Az én Segítsütim: Milliomos szelet

Ma van a napja, hogy Nemisbéka felhívására 25 gasztroblogger anyuka, köztük én is egy-egy tepsi sütit bocsát licitre, hogy az így befolyt összegen hasznos ajándékokat vegyen a Lea anyaotthon lakói számára. Az anyák napi akcióról, mely mozgalommá szeretné kinőni magát a Segítsüti honlapján olvashatók részletek és kulisszatitkok.

A licit a poszt megjelenésétől indul, a kikiáltási ár 1000 forint, és április 2-án éjfélkor ér véget. Kommentekben lehet licitálni. A szerencsés nyertes a végső árért cserébe megkapja ezen sütemény neki elkészített friss kiadását. Ha budapesti, személyesen is átveheti, ha nem, alternatív szállítási lehetőségek után nézünk.

Mit kell tudni a sütiről?

Az általam választott süti egy nagyon gazdag sütemény, édesszájúaknak ideális választás. Omlós tésztaalapon édes házi karamellkrém (tulajdonképpen egy dulce de leche), majd ezt megkoronázandó egy réteg csokibevonat. A képen látható verzió esetében tejcsokiból, de kívánságra étcsokiból is készülhet természetesen.

Licitre fel!:)

Segíts, hogy a közelgő anyák napja alkalmából segíthessünk az anyaotthonnak!

Hozzávalók egy kisebb tepsihez:

A tésztához:
17 dkg liszt átszitálva
12 dkg vaj kis darabokban
5 dkg barna cukor
csipet só

A töltelékhez:
5 dkg vaj
(5 dkg barna cukor- elhagyható, nélküle is jó édes)
2 tubus cukrozott sűrített tej
csipet só

A tetejére:
15 dkg (ét)csoki

Kivajaztam, kiliszteztem egy szögletes sütőformát. A sütőt előmelegítettem 180 fokra.

Az átszitált lisztet a vajjal és a cukorral, meg egy pici sóval gyors mozdulatokkal összegyúrtam. Egy nagy hengert csináltam belőle és keresztben kb. fél centi vastag szeleteket vágtam le belőle, ezekkel béleltem ki a tepsit (egymáshoz nyomkodtam őket ujjal, hogy egyenletesen beborítsák, így megspóroltam a nyújtást). Utána betettem a tepsit kis időre a hűtőbe, majd a 180 fokos sütőben kb. 20 perc alatt megsütöttem (hagyományos üzemmód).

A töltelékhez egy kis lábosban feltettem a vajat, a cukrot és a sűrített tejet meg egy csipet sót és kis lángon, állandóan kevergetve forrásig melegítettem. Majd addig főztem továbbra is kevergetve, míg sűrűsödni nem kezdett és az edény falánál el nem vált, ha a fakanállal megkevertem. Ekkor megkentem vele a kisütött tésztaalapot és hagytam kihűlni.

Mikor a karamell már megszilárdult, a csokit kockákra törve forró vízfürdő fölött megolvasztottam, és rácsorgattam a karamellre, majd egy habkártyával egyenletesen eloszlattam rajta. Hagytam megszilárdulni, majd kis kockákra vágva kínáltam a sütit.

Jamie mogyorós tortája

A hétvégén családi összejövetel volt nálunk, szüli- és névnapokat ünnepeltünk, így végre volt alkalmam ezt a rég kijegyzetelt tortát kipróbálni. Biztos, hogy fogom még sütni, nagyon finom lett, még Panka is lelkesen követelte, hogy „Tóta, tóta!”, ami tőle nagyon szokatlan viselkedés.:) A menü egyébként perzsa joghurtlevesből, Madras Chicken Curryből és basmati rizsből, mogyorótortából és fahéjas fagyiból állt. Nyamm.:)

 

Hozzávalók:

12 dkg puha vaj
12,5 dkg cukor
4 tojás szétválasztva
1 narancs reszelt héja
3 dkg liszt
12,5 dkg törökmogyoró
12,5 dkg ricotta
2 ek. darált mák
csipet só

A tetejére díszítésnek:
2 ek. narancslekvár (vagy barackdzsem)
5 dkg étcsokoládé

A sütőt előmelegítjük 180 fokra (később a sütés közben mérsékeltem 170-re). Egy kapcsos tortaformát kikenünk vajjal, az alját kibéleljük sütőpapírral és a hűtőbe tesszük.

A mogyorót szárazon megpirítjuk és finomra őröljük.
A vajat a robotgéppel a cukorral együtt fehéredésig keverjük, majd a tojássárgákat egyenként hozzáadjuk, aztán megy bele a narancshéj, a liszt, a ricotta, a mogyoró és a mák. Végül a kemény habbá vert fehérjét is beleforgatjuk, de azt már kézzel egy keverőlapát segítségével.
A tésztát beleöntjük a tortaformába, elsímítjuk és légkeveréssel 25 perc alatt készre sütjük (tűpróba).

A narancslekvárt elkeverjük 3 ek. vízzel és felforraljuk. Megkenjük vele a tortát. Miután kihűlt, egy nagylyukú reszelővel étcsokiforgácsokat reszelünk rá.

Megjegyzés: a normál méretű kerek kapcsos formában sütve elég laposka lett a torta, érdemes vagy duplaadagot (esetleg másfelet) csinálni, vagy kisebb formában sütni. Mondjuk az ízét ez nem befolyásolta.:)

Jamie Oliver receptje a Jamie konyhája című könyvből.

Kókuszos golyó blogszülinapra

A köz nyomásának engedve tegnap megünnepeltem a blogom, ha nem is tortával, de egy gyors és finom édességgel. Történetesen ez a recept is Stahl Judittól származik, a Gyors édességek kötetből. Közben ahogy a blogokon is kicsit tájékozódtam, rájöttem, hogy nagyon hasonló a T3v által már bemutatott házi Raffaellóhoz, amit Doctor Peppernél golyóformátumban is megszemlélhetünk. Stahlnál a tejpor helyett cukrozott sűrített tej játszik, aminek a beszerzése talán eggyel egyszerűbb.

 

Hozzávalók 25-30 darabhoz:

15 dkg kókuszreszelék
1 tubus cukrozott sűrített tej
10 dkg puha vaj
1 kisebb narancs reszelt héja
1 ek. rum

A bevonathoz:
cukrozatlan kakaópor
és/vagy
étcsoki

A hozzávalókat egy nagy tálban kézzel összegyúrtam, az így kapott masszából nagy gombócot formáztam és folpackba tekerve betettem 5 percre a mélyhűtőbe. Utána nedves kézzel kisebb darabokat téptem a tésztából és golyóvá hengergettem őket. Egy tálcára rakosgattam a golyókat, és 10 percre megint mentek a mélyhűtőbe.

Bevonatnak a könyv a kakaóporba hempergetést írja, nyilván a gyorsaság mint fő szempont miatt, én azonban kíváncsi voltam a csokimázas verzióra is. Tény, hogy munkaigényesebb, de sokkal finomabb.

Gőz fölött megolvasztottam 1 tábla jó minőségű étcsokit, kevés olajat kevertem bele és a mélyhűtőből kivett, fogpiszkálóra tűzött gombócokat megforgattam benne, hogy nagyjából mindenhol bevonja. Kiskanállal segítettem a problémás részeken. Nem törekedtem tökéletesen sima máz kialakítására, kócosan rusztikus bevonatot képeztem. Hungarocell hiányában egy muffinba szurkáltam a fogpiszkálókat és rövid hűtőhideg után tehettem is a gombócokat a papírkapszlikba. 

Stahl Judit Gyors édességek-beli receptje alapján

Az ellenállhatatlan

Unwiderstehliche – ezen a néven futottak Dolce karácsonyi sütijei és persze én sem tudtam nekik ellenállni és kipróbáltam a receptet. Csak a posztolással késtem egy kicsit, de sebaj, nem kizárólag karácsonyi sütik, bármilyen alkalomra elkészíthetők. A receptben egy dolgon változtattam: a darált mandulát kicseréltem mogyoróra, érdekes módon mégis egész más külsőt öltöttek a kekszeim (ahogy a kommenteket olvastam, nem voltam ezzel egyedül:)). Ízre azonban hozták, amit vártam, nagy baj tehát nem történt.

Hozzávalók:

8 dkg darált mogyoró (eredetileg mandula)
8 dkg darált dió
10 dkg  keserű csoki lereszelve
12 dkg vaj
14 dkg cukor
8 dkg liszt

Minden hozzávalót összegyúrunk gyors mozdulatokkal. A tésztából rudat formálunk és folpackba csomagolva 2 órára a hűtőbe tesszük. Utána kis darabokat tépünk le belőle és diónyi golyókat formálunk belőlük. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk őket és 175 fokon 20 percig sütjük.

Csokis szelet

Még a nagy hőség idején kezdtem keresgélni a retrosütihez hasonló sütés nélküli recepteket. Egyik kedvencemben, a Schinharl-Dickhaut-féle A sütés alapkönyvében találtam is egy szimpatikusat csokirúd néven. Az elkészítése egyszerű, a retrosütitől annyiban különbözik, hogy a csokin és a beledobálnivalókon kívül nem sok minden kell bele, ezért nagyon csokis jellegű, és elég tömény, nagy adagokat nem lehet belőle egyszerre elpusztítani.

 

Hozzávalók:

10 dkg étcsoki

10 dkg tejcsoki

8 dkg vaj

1 ek. méz

2 ek. tejszín

5 dkg mandula felaprítva

5 dkg aszalt vörösáfonya felaprítva

10 dkg babapiskóta morzsalékosra törve

kókuszreszelék a tetejére

A csokit a vajjal, a tejszínnel és a mézzel forró vízfürdő fölött megolvasztjuk (a méz szerintem el is hagyható, elég édes lesz úgy is). Ezalatt felaprítunk minden belevalót, a piskótát is összetördeljük (pl. zacskóba téve, nyújtófával elvégezhetjük a piszkos munkát). Belekeverjük őket a csokis masszába és az egészet egy alufóliával bélelt kis négyzet alakú tepsibe öntjük, majd egyenletesen eloszlatjuk. Elég sűrű masszát kaptam, a csoki szinte eltűnt benne, de rendbejött mire megszilárdult. Megszórjuk kókuszreszelékkel, kihűtjük, majd hűtőbe tesszük. Tálaláskor kis szeletekre vágjuk.  

Muffinnak álcázott fehér piskóta

A maradék tojásfehérjék sorsát fontolgatva eszembe jutott Horváth Ilona fehér piskóta receptje. Anyukám gyakran süti őzgerincformában, gyümölcskenyérszerűen, mindenfélét beledobálva. Most csak két fehérjém volt, ezért inkább muffinsütőben sütöttem, így 6 darab lett belőle. Aszalt vörösáfonya, étcsoki és mogyoró volt a turbó benne. Nagyon finom lett, ideális fehérjepusztító recept.

 

Hozzávalók 12 muffinhoz:

4 tojásfehérje

8 dkg cukor

12 dkg liszt

2 tk. sütőpor

6 dkg olvasztott vaj

1 citrom reszelt héja

pici só

2 marék aszalt vörösáfonya, félbevágva

2 marék mogyoró, felaprítva

kb. 5 dkg étcsoki, kockákra vágva

A fehérjéket pici sóval habbá verjük, hozzáadjuk a cukrot és fényesre verjük vele. Fokozatosan belekeverjük az átszitált sütőporos lisztet, végül egy keverőlapáttal beleforgatjuk a felolvasztott és lehűtött vajat, majd a citromhéjat, a felaprított áfonyát, mogyorót és étcsokit. Papírkosárkákkal bélelt muffinsütőbe töltjük a tésztát és légkeveréses sütőben 170 fokon kb. 15-20 perc alatt megsütjük (tűpróba).

Minden cantuccini biscotti

De nem minden biscotti cantuccini. Ezzel a biológia órán sokszor hallott mondatszerkezettel lehet a legjobban megvilágítani a két fogalom között fennálló viszonyt. A olasz biscotti ugyanis a német Plätzchen szóhoz hasonlóan aprósüteményt jelent (noha etimológiailag  a ’kétszersült’ szóból származik), a cantuccini pedig egy bizonyos aprósüti, nevezetesen az a ropogós  mandulás szeletke, amit Toszkánában tradicionálisan a Vin Santo nevű édes desszertborhoz fogyasztanak az étkezések végén.

Az eredeti mandulás ízesítésen kívül rengeteg receptváltozat alakult ki, én most egy csokisat próbáltam ki elsőre. Minden cantuccinire érvényes, hogy az önvédelmi süti kategóriájába tartozik (egyik unokatestvérem gyerekkori terminus technicusa:)), azaz kifejezetten ropogós, morzsálódós süti, amit élvezettel lehet borba, teába, tejbe, kakaóba... mártogatni. Nagy előnye továbbá, hogy fémdobozban sokáig eláll, bár szerintem ez csak teoretikus elképzelés, a valóságban percek alatt elfogy.

Csokis cantuccini

Hozzávalók kb. 30 darabhoz:

12 dkg étcsoki (nálam egy 9 dkg-os ét Boci játszott)

12 dkg vaj

2 tojás

20 dkg kristálycukor

1 cs. vaníliás cukor

33,5 dkg liszt

1,5 tk. sütőpor

6 dkg cukrozatlan kakaópor

1 tk. só

A csokit és a vajat forró vízfürdő fölött megolvasztjuk. Közben a tojásokat habosra keverjük a cukrokkal robotgép segítségével. A lisztet, a sütőport, a kakaóport és a sót egy tálba szitáljuk. A megolvadt csokis vajat lassan a tojásos masszához öntjük, majd egy evőkanállal fokozatosan adjuk hozzá a lisztet. Egy idő után, mikor már jó sűrű, kikapcsoljuk a robotgépet és egy keverőlapáttal folytatjuk a műveletet. Az eredmény egy barátságos, gyönyörű, sötétbarna tészta lesz. Két rudat formázunk belőle, kicsit ellapogatva egy sütőpapírral bélelt tepsire rendezzük őket és kb. 175 fokon (légkeverésben 160) 25 percig sütjük. A teteje szépen meg fog repedezni. Ezután hűlni hagyjuk, s ha kihűlt, egy éles késsel nagy ügyesen kb. 1 cm-es szeletekre vágjuk. A szeleteket a bélelt tepsire rakosgatjuk és 125 fokon kb. 20 percig szárítjuk. Ha kihűltek, fémdobozba tesszük őket. 2-3 hétig is eltartható, de nagy eséllyel már a másnapot sem éri meg.

Megjegyzés:  A legtöbb recept nem használ robotgépet, hanem kézzel dolgoz össze mindent. Ez kivételesen írta, de lehet, hogy teljesen felesleges és elhagyható. Ártani mindenesetre nem ártott. A tészta nagyon jó állagú, könnyen kezelhető lett egyébként.

A recept innen származik.

Magyar cantuccini receptek:

Csokis-kesudiós (Hedonism)

Mandulás (Receptblog)
Mandulás (Ízbolygó)
Mogyorós (Ízbolygó)

Mákos (Hedonism)

Német nyelvű receptek:

Aszalt sárgabarackos

Aszalt vörösáfonyás, pisztáciás, fehércsokis

Csokis-nutellás

Fenyőmagos

Angol nyelvű cantuccinik:

Fenyőmagos

Mandulás

Duplacsokis cookie

Bár tegnap Fakanál a GBT-n nagyon kapacitált, hogy csak kevés kiválasztottak kiváltsága legyen a recept, de nekem arany szívem van, és megosztom a nagy nyilvánossággal. :) Annál is inkább, mert egy héten belül másodszor sütöttem, annyira ízlett. A csokimennyiséget másodjára csökkentettem és szerintem az lett a finomabb verzió (kevésbé keserűcsokis), de zárójelben megadom az eredeti mennyiséget is. Ez a Tim Mälzer-hét harmadik receptje és még van egy a tarsolyomban. Szóval éljen Tim! :)

 

Hozzávalók 40 darabhoz:

30 dkg liszt

3,5 dkg cukrozatlan kakaópor

pici só

1 tk. sütőpor

15 dkg keserűcsoki pl. tibi vagy Boci (eredetileg 25 dkg)

7,5 dkg fehércsoki

22,5 dkg puha vaj

30 dkg cukor (lehetőleg fele barna, fele fehér)

1 cs. vaníliás cukor

2 tojás

A lisztet a kakaóval egy tálba szitáljuk, hozzákeverjük a sót és a sütőport és az apró kockára vágott csokikat. Egy másik tálban habosra keverjük a vajat a cukorral, hozzáadjuk a tojásokat, végül kézzel egy keverőlapát segítségével fokozatosan belekeverjük a lisztes keveréket. Jó sűrű tészta lesz az eredmény. Ebből kiskanállal kis kupacokat pakolunk egy sütőpapírral bélelt tepsire. Hagyjunk helyett közöttük, mert elfekszenek. Előmelegített sütőben (légkeverésnél 170 fok, amúgy 190) 10 percig sütjük. Kicsit hűlni hagyjuk, aztán tálra szedjük.

Forrás: Tim Mälzer Neues vom Küchenbullen

Chilis-csokis teasüti

Hogy ne feledkezzünk meg a placcsantós sütikről sem, miközben tobzódunk a kiszúrós kekszekben, szentelek egy posztot e nagyon finom süteménynek. Már rég megígértem egy kommentben Chiliinek, hogy kipróbálom a receptjét, és végre eljött az idő. Akkora sikere volt, hogy még az aprósütifóbiás jó uram is jóízűen rakta az arcába, majd újrasütést követelt. Szóval köszönet Chiliinek a receptért, bekerült a repertoárba.

Hozzávalók kb. 70 darabhoz:

100 g étcsokoládé (60%-os tibi)

200 g liszt

1 csapott teáskanál sütőpor

150 g puha vaj

100 g cukor

150 g barnacukor

1 zacskó vaníliás cukor

csipetnyi só

2 tojás

2 szárított piros chili,

100 g dió, eredetileg darálva, én aprítva használtam

A csokit és a diót apró kockákra vágjuk, a szárított chilit kimagozzuk, a piros héjat felaprítjuk. (Legközelebb lehet, hogy cayenne borssal próbálkozom, akkor egyenletesebben oszlik el a csípősség, így voltak kifejezetten erős falatok.)

A vajat robotgéppel kikeverjük a háromféle cukorral, egyenként hozzáadjuk a tojásokat, majd a lisztet fokozatosan adagoljuk bele (előtte elkevertük a sütőporral és a sóval). Végül beleforgatjuk a csokit, a diót és a chilit.

Sütőpapírral bélelt tepsire diónyi halmokat sorakoztatunk (két kiskanál segítségével). Hagyjunk elég távolságot a halmok között, mert megnőnek, ellapulnak. Előmelegített sütőben 180 fokon kb. 15 percig sütjük. Ilyenkor a közepük még puha, később válik ropogóssá.

Sacher-torta

A hétvégén ünnepeltük húgom születésnapját és az ünnepi menüből elvállaltam a tortasütés megtisztelő feladatát. Nem törtem túl sokáig a fejem, milyen torta is legyen, mert egész családunkról elmondható, hogy inkább a könnyű sütiket részesíti előnyben a masszív vajasakkal szemben, és többen is szeretik a keserűcsokit. Sachert még úgysem sütöttem, annál többször rendelek cukrászdában. Eztán jött az izgalmas kutatómunka, különböző receptváltozatok összevetése. Végül a Kulinária receptje mellett köteleztem el magam, és nem kellett csalódnom. Mindössze annyit furcsálltam, hogy nem kell bele sütőpor (ez egyébként több változatnál így volt). Azóta a neten egyébként rábukkantam egy Delia Smith-féle variánsra is, ő például tesz bele, szóval ez sem szentírás.

A receptváltozatok közös minimuma egyébként az, hogy csokitortáról van szó sárgabarackdzsemmel és csokibevonattal. De az, hogy a dzsem hova kerül, például már nem magától értetődő. A eredeti Sacher-torta megtisztelő címért ugyanis két cég is versengett: a Hotel Sacher és a Demel cukrászat. Végül a Sacher nyert, de a Demel is árulja a magáét, melyben barackdzsem csak a csokibevonat alatt található.

Ha valaki nem akar a sütéssel maga bíbelődni, itt rendelhet eredeti tortát, egy 12 személyest például potom 36 euróért. :)

Hozzávalók:

15 dkg étcsokoládé (nálam 60%-os Tibi)

15 dkg puha vaj

10 dkg porcukor

6 tojás

5 dkg kristálycukor

15 dkg liszt

só

sárgabarackdzsem

A mázhoz:

20 dkg étcsoki

20 dkg cukor

A 15 dkg étcsokit forró vízfürdőben megolvasztjuk, majd a vajjal habosra keverjük. Apránként belekeverjük a porcukrot és a tojássárgákat. A tojások fehérjét a kristálycukorral nem túl kemény habbá verjük és a sóval elkevert liszttel együtt óvatosan beleforgatjuk a tésztába.

A sütőt 180 fokra előmelegítjük. Kivajazunk, kilisztezünk egy 24 cm-es kerek tortaformát. A tésztát beleöntjük, kb. 35 percig sütjük (tűpróba). A formában hagyjuk kihűlni.

A sárgabarackdzsemet felmelegítjük, és megkenjük vele az előzőleg félbevágott torta alsó rétegét, majd ráhelyezzük a felsőt.

A mázhoz a csokit és a cukrot kb. 1,2 dl vízben folymatos keverés mellett felforraljuk, majd tovább kevergetve kis lángon főzzük, míg sűrűsödni nem kezd. Ekkor az öntettel bevonjuk a tortát.

Eredetileg tejszínhabbal és kávéval kínálják.

Megjegyzés: nekem rengeteg megmaradt a mázból, szerintem a fele mennyiség is elég. Mondjuk nagy baj nem történt, a maradékot megittuk forró csokinak tejjel higítva.

A sütőpor alkalmazása meggondolandó, kicsit lapos maradt a torta.