Még mindig medvehagyma, de most férfiasan

A facebook-aktivitásotokból látom, hogy szegény zeller népszerűsége csekély, úgyhogy promózom még egy kicsit. Most ugyan csak statisztaszerepet kapott egy medvehagymás-almás salátában, de így gyufaszálra vágva, nyersen egészen új arcát mutatta. A teljesség kedvéért rozéra sült marhahússzeletek is kerültek mellé. A kép szerintem önmagáért beszél... A receptet a Home&COOK facebook-oldalán találjátok.

2012. márc. 29. 13:51 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Sült, Saláta, Vöröshús, Férjem kedvére
Címkék: alma, borjúhátszín, medvehagyma, zeller

Tarte tatin (fordított almatorta)

A karácsonyi menü része lett volna ez a süti, de megcsúsztam az idővel, így csak másnap készült el. A receptet Mézesmadzagtól kölcsönöztem és annyit változtattam rajta, hogy a cukor és a citromlé mennyiségét a felére csökkentettem. Idén egyébként csupa bloggerektől vett receptből állt össze a menü: kipróbáltam Rita vargányás gesztenyekrémlevesét (a vargányaadagot feleztem), és Mamma tejben párolt karaját sörös hagymával és gránátalmasalsával.



Hozzávalók egy normál tortaformához:

15 dkg liszt
1,5 ek nádcukor
1/2 tk só
7,5 dkg hideg vaj
2 ek olaj
3-5 ek hideg víz

Töltelék:

kb. 1,5 kg savanykás alma meghámozva, kimagozva, negyedelve
7,5 dkg vaj
9 dkg nádcukor
1 citrom leve

A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, majd háromnegyed órára hűtőbe tesszük.

A töltelékhez egy lábasban összeolvasztjuk a vajat a cukorral, kb. 4 perc alatt aranybarnára karamellizáljuk. Hozzáadjuk az almanegyedeket és a citromlevet és rázogatva nagy lángon pároljuk kb. 20 percig. Közben ne nagyon keverjük, hogy ne törjön össze.
Ezután a tortaforma aljára borítjuk, majd befedjük az előzőleg kinyújtott tésztával. (A formánál kicsit nagyobb kört nyújtunk a tésztából és a sodrófa segítségével óvatosan az almás keverékre borítjuk.) A forma és a gyümölcs találkozásánál próbáljuk behajtogatni a tészta szélét. Néhány helyen szurkáljuk meg és előmelegített sütőben 200 fokon süssük kb. 30 percet. Utána óvatosan borítsuk egy tányérra.

2012. jan. 9. 12:03 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Süti
Címkék: alma, citrom, francia, gyúrt tészta, vegetáriánus recept

Datolyás almapuding

Mikor kipróbáltam a cukormentes kókusztejes csokipudingot, rögtön azon kezdtem agyalni, milyen jó lenne gyümölcsökből hasonlót készíteni. Egyik nap, mikor már csak két alma volt az összes friss alapanyagom, de nagyon vágytam valami finomságra, megalkottam ezt a desszertet. Gabonaszirup helyett datolyával édesítettem, és azzal a jóleső érzéssel pusztítottam el, hogy nem is bűnözöm olyan nagyot.



Hozzávalók 4 adaghoz:

4 dl szójatej
2 alma meghámozva, lereszelve
4 szem datolya
1/2 tk őrölt fahéj
1/2 tk őrölt gyömbér
pici só
2 ek kukoricaliszt
kókuszchips a tetejére díszítésnek

A szójatejet a reszelt almával, a datolyával és a fűszerekkel egy kis lábasban felforraljuk és kb 5 percig főzzük. Ekkor botmixerrel pürésítjük. A kukoricalisztet kevés hideg vízzel csomómentesen elkeverjük, majd szedünk hozzá egy keveset a meleg szójatejből, elhabarjuk, majd az egészet beleöntjük az almás szójatejbe és folyamatosan kevergetjük. Addig főzzük, míg be nem sűrűsödik. Kis tálkákba töltjük és miután kihűlt, hűtőben megdermesztjük.
Tálaláskor szárazon pirított kókuszforgácsokat szórunk rá.

2011. aug. 11. 7:34 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Édes kis semmiség, Babagasztro
Címkék: alma, datolya, egészséges, kókuszchips, kukoricaliszt, őrölt fahéj, őrölt gyömbér, szójatej, vegán

Sáfrányos rizspuding almával és gránátalmával

A frissen megjelent decemberi Essen und Trinkent lapozgatva az első, amin megakadt a szemem, ez a poharas desszert volt. Ugyan eredetileg egy sáfrányos tejberizsről van szó, de ha már sáfrányos, úgy gondoltam, autentikusabb, ha indiai szokás szerint szárazon megőrlöm hozzá a rizst, így krémesebb lesz az eredmény (ezzel a módszerrel készül a phirni nevű édesség). Hasonlót ettem már a Bombay Expresszben korábban, indiai módra persze sokkal édesebben. Mondjuk egy jó butter chicken után ideális levezetés.



(A pöttyös kerámia megvásárolható a Gasztroshop webáruházban.)

Hozzávalók 4 személyre:

0,1 g sáfrány
6 dl tej
12 dkg rizs (pl. basmati)
pici só
4 ek. cukor

Feltétnek:
1 alma
1 ek. vaj
0,5 dl almalé vagy almatea
1 ek cukor
1 gránátalma magjai

A rizst megmostam és hideg vízbe áztattam minimum egy negyed órára. Utána leöntöttem róla a víz nagyját, csak egy kicsit hagytam benne és késes aprítóban ledaráltam. A sáfrányt kevés langyos tejbe áztattam, majd miután jól kiadta a színét-ízét, leszűrtem és ezt a fűszeres tejet hozzáöntöttem a többi tejhez és felforraltam (ha sáfrányport használunk, azt adhatjuk közvetlenül a tejhez, nem kell beáztatni, szűrögetni).
Hozzáadtam a rizsdarát is és kis lángon, gyakran kevergetve puhára főztem. A végén kb. 4 ek. cukorral ízesítettem.

A feltéthez az almát megmostam, kimagoztam és falatnyi kockákra vágtam. A vajat egy kis serpenyőben megolvasztottam, rádobtam az almakockákat, megszórtam 1 ek. cukorral, felöntöttem az almalével/almateával. Kevergetve pároltam kicsit, épp csak addig, míg a cukor felolvadt. Végül elzártam a gázt és belekevertem a gránátalmamagokat is.

A rizspudingot kis tálkákba szedtem, a tetejére kis kupacokat halmoztam  a gyümölcsből. Melegen és behűtve is fogyasztható. Például kellemes desszert egy indiai menü végén.

2010. nov. 30. 10:14 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Indiai
Címkék: alma, almalé, gránátalma, rizs, sáfrány

Téli gyümölcssaláta

Zsófinál a brunchon kóstoltam ezt a különleges gyümölcssalátát, ő pedig Smitten Kitchentől vette az ötletet. A friss almából-körtéből és szirupban megduzzadt aszalt gyümölcsökből álló desszertnek a vanília és a csillagánizs ad különleges aromát, ami engem nagyon megfogott. Azóta a tágabb családomon is teszteltem, ott nem aratott osztatlan sikert, de a kísérletező kedvűeknek biztos ízleni fog. Újabb pluszpont a csillagánizs-gyümölcs párosítás javára.

Hozzávalók:

3/4 bögre cukor
4 bögre víz
3 csillagánizs
1 rúd vanília félbevágva
8 szem aszalt sárgabarack
8 szem aszalt szilva (eredetileg füge)
1 citrom héja és leve
3 körte
3 alma
egy fél gránátalma

Egy kisebb lábasban feltettem a vizet és a cukrot főni, beledobtam a csillagánizst, a félbevágott vaníliarudat és a citromról lehántott héjdarabokat. Felforraltam és addig főztem, míg fel nem oldódott benne a cukor. Néhány percig hagytam hűlni, majd belekevertem a félbevágott aszalt gyümölcsöket. Hagytam teljesen kihűlni a szirupot.

Közben az almát és a körtét meghámoztam, kimagoztam és hosszában vékony szeletekre vágtam és egy tálban összeforgattam a citrom levével.

Miután a szirup kihűlt, egy nagy fedeles salátástálba öntöttem az almával-körtével együtt és lefedve éjszakára a hűtőbe raktam.

Másnap egy szűrőlapáttal kiszedegettem egy tálalóedénybe a gyümölcsöket ( a fűszereket eltávolítottam közülük), meglocsoltam egy kis sziruppal és megszórtam egy fél gránátalma magjaival.

Megjegyzés: a kihalászott vanília megszárítva felhasználható még házi vaníliás cukor készítéséhez (dugjuk egy üvegbe és temessük be porcukorral).

2010. febr. 25. 5:30 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Vendégváró, Saláta, Édes kis semmiség, Reggeli
Címkék: alma, aszalt sárgabarack, aszalt szilva, citrom, csillagánizs, gránátalma, körte, vanília

Reggeli muffin Donna Hay nyomdokán

Még mindig reggeli, de nem egy ráérős brunch, hanem egy gyors, hétköznapokra való változat. Egy pohár tej mellé tökéletes napindító vagy uzsonna. Donna Hay receptjét kicsit módosítottam, egyrészt csökkentettem a cukormennyiséget az európai normákhoz mérten, másrészt étcsokival és datolyával turbóztam az amúgy is tápláló alapot. Minimuffinsütőben sütve a legideálisabb, de egy szögletes sütire is futotta még az adagból.

 

Hozzávalók egy hatalmas adaghoz (egy adag minimuffinhoz és egy szögletes „kenyérhez”  elegendő)

1,85 dl olaj
25 dkg nádcukor (eredetileg 33 dkg)
1,25 dl tej
3 tojás
45 dkg liszt
2 tk. sütőpor
egy csipet só
5 dkg zabpehely
1,5 tk. mézeskalácsfűszer (eredetileg fahéj)
1 alma meghámozva, lereszelve
2 banán összenyomva
2 marék datolya felaprítva
10 dkg étcsoki kis darabokban

A tetejére:
kevés nádcukor és zabpehely

Először egy nagy tálba szitáltam a száraz hozzávalókat (liszt, só, sütőpor, fűszer), majd a zabpelyhet is beleszórtam.

Előkészítettem a gyümölcsöket, feldaraboltam a csokit és a datolyát.

A tojásokat robotgéppel habosra kevertem a cukorral, majd hozzáöntöttem az olajat. Ekkor keverőlapátra váltva beleforgattam a lisztes keveréket, felváltva adagolva hozzá a tejet. A végén beleforgattam minden egyebet: gyümölcsöket, csokit, datolyát.

A papírformákkal kibélelt minimuffinsütőbe kanalaztam a tésztát, megszórtam egy kis nádcukorral és zabpehellyel. Előmelegített sütőben 160 fokon légkeveréssel sütöttem 20-25 percet.

Dona Hay Simple essentials fruit című könyve alapján némi módosítással.

2009. ápr. 22. 9:05 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Süti, Reggeli
Címkék: alma, aszalt datolya, banán, étcsoki, mézeskalácsfűszer, muffin, nádcukor, olaj, őrölt fahéj, sütőpor, tojás, zabpehely

Mézeskalácsfűszeres sütőtökkrémleves

A piacon még épp sikerült az egyik árusnál sonkatököt vennem (több standnál nem is árulták), így kipróbálhattam egy újabb levesvariációt. Két bloggertárstól merítettem ihletet, majd  megalkottam egy saját verziót. A Rossmannban kaptam elfogadható áron kókuszchips-et, így az lett a levesbetét és a dekoráció (szerintem jó ropogtatni), a mézeskalácsfűszer meg a Dominosteine óta motoszkál tovább a fejemben, így evidens volt, hogy rakok bele. Finom lett, másnap főleg nagyon jólesett, a fahéjas mellett egy másik vállalható változat.

 

Hozzávalók:

80 dkg sütőtök
2 kisebb vagy 1 nagy vöröshagyma
kevés vaj
2 ek. méz
1 alma
1 narancs leve
kb. 1 l víz (amennyi ellepi)
1 dl tejszín
só
1-2 tk. mézeskalácsfűszer

A tetejére: kókuszchips

A hagymát megpucolom, felaprítom és a vajjal együtt egy fazékba dobom. Kis lángon, kevergetve üvegesre pirítom, vigyázva, hogy a vaj oda ne kapjon. Rácsorgatom a mézet, kicsit karamellizálom. A meghámozott, felkockázott sütőtököt hozzáadom, átforgatom, majd felöntöm kb. 1 l vízzel (amennyi ellepi). 

Forrás után megsózom, majd félig lefedve közepes lángon puhára főzöm. Közben az almát is hozzáadom megpucolva, kimagozva, szeletekre vágva. Mikor már puhák, leveszem a tűzről, kicsit hűlni hagyom, majd botmixerrel pürésítem. Hozzáöntöm a narancslevet és a tejszínt és kis lángon épp csak hagyom felforrni. A legvégén ízesítem a mézeskalácsfűszerrel. Tálaláskor megszórom a kókuszchips-szel.
 

2009. febr. 18. 21:50 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Leves
Címkék: alma, kókuszchips, méz, mézeskalácsfűszer, narancs, narancssárga étel, saját recept, sütőtök, tejszín, téli étel, vaj, vöröshagyma

Stollenfelfújt

Nem vagyok rá büszke, de az elmúlt hetekben a konyhatakarítás során egy szikkadt, ám gondosan becsomagolt stollenmaradékra bukkantam. Óvatosan átvizsgáltam, de nem robbant:), láthatóan nem volt semmi baja, így megvalósíthattam belőle a még karácsonykor kigondolt maradékmentő ötletemet: a stollenfelfújtat. Az étcsoki-banán kombó nagyot dobott rajta, de a stollen cukrozott gyümölcseinek is volt ideje összeérni, és ez érződött is az ízeken. Olyan jó lett, hogy még férjemet is rabul ejtette, pedig nem kifejezett stollenrajongó.

 

Hozzávalók egy kisebb adaghoz:

25 dkg szikkadt stollen darabokra vágva
1 kisebb banán felkarikázva
1-2 sor étcsoki darabokra törve
fél alma meghámozva, cikkekre vágva
3 dl tej
2 tojás
3 ek. porcukor (házi vaníliás)
vajdarabok

Kivajaztam egy kisebb sütőformát, és elrendeztem benne a stollendarabokat. A tojásokat a tejjel és a porcukorral elhabartam és nyakon öntöttem vele a kalácsot. Rárakosgattam a banánszeleteket, a csokidarabokat és az almákat. Vajdarabokat raktam a tetejére és előmelegített sütőben 180 fokon kb. 40 perc alatt megsütöttem.

2009. febr. 16. 22:41 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Süti, Édes kis semmiség, Karácsonyi
Címkék: alma, banán, étcsoki, porcukor, saját recept, stollen, tej, tojás, vaj

Hideg uborkaleves almával

Még mindig tart a hideg leves-mániám. A jól sikerült perzsa joghurtlevestől megmámorosodva a német blogokat böngésztem épp, mikor rátaláltam erre a joghurtos uborkalevesre. Az uborka-alma duó fogott meg benne: már a színük miatt is összeillenek, és felcsigázott a zöldség-gyümölcs párosítás lehetősége. Érdekes lett az eredmény, levesként is fogyasztható, de ásványvízzel vagy tejjel hígítva reggeli turmixnak is el tudom képzelni. Nekem ízlett, kellemesen pikáns volt, Patrik nem lett a rabja.:(
Az eredeti receptet módosítottam, az enyém egy óvatosabb verzió kevesebb almaecettel és kapor helyett szárított mentával.

 

Hozzávalók 2 személyre:

2 dl natúr joghurt
1 fürtös uborka
1 alma (nyári, savanykás)
1/2 tk. almaecet
2 ek. olívaolaj
pici só
1 tk. szárított menta

Az almát és az uborkát meghámoztam, kimagoztam és feldaraboltam. A joghurttal és a többi hozzávalóval egy keverőpohárba tettem és botmixerrel pürésítettem. Mehet bele levesbetétnek aprított uborka (akkor 1-gyel több kell), mi csak üresen ettük.

2008. aug. 2. 23:45 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves
Címkék: alma, almaecet, joghurt, menta szárított, uborka

VKF XVII. – Gyümölcssaláta fehércsokimousse-szal

Dolce vita salátákat kért a júliusi VKF fordulóra, méghozzá kreatív, izgalmas salátákat, melyek nem köretként szolgálnak, hanem önálló fogások. Bevallom, nagy fejtörést okozott a kiírás, és el is töprengtem rajta, miben rejlik a feladat nehézsége.

Hamar eszembe is jutottak Csizmadia András ironikus szavai, akit a Magyar Borok Házában egy Bor a gasztronómiában kurzuson volt szerencsém hallani, és aki szerint a magyar salátakultúra kimerül a majonéz mocsarába süllyedt hidegkonyhai készítményekben, a salátaként feltüntetett savanyúságokban és néhány klasszikus, mint például a Cézár-saláta elferdítésében. Kitért még az egyes közértek önkiszolgáló salátabár-részlegén darvadozó párolt zöldségek szomorú látványára is.

Magam is látom az aggasztó jeleket, de sajnos nem állíthatom, hogy otthon saját köreimben a magyar saláta megújításán munkálkodnék. A saláta ugyanis nálunk és az ismerősi körben is általában köret, esetleg fogyókúrázók főfogása és általában néhány klasszikusra korlátozódik (görög saláta, tzatziki stb.)

Most viszont nem egy körettel pályázok, hanem a kedvenc gyümölcssalátánkat mutatom be mint desszertet, azaz önálló fogást, mely a korábban már posztolt fehércsokimousse-szal elsöprő párost alkot.

A hozzávalók listája inkább csak iránymutató, az alkotóelemek az évszak függvényében változhatnak (télen pl. konzerv vagy befőtt is szerepelhet). Annak érdekében, hogy az ellentétek egy harmonikus egészt alkothassanak, keverjük az édes és a savanykásabb ízű gyümölcsöket, és a puha gyümölcshúst ropogós diódarabokkal ellentételezzük. A színhatás is fontos, használjunk többféle színű alkotóelemet.

 

Hozzávalók:

4-5 darab őszibarack

4-5 darab nektarin

4-5 szem ringló

1 sárgadinnye

1-2 savanykás alma

1-2 dl bodzaszörp

1 marék citromfűlevél

 kb. 2 ek. dió

A gyümölcsöket megmosom, az őszibarackot és az almát meghámozom és falatnyi kockákra vágom. A ringlót és a nektarint héjastul darabolom fel, a dinnyéből pedig kanállal vagy dinnyevájóval kis gömböket szaggatok. Egy nagy salátástálba halmozom mindezt és meglocsolom  bodzaszörppel, hogy legyen egy kis leve. A diót és a citromfűleveleket is felaprítom és a salátába keverem. Behűtés után fehércsokimousse-szal tálalom.

2008. júl. 20. 9:00 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Saláta, VKF!
Címkék: alma, bodzaszörp, citromfű, dió, nektarin, őszibarack, ringló, sárgadinnye