
Azért csak majdnem, mert a receptet nem egy török büfés súgta meg (sajnos:)), hanem Zizi oldalán találtam, ő pedig Heidi Swanson könyvéből vette. Némileg egyszerűsítettem rajta, elhagytam a barnarizst és a párolt mángoldot mint levesbetétet és sima pirított kenyérrel tálaltam. Majd a végeredményt kóstolva nyugtáztam, hogy olyan, mint a törököknél kapható savanykás lencseleves, amit úgy imádok. 
Hozzávalók 2 főre:
1 bögre vöröslencse
½ ek kurkuma
1 tk só
3-4 bögre víz
kis darab szárított kombu vagy wakame alga (elhagyható)
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 tk őrölt római kömény
1 tk dijoni mustár
1 citrom leve
1 pohár sűrű joghurt (pl. Spar bio)
pirított teljes kiőrlésű kenyérkockák
A lencsét feltesszük főni 3-4 bögrényi sós, kurkumás vízben. Az előzőleg hideg vízbe áztatott szárított algát is beledobjuk és fedő alatt kb 20 perc alatt puhára főzzük.
Közben a hagymákat megtisztítjuk, felaprítjuk és kevés olajon egy serpenyőben megpároljuk, majd hozzáadjuk a római köményt és a mustárt. Jól elkeverjük, átforgatjuk, majd a puha lencséhez keverjük, belefacsarjuk 1 citrom levét és az egészet botmixerrel pürésítjük. Vízzel, ha kell felhígítjuk.
Tálaláskor joghurtot pöttyözünk a tetejére és megszórjuk pirított kenyérkockákkal.
Megosztás
Emlékeztek, tavasszal részt vettem egy makrobiotikus főzőtanfolyamon, ahol gyógyító leveseket készítettünk (miszólevest azóta is rendszeresen készítek reggelire). Azóta egy gabonás alkalmon is voltam, nemrég pedig elbeszélgettem a tanfolyamok vezetőjével, Mixtay Zsuzsával a makrobiotikus táplálkozásról, annak gyökereiről, szabályairól, előnyeiről. A beszélgetést és a halas édesburgonyakrémleves receptjét a Gasztrotippen olvashatjátok.

Nemrég a hűvösebb idő és az a tény, hogy kaptam ajándékba apró háztáji patisszonokat levesfőzésre sarkallt. Kicsit rákattantam a sárgarépára mint alapanyagra, főleg krémlevesnek szeretem, mert olyan szívmelengető színe van és gyakorlatilag bárhogy lehet fűszerezni. Most visszafogtam magam és ellenálltam az indiai fűszerezésnek, csak egy kis fehérbors és szerecsendió játszott. A kókuszchips-et (a Rossmannban vettem valamikor) nemrég fedeztem fel a kamrában és azóta lelkesen szórom szárazon pirítva mindennek a tetejére. 
Hozzávalók:
1 ek vaj
1 ek olívaolaj
kis darab friss gyömbér
2 kis patisszon
4 közepes sárgarépa
1 közepes vöröshagyma
1 tk nádcukor
1/2 l zöldségalaplé
só ízlés szerint
késhegynyi őrölt fehérbors
1/4 tk őrölt szerecsendió
kókuszchips a tetejére (elhagyható)
A zöldségeket és a gyömbért meghámozzuk, a patisszont kimagozzuk és a húsát a répával együtt kisebb kockákra vágjuk. A gyömbért és a hagymát felaprítjuk.
Egy nagyobb fazékban felhevítjük a vajat és az olajat, majd rádobjuk a gyömbért, a vöröshagymát, a répát és a patisszont. Kis lángon, gyakran kevergetve kb. 8 percig pároljuk a zöldségelegyet, közben egy kevés nádcukorral is megszórjuk. Ezután felöntjük az alaplével és teljesen puhára főzzük benne a répát. Közben sóval, fehérborssal, szerecsendióval ízesítjük. A végén az egészet botmixerrel pürésítjük, ha kell, még vízzel hígítjuk és igazítunk az ízeken.
A kókuszchips-et egy serpenyőben szárazon megpirítjuk és megszórjuk vele a levest.
A Halászbástya étteremben kóstolt hihetetlenül selymes és édeskés paszternákkrémleves emléke vitt rá, hogy itthon is kísérletezzek ezzel a számomra eddig ismeretlen zöldséggel. Gyerekkoromban hallottam róla, mikor egy ismerősünk véletlenül fehérrépa helyett paszternákot tett a vasárnapi húslevesbe és ezzel egy életre belevéste családja kisagyába a két zöldség íze közti alapvető különbséget. Ez el is vette tőle jó időre a kedvem, egészen ez utóbbi krémlevesig. A kispesti piacon aztán sikerült is hozzájutnom néhány dundi példányhoz, kecsketejet is kaptam, így hétvégén elkészült a remake. Gabojszánál találtam egy receptet sorvezetőnek, abból indultam ki. A paszternák egyébként meglepően ízletes, édeskés zöldség, a levesbe szinte semmi fűszer nem kívánkozott, a rend kedvéért azért picit megsóztam és citromleveztem. Attól eltekintve, hogy én nem szűrtem át a levest, mert szeretjük a darabosabb állagot, hozta azt az ízt, amit az étteremben tapasztaltam. A paszternák megér még néhány misét.
Hozzávalók egy kisebb adaghoz:
kb. 2 ek. vaj
1 közepes vöröshagyma fele
40 dkg paszternák (4 nagyobb darab)
5 dl kecsketej
pici só
kevés citromlé
A paszternákot meghámoztam, hosszában a méretétől függően félbe-negyedbe, majd keresztben nagyon vékony szeletekre vágtam. A vöröshagymát megpucoltam, felaprítottam.
Egy nagyobb, vastagaljú fazékban megolvasztottam a vajat, rádobtam a hagymát, kevergetve üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a répakarikákat is és kis lángon karamellizáltam (résen kell lenni, kevergetni, mert odaéghet). Felöntöttem a kecsketejjel és továbbra is kis lángon puhára főztem benne a répát. Ekkor botmixerrel pürésítettem, picit megsóztam, kevés citromlével ízesítettem. Végül vízzel felhígítottam (kb. 3 dl), összerottyantottam és tálaltam.
Megosztás
Megint a kamra készleteiből gazdálkodtam, eddig szépen betartottam az újévi fogadalmat. Finom kis leves lett az eredmény, mely a pasiknál is sikerre számíthat (főleg, ha van otthon kolbász, amiből chips-et süthetünk a tetejére). A cajun fűszerkeverék készen is kapható a fűszerboltokban, de ha valaki otthon szeretné kikeverni, e leírás alapján megteheti. 
Hozzávalók 2-3 személyre:
1 közepes vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
kevés olívaolaj
1 tk. cajun fűszerkeverék
1 dl száraz vörösbor
1 konzerv kidney bab (vörösbab)
2 dl passzírozott paradicsom
2-3 dl víz
Só
frissen őrölt bors
kevés nádcukor
1-2 löttyintés tejszín
Tetejére:
pirított barnakenyérkockák
reszelt Lajta sajt
A hagymákat megtisztítjuk, felaprítjuk. Kevés olívaolajon üvegesre pirítjuk, majd hozzákeverjük a cajun fűszert, jól átforgatjuk, míg illatozni nem kezd (1-2 perc). Utána felöntjük a borral, 5 percig főzzük. Végül hozzáadjuk a leszűrt, leöblített babot, a paradicsomot és 2 dl vizet. Sózzuk, borsozzuk, felforraljuk és kb. 5 percig főzzük. Ekkor botmixerrel pürésítjük, majd visszatesszük a tűzre. Kóstolgatjuk, ha kell, kicsit megcukrozzuk, ha túl sűrű, még adunk hozzá vizet és egy kevés tejszínnel lágyítunk az ízeken.
Tálaláskor pirított kenyérkockákat és reszelt sajtot szórunk a tetejére.
Megosztás
Még sohasem kért fel senki, hogy vendégposztoljak nála. Akármit is, legyen az a kabócák éjjeli zenéje – amiről egyébként egy sort sem tudnék írni – legyen más, életbe vágóan fontos dolog. Aztán jön kicsi Vú és megkér, írnék-e valamit e jeles napra. Tudjátok, tegnapelőtt lett négyéves a blogja!
Azonnal és nagy örömmel igent mondtam. Most persze jól el tudnám mesélni, hogy ismerkedtünk meg, blogoltam én már akkor vagy sem, de részleteket nem árulnék el, hogyisne, nem könnyítem ám meg a dolgotokat! Elvégre ki kell találjatok engem!
Annyit elmondok, bár ezzel úgy sem mentek sokra, hogy épp külföldön voltunk, párnaponta beszabadultunk egy internetes helyre és ott fedeztem fel magamnak a blogját.
Valóságban én is a Kultúrház műsorában láttam, nem sokkal rá találkoztunk, a szimpátia pedig egy azóta is tartó barátsággá mélyült. Személyesen már ritkábban találkozunk, akkor viszont szorgosan látogatjuk a pesti vendéglátói egységeket : ) és képesek vagyunk ott folytatni, ahol abbahagytuk. Persze levelezünk is, mára már megfogadtuk, hogy inkább gyakrabban, távírati stílusban írunk, hát régebben tényleg hosszabbakat, na jó, ezt talán ne is feszegessük tovább, még öngól lesz belőle : ).
Hosszan leírhatnám azt is, hogy krumplifőzés közben jöttek a nagy ötletek, amikor kicsi Vú megkért, húzzam már le a krumplis fazekat a gázlángról.
Kiváncsiak vagytok a folytatásra, ugye? Elég véknya így ez a történet, tudom, de bármit is írnék, felfedném magam, szerintem a receptek többet elárulnak! Sokat nem is kellett gondolkodnom, tudtam, hogy csakis leves és keksz lehet, így együtt, mert már kicsi Vú is megírta egyszer, hogy talán át kellene keresztelnie a blogját, hisz aki ismeri, az tudja, hogy leves és keksz nála mindig fut. : )
Nos, a levest magam kreáltam a részére, a keksz pedig nem kisebb személytől való, mint Möszjő Bocuse, csupán a kivitelezésébe nyúltam bele egy picit. Remélem, mindkettő igazán kicsivús lett, ezzel kívánok boldog negyediket (itt meg ünnepélyesen le is írom, hogy az ötödikre egy teljes menüvel készülök : )
és maradj meg még sokáig nekünk, mert tök jó amit csinálsz!
Ananászos paradicsomleves
Hozzávalók 3 főre:
1 kis doboz (4 dl) paradicsompüré (passata feliratú a legjobb)
1 ek. olívaolaj
1 kisebb fej hagyma
4 dl zöldségleves (húsleves is jó)
2 vastag szelet friss ananász, nagyjából 25 dkg
1 ágacska rozmaring
csilipaprika (vagy más csípőspaprika, aki szereti)
4 dkg levestészta (pl. szarvacska)
só, bors
12 dkg mozzarellagolyó
olívaolaj
Az olajon megdinszteljük a felvágott hagymát és beletesszük a paradicsompürét, a felvagdalt rozmaringot és a zöldségleves nagy részével. Aki csípősebben szereti, tehet bele erős paprikát is. A levesben előírás szerint kifőzzük a tésztát is.
Az ananászt felvágjuk, megtisztítjuk és kevés zöldséglével pürésítjük. Ha forrt egy kicsit a leves, lehúzzuk a tűzről és belekeverjük az ananászpürét. Ízlésünk szerint felöntjük a maradék zöldséglével, de sokat ne forraljuk, így az ananász még nyers marad. Sózzuk és borsozzuk.
Közben nyársakra húzzuk a sajtgolyókat. Egy tálkába tesszük az olajat, ezt is sózzuk és borsozzuk és meghempergetjük benne a nyársakat. A tányérra téve tálaljuk.
Omlós, vajas-mandulás keksz
200 g vaj
130 g porcukor
1 tojás
1 tk. vaníliakivonat
1 csipet só
1 tk. rum
270 g liszt
130 g őrölt mandula 
A vajat habosra kikeverjük a cukorral, hozzáadjuk a tojást, a vaníliakivonatot, a sót és a rumot, végül beleforgatjuk a lisztet és a mandulát is. A tésztát félórára betesszük a hűtőbe.
A tésztát lisztezett deszkán vékonyra kinyújtjuk és formákat szúrunk ki belőle.
180 fokos előmelegített sütőben 8 percig sütjük.
Formában is süthetjük, akkor tegyünk a tésztához kevesebb lisztet (35 dekánál nem lesz több a lisztmennyiség), hogy még bekanalazhassuk azt a formába. Ha nem túl vastag szeleteket sütünk, akkor a sütési idő nem változik.
Megosztás
Nagy tervekkel nézek az új év elébe, több fogadalmat is kigondoltam a bloggal kapcsolatban. Először is miután gyűjtögető életmódom sok bosszúságot okoz (megromlott csokik, lejárt szavatosságú fűszerek formájában), így belátom, hogy a van-tól igenis kell félni. Ennek fényében a jövőben igyekszem felélni a kamrában felhalmozott készleteket és tudatosan azokból az alapanyagokból gazdálkodni. Másik mumusom a gasztromagazinok lakásban növekvő hegyei – ezen a téren önmérsékletre lesz szükség, hogy ne vegyek meg minden szép újságot – sokszor feleslegesen. Emiatt csatlakozom Doki Magazine Monday mozgalmához, azaz én is minden hétfőn vagy gasztromagazinból, vagy szakácskönyvből fogok főzni, hogy használjam is a felhalmozott tudást.
A harmadik általam elhanyagolt terület, amit fókuszba kívánok állítani, a hagyományos, magyar konyha – azaz tudatosan figyelni fogok arra, hogy ne csak számomra izgalmas, sokszor egzotikus recepteket próbáljak ki, hanem visszatérjek a gyökerekhez is, egyrészt takarékossági okokból (idő és pénz), másrészt, hogy Panni többször találkozzon számára ismerős ízekkel.
Ezek tehát a fogadalmaim, az anyagi jólétünket pedig az alábbi levessel alapoztuk meg újév napján Főzőmasina ötlete nyomán. Egy kis tárkonnyal turbóztam az ízeket (a füstölt sajt kimaradt), tapasztalataim szerint az jól harmonizál a lencsével.
Hozzávalók:
néhány ek. olívaolaj
1 fej vöröshagyma
25 dkg barna lencse
2 db babérlevél
7 dl víz
1 kk. só
kb. 4 tk. mustár (ízlés szerint)
1 gerezd fokhagyma
2 tk. szárított tárkony
2 dl tejszín
A lencsét egy éjszakára hideg vízbe áztatjuk. Másnap megtisztítjuk és felaprítjuk a vöröshagymát és kevés olívaolajon üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a lecsöpögtetett lencsét, átforgatjuk, felöntjük 7 dl vízzel, beledobjuk a babérleveleket. Megsózzuk és kb. fél óra alatt puhára főzzük. Ekkor a tűzről levéve botmixerrel pürésítjük (én úgy csináltam, hogy maradjanak benne egész lencsék is levesbetét gyanánt). Felöntjük a tejszínnel, mustárral és tárkonnyal ízesítjük, belereszeljük a fokhagymát, majd készre főzzük. (Közben kóstolgatjuk, beállítjuk az ízeket.)
Sajtos kiflikarikákkal tálaljuk.
Megosztás
Még karácsony előtt, de már a előkészületek kellős közepén jött rám a vágy, hogy paradicsomlevest egyek. A klasszikus, menzáról ismert verziót még soha nem főztem (csak egy tamarindos-vöröslencsés változatot), viszont emlékeztem, hogy Peppernek van egy ahhoz hasonló, de kifinomultabb receptje. Nem voltam hát rest kipróbálni, némi változtatást eszközölve (például a friss paradicsomot 100%-os ivólével helyettesítve.) Sajtos kiflivel is finom, de betűtésztával is jól működik.
Hozzávalók 4 személyre:
2 fej kisebb vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
kis szelet zeller lereszelve
3 ek. olaj
2 közepes krumpli
1 l 100%-os paradicsomlé
1 dl víz
1tk. szárított bazsalikom
só, bors
szikkadt kifli vagy kenyérszeletek
reszelt sajt
A hagymákat apróra vágjuk, az olajon üvegesre pirítjuk. Hozzákeverjük a reszelt zellert is, kevergetve megfonnyasztjuk, majd mehet bele a kockákra vágott krumpli is. Felöntjük a paradicsomlével és 1 dl vízzel, szárított bazsalikommal, sóval, borssal fűszerezzük, majd kis lángon puhára főzzük. Ekkor levesszük a tűzről és egy botmixerrel pürésítjük. Ha szükséges, kevés vízzel még hígítjuk (ekkor még öszerottyantjuk a gázon).
A kenyérszeleteket megszórjuk reszelt sajttal és a sütőben pár perc alatt ráolvasztjuk, ezzel tálaljuk.
Megosztás
Nemrég Mammával a Pastramiban ebédeltünk és mindketten egy-egy tál thai kókusztejes csirkelevessel indítottunk. Nekem annyira jólesett, hogy pár napra rá itthon is elkészítettem. Előtte tanulmányoztam Lila Füge receptjét és Mammáét az Orient Expresszen, majd a ezeket külföldi oldalakkal is egybevetve megalkottam az alábbi levest. Lila Fügénél megtetszett, hogy átszűri az alaplevet, így teljesen selymes, fűszerdaraboktól mentes az eredmény.
A hozzávalókat az Ázsia boltban szereztem be, a friss galangal, a thai citromfű és a kaffir lime levél a hűtőpultban kapható, bár ez utóbbi most nem volt, így szárítottal helyettesítettem.
Hozzávalók:
5 dl kókusztej
5 dl alaplé vagy víz
1 dkg galangal
2 szál thai citromfű
4 darab kaffir lime levél
10 szem fekete bors
20 dkg csirkemellfilé kis kockákra vágva
20 dkg laskagomba felcsíkozva (tisztán mérve)
4+2 ek. halszósz
3 ek. lime-lé
1 tk. barna cukor (még jobb: pálmacukor)
Tetejére: korianderzöld
A csirkemellet kis kockákra vágtam és összeforgattam 2 ek. halszósszal.
A kókusztejet és az alaplevet (vizet) egy fazékba öntöttem és felforraltam. Közben a galangalt meghámoztam és vékony szeletekre vágtam, a citromfű fehér részét is felkarikáztam, a zöldjét csak kicsit megtörtem. A forrásban lévő lébe beletettem a fűszereket és közepes lángon 15 percig főztem, majd leszűrtem.
Az így kapott levet visszatettem a lángra és beleraktam a kis kockákra vágott csirkemellet és kb. 15 percig főztem. Ekkor hozzáadtam a keskeny csíkokra vágott laskagombát is és további 5 percig főztem. Ízesítettem 4 ek. halszósszal, 3 ek. lime-lével, 1 tk. barna cukorral és elzártam a gázt. Tálaláskor megszórtam aprított korianderlevéllel.
Megosztás
Egy nagyon szimpatikus luxemburgi blogon találtam ezt a krémlevest. Egy-két apróságot változtattam rajta, egyrészt próbaként csak fél adagot főztem, másrészt a kukorica nagy részét pürésítettem és csak egy keveset hagytam meg levesbetétnek. Egy pici citromlé nekem kívánkozott bele, és a római kömény helyett el tudom képzelni curryvel is.
Egy tartalmas, laktató leves, mely fél óra alatt elkészül, így gyors vacsorának is ideális. Húsimádók csirkemellet is tehetnek bele (hasonlóan, mint Rachel Allen egy másik receptben), nekem nem hiányzott.
Hozzávalók 2-3 adaghoz:
½ ek. vaj
kevés olívaolaj
1 nagy vöröshagyma
1 vékony gerezd fokhagyma
1 csapott tk. őrölt római kömény
kb. 8-9 dl zöldségalaplé (pl. DM-es biokockából)
1 burgonya
25 dkg (1 doboz) konzerv kukorica
1 ek. aprított petrezselyemzöld
6 dkg cheddar sajt (helyette lehet pl. gouda)
0,75 dl tejszín vagy tej (néhány löttyintés)
só (ízlés szerint)
frissen őrölt bors
pici citromlé (opcionális)
A hagymákat megtisztítottam és felaprítottam, a krumplit meghámoztam és felkockáztam.
A sajtot lereszeltem.
Egy kisebb fazékban felhevítettem a vajat és az olívaolajat és rádobtam a hagymákat, majd kb. 5 percig kis lángon üvegesre pároltam őket (közben sűrűn kevergettem).
Utána megszórtam a római köménnyel, picit kevergettem, majd felöntöttem a zöldségalaplével. Hagytam felforrni, majd beledobtam a krumplikockákat is. Mérsékelt lángon 10 percig főztem, majd hozzáadtam a kukorica 3/4 részét és további 10 percig főztem. Ekkor egy botmixerrel pürésítettem, utána belekevertem a petrezselymet és a maradék kukoricát. Így főztem kb. 5 percet, majd ment bele a sajt és a tej/tejszín is. Addig főztem, míg a sajt elolvadt benne, ekkor megkóstoltam, só nem kellett bele (az alaplé elég sós volt), borssal és pici citromlével ízesítettem.
Friss kenyérrel, bagettel laktató ebéd.
Megosztás
Bevált receptek. Meg egyebek, ahogy anyósom mondaná.




Adatvédelem | Szerzői jogok és felhasználási feltételek |
Médiaajánlat
© kicsi Vú & Patrik 2007-2010