Banános tiramisú tojás nélkül

A múlt heti Nők Lapját nézegetve megakadt a szemem ezen a recepten. Először nem is tűnt fel, hogy egy egyszerűsített tojásmentes változat, csak a banán ragadta meg a figyelmemet. Aztán amikor gyors desszertre volt szükségem, mert egy barátnőmet vártuk estére vendégségbe, kapóra jött ez az egyszerű verzió. Kicsit tartottam tőle, hogy túl sűrű lesz a krém, de nem lett vele gond, főleg másnapra szépen megpuhult minden, összeértek az ízek, az állaga is megfelelő volt (nyilván nem olyan laza, mint a tojásos, de jó). Magamfajta nyerstojás-fóbiásoknak ideális alternatíva.:)

Hozzávalók:

25 dkg túró
25 dkg mascarpone
2 ek. rum vagy kevés rumaroma
10 dkg + 2 ek. (házi vaníliás) porcukor átszitálva
2 dl erős feketekávé
2 nagyobb, érett banán
24 db babapiskóta
2 ek. cukrozatlan kakaópor

A túrót egy keverőtálban villával áttörtem, hozzákevertem a mascarponét és a 10 dkg porcukrot, jól összedolgoztam. A maradék 2 ek. cukrot a kávéhoz adtam és egy kisebb mély tálkába öntöttem.
A banánokat meghámoztam és felkarikáztam.

A babapiskótákat egyenként belemártogattam a kávéba, majd egy magasabb peremű hőálló (pl. jénai) tálba rakosgattam őket, hogy egy soron kitöltsék az alját. Utána megkentem a túrókrém felével, kiraktam egy soron banánkarikákkal (kicsit bele is nyomkodtam a krémbe a banánokat), majd ment rá a maradék babapiskóta egy rétegben, végül a maradék krém.

Folpackkal letakarva hideg helyen hagytam összeérni az ízeket. Másnap volt a legfinomabb.
Tálalás előtt kakaóport szitáltam a tetejére.

Lajos Mari receptje a Nők Lapjából.

2009. márc. 4. 8:32 | 17 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Édes kis semmiség, Férjem kedvére
Címkék: babapiskóta, banán, kakaópor, kávé, mascarpone, porcukor, rum, túró

Oroszkrém

Első blikkre újabb szemantikai talány a Mazarin-rejtély után. Ennek az egyszerű desszertkrémnek ugyanis elsőre talán nem sok köze van az oroszkrémtorta töltelékéhez. Valójában ez is vaníliás-tejszínes-gyümölcsös, de egy nagyon kényelmesre lebutított változat. Éppen ez a jó benne, hamar megvan és finom, ráadásul nem émelyítően édes. A napokban húgom kérte el telefonon a receptjét és így nekem is eszembe jutott a rég nem kóstolt kedvenc, gyorsan csináltam hát egy adagot magunknak is.
Története az ősidőkbe nyúlik vissza, még a gimnáziumi időkbe. Ahogy sajttekercset (és vajas-sajtos fonott kalácsot), ezt is E.-nál, legjobb barátnőméknél ettem először a nagy beszélgetős-filmnézős ottalvások idején. Azóta elröppent majdnem 18 év, E. ma ünnepli 31. szülinapját, a filmnézős bulik igencsak megritkultak, de az oroszkrém masszívan tartja magát a repertoárban. Lassan itt lenne az ideje egy nosztalgiapartinak sajttekerccsel, ananászos kínai csirkével, oroszkrémmel, meg mondjuk az Idétlen időkig-gel, na meg Stinggel zenei aláfestésnek

 

Hozzávalók:

1 csomag vaníliás pudingpor (bio Alnatura a DM-ből)
5 dl tej
2 enyhén púpozott ek. nádcukor
2 dl habtejszín
2 banán
1/2 kg meggy
1 doboz babapiskóta
 néhány dl langyos tej
1-2 ek rum

A pudingot elkészítettem a zacskón található leírás szerint (ehhez kell a tej és a nádcukor), utána hagytam kihűlni. Közben a meggyet megmostam, kimagoztam (és Panni miatt turmixoltam, biztos, ami biztos), a banánt felkarikáztam.
A habtejszínt felvertem, majd összeforgattam a kihűlt pudinggal. A babapiskótákat rövid időre rumos tejbe áztattam, majd egy sorban kibéleltem velük egy üvegtál alját. Megszórtam banánnal és meggyel, majd egy rétegben tejszínes pudingot simítottam rá. Utána megint piskóta, majd gyümölcs és puding következett. Lefedve hűtőbe tettem, hidegen tálaltam.

Megjegyzés: ezzel a cukormennyiséggel egy kicsit semleges ízű krém lett az eredmény. Aki a töményebb édességek híve, növelje a cukoradagot. A felhasznált gyümölcs pedig bármi lehet a lehetőségektől függően.

2008. jún. 17. 7:30 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Babagasztro
Címkék: 1 éves kortól, babapiskóta, banán, habtejszín, meggy, tej, vaníliás puding

Csokis szelet

Még a nagy hőség idején kezdtem keresgélni a retrosütihez hasonló sütés nélküli recepteket. Egyik kedvencemben, a Schinharl-Dickhaut-féle A sütés alapkönyvében találtam is egy szimpatikusat csokirúd néven. Az elkészítése egyszerű, a retrosütitől annyiban különbözik, hogy a csokin és a beledobálnivalókon kívül nem sok minden kell bele, ezért nagyon csokis jellegű, és elég tömény, nagy adagokat nem lehet belőle egyszerre elpusztítani.

 

Hozzávalók:

10 dkg étcsoki

10 dkg tejcsoki

8 dkg vaj

1 ek. méz

2 ek. tejszín

5 dkg mandula felaprítva

5 dkg aszalt vörösáfonya felaprítva

10 dkg babapiskóta morzsalékosra törve

kókuszreszelék a tetejére

A csokit a vajjal, a tejszínnel és a mézzel forró vízfürdő fölött megolvasztjuk (a méz szerintem el is hagyható, elég édes lesz úgy is). Ezalatt felaprítunk minden belevalót, a piskótát is összetördeljük (pl. zacskóba téve, nyújtófával elvégezhetjük a piszkos munkát). Belekeverjük őket a csokis masszába és az egészet egy alufóliával bélelt kis négyzet alakú tepsibe öntjük, majd egyenletesen eloszlatjuk. Elég sűrű masszát kaptam, a csoki szinte eltűnt benne, de rendbejött mire megszilárdult. Megszórjuk kókuszreszelékkel, kihűtjük, majd hűtőbe tesszük. Tálaláskor kis szeletekre vágjuk.  

2007. aug. 2. 10:31 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Süti
Címkék: aszalt vörösáfonya, babapiskóta, csokoládé, mandula