Mint a Govindában: Indiai wokos szabdzsi

Vágjunk bele a ZöldKampányba! Ez az étel már az új szellemiség jegyében készült, sőt nemcsak egy-két, hanem négy különböző zöldség került bele. Ha már kampány, indítsuk lendülettel.:)
Tudom, a paprika kakukktojás, nem épp most van a szezonja, de a szép piros színe miatt engedélyeztem egy kis kihágást (das Auge isst mit, mondja a német).
A receptet Hémangitól tanultam a Vega Cook&Run kurzuson, amit a 108.hu facebook-játékán nyertem. Nagyon kíváncsi voltam, milyen egy ilyen villámtanfolyam, ahol 90 perc leforgása alatt elkészül 3 fogás, majd a résztvevők közösen megvacsiznak.  A mi vacsoránk egy wokos szabdzsiból (indiai zöldségétel), pakorából (olajban sült bundázott zöldségek) és puriból (egyfajta lepénykenyér) állt. Az igazi újdonság számomra ez a szabdzsi volt, a titka a technikában rejlik, hogy a kevés olajon, közepes lángon, fedő alatt sülő zöldségeket hagyjuk kicsit „odakapni”, amitől nagyon finom ízt kapnak. Számomra igazi comfort food, laktató, ízletes és mégsem nehéz – ez egyébként a krisnás konyháról általánosságban elmondható. Próbáljátok ki, nem fogjátok megbánni!

Néhány technikai megjegyzés:

Az asafoetida, másnéven hing, ördöggyökér vagy aszatgyanta az indiai konyhában használatos ízesítő a fokhagyma és vöröshagyma pótlására. Kis szórófejes tégelyben kapható a nagyobb fűszerboltokban (pl. Ázsia bolt, Szép kis India stb.).

Ehhez a szabdzsihoz fontos, hogy legyen fedő a wokhoz! Főzéskor résen kell lenni, nehogy leégjenek a zöldségek. A felkaparásukhoz a legjobb egy fém szedőkanál, feltéve, ha nem tapadásmentes wokot használunk. A képen látható spéci indiai wokot a krisnásoktól vettem, azt hiszem, a Vigyázó Ferenc utcában kapható.



Hozzávalók:

1 dl olaj
4 cm gyömbér
2 kk egész római kömény
1,5 kk őrölt koriander
½ kk asafoetida (másnéven hing)
1 kk kurkuma
3 krumpli
40 dkg karfiol
1 sárgarépa
1 kaliforniai paprika
kis csokor petrezselyem
2-2,5 tk só

A gyömbért meghámozzuk, apróra vágjuk. A zöldségeket megtisztítjuk, a krumplit nagyobb kockákra vágjuk, a karfiolt rózsáira szedjük (a nagyobb rózsákat elfelezzük). A sárgarépát félkarikákra vágjuk, a paprikát felcsíkozzuk. Mindent a kezünk ügyébe készítünk.

Egy wokban felhevítjük az olajat, beleszórjuk a gyömbért és a római köményt és közepes lángon, gyakran kevergetve pirítjuk (kb. 3 percig), míg illatozni nem kezd. Ekkor beleszórjuk a porfűszereket is (asafoetida, koriander, kurkuma), fél percig pirítjuk, majd mehetnek bele a zöldségek. Feljebb vesszük kicsit a lángot, jól átforgatjuk, hogy egyenletesen bevonják a fűszerek, majd fedő alatt pároljuk-pirítjuk. Közben időről időre egy fém keverőlapáttal átkeverjük, a leragadt részeket felkaparjuk. Mikor már puhák a zöldségek, megsózzuk és a végén megszórjuk aprított petrezselyemmel. Lepénykenyeret (pl. puri, chapati) kínálunk mellé.

2012. febr. 4. 20:57 | 1 komment | Megosztás
Kategóriák: Zöldségétel, Indiai
Címkék: asafoetida, burgonya, egészséges, gyömbér, karfiol, kurkuma, őrölt koriander, paprika, petrezselyem, római kömény, sárgarépa, vegetáriánus recept, zöldkampány

Az anyós spenótja

Egész pontosan Bíró Lajos egyik ex-anyósának, Dédinek a receptje. „Életem első spenótja, 27 évesen, amit megettem” – mondja róla a séf. Én sem voltam eddig nagy spenótfőzelék-fan, de ez a kicsit darabosra hagyott, friss spenótból készült, tejszínnel selymesített változat engem is levett a lábamról. A Lajta-sajt mellett a spenótot is megvettem Bírótól.



Hozzávalók 5 főre:

1,5 kg friss spenót
8 dkg vaj
5 dkg liszt
2 gerezd fokhagyma lereszelve
2 dl tej
só ízlés szerint
frissen őrölt bors
80 ml tejszín
25 dkg burgonya

A friss spenótleveleket megtisztítjuk (szárukat, vastag erüket letépkedjük), majd több menetben alaposan megmossuk, lerázogatjuk őket. Forró vízbe dobjuk, egy-két perc múlva elzárjuk a gázt, leszűrjük, hagyjuk kihűlni és jól kinyomkodjuk belőle a maradék vizet. Egy késsel apróra vágjuk (turmixolni is lehet, ízlés kérdése, ki hogy szereti)
A krumplikat meghámozzuk, kis falatnyi kockákra vágjuk és sós vízben puhára főzzük, majd leszűrjük.

A vajon a lisztet és a fokhagymareszeléket zsemleszínűre pirítjuk (közben kevergetjük) és felöntjük a tejjel, majd jól kiforraljuk és rádobjuk a spenótot is. Sózzuk, borsozzuk, összerottyantjuk, a főzés végén tejszínnel gazdagítjuk. Végül belekeverjük a főtt krumplit is.

2011. márc. 11. 10:23 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Magyaros, Gyors vacsora, Zöldségétel, Babagasztro, Férjem kedvére
Címkék: bíró lajos, burgonya, fokhagyma, főzelék, spenót, tej, tejszín

Hagymás bhaji, a gyors vacsora

Mikor a napokban megláttam Sajtkukac blogján ezt az indiai snacket, nem sokáig haboztam. Ez egy olyan étel, amihez szinte mindig van otthon alapanyag, így nem telt bele egy óra és már az én tányéromon is ott figyeltek a frissen sült hagymás falatok. A bhaji tulajdonképpen egyfajta pakora, azaz eredetileg csicseriborsólisztes tésztába mártott zöldségfalat bő olajban kisütve. Ez a verzió vöröshagyma és krumpli felhasználásával készült, de Indiában készítenek pakorát spenótból, panírból (friss sajt), karfiolból, padlizsánból és egyéb zöldségekből is. Finom és laktató snack, különösen egy jó mártogatóval. Én most a Makkától kapott borsos paradicsomlekvárt bontottam ki hozzá és nagyon összeillettek.



Hozzávalók:

3 közepes fej hagyma, vékonyra szeletelve
2 közepes krumpli, durvára reszelve
1-2 cm friss gyömbér reszelve
egy csokor petrezselyem vagy korianderzöld felaprítva (elhagyható)
2 tk mustár
1 tk kurkuma
1 tk őrölt római kömény
2 tk só
12-14 dkg csicseriborsóliszt (hiányában finomliszt)
1 tk sütőpor
120-140 ml víz

A felkarikázott hagymákat és a lereszelt burgonyát egy tálban összeforgattam, gyömbérrel, mustárral, petrezselyemmel/korianderrel és a száraz fűszerekkel ízesítettem. A csicseriborsólisztet és a sütőport csomómentesre kevertem a vízzel és összeforgattam a zöldségekkel. (Először kevesebb vízzel kezdjük, aztán lehet még hozzáadni, ha túl száraz lenne, nem állna össze).
Egy wokban kb. 3 ujjnyi olajat hevítettem és evőkanállal kupacokat szaggattam bele a fenti elegyből és mindkét oldalukat aranybarnára sütöttem.

2011. febr. 22. 9:55 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Gyors vacsora, Zöldségétel, Sós falat, Indiai
Címkék: burgonya, csicseriborsóliszt, gyömbér, korianderlevél, kurkuma, mustár, őrölt római kömény, petrezselyem, vöröshagyma

Tessa Kiros mediterrán krumplisalátája

Az év első Magazine Monday-e rögtön nagy elégedettséggel töltött el és megerősített benne, hogy jó úton járok. Elsőként Tessa Kiros gyönyörű kivitelű, de sajnos általam igencsak elhanyagolt kötetét, a Falling cloudberries-t emeltem le a polcról (nálam nemcsak magazinok, hanem könyvek is játszanak hétfőnként), és ahogy felütöttem, rögtön megtetszett ez az egyszerű, de ízletes krumplisaláta a görög receptek között. Így télen engem különösen feldobott a tarka látvány, de biztos, hogy nyáron is készülni fog még például grillezett húsok köreteként.
És ami a legszebb, a bontott olívámat és kapribogyómat is el tudtam használni, így egyúttal kamraürítő fogadalmamnak is eleget tettem.



Hozzávalók:

1 lilahagyma
1 tk. só
1 kg krumpli
3 ek. kapribogyó
1 közepes csokor petrezselyemzöld aprítva
1/2 citrom leve
10 dkg fekete olívabogyó
125 ml jó minőségű olívaolaj
kevés frissen őrölt fekete bors

A hagymát megtisztítjuk, vékonyan felkarikázzuk, egy tálkába tesszük, besózzuk és kevés hideg vízzel megöntözzük. Így hagyjuk egy fél óráig, utána lecsepegtetjük, szárazra törölgetjük.

Közben a krumplikat héjában sós vízben puhára főzzük, majd hagyjuk hűlni és meghámozzuk, majd falatnyi kockákra vágjuk.
A fekete olívát és a kaprit darabokra vágjuk, majd a kihűlt krumplit összeforgatjuk a többi hozzávalóval (olívabogyó, hagyma, kapribogyó, aprított petrezselyem). Az olívaolajat kikeverjük a citromlével, megsózzuk, megborsozzuk és meglocsoljuk vele a salátát. Szobahőmérsékleten hagyjuk összeérni az ízeket.

2011. jan. 5. 12:06 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Saláta, Gyors vacsora, Zöldségétel, Köret
Címkék: burgonya, citrom, fekete olíva, görög recept, kapribogyó, lilahagyma, olívaolaj, petrezselyem, tessa kiros

Paradicsomleves sajtos kiflivel vagy anélkül

Még karácsony előtt, de már a előkészületek kellős közepén jött rám a vágy, hogy paradicsomlevest egyek. A klasszikus, menzáról ismert verziót még soha nem főztem (csak egy tamarindos-vöröslencsés változatot), viszont emlékeztem, hogy Peppernek van egy ahhoz hasonló, de kifinomultabb receptje. Nem voltam hát rest kipróbálni, némi változtatást eszközölve (például a friss paradicsomot 100%-os ivólével helyettesítve.) Sajtos kiflivel is finom, de betűtésztával is jól működik.



Hozzávalók 4 személyre:

2 fej kisebb vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
kis szelet zeller lereszelve
3 ek. olaj
2 közepes krumpli
1 l 100%-os paradicsomlé
1 dl víz
1tk. szárított bazsalikom
só, bors

szikkadt kifli vagy kenyérszeletek
reszelt sajt

A hagymákat apróra vágjuk, az olajon üvegesre pirítjuk. Hozzákeverjük a reszelt zellert is, kevergetve megfonnyasztjuk, majd mehet bele a kockákra vágott krumpli is. Felöntjük a paradicsomlével és 1 dl vízzel, szárított bazsalikommal, sóval, borssal fűszerezzük, majd kis lángon puhára főzzük. Ekkor levesszük a tűzről és egy botmixerrel pürésítjük. Ha szükséges, kevés vízzel még hígítjuk (ekkor még öszerottyantjuk a gázon).
A kenyérszeleteket megszórjuk reszelt sajttal és a sütőben pár perc alatt ráolvasztjuk, ezzel tálaljuk.

2010. dec. 30. 10:37 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, Olasz, Zöldségétel
Címkék: bazsalikom, burgonya, fokhagyma, paradicsomlé, vöröshagyma, zeller

Sajtos kukorica-krémleves

Egy nagyon szimpatikus luxemburgi blogon találtam ezt a krémlevest. Egy-két apróságot változtattam rajta, egyrészt próbaként csak fél adagot főztem, másrészt a kukorica nagy részét pürésítettem és csak egy keveset hagytam meg levesbetétnek. Egy pici citromlé nekem kívánkozott bele, és a római kömény helyett el tudom képzelni curryvel is.
Egy tartalmas, laktató leves, mely fél óra alatt elkészül, így gyors vacsorának is ideális. Húsimádók csirkemellet is tehetnek bele (hasonlóan, mint Rachel Allen egy másik receptben), nekem nem hiányzott.



Hozzávalók 2-3 adaghoz:

½ ek. vaj
kevés olívaolaj
1 nagy vöröshagyma
1 vékony gerezd fokhagyma
1 csapott tk. őrölt római kömény
kb. 8-9 dl zöldségalaplé (pl. DM-es biokockából)
1 burgonya
25 dkg (1 doboz) konzerv kukorica
1 ek. aprított petrezselyemzöld
6 dkg cheddar sajt (helyette lehet pl. gouda)
0,75 dl tejszín vagy tej (néhány löttyintés)
só (ízlés szerint)
frissen őrölt bors
pici citromlé (opcionális)

A hagymákat megtisztítottam és felaprítottam, a krumplit meghámoztam és felkockáztam.
A sajtot lereszeltem.

Egy kisebb fazékban felhevítettem a vajat és az olívaolajat és rádobtam a hagymákat, majd kb. 5 percig kis lángon üvegesre pároltam őket (közben sűrűn kevergettem).
Utána megszórtam a római köménnyel, picit kevergettem, majd felöntöttem a zöldségalaplével. Hagytam felforrni, majd beledobtam a krumplikockákat is. Mérsékelt lángon 10 percig főztem, majd hozzáadtam a kukorica 3/4 részét és további 10 percig főztem. Ekkor egy botmixerrel pürésítettem, utána belekevertem a petrezselymet és a maradék kukoricát. Így főztem kb. 5 percet, majd ment bele a sajt és a tej/tejszín is. Addig főztem, míg a sajt elolvadt benne, ekkor megkóstoltam, só nem kellett bele (az alaplé elég sós volt), borssal és pici citromlével ízesítettem.
Friss kenyérrel, bagettel laktató ebéd.

2010. okt. 28. 10:45 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, Gyors vacsora, Zöldségétel
Címkék: burgonya, cheddar, kukorica, őrölt római kömény, petrezselyem, tejszín, vöröshagyma

Fetás-pórés csicsókakrémleves

Újabb csicsókaszállítmány érkezett vidékről – új lehetőség a maradékok felhasználására. A póré mint hozzávaló már adta magát (ezzel kimerítettem a hatalmas készletet) és volt a hűtőben egy bontott feta is – igazi görög, juh- és kecsketejből, nem a nagyon sós, hanem az aromás fajta. A végén csak rusztikusan belemorzsoltam, a kis gumók innen vannak, nem azért, mert szétcsaptam egy doboz tejfölt benne.:) Nagyot dobott a leves ízén a jó kis kecskesajtos aroma.

 

Hozzávalók egy kétszemélyes adaghoz:

35 dkg csicsóka
1 nagyobb krumpli
2-3 ek. olívaolaj
1 arasz póré felaprítva
1 gerezd fokhagyma
5 dl víz
só
5 dkg fetasajt

A megtisztított, apróra vágott pórét és fokhagymát az olívaolajon üvegesre pirítottam. Utána rádobtam a meghámozott, felkockázott krumplit és csicsókát, felöntöttem a vízzel, megsóztam és közepes lángon, félig lefedve puhára főztem. Kicsit hűlni hagytam, majd a botmixeremmel pépesítettem. Végül a fetát belemorzsoltam és összemelegítettem. A tetejére tálalásnál ikeás vöröshagymagranulátumot szórtam.

2009. febr. 9. 9:02 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Leves
Címkék: burgonya, csicsóka, feta, fokhagyma, olívaolaj, póréhagyma, saját recept

Mascarponés-csicsókás burgonyagratin

Kellett valamit kezdenem a tiramisugolyók miatt megbontott mascarponéval (sajnos hajlamos vagyok addig várni, míg meg nem romlik a maradék) és a vidékről érkezett csicsóka sorsa is eldöntetlen volt. Addig törtem a fejem, míg ezt a csőben sültet (gratint) ötlöttem ki. (Azzal a nem titkolt céllal, hogy felavassam az újonnan vett szemet gyönyörködtető sütőformámat.) Óvatos próbamennyiség készült, egy jó étvágyú férfi egyedül eltüntetné az egészet, amit meg is értek, mert nagyon finom lett.:) Harmonikus ízvilág, belül krémes, a tetején ropogós textúra.

 

Hozzávalók egy kisebb adaghoz:

20 dkg krumpli
20 dkg csicsóka
10 dkg mascarpone
kb. 1,5 dl tej
1-2 arasznyi póré
1-2 gerezd fokhagyma
só
frissen őrölt bors

A krumplit és a csicsókát meghámoztam, és vékony karikákra vágtam. A mascarponét kikevertem a tejjel, sóztam, borsoztam. A hagymákat megtisztítottam és kis kockákra aprítottam.
Kivajaztam egy tűzálló tálat, belerendeztem vegyesen a krumplit és a csicsókát, sóztam, borsoztam, majd nyakonöntöttem a mascarponés tejjel.
200 fokos sütőben kb. 40 perc alatt puhára sütöttem.

Megjegyzések:
Ha lett volna otthon, még sajtot is reszeltem volna a tetejére.
A póréból és a fokhagymából 1-1 egységet (arasz és gerezd) tettem az enyémbe, de aki fűszeresebben szereti, növelheti az adagot.

2009. febr. 1. 22:00 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Köret
Címkék: burgonya, csicsóka, fokhagyma, mascarpone, póréhagyma, tej

Csülkös bableves haluskával

Jófej voltam és engedtem férjem unszolásának – főztem neki csülkös bablevest haluskával*. Az is katalizátorként hatott, hogy anyósom is épp nálunk volt, így az ő útmutatásai alapján készíthettem el a nagy kedvencet. Attól is különleges volt ez az alkalom, hogy végre a kuktámat is be mertem izzítani eredeti funkciójában és nem csak sima levesfazéknak használtam. Eddig valami miatt idegenkedtem tőle, de a gyakorlatias szempontok azért nem hagytak nyugodni. Anyukámmal is konzultálva, aki nagy kuktaszakértő, üzembiztosan használtuk az edényzetet, ennek ellenére egyedüli kipróbálásra még mindig nem vállalkoznék. Ez szerintem kétemberes dolog, kell a férfi mellém vész esetére.:)

 

Csülkös bableves 

Hozzávalók:

kb. 40 dkg vörösbab
1 szép darab (sovány) füstölt sertéscsülök (nálam épp fóliázott példány)
3 sárgarépa felkarikázva
2 fehérrépa karikákra vágva
8-10 szem feketebors
2 babérlevél
kis csokor zellerzöld

A rántáshoz:
1 közepes vöröshagyma felaprítva
2 gerezd fokhagyma felaprítva
néhány ek. olaj
1 tk. pirospaprika
1 ek. liszt
1-2 dl hideg víz

A haluskához:
1 kg krumpli
15 dkg liszt (8 ek.)
2 tk. só
1 tojás

Tálaláshoz:
tejföl

Előző este beáztatjuk hideg vízbe (külön tálakban) a babot és a csülköt. Másnap a csülköt, ha nagyon sötét, füstös, kívülről (a bőrét) egy kis éles késsel megkapargatjuk.

A babot feltesszük főni egy nagy fazékban hideg vízben. Miután felforrt, elzárjuk a gázt és leöntjük róla a vizet.

A csülköt (miután több darabra vágtuk, ha csontja nem volt) a borssal és a babérlevéllel  kuktában feltesszük főni annyi hideg vízben, amennyi ellepi. (A gyakorlatiasak tegyék a fűszereket teatojásba, úgy könnyebb kihalászni.) Mikor már gyöngyözve fő, rátesszük a kukta tetejét, lezárjuk. Ott állunk mellette, és amikor sziszegni kezd, egy picit késsel megmozgatjuk a tetején a szelepet. Így kiengedjük belőle a felesleges gőzt. Lejjebb vesszük a lángot (legkisebb fokozat, vagy annál egy gondolattal erősebb). 2-3 perc múlva újra ellenőrizzük, hogy szuszog-e. Ha nem, kicsit feljebb vesszük a gázt, ha igen, így főzzük kb. 30-40 percig (a csülök méretétől is függ). Ekkor a szelepet egy késsel felhúzva kiengedjük a gőzt a kuktából és kinyitjuk – megnézzük, puha-e a hús.

Ha igen, hozzáadjuk a leszűrt babot (előtte kihalásszuk a borsszemeket), ismét lezárjuk és kb.10 percig főzzük. Ekkor, ha a bab már majdnem puha, levesszük a kukta tetejét, bezöldségezzük (répák, zellerzöld) és csak simán fedő alatt főzzük tovább. Közben megkóstoljuk, elég sós-e, ha nem, megsózzuk. Mikor már a zöldségek is megpuhultak, berántjuk.
Ehhez az olajon az apróra vágott vöröshagymát és fokhagymát üvegesre pirítjuk, megszórjuk 1 ek. liszttel és 1 tk. pirospaprikával és folyamatosan kevergetve világosra pirítjuk. Felöntjük hideg vízzel, csomómentesre elkeverjük, majd vékony sugárban a leveshez öntjük. Forrástól számítva pár percig főzzük.

Tálalás előtt a húst falatnyi darabokra vágjuk.

A haluska mint levesbetét készítése:

A krumplit meghámozzuk, felkockázzuk és sós vízben puhára főzzük. Hagyjuk kihűlni, majd egy nagy tálban összegyúrjuk a liszttel, sóval, tojással. Az így kapott tésztából diónyi golyókat formázunk és lobogó sós vízbe rakosgatjuk  Közepes lángon (ne buzogjon, mert akkor összetöri) addig főzzük, míg a golyók fel nem jönnek a víz tetejére. Miután feljöttek, 1-2 percet várunk, majd egy szűrővel kiszedegetjük őket. Külön tálban kínálhatjuk a leves mellé. Mindenki annyit szed belőle, amennyi jólesik.

 

* Férjem családjában a bableves i-jére mindig a haluska teszi fel a pontot. Ez a szlovák eredetű levesbetét nagyon hasonlít a nudli, a szilvás gombóc és a gnocchi tésztájához. A levesbe szedve akkurátusan fel kell a kanállal darabolni és úgy enni a babhoz.

2009. jan. 20. 23:55 | 23 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, Magyaros, Férjem kedvére
Címkék: babérlevél, bors, burgonya, fehérrépa, őrölt pirospaprika, sárgarépa, sertéscsülök, tejföl, vörösbab

Sült fokhagymás burgonyakrémleves

Próbálok tudatosan olyan zöldségeket is használni, amik egyébként valami miatt kiesnének a látómezőmből. A sütőtökleves is ilyen indíttatásból született, most pedig a pórét iktattam be az étrendünkbe. Eddig sem volt semmi bajunk vele, csak soha nem jutott eszembe, hogy póréból is főzhetnék valamit. Elsőként egy melengető krémleves képe villant be, aztán találtam is egy ellenállhatatlan sült fokhagymás változatot. Aki szereti a krumplipürét (van olyan ember, aki ennek a halmaznak nem eleme?:)) és a fokhagymát, az nem fog csalódni.
Csak azt sajnálom, hogy ekkor még nem bontottam fel az Ikeában vásárolt szárított vöröshagymagranulátumot, mert ha a krumplifőzelékre szórva isteni (márpedig ezt az empíria igazolta), akkor ehhez a leveshez is méltó díszítés lett volna. Na, majd legközelebb.

Hozzávalók:

1 nagy fej fokhagyma
2 szál póréhagyma
1 vöröshagyma
2 ek. olívaolaj
3 nagy burgonya, meghámozva, felkockázva
1 l víz
1 babérlevél
kb.1,5 dl tejszín
csipetnyi őrölt szerecsendió
fél ek. citromlé
só
frissen őrölt bors

A fokhagymát gerezdjeire bontom és héjastul egy tepsire szórom őket, majd előmelegített sütőben 170 fokon kb. 20 perc alatt puhára sütöm.

A hagymákat megtisztítom és felaprítom.Egy nagy fazékban  felhevítem az olajat, beleteszem a kétféle hagymát (a vöröset és a pórét) és fedő alatt, sűrűn kevergetve 3 perc alatt üvegesre párolom. Hozzáadom a felkockázott burgonyát, a héjából kinyomkodott sült fokhagymát és a babérlevelet. Megsózom, borsozom, majd felöntöm 1 liter vízzel. Felforralom, majd takaréklángon fedő alatt addig főzöm, míg a krumpli meg nem puhul.

A babérlevelet kihalászom, a levest kicsit hűlni hagyom, majd a sűrejét egy keverőtálba átszedve botmixerrel pürésítem. Felöntöm a főzőlével, visszaöntöm a fazékba, hozzáadom a tejszínt, majd megszórom őrölt szerecsendióval. Ha kell, mégegyszer megsózom. Kevés citromlével ízesítem, majd miután rottyant egyet, tálalom.

Megjegyzés: a leves másnapra kicsit besűrűsödik - ahogy a fotón is látható.:)

Forrás: A legjobb receptek sorozat Levesek kötete (Vince kiadó)

2009. jan. 14. 6:58 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves
Címkék: babérlevél, burgonya, citromlé, fokhagyma, őrölt szerecsendió, póréhagyma, tejszín, vöröshagyma