma felaprítva
40 dkg darabolt hámozott paradicsom (konzerv)
fél konzervdoboznyi víz
3 piros paprika (pl. kápia vagy kaliforniai)
A kis húsgolyókhoz összegyúrjuk a hozzávalókat és nedves kézzel diónyi gombócokat formázunk belőle. 10 percig pihentetjük őket.
A szószhoz a pirospaprikát kimagozzuk és apró kockára vágjuk, majd egy kevés olívaolajon, kis lángon megsütjük (közben kevergessük – akkor jó, mikor már itt-ott barna színt kap).
Egy másik lábos alján egy kevés olajon pirítsuk meg a felaprított vöröshagymát, majd adjuk hozzá a hámozott paradivcsomot, fél konzervdoboznyi vizet, a sült paprikakockákat. Sózzuk, borsozzuk, és kb. 15 percig főzzük.
Közben egy serpenyőben néhány ek. olajon süssük ki a húsgolyókat. Legyünk türelmesek, forgassuk őket, hogy minden oldaluk egyformán megsüljön.
A szószt egy botmixerrel pürésítsük, majd tegyük bele a húsgombócokat és 5 percig főzzük együtt az egészet.
Al dentére főzött spagettivel tálaljuk.
A recept forrása: Good Food 2010/július
Megosztás
Most mondhatnám, hogy megint egy comfort food, nekem legalábbis iszonyú jólesett ez az édes-savanykás, a szokásosnál kicsit sűrűbb, fűszeres leves. Állandó helye lesz az étlapon, tekintetbe véve, hogy fél óra alatt elkészül és a kamrában általában minden alapanyag a rendelkezésre áll. A gyanútlan férfifogyasztókat inkább ne terheljük a tamarindos jelzővel, csak bizalmatlanságot szül. Patrik arcáról legalábbis nem sok jót olvastam le, viszont a leves később kifejezetten ízlett neki. Én magam is csak ismerkedem a tamarindszirup használatával, korábban összepréselt szárított termést vettem, amit vízbe kellene áztatni és ahhoz nem volt lelki erőm, de a kis dobozkában kapható sűrű szirupváltozat könnyen kezelhető és nem is vészes az ára (egy kisebb doboz kb. 400 forint, Ázsia-boltban, indiai boltokban kapható). Paradicsomchutney-hoz és édes-savanyú ételekhez is használható többek között. A dél-indiai konyha különösen kedveli, leveseket, lencsés ételeket savanyítanak vele.

Hozzávalók 4 főre:
2 gerezd fokhagyma
kb. 2 cm friss gyömbér
2 zöld chili
kevés olívaolaj
1 tk. őrölt római kömény
1 tk. őrölt koriander
1 marék korianderzöld vagy zellerzöld felaprítva
8 dkg vörös lencse
2 doboz aprított hámozott paradicsomkonzerv
1/2 l alaplé (pl. DM-es biokockából)
1 ek. tamarindpaszta
Tálaláskor:
néhány ek. natúr joghurt vagy tejföl
aprított zeller- vagy korianderzöld
A megpucolt fokhagymát és gyömbért meg a zöld chilit felaprítjuk és kevés olívaolajon megpároljuk. Hozzáadjuk a száraz fűszereket, majd a felaprított koriander-vagy zellerzöldet, jól összeforgatjuk. Ekkor hozzáadjuk a vörös lencsét és a hámozott paradicsomot is, majd felöntjük az alaplével, felforraljuk. Ekkor belekeverjük a tamarindpasztát. Kb. 20 percig főzzük, majd botmixerrel kicsit pürésítjük, de nem cél, hogy teljesen homogén legyen. Zöldfűszerrel elkevert tejfölpöttyökkel tálaljuk.
Forrás: Olive 2009/március
Megosztás
Noha lassan véget ér a nyár, mi még mindig a könnyű tésztaételeket kívánjuk, úgyhogy meg is fogadtam, hogy minden héten főzök valami olaszos pastát. A szeptemberi Leckerben találni is szép számmal, többek között legendás chicagói maffiózók kedvenceit. Én Jack „Machine Gun” McGurn kedvencét próbáltam ki.:) Amikor elkészült, nem tűnt nagy durranásnak, de másnap mindketten (sőt, mindhárman!) nagyon jóízűen ettük. Nekem mondjuk a saját főztöm soha nem ízlik annyira, mintha másét enném, eltelítenek a főzés illatai, meg a látvány. A legrosszabb az, amikor több napig kell ennem a sajátomat. Ez viszont szerencsés kivételnek bizonyult, másnap esett a legjobban.
Hozzávalók:
30 dkg érett paradicsom
1 doboz konzerv aprított, hámozott paradicsom
1 kisebb padlizsán
1 sárga paprika
2 kisebb vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
2 ek. zöld olívabogyó kimagozva, felnegyedelve
5 szardellafilé (olajos, üvegből)
1/2 tk. oregánó
1 kis csokor bazsalikom
2 ek. olívaolaj
csipet cukor
frissen őrölt bors
5 dkg kemény kecskesajt vagy parmezán lereszelve
50 dkg fusilli, sós vízben al dentére főzve
A paradicsomokat kis kockákra vágtam, a hagymákat felaprítottam, a szardellákat lemostam, megtörölgettem és felaprítottam. A padlizsánt meghámoztam és kis kockákra vágtam, alaposan besóztam és kb. fél órára félretettem. A paprikát is kis kockákra szeleteltem.
Egy nagy serpenyőben felhevítettem a 2 ek. olajat, majd közepes lángon, kevergetve üvegesre pároltam benne a hagymákat (a fokhagymát kicsit később tegyük csak bele, hogy ne keseredjen meg). Utána hozzáadtam a paradicsomkockákat meg a konzerv paradicsomot a levével együtt, felöntöttem kb. 1 dl vízzel, belekevertem a szardellát, az oregánót és az apróra vágott bazsalikomleveleket is. Fedő alatt kb. 30 percig főztem kis lángon.
Közben a padlizsánról leöntöttem a nedvességet, leöblítettem és megtörölgettem. A fél óra eltelte után a szószhoz adtam a padlizsánt, a paprikát, a negyedekre vágott olívabogyót és addig főztem, míg a padlizsán és a paprika meg nem puhult. A végén megszórtam egy csipet barnacukorral, megborsoztam (sózni nem kellett, a szardella és az olíva elég sós) és reszelt kecskesajttal a tetején tálaltam a főtt fusilli mellé.
A Lecker szeptemberi számából vett receptet módosítottam.
Megosztás
Kaptam Mammától egy befőttes üvegben sózott, aprított medvehagymát. Az első étel, amiben nemrég kipróbáltam, épp tőle származik. Annyit változtattam rajta, hogy vegyes erdei gomba mix helyett sima csiperke gombát használtam az egyszerűség kedvéért. Az eredmény egy gyors és nagyon finom, laktató fogás lett. A polenta külön élmény volt, mert eddig csak juhtúrós puliszka formájában kóstoltam és bár nagyon vonzott, egyúttal fenntartásaim is voltak, hogy nem túl száraz és ízetlen-e valójában. Ez a változat mindkét előítéletemre rácáfolt: a tej miatt isteni krémes, a medvehagymától pedig kellemesen fűszeres lett. Ismétlés várható.
Hozzávalók:
A raguhoz:
1,5 ek. olívaolaj
1 fej vöröshagyma apróra vágva
3-4 gerezd fokhagyma felaprítva
60 dkg pulykamellfilé
1 ek. vaj
20 dkg gomba
1 dl fehérbor
1 doboz konzerv aprított paradicsom
1 tk. só
frissen őrölt bors
1 csipet fahéj
Egy serpenyőben felhevítem az olajat és megpirítom benne az apróra vágott hagymát, fokhagymát és a falatnyi kockákra vágott húst. Mikor már van egy kis színe, kiszedegetem.
A vajat megolvasztom, rádobom a megtisztított, felszeletelt gombát, kevergetve pirítom, majd felöntöm a borral, hozzáadom a paradicsomot, a fűszereket és félig lefedve készre párolom.
Beleteszem a hagymás húst is, összeforralom, sózom, borsozom még, ha kell.
A polentához:
8 dl víz
4 dl tej
1 ek. vaj
1 mk. só
frissen őrölt bors
1 gerezd fokhagyma felaprítva vagy lereszelve
20 dkg polenta (kukoricadara)
1 ek. sózott medvehagyma
A vizet és a tejet felforralom egy nagy fazékban, majd belekeverem a vajat, a fokhagymát és a borsot. Folyamatos keverés mellett hozzáadom a kukoricadarát és továbbra is folyamatosan kevergetve sűrűre főzöm. Ha túl sűrű lenne, kis vízzel hígítom. Kb. fél óra múlva, mikor már sűrű és pöfékel, belekeverem a sózott, aprított medvehagymát és csak ekkor sózom, mert a medvehagyma eleve sós.
Megosztás
Hozzávalók 4 személyre:
2 csokor újhagyma vagy 2 lilahagyma
2 gerezd fokhagyma
2 doboz hámozott paradicsom konzerv
2 doboz vörösbab konzerv
1-2 ek. olaj
80 dkg darált pulykahús
2 tk. cayenne bors
szárított chilipehely ízlés szerint
3 tk. oreganó
1/2 tk. őrölt fahéj
1-2 ek. cukor
kevés víz
só
A tálaláshoz: tejföl, reszelt sajt, chips vagy tortillachips
A hagymákat megpucolom, felaprítom, kevés olajon egy jó nagy serpenyőben megpárolom. Utána hozzáadom a darált húst és nagyobb lángon fehéredésig sütöm, közben kevergetem. Lehúzom a tűzről, hozzáadom a fűszereket és a konzerveket, a paradicsomokat a fakanállal szétnyomkodom. Visszateszem a tűzre és felforralom, majd kb. 15 percig főzöm. Ha kell, kevés vízzel felöntöm, de lehet, hogy elég a paradicsomkonzerv leve. Tálaláskor tejfölt és sajtot púpozok rá és körberakom chips-szel.
Megosztás
Hozzávalók 4 személyre:
2 nagy padlizsán
só
kb. 25 dkg mozarella
1 csokor friss bazsalikom
2 hámozott paradicsom konzerv
frissen őrölt bors
olívaolaj
reszelt parmezán
A padlizsánokat megmossuk, meghámozzuk, hosszában kb. fél cm vékony szeletekre vágjuk. Besózzuk és félretesszük lecsöpögni. Közben felszeleteljük vékonyan a mozarellát is. A bazsalikomot megmossuk, a leveleket lecsipkedjük, felaprítjuk. A paradicsom levét leöntjük (nincs rá szükség) és a paradicsomokat egy tálba szedjük, szétnyomkodjuk, hozzákeverjük a bazsalikomot és sózzuk, borsozzuk.
Egy serpenyőben olajat hevítünk és megsütjük a megtörölgetett padlizsánokat. Egy jénai tálat vékonyan kikenünk olajjal, kibéleljük padlizsánnal. Megkenjük a paradicsomos szósszal, mozarellakarikákat rétegezünk rá, majd megint padlizsán következik és így tovább. A tetejét megszórjuk parmezánnal és kevés olajat csorgatunk rá.
Előmelegített sütőben fedő nélkül 160 fokon kb. 30 percig sütjük, amíg a teteje megpirul.
Megjegyzés: a szokásos kis zacskós mozarella helyett a Cserpes műhely kukorica alakú mozarelláját alkalmaztam. A friss bazsalikom is nagyon fontos, isteni ízek keletkeznek. Kenyérszeletekkel kísérve finom és gyors vacsora.
A Schinharl -Dickhaut-féle Az olasz konyha alapjai című könyvből származik a recept.
Megosztás

Hozzávalók 2 személyre:
1/2 kg gomba
2 közepes sárgarépa
1 kisebb zellergumó
2 kisebb vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
olívaolaj
só
frissen őrölt fekete bors
cayenne bors
sűrített paradicsom
1 doboz hámozott paradicsom konzerv
szárított oregánó
csipet cukor
spagetti
reszelt sajt
A gombát megtisztítjuk, apróra daraboljuk. A hagymákat is megpucoljuk, felaprítjuk, a répákat és a zellert pedig nagy lyukú reszelőn lereszeljük. Kevés olajat hevítünk egy serpenyőben és a gombákat megpároljuk benne. Sózzuk, borsozzuk, mikor már puhák, kiszedjük őket. Mehet a helyükre a kétféle hagyma, majd a répa és a zeller is. Összekeverjük őket, néhány percig pirítjuk, majd hozzáadjuk a gombát és a hámozott paradicsomot. A paradicsomokat szétnyomkodjuk egy fakanállal. Fedő alatt, mérsékelt lángon főzzük, néha megkeverjük. Kevés vizet is adhatunk hozzá, ha nagyon besűrűsödne. Mikor már a zöldségek kezdenek puhulni, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, megszórjuk kis cayenne borssal, oregánóval, kevés cukorral és egy kevés sűrített paradicsomot adunk hozzá. Puhára főzzük, és al dentére főtt spagettivel és reszelt sajttal tálaljuk.
Tim Mälzer receptje alapján.
Megosztás
Újabb gyors vacsora, melyet egyik este improvizáltam. Nincs benne semmi extra nagy ötlet, ellenben egyszerű, hamar megvan és a hozzávalók is általában rendelkezésre állnak (ez mondjuk ízlés dolga, nálunk mindig van a kamrában konzerv hámozott paradicsom és tonhalkonzerv). Férjem először dohogott, hogy nem Hajni makaróniját főzöm (a la Stahl), de az ízélmény hatására megjuhászodott.:)
Hozzávalók 4 személyre:
1 hámozott paradicsom konzerv
1 tonhalkonzerv (darabolt)
1 marék olívabogyó
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
fél pohár tejföl
kis citromlé
só
őrölt bors
pici cayenne bors
A hagymákat apróra vágjuk, egy teflon serpenyőben kevés olajon üvegesre pirítjuk. Hozzáadjuk a hámozott paradicsomokat, melyeket fakanállal szétnyomkodunk. Kicsit rotyogtatjuk, aztán mehet bele a tonhal és a kisebb darabokra vágott olajbogyó. Néhány percig főzzük, majd a tejföllel, citromlével és a fűszerekkel ízesítjük. (A csípőssége a cayenne bors mennyiségétől függ, én csak annyit tettem bele, hogy épp hogy csípjen). Hagyjuk még egy kicsit rotyogni és kész is. Sós vízben al dentére főzött spagettivel vagy pennével kínáljuk. A tetejére szórhatunk reszelt sajtot (mi Goudával ettük, de szerintem bármi jó, a legjobb a parmezán).
Megosztás
Bevált receptek. Meg egyebek, ahogy anyósom mondaná.




Adatvédelem | Szerzői jogok és felhasználási feltételek |
Médiaajánlat
© kicsi Vú & Patrik 2007-2010