Segítsüti 2012 - Indul a licit!

Hihetetlen, milyen gyorsan elszaladt egy év, és újra itt van a tavaszi Segítsüti ideje. Ez egyben azt is jelzi,  hogy kisfiunk, Vince hamarosan egyéves lesz. Újra kisbabás anyukaként különösen kedves a szívemnek a jótékonysági licitünk idei kedvezményezettje, a Gézengúz Alapítvány, mely születési sérült gyerekek fejlesztésével foglalkozik. Mivel reményeimmel ellentétben a második gyermek születése után sem lettem lelkileg edzettebb, sőt ha lehet, még aggódóbb, érzékenyebb vagyok, ezért nagyon átérzem, milyen sokat jelenthet az érintett szülőknek, hogy van egy ilyen szakmai közösség, akiknek tagjai holisztikus szemlélettel, az egész családra mint egységre fókuszálva segítik a picik fejlődését újszülöttkortól iskoláskorukig.

A ma induló sütilicit célja, hogy minél több terápiás, diagnosztikus és fejlesztő eszközzel segíthessük az alapítvány munkáját.  Ahogy minden évben, idén is a Segítsüti honlapján lehet licitálni 27 blogger szebbnél szebb sütijére (meglepetésbloggerünk is van!), a kikiáltási ár 1000 forint. Az árverés április 2-án, 16 órakor zárul.
Ezt követően lehetőség lesz még kisebb összegekkel is támogatni az alapítványt, ugyanis újra lesznek megvásárolható ajándéktárgyak és Segítfüzet is – idén először csak elektronikus formában.

Az én Segítsütim

Az idén egy klasszikus sütire esett a választásom, ugyanis véletlenül rábukkantam a spanyol vaníliás torta receptjére, aminek mint kiderült több változata is kering a neten. Ez egy gazdag tésztájú csokival bevont sütemény, melynek hagyományos hozzávalói között a vanília mellett szerepel a marcipán, az étcsoki és az aprított mandula is. Finom és látványos kísérője lehet egy délutáni kávézásnak, teázásnak, de akár egy piknikre is elvihető. A nyertes kérésére készülhet akár muffinformában is, az egyéni igényeket természetesen figyelembe veszem (ésszerű keretek között:)).

Spanyol vaníliás torta (recept)

Hozzávalók:

10 dkg vaj megolvasztva
10 dkg nádcukor
2 rúd vanília magja kikaparva
csipet só
10 dkg marcipán lereszelve
10 dkg fehér tönkölyliszt
10 dkg étkezési keményítő
1 tk sütőpor
5 dkg reszelt étcsoki
3 dkg aprított mandula szárazon megpirítva
1 tk őrölt fahéj
1 narancs leve
5+1 tojás

Tölteléknek:
narancslekvár

A tetejére:
10 dkg étcsoki
10 dkg tejcsoki
2 ek vaj/olaj
2 marék aprított mandula (szárazon megpirítva)


5 tojást szétválasztunk, a fehérjéket félretesszük, a sárgáját robotgéppel habosra keverjük a cukorral együtt. Hozzáadjuk a maradék egész tojást, a narancslevet, a vanília magjait, a reszelt marcipánt és étcsokit, a fahéjat és az aprított mandulát. Végül kis fokozaton belekeverjük az átszitált lisztet, a sütőport és a keményítőt is. A fehérjékből egy csipet sóval kemény habot verünk és lágy mozdulatokkal azt is beleforgatjuk a tésztába. Az így kapott masszát egy kivajazott tortaformába simítjuk és előmelegített sütőben 170 fokon kb. 45 percig sütjük (tűpróba). Ha nagyon pirulna, letakarjuk.
Miután elkészült, hűlni hagyjuk, majd kettévágjuk a tortát, és az alsó lapot megkenjük narancslekvárral, majd ráhelyezzük a felső lapot is. Vízgőz fölött megolvasztjuk a csokikat és a vajat és bekenjük vele a tortát. Végül megszórjuk szárazon pirított aprított mandulával.

2012. márc. 30. 12:23 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Süti
Címkék: étcsoki, étkezési keményítő, kevert tészta, mandula, marcipán, segítsüti, spanyol recept, torta

Szilvás cobbler

Ha valaki a ritka posztok láttán arra a következtetésre jut, hogy mostanában nem nagyon eszem, nem jár messze az igazságtól. Az ősz beköszöntével az is kiderül, hogy ez a szokásos nyári, konyhai apátiám volt csak, vagy súlyosabb a helyzet. Az őszt egyébként szeretem, jólesik megint tartalmas, meleg ételeket főzni. Első őszi próbálkozásom ez a cobbler, ami tésztájában nem a klasszikus morzsolható cobblertészta, inkább a tejes pite állagához hasonlít, mindenesetre nagyon finom. Ja és a kedvéért még egy szép kerámia sütőformát is beszereztem az Ikeából, hogy jól tudjam fotózni. És ha már ott jártam, a kekszkiszúró-gyűjteményemet is gyarapítottam néhány állatkával (rénszarvas, mókus, süni és társai).

Hozzávalók:

50 dkg szilva
2 tojás
6 dkg cukor
3 dkg liszt
3 dkg étkezési keményítő
1 csapott tk. sütőpor
csipet só
6 ek. tejszín
6 ek. olaj

kevés vaj a tepsi kikenéséhez

A szilvákat megmostam, kimagoztam. Egy szép kerámiaformát kivajaztam és szorosan egymás mellé leraktam bele a szilvákat a vágott felükkel felfelé.

A lisztet, a keményítőt, a sót és a sütőport egy tálba szitáltam. A tojásokat a cukorral robotgéppel 4-5 perc alatt habosra kevertem, majd több részletben belekanalaztam a lisztet, majd az olajat és a tejszínt.
Az így kapott tésztával nyakon öntöttem a szilvákat, majd előmelegített sütőben légkeveréssel 150 fokon kb. 50 perc alatt megsütöttem (tűpróba). (Ha nagyon pirulna, takarjuk le sütőpapírral)

Porcukorral megszórva melegen vagy langyosan tálalhatjuk. Magában is nagyon finom, vaníliafagyival még ütősebb.

Forrás: Lecker 2008/9.

2009. szept. 8. 12:27 | 10 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert
Címkék: étkezési keményítő, sütőpor, szilva, tejszín, tojás

Currys-tejszínes sárgarépa

Ha akarom, főzelék, ha akarom, köret. A hozzáadott folyadék mennyisége dönti el - mindkettőnek finom. Lelke a friss, zsenge sárgarépa és a currypor. Most nem bonyolítottam, semmi Madras vagy Kashmir, egyszerű mezei Kotányi currypor ment bele, aminek az ízét annyira szeretem. Most már tudom, hogy nem csak túróval , tojással és kukoricával finom, hanem répával is.
A recept kicsit hányaveti, mert érzésre ment bele minden, de nagy hibát nem lehet véteni, a borsófőzelék mintájára ez is menni fog, csak itt most liszt helyett egy kis keményítő játszik.

 

A felkarikázott répát kevés olajon párolni kezdtem. Kevés tejjel felöntve kis lángon, fedő alatt puhára pároltam. Felöntöttem a maradék tejjel/tejszínnel (vagy a kettő keverékével) és hagytam felforrni. Néhány evőkanál hideg tejjel csomómentesre kevertem a keményítőt, és hozzáadtam a főzelékhez. Sóztam, curryztem, majd forrás után elzártam a gázt. (A keményítővel épp csak összeforraljuk.)

2009. jún. 11. 14:07 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Zöldségétel, Köret
Címkék: curry, étkezési keményítő, narancssárga étel, saját recept, sárgarépa, tej, tejszín

VKF XIX. - Romantikus sajtfondü

Doctor Pepper kérésének eleget téve ma este, kicsit megkésve romantikus vacsorát kiviteleztem életem párjának. A megvalósulást hosszas fejtörés előzte meg most is, de néhány bloggerrel ellentétben engem nem megrázott, hanem felvillanyozott a kiírás. Nem a kényszert, hanem a lehetőséget éreztem ki belőle, hasonlóan, mint a piknikes fordulónál. Mert bevallom, mióta hárman vagyunk, és Panka is ott sündörög a vacsoraasztal mellett, nem jutott eszembe evésnél romantikázni. Elkezdtem hát az ötletgyűjtést, mitől is romantikus egy étkezés. Egyáltalán mit jelent az, hogy romantikus? Nekem azt, hogy különleges, meghitt, kiemel a hétköznapok rutinjából, lelassít és a pillanatra fókuszál. Ehhez szerintem az étel jellege abszolút fontos, nem hiszem, hogy egy tál krumplis tészta képes olyan atmoszférát teremteni, mint egy személyre szabott, különleges ételsor.

Pepper azt is kérte, kicsit nosztalgiázzunk, idézzünk fel régi emlékeket. Nagy bakikra nem emlékszem, szép estékre igen. Elsőként az ugrik be, amikor még a kezdet kezdetén a sok munka, meg a távolság miatt P.-kal csak hétvégén tudtunk találkozni. Péntekenként aztán kocsiba ültünk, elmentünk egy hűvösvölgyi szupemarketbe és bevásároltunk a hétvégi közös főzőcskéhez. A Delco sonka alapélelmiszer volt. Ekkor kezdődött közös gasztroszenvedélyünk, az első lépések a pasták felé, Luigi gombamártása mint mérföldkő.

Először azt gondoltam, valamelyik kedvencét főzöm vagy valami férfias vöröshúst, esetleg összeállítok egy múltidéző menüsort a közös nyarak gasztronómiai élményeiből. Aztán eszembe jutott egy egyszerű, de stílusos megoldás: a fondü. Kis helyigény, kevés előkészület, cserébe maximum íz és komfortérzet, remekül be lehet vele kuckózni a hálószoba magányába. Letettük hát Pankát a kiságyába és beizzítottuk az Ikeában vett gyönyörű olajzöld öntöttvas fondükészletünket. Odakucorodtunk egy kis ikeás Lack asztalka mellé és almát, kenyeret, uborkát mártogatva, bort iszogatva felidéztük az együtt töltött 7 évünk legszebb emlékeit.

 

Mustáros sajtfondü

Hozzávalók:

25 dkg ementáli sajt
25 dkg trappista sajt
1,25 dl + 3 ek. fehérbor vagy rosé
1,25 dl tejföl
3-4 ek. mustár
1 púpozott ek. étkezési keményítő
frissen őrölt bors
1 tk. Tabasco szósz

A sajtokat kis kockákra vágjuk, a keményítőt kikeverjük egy kis tálban 3 ek. fehérborral. 1,25 dl fehérbort a tűzhelyen a fondütálban felfőzünk, majd a sajtot apránként adagolva hozzáadjuk és kevergetés közben gyöngyözve addig főzzük, míg egyenletes massza nem lesz. A tejfölt és a mustárt evőkanalanként belekeverjük, a keményítővel besűrítjük, borsozzuk és Tabasco szósszal ízesítjük. A homogén masszát levesszük a tűzről és az égő pasztára helyezzük, majd fondüvillára szúrt kenyérkockákat, almadarabokat és savanyú uborkát mártogatunk bele.

Forrás: Dr. Oetker Fondü régi és új ízekkel

2008. szept. 27. 23:38 | 8 komment | Megosztás
Kategóriák: Vendégváró, VKF!
Címkék: ementáli, étkezési keményítő, fehérbor, mustár, sajt, Tabasco szósz, tejföl, trappista

Tejben főtt csirkecombok

Mielőtt valaki azt gondolná, hogy mi csak sütin meg desszerten élünk, posztolok gyorsan egy húsételt is. A recept Stahl Judit Gyors szárnyas ételek könyvéből származik, tényleg gyors és finom is. Mi köretnek főtt tésztát (fusilli) ettünk hozzá, a maradék husi pedig pitában végezte töltelékként.

Hozzávalók:

1 kg csirke felsőcomb
só
frissen őrölt bors
8-10 gerezd fokhagyma felaprítva
2 ek. olaj
kb. 3,5 dl tej
5 dkg vaj
1 citrom héja nagyobb darabokban
1 púpozott ek. morzsolt zsálya (lehet szárított is)
1 ek. étkezési keményítő

A combokat megmossuk, szárazra töröljük és jó alaposan bedörzsöljük sóval, majd megborsozzuk. Egy nagy, mély serpenyőben felhevítjük az olajat és  megpirítjuk benne a fokhagymát, majd kiszedjük és félretesszük. A combokat is minden oldalról megpirítjuk, hogy kis színt kapjanak, felöntjük a tejjel, hozzáadjuk a vajat, majd a fokhagymát, a citrom héját nagyobb darabokban és a zsályát. Nagy lángon összeforraljuk, majd félig lefedve kb. fél óra alatt készre pároljuk (a husikat fordítgassuk). Közben pótoljuk az elfőtt folyadékot (tejet). Tálalás előtt a citromhéjakat kihalásszuk, a combokat kiszedegetjük, a levet az étkezési keményítővel összeturmixoljuk és kevergetve sűrűre főzzük. Ezzel a mártással kínáljuk a combokat.

2008. jún. 22. 22:40 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Szárnyas
Címkék: citromhéj, csirke, étkezési keményítő, fokhagyma, tej, vaj, zsálya

VKF XV. – Mákos tejbegríz fűszeres-vörösboros meggymártással

Az alapötlet már régóta ott motoszkált a fejemben, aztán jött Beatbull felhívása, a kreatív kaméleon,  hogy induljunk ki egy jól ismert klasszikusból, majd csavarjunk rajta egyet, hogy az anyja se ismerjen rá. Hát én a lehető legegyszerűbből és talán közös nemzeti minimumnak tekinthető tejbegrízből indultam ki. Olyat ugyanis még nem hallottam, hogy valaki ne szeretné, még a mi kis puristánk is megeszi. Vita tárgyát legfeljebb az képezheti, hogy folyós legyen-e (igen!) vagy sűrű, hogy a kanál megálljon benne. Ezzel az étellel egy baj van, hogy  ezt is meg lehet unni. De erre is van megoldás: példa rá az alábbi recept.

 

Hozzávalók 3 kis kupachoz:

1/2 l tej
pici só
2 tk. nádcukor
4 ek. búzadara (tönköly)
3 ek. darált mák

A mártáshoz:
20 dkg magozott meggy (mirelit vagy befőtt)
1 dl jófajta száraz vörösbor
1 tk. nádcukor
1 rúd fahéj
2 szegfűszeg
1/2 tk. étkezési keményítő
kevés hideg víz

A tejet egy kis lábasban lassú tűzön felforraltam. Mikor fölforrt, megsóztam, megcukroztam és fokozatosan, állandóan kevergetve adagoltam bele a búzadarát, majd a mákot is belekevertem. Hagytam sűrűsödni pár percet, majd elzártam a gázt.
Folpackkal kibéleltem 3 kis kerámia sütőformát, úgy, hogy a fólia a széleken túl lógjon. Beleöntöttem a tejbegrízt, majd hűlni hagytam (hideg vízbe állíthatjuk, ha gyorsítani akarjuk a folyamatot) és kis időre a hűtőbe tettem.

A mártáshoz a meggyet levével együtt és a borral feltettem főni. Megcukroztam, fűszereztem és hagytam kicsit forrni. Közben a keményítőt egy kevés hideg vízzel simára kevertem, majd hozzáadtam a meggyhez és addig kevergettem, míg be nem sűrűsödött, ekkor elzártam a lángot.

Tálaláskor a tejbegrízt óvatosan a tányérokra borítjuk, lehúzzuk róla a fóliát és meggymártással kínáljuk. Mandulalapocskákkal is megszórhatjuk ráadásnak.

2008. máj. 4. 13:40 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Magyaros, Desszert, VKF!, Babagasztro
Címkék: 1 éves kortól, búzadara, étkezési keményítő, fahéj, mák, meggy, nádcukor, szegfűszeg, tej, vörösbor

Leopárd keksz

A trüffelgyártás után újabb fejezethez ért a Keserédes csokiboltnak köszönhető csokiprojektem. A pörkölt, aprított kakaóbab felhasználásán törtem napokig a fejem, bár magában is el tudtam volna tüntetni az egészet, annyira finom. De nem tettem, hanem egy vörösáfonyás kekszet kreáltam belőle. Isteni lett, a kakaóbab nagy előnye a sima csokidarabkákkal szemben, hogy sütés után is kellemesen ropog, és persze az ízélmény is más. Lehet, hogy utánpótlásra lesz szükség, mert még kifejezetten édesszájú férjem is lelkesen pusztította a pályaművet.

Hozzávalók:

20 dkg liszt
6 dkg étkezési keményítő
1 tk. sütőpor
10 dkg porcukor
csipet só
1 tojás
12,5 dkg puha vaj
5 dkg pörkölt, aprított kakaóbab
5 dkg aszalt vörösáfonya

A lisztet és a keményítőt egy nagy keverőtálba szitáltam, elkevertem a sütőporral, kicsit megsóztam, majd hozzászitáltam a porcukrot. Ráütöttem a tojást és hozzáadtam a vajat is, majd ment bele a kakaóbab és a kicsit összeaprított áfonya. Az egészet gyors mozdulatokkal tésztává gyúrtam, majd egy gombócot formáltam belőle, folpackba csomagoltam és 1-2 órára betettem a hűtőbe. Mikor már megkeményedett, kivettem és egy nagy vágódeszkán három részre osztottam a tésztát. Mindegyik adagból egy hengert formáltam, közben barna cukorba hempergettem (elmaradhat) és egy igazán éles késsel kb. kisujjnyi vastag korongokat vágtam le belőle. Sütőpapírral bélelt tepsire rakosgattam a korongokat és előmelegített sütőben 160 fokon, hagyományos üzemmódban 15 percig sütöttem őket. Ennyi idő alatt az aljuk már aranysárgára pirult, de felül még világosak voltak. Kivettem, hűlni hagytam, megkóstoltam és elégedetten konstatáltam, hogy finom. Másnapra még jobban összeértek az ízek. Omlós, nem túl édes keksz, ami a ropogós-kesernyés kakaóbabtól különleges. És látványnak sem utolsó.

Inspiráció: a Dr. Oetker süteményeskönyv narancsos-csokis keksze

2007. okt. 26. 8:25 | 7 komment | Megosztás
Kategóriák: Keksz, Karácsonyi
Címkék: aszalt vörösáfonya, étkezési keményítő, gyúrt tészta, kakaóbab, keksz

Kókuszos meggyleves

Hozzávalók 4 személyre:

kb. 50 dkg kimagozott meggy

kb. 10 dkg cukor

2 szegfűszeg

fél tk. őrölt fahéj

2 dl tejszín

2 dl tej

kis darab citromhéj

pici só

1 ek. étkezési keményítő

8 ek. kókuszreszelék

A meggyet feltettem főni 1 liter vízben, melyhez hozzáadtam a 2 dl tejet, a cukrot, a sót és a fűszereket. Nem sokkal forrás után hozzáadtam a tejszín nagyrészét és a kókuszreszeléket, azzal is felfőztem, majd a maradék tejszínt elkevertem a keményítővel és a levesbe csorgattam folyamatos keverés mellett. Megvártam míg gyöngyözni kezd és érezhetően kicsit besűrűsödik és elzártam a lángot. Hideg vízfürdőbe állítva lehűtöttem és betettem a hűtőbe. Hidegen tálaltam.

A Gyümölcsételek című könyv receptjét módosítottam.

További meggyreceptek nálam:

2007. jún. 24. 19:13 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves
Címkék: citrom, étkezési keményítő, fahéj, kókusz, meggy, szegfűszeg, tej, tejszín

Gelbe Grütze

Említettem, hogy néhány szál rebarbarát is kaptam ajándékba a héten. Ez hozott a leginkább lázba, mert még soha nem ettem, pláne nem készítettem. Sütit nem akartam sütni, mostanában eleget sütöttem, inkább valami könnyűre vágytam. Megint egy német oldalon találtam meg a megoldást, a Rhabarbergrütze rezeptjét. A Rote Grützéről már írt korábban Chili és Vanília, ez annak a gelb, azaz sárga változata. A Grützék eredetileg gyümölcsös gabonakásák, később kezdték használni a gabona helyett a keményítőt sűrítőanyagként, így nyerte el mai formáját a recept. Minden Grütze alapja a gyümölcs (egy színből készítik, eszerint lehet rot (piros), gelb (sárga) és grün (zöld)), melyet némi folyadékkal és cukorral felfőznek és keményítővel sűrítenek. Az én Grützém rebarbarából és almából készült. Többféle felhasználási módját is teszteltem, melegen vajjal megkent pirítósra halmoztam, finom volt, palacsintába töltöttem, szintén finom, és hidegen is ettük, úgy sem rossz, de elég savanykás, ezért jobban érvényesül valami más íz társaságában.

Hozzávalók:

1/2 kg rebarbara

1/2 kg alma

1 citrom reszelt héja

7 dkg cukor

60 ml almalé

5 dkg keményítő

Az almát és a rebarbarát megmossuk, meghámozzuk, kisebb kockákra vágjuk. Összeforgatjuk a citromhéjjal és a cukorral, 15 percig állni hagyjuk. Az almalevet egy fazékba öntjük, felforraljuk. Beletesszük a gyümölcskeveréket, és addig főzzük, míg meg nem puhul. Az almák egy részét fakanállal szét is nyomkodhatjuk, pépesíthetjük.

A keményítőt kevés hideg vízzel csomómentesre elkeverjük, majd a gyümölcshöz adjuk. Kicsit még főzzük, amíg be nem sűrűsödik (hűlés közben is fog még sűrűsödni). Melegen is tálalhatjuk például palacsintába töltve, vagy kihűtjük és tejszínhabbal, vaníliakrémmel kínáljuk.
  

2007. ápr. 21. 20:42 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Édes kis semmiség
Címkék: alma, almalé, citrom, étkezési keményítő, rebarbara

Chilis-szecsuáni borsos csirkefalatok

Hozzávalók 2 személyre:

1 nagyobb csirkemell kisebb kockára vágva
3 tk. rizsbor vagy száraz sherry
1 tk. keményítő
3/4  tk. só
1/4  tk. fehér bors

1 tk. sötét szójaszósz
1 ek. Chianking ecet vagy helyette balzsamecet
2 tk. szezámolaj
1 tk. cukor
1/4 tk. chiliolaj
2 ek. víz

1 ek. olaj
8 szárított chili kimagozva, félbe vágva
1 tk. friss gyömbér vékony csíkokban
1 gerezd fokhagyma felaprítva
1/4 tk. őrölt szecsuáni bors
1 újhagyma karikákra vágva

Egy kisebb tálban kikeverünk 1 tk. rizsbort a keményítővel, 1/4 tk. sóval és a fehér borssal. Belekeverjük a csirkekockákat.
Egy kicsi tálkában elkeverjük a sötét szójaszószt, az ecetet, a szezámolajat, a cukrot, a chiliszószt, a vizet és a maradék 2 tk. rizsbort, illetve a 1/2 tk. sót.

Egy nagy serpenyőben felhevítjük az olajat, beledobjuk a chiliket, majd hozzáadjuk a csirkedarabokat. Kb. egy percig hagyjuk őket sülni, majd kevergetni kezdjük. Fehéredésig sütjük, majd kiszedegetjük és félrerakjuk.

A gyömbért, a fokhagymát, a szecsuáni borsot és az újhagymát tesszük eztán a serpenyőbe és 15 másodpercig kevergetjük, majd hozzáadjuk a csirkehusit, majd a kikevert szószt. Addig kevergetjük, míg a husi teljesen át nem sül.

Pirított tésztával ettük, tálalás előtt a chilidarabokat kihalásztam a husik közül. Nem mertem rögtön 8 chilit bevetni, csak négyet, így kellemesen csípősre sikerült. A szószból szerintem lehetne dupla mennyiséget venni, mert lehetett volna szaftosabb.

A receptet itt találtam.

2007. ápr. 17. 7:04 | 12 komment | Megosztás
Kategóriák: Kínai, Szárnyas, Csípős
Címkék: chili, csirke, étkezési keményítő, fehér bors, fokhagyma, gyömbér, rizsbor, szecsuáni bors, szójaszósz, újhagyma