Svéd húsgolyók fahéjas-kardamomos szilvamártással

Kezdek felpörögni, most épp a szilva mint alapanyag csípődött be, így a sokak által imádott Ikea-food, a köttbullar mellé nem autentikus vörösáfonyaszószt készítettem, hanem „magyarosan” szilvaszószt. Azért utalásképpen a svéd konyhára kardamomot is tettem a szószba. Jó kis páros lett ez így, ha nem lenne ilyen türelemjáték a húsgolyósütés, biztos gyakran csinálnék. Így megmarad kivételes alkalmakra.

Hozzávalók 40 darab kis húsgolyóhoz:

30 dkg darált sertéshús
30 dkg darált marhahús
3 szelet szikkadt kenyér
2 dl langyos tej
1 vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 tojás
kb. 1,5 csapott teáskanál só
frissen őrölt bors

kevés olaj a sütéshez

A szilvaszószhoz:

6-8 szem szilva
kevés juharszirup
fél tk. őrölt fahéj
fél tk. őrölt kardamom

A hagymákat megtisztítottam, apróra vágtam. A kenyeret kockákra vágtam, beáztattam a tejbe, majd egy nagy tálba raktam, de előtte kinyomkodtam belőle a tejet. Ment bele az elhabart tojás és a kétféle darálthús meg a hagymák. Megsóztam, megborsoztam a masszát és kézzel jól elkevertem. Vizes kézzel kis gombócokat formáztam belőle, kevés lisztben megforgattam, leráztam róla a felesleges lisztet és egy tálra tettem.
Egy nagy teflon serpenyő aljába kevés olajat öntöttem (kb. fél cm vastagon), felhevítettem és több adagban mérsékelt lángon kisütöttem benne a húsgolyókat (türelmesnek kell lenni, közben forgatni őket, hogy mindenütt átsüljenek).

Közben előkészítettem a szilvát: megmostam, kimagoztam, kisebb darabokra vágtam. Egy kis lábas aljára szórtam, kevés juharsziruppal meglocsoltam, megfűszereztem, majd kis lángon, fedő alatt megpároltam. Utána botmixerrel pürésítettem.

A húsgolyókat a mártással és krumplipürével tálaltam.

Meggyes-mandulás rétes

Tegnap apósomat vártuk haza és valami finommal szerettem volna meglepni. Nem az a szembedicsérős típus:), úgyhogy nem sok támpontom volt az ízlését illetően. Elsőre a meggyes rétes ugrott be és később tanácsadóm is megerősített, hogy jó irányban tapogatózom.  

Rétest eddig csak egyszer készítettem, akkor is almás töltelékkel (az a kedvenc), de már akkor rácsodálkoztam, milyen egyszerű és gyors, viszont a befogadók hálásak érte. Gyors netes kereséssel rátaláltam Fűszerkert meggyesére, ahol megtetszett, hogy zsemlemorzsa helyett kekszmorzsát használ és darált mandulával fokozza a hatást.

Még Panni is kíváncsian méregette a kész sütit, majd lehántva róla a felső réteslapot azt kérdezte: „Mi ez? Szalvéta?” :)  

Hozzávalók 1 csomag réteslaphoz (4 rúdhoz):

olaj (a lapok közé)

tejföl (a tetejére)

1 kg meggy kimagozva, lecsöpögtetve

10 dkg darált mandula

10 dkg darált háztartási keksz

5 ek. cukor (ha savanykás a meggy, lehet kicsit több)

1 kk. őrölt fahéj

A lecsepegtetett meggyet összeforgattam a kekszmorzsával, a darált mandulával, a cukorral és a fahéjjal.

Egy tiszta konyharuhát benedvesítettem és kiterítettem a munkalapra. Ráborítottam 3 réteg réteslapot. Minden lapot megkentem egy kevés olajjal, a legfelsőt megszórtam egy kevés kekszmorzsával. A széleit is vékony sávban beolajoztam. Tettem a töltelékből egy sávban hosszabbik oldal mentén, majd a széleket behajtva a konyharuha segítségével feltekertem.

A tetejét megkentem tejföllel és sütőpapírral bélelt tepsire tettem.

Előmelegített sütőben 190 fokon kb. fél óra alatt pirosra sütöttem.

Forrás: Hargitai György: Házi tészták és sütemények

Csokis-mogyorós ropogós keksz

Ha nincs időm és/vagy hangulatom főzni és a periódus hosszabb ideje tart, biztos, hogy előbb-utóbb kekszsütésre adom a fejem. Gyors, biztos sikerrel kecsegtet, jól fotózható és a lelkemnek is jót tesz. Ilyen savanyú időben pláne nem állhattam ellen a csábításnak, ami ezúttal az Ízes kalandok blogról érkezett. Kb. egy perc alatt döntöttem el, hogy megsütöm Tündér angolosnak aposztrofált kekszét, melyben a ropogós állagot ígérő cornflakes keltette fel igazán a kíváncsiságomat. Jó alkalom volt, hogy bevessem a DM-ben vásárolt és azóta kallódó tönkölybúzás ropogós zabmüzlimet, ami ebben a formában jóval élvezhetőbbnek bizonyult. 

Hozzávalók 18 darabhoz:

10 dkg vaj
9 dkg cukor
1-2 tk. házi vaníliás porcukor
1 tojás
5 dkg aprított/darált törökmogyoró és mandula vegyesen (vagy csak az egyik)
10 dkg liszt
csipet só
1,5 tk. sütőpor
1/2 kk. őrölt fahéj
4 dkg cornflakes vagy esetemben Dinkel Hafer Crunchy az Almaturától
4 dkg csokilencse vagy aprított ét-/tejcsoki

A puha vajat habosra kevertem robotgéppel először a cukrokkal, majd a tojással. A lisztet egy tálba szitáltam, belekevertem a sütőport, a fahéjat és a sót és fokozatosan a vajas masszához kevertem, végül beleforgattam a csokit és a pelyhet is. A még ragadós tésztát folpackba csomagolva fél órára mélyhűtőbe tettem, majd kézzel diónyi gombócokat formáztam belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam őket egymástól a lehető legnagyobb távolságra és egy villával kicsit kilapítottam mindegyiket.
Előmelegített sütőben 180 fokon sültek (hagyományos mód) 12 percig. Rácsra szedve hagytam őket hűlni.

Reggeli muffin Donna Hay nyomdokán

Még mindig reggeli, de nem egy ráérős brunch, hanem egy gyors, hétköznapokra való változat. Egy pohár tej mellé tökéletes napindító vagy uzsonna. Donna Hay receptjét kicsit módosítottam, egyrészt csökkentettem a cukormennyiséget az európai normákhoz mérten, másrészt étcsokival és datolyával turbóztam az amúgy is tápláló alapot. Minimuffinsütőben sütve a legideálisabb, de egy szögletes sütire is futotta még az adagból.

 

Hozzávalók egy hatalmas adaghoz (egy adag minimuffinhoz és egy szögletes „kenyérhez”  elegendő)

1,85 dl olaj
25 dkg nádcukor (eredetileg 33 dkg)
1,25 dl tej
3 tojás
45 dkg liszt
2 tk. sütőpor
egy csipet só
5 dkg zabpehely
1,5 tk. mézeskalácsfűszer (eredetileg fahéj)
1 alma meghámozva, lereszelve
2 banán összenyomva
2 marék datolya felaprítva
10 dkg étcsoki kis darabokban

A tetejére:
kevés nádcukor és zabpehely

Először egy nagy tálba szitáltam a száraz hozzávalókat (liszt, só, sütőpor, fűszer), majd a zabpelyhet is beleszórtam.

Előkészítettem a gyümölcsöket, feldaraboltam a csokit és a datolyát.

A tojásokat robotgéppel habosra kevertem a cukorral, majd hozzáöntöttem az olajat. Ekkor keverőlapátra váltva beleforgattam a lisztes keveréket, felváltva adagolva hozzá a tejet. A végén beleforgattam minden egyebet: gyümölcsöket, csokit, datolyát.

A papírformákkal kibélelt minimuffinsütőbe kanalaztam a tésztát, megszórtam egy kis nádcukorral és zabpehellyel. Előmelegített sütőben 160 fokon légkeveréssel sütöttem 20-25 percet.

Dona Hay Simple essentials fruit című könyve alapján némi módosítással.

Perzsa rizses csirke

Mielőtt végérvényesen vegabloggá avanzsálnék, egy gyors csirkeétellel jelentkezem. Stahl Judit receptje volt az alap, azt szabtam a kamrám aktuális tartalmához. Akik ismernek, ebből már sejtik, hogy aszalt áfonya került bele.:) És mivel pisztáciát főzéshez sosem veszek, annyira irreálisnak tartom az árát (az aszalt meggy ára sajnos ugyanilyen fájdalmas és érthetetlen), így mandulával készítettem, amivel szintén nagyon jól működött.

 

Hozzávalók:

1 csirkemell kifilézve

só

frissen őrölt bors

1 csomag újhagyma vagy 1 arasznyi póré felaprítva

1 narancs héja és leve

4 ek. olívaolaj

25 dkg rizs

10 dkg aszalt vörösáfonya (eredetileg aszalt meggy)

10 dkg mandula (eredetileg pirított, sózott pisztácia) felaprítva

1,5 dl száraz fehérbor vagy száraz pezsgő

4-5 dl víz

A csirkemellfilét hideg vízben megmossuk, majd 3x1 cm-es csíkokra vágjuk, sózzuk, borsozzuk.

A hagymát megtisztítjuk, felaprítjuk, a narancs héját lereszeljük, levét kicsavarjuk.

A mandulát egy teflon serpenyőben szárazon megpirítjuk.

Egy nagy lábosban felhevítünk 3 ek. olívaolajat és erős lángon előpirítjuk rajta a csirkemellcsíkokat. Utána kiszedegetjük őket és félrerakjuk. Öntünk még egy kis olajat a lábosba és megfonnyasztjuk rajta mérsékelt lángon a hagymát, majd hozzáadjuk a megmosott rizst és 2-3 percig kevergetjük. Ezután megsózzuk, beleforgatjuk a csirkecsíkokat, rászórjuk a narancshéjat, az aszalt áfonyát és a mandula nagy részét (a maradékot majd tálaláskor szórjuk a tetejére).  Ráöntjük a folyadékokat is: a bort, a narancslevet és 4-5 dl vizet.

Megsózzuk, erős lángon felforraljuk, fedő alatt, mérsékelt lángon 20-25 perc alatt készre főzzük. Néha megkeverjük. Végül elzárjuk a gázt és fedő alatt még 3-4 percig állni hagyjuk.

Az eredeti recept szerint perzsa hagymával a tetején kellene tálalni. Én ezt most kihagytam, nélküle is nagyon finom volt, de azért ideírom a receptjét.

Hozzávalók:

2 nagy fej vöröshagyma

5 dkg vaj

só

1/2 kk. őrölt fahéj

1/2 kk. őrölt gyömbér

1/2 kk. őrölt római kömény

néhány dkg mandula

A hagymát megpucoljuk, vékonyan felkarikázzuk, és egy nagy serpenyőben kis lángon megolvasztjuk a vajat. Rádobjuk a hagymát, picit megsózzuk és mérsékelt tűzön 25 perc alatt puhára és aranybarnára pároljuk. Közben néha megkeverjük. Amikor kész, hozzákeverjük a fűszereket és a maradék mandulát és tálalásnál rápúpozzuk a rizses csirke tetejére.

Stahl Judit receptje a Gyors szárnyas ételek című könyvből.

Csokis-fahéjas banánsüti

Ismét egy banános süti, szemre olyan, mint az előző, csak ebben nem a datolya, hanem minden banán méltó párja, az étcsoki domborít. Tettem bele egy csipet őrölt fahéjat is, az csokis sütin még nem rontott szerintem, így lett kerek az egész. Ezzel sikerült is az eredeti receptet dekonstruálnom, de én csak jót akartam.:)

Hozzávalók egy kisebb tepsihez:

26 dkg liszt átszitálva
1 csapott tk. sütőpor
1 csapott tk. szódabikarbóna
1/2 tk. őrölt fahéj
csipet só
10 dkg étcsoki lereszelve
18 dkg puha vaj
18 dkg nádcukor
2 tojás
2 jó érett banán meghámozva, péppé törve
0,6 dl natúr joghurt
2 ek. olaj (a recept nem írta)

Mivel ez tulajdonképpen egy muffintészta (erre már az előkészületek közben döbbentem rá), ezért először a száraz hozzávalókat kevertem össze egy tálban.

Egy nagy keverőtálban pedig robotgéppel habosra kevertem a puha vajat és a cukrot, majd egyenként hozzáadtam a tojásokat. Majd ment bele a joghurt, a banánpép és fokozatosan a lisztes keverék (itt már lehet keverőlapátra váltani). A végén én tettem bele 2 ek. olajat is, mert keveselltem a joghurt mennyiségét.

Kivajazott, sütőpapírral bélelt, majd úgy is kivajazott tepsibe simítottam az egészet és előmelegített sütőben 170 fokon (hagyományos mód) kb. 35-40 perc alatt megsütöttem (tűpróba).

 A fapados eredeti csoki és fahéj nélkül a Sütemények enciklopédiájában található.

Datolyás banánkenyér

Rákaptam a banános sütikre, mivel mostanában Panni nem eszi úgy a banánt, mint eddig, így azon kaptam magam, hogy kezdenem kell valamit az erősen barnuló gyümölcsökkel. Persze a kézenfekvő turmix gondolatát gyorsan elhessentve rögtön valami sütin törtem a fejem, majd kerestem is egy alkalmasnak látszó receptet. A konyhaszekrényben aszalódó maradék datolyaszemek is célba értek ezzel, és mondhatom, szép végük lett.

 

Hozzávalók:

12,5 dkg puha vaj
17,5 dkg nádcukor
2 tojás
22,5 dkg liszt átszitálva
1 csapott tk. sütőpor
1/2 tk. szódabikarbóna
csipet só
1/4 tk. őrölt szerecsendió
1/4 tk. őrölt fahéj
2 nagyon érett banán villával összetörve
2 ek. juharszirup
12 dkg szárított datolya kimagozva, felaprítva

A vajat egy nagy keverőtálban robotgéppel habosra kevertem, majd hozzáadtam a cukrot, azzal is jól kikevertem. Később egyesével mentek bele a tojások, azzal is jól elkevertem, majd evőkanalanként adagoltam hozzá a sütőporos, szódabikarbónás, fűszeres lisztet. Csipet sót is tettem bele, majd hozzáadtam a banánpépet, a juharszirupot és végül az aprított datolyát.
Az így kapott masszát kivajazott, sütőpapírral bélelt, majd úgy is kivajazott tepsibe simítottam (tapasztalatom szerint a banános sütik ragadósak), majd előmelegített sütőben 160 fokon kb. 1 óra hosszat sütöttem (tűpróba).

Megjegyzés: ha a datolya már régi, összeszáradt, érdemes előtte forró vízbe beáztatni, majd leszűrni és kevés liszttel összeforgatni, mielőtt a tésztába kevernénk.

Donna Hay receptje a Simple essentials fruit című könyvéből.

Fahéjas sütőtökkrémleves

Valami ismeretlen okból eddig bizalmatlan voltam a manapság egyébként trendi sütőtökkrémlevessel szemben. Valahogy nem tudtam elképzelni, hogy finom lehet.
Férjemék céges karácsonyi partiján aztán merészen megkóstoltam egy fahéjas változatot, és rögtön beleszerettem. Nem is vártam sokat a reprodukcióval, és ebben segítségemre volt Paul Gayler, akinek vegetáriánus szakácskönyvét lapozgatva amerikai vajdióleves fedőnév alatt (érdekes fordítói lelemény:-)) találtam is egy ízlésemnek megfelelő változatot, amit aztán kicsit alakítgattam.
A levesfőzés maga egyébként felér egy pszichoterápiával – a sütőtök (sonkatök) narancsos illata és gyönyörű narancssárga színe határozottan kedélyjavító ebben a zord télben.

Hozzávalók 4 személyre:

2 ek. olívaolaj
1 vöröshagyma apróra vágva
75 dkg sütötök (tisztán mérve, héja, magok nélkül)
4 cm-es gyömbérdarabka
1 tk. őrölt fahéj
kb. ½ tk. só
7 dl víz
2 dl tejszín
1 dl tej
2 ek. búzadara

A tököt megmostam, lehámoztam, kimagoztam és a húsát kis kockákra vágtam. A hagymát és a gyömbért is megtisztítottam, felaprítottam.

Egy nagy vastag aljú fazékban felhevítettem az olívaolajat és a hagymát üvegesre pároltam benne. Menet közben a gyömbért is hozzáadtam és gyakran kevergetve megpároltam őket. Utána hozzáadtam a tökkockákat és kb. 5 percig kevergetve pirítottam. Ekkor megszórtam fahéjjal , megsóztam, és felöntöttem a folyadékokkal, majd felforraltam. Utána kevergetés mellett beleszórtam a búzadarát is és kis lángon félig lefedve puhára főztem (kb. 30 perc).
A sűrűjét keverőtálba szedtem, botmixerrel pürésítettem, majd visszaöntöttem a fazékba, sóztam, fahéjaztam még, ízlés szerint és hagytam egyet rottyanni.
Tálaláskor tökmagolajpöttyökkel díszítettem. 

Paul Gayler receptje volt a kiindulási alap.

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak és bloggertársnak!

Fűszeres padlizsános piláf

Még a múlt héten lecsaptam a piacon néhány kisebb padlizsánra, hogy kipróbálhassam otthon is Zsuzsa szenzációs piláfját, amit még a budapesti GBT4-en volt szerencsém kóstolni.  És bár nem volt itthon hosszú szemű rizs, az eredménnyel így is maradéktalanul elégedettek voltunk. Legközelebb kis csirkemellfalatokkal is kipróbálom, és akkor igazi keleti rizses hús lesz belőle (padlizsán hiányában egy csak húsos, padlizsámentes verziót is el tudok képzelni.)

 

Hozzávalók 4 személyre:

50 dkg padlizsán
só
extra szűz olívaolaj
1 közepes vöröshagyma, apróra vágva
3 ek. fenyőmag
20 dkg rizs (ha van, hosszú szemű – nekem épp nem volt)
2 közepes paradicsom, meghámozva, darabokra vágva
1 1/2 tk. barna cukor
2 ek. mazsola
frissen őrölt feketebors
1 tk. fahéj
1/2 tk. őrölt vagy mozsárban megtört szegfűbors

A padlizsánt meghámoztam és kis kockákra vágtam. A kockákat egy tepsire tettem, megsóztam, olívaolajjal meglocsoltam és az egészet összeforgattam. 260 fokra előmelegített sütőben kb. 15 percig sütöttem (pirulásig-puhulásig). 
Egy lábasban a hagymát kevés olívaolajon megpirítottam. Hozzáadtam a fenyőmagot, és kevergetve addig pirítottam, míg kissé megbarnult. Hozzáadtam a rizst, összekevertem, majd ment bele a felkockázott paradicsom és a cukor is. Ezután fedő alatt kb. 5 percig pároltam.
Hozzáadtam a mazsolát, ráöntöttem 3,5 dl forró vizet, sóztam, borsoztam, majd  fahéjjal és  szegfűborssal fűszereztem. Az egészet jól elkevertem, majd kis lángon fedő alatt puhára főztem. Amikor kész lett, 4-5 evőkanál olívaolajat kevertem bele, és óvatosan beleforgattam a padlizsánt. Langyosan, majd hidegen ettük, isteni volt!

Fahéjas-csokis keksz

Húgomat vártuk délutánra, ezért kellett valami gyors és finom sütirecept, amihez még a robotgépet sem kell elővennem. Ha süti, akkor legyen keksz, a csokis-fahéjas ízesítésből például nagy baj nem lehet. És tényleg, nagyon finom lett, legközelebb duplaadag készül, az biztos.

 

Hozzávalók kb. 20 darabhoz:

20 dkg liszt átszitálva
7,5 dkg barna cukor
1/4 tk. só
1/4 tk. őrölt fahéj
8 dkg csoki (pl. étcsoki és fehér csoki vegyesen apróra vágva)
1 tojás
10 dkg vaj

A hozzávalókat egy nagy tálban kézzel tésztává gyúrom. A sütőt közben előmelegítem 180 fokra, egy tepsit kibélelek sütőpapírral. A tésztából diónyi darabokat veszek, golyóvá formázom, majd a tepsire téve egy villával kicsit kilapítom őket. Végül hagyományos üzemmódban kb. 15 perc alatt készre sütöm a kekszeket (akkor jó, ha az alja már szép barna, de a teteje még világos, így nem lesz a végén betonkemény).

Forrás: 1 tészta – 50 keksz