
Végül ez készült a Gulyás Napon nálunk és nagyon nagy sikert aratott, még Panni is hajlandó volt megülni az ünnepet, azaz nyugodtan ült az asztalnál és evett (aki ismeri, tudja, ez nagy dolog). Akkor határoztam el, hogy lecsóból csinálok krémlevest, mikor megláttam Beatbull receptjei között a ratatouille-levest. Érlelgettem szépen magamban az ötletet, de mire eljutottam volna a tettig, Beatbull beelőzött és megfőzte a maga verzióját. Sebaj, a Gulyás Nap épp alkalmasnak mutatkozott az utánfőzésre. A levesbetéten változtattam kicsit, egy gyorsabb változatot eszeltem ki a tojásos lecsó mintájára: így omlettcsigák készültek. A finnyásabbaknak főztem ki tarhonyát is, mert mostanában szívesen teszem levesekbe.
Az eredmény: esszenciális lecsóíz, krémes állag zöldséghéjak nélkül. Szerintem jobb, mint az eredeti.
Hozzávalók 2 személynek:
5 dkg apróra vágott bacon
1-2 ek. olívaolaj
1 nagy vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
4 paradicsom
2 nagy zöldpaprika
1-2 tk. sóban eltett darált pritaminpaprika (elhagyható)
3 dkg füstölt kolbász
frissen őrölt feketebors
só
Az omletthez:
2 tojás elhabarva
pici só
A hagymákat megtisztítjuk, apróra vágjuk. A paradicsomot, paprikát kicsumázzuk, kis kockákra vágjuk. A kolbászt is felkockázzuk.
Egy fazékban kiolvasztjuk a szalonna zsírját, ha nem elég zsíros, kevés olívaolajat is öntünk hozzá. Hozzáadjuk a vöröshagymát, majd a fokhagymát és üvegesre pirítjuk. Később hozzáadjuk a paprika-, paradicsom- és kolbászdarabkákat is, sózzuk , borsozzuk, ízesítjük darált pirospaprikával. Jól keverjük át, majd kis lángon, fedő alatt főzzük puhára (kb. 30 perc). Mikor kész, vegyük le a lángról, botmixerrel pürésítsük és passzírozzuk át egy nagy szűrön.
Az omletthez habarjunk el két egész tojást és egy palacsintasütőben kevés olajon süssünk belőle egy kerek lapot. Tekerjük fel, mint egy palacsintát és vágjuk vékony karikákra.
Levesbetétként szórjuk a levesbe.
Megosztás
Az ánizspálinka mint ízesítő azóta motoszkál a fejemben, mióta egy Pernoddal ízesített tiramisut kóstolhattam a La Rosa megnyitóján. Az ánizsos italokat önmagukban nem szeretem, ezért Pernod híján nem fáj a szívem a bárszekrényben figyelő Ouzót főzéshez elhasználni. Fejben elsőként gyümölcsökkel párosítottam, aztán merészebb ötleteim támadtak. Így született ez a nagyon selymes, elegáns karalábé-krémleves, elsőre csak kísérleti adagban. Ez az a típus egyébként, amiből nem lehet egy nagy tállal becsapni, inkább kis csészében előételként adható. 
Hozzávalók 2 személyre:
2 ek. olívaolaj
3-4 szál újhagyma
2 közepes karalábé
víz
só
kb. 2 dl tej
1,5 tk. Ouzo
Tetejére: aprított snidling (dekoráció, elhagyható)
Az újhagymát megtisztítjuk, a halványzöldjével együtt apróra vágjuk. A felhevített olívaolajon megpároljuk, majd hozzáadjuk a meghámozott és felkockázott karalábét. Felöntjük annyi vízzel, ami épp ellepi, megsózzuk és kis lángon puhára pároljuk. Utána levesszük a lángról, botmixerrel pürésítjük, majd szitán áttörjük.
Visszatesszük a lángra, felöntjük a tejjel, hozzáöntjük az ouzót és összerottyantjuk.
Tálaláskor a tetejét megszórhatjuk snidlinggel, de inkább a látvány miatt, az íze anélkül is teljes.
Megosztás
Nem olyan időket élünk egyelőre, hogy főzés nélkül készülő hideg leveseket kellene posztolnom, úgyhogy nyugodtan elárulhatom, hogy tegnap kipróbáltam egy ízlésvilágomhoz igen közelálló melengető fűszeres levest a Spooon bloggerteamtől. Élesztős, fűszervajjal megkent lepénykenyeret ettünk mellé – és egyértelműen csatlakozunk az elismerő szavakhoz. Jó és egyszerű recept, mégha a hozzávalók listája ijesztően is hathat elsőre. Az ilyen levesekért érdemes mindig vöröslencsét tartani otthon, fél óra alatt tényleg összedobható és ráadásul laktató. A kesutól szinte főzeléksűrűségű lett, fél adag (5 dkg) is elég belőle annak, aki hígabban szereti.
Hozzávalók a leveshez:
2 ek. olívaolaj
1 nagy vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
25 dkg (3 nagyobb) sárgarépa
2 tk. őrölt koriander
1 tk. őrölt római kömény
1/2 tk. őrölt kurkuma
1/2 tk. őrölt fahéj
10 dkg vörölencse
1 l csirkealaplé (DM-es bio leveskockából)
2 babérlevél
10 dkg sózatlan kesudió szárazon megpirítva, ledarálva
1 citrom leve
só
frissen őrölt bors
natúr joghurt a tetejére
A lepénykenyérhez (8 kisebbhez):
25 dkg liszt
fél zacskó szárított élesztő
kb. 2 dl langyos víz
1 tk. cukor
kb. 3/4 tk. só
A tetejére:
puha vaj némi őrölt római köménnyel, sóval és chiliporral kikeverve
Előkészület:
Felforraltam 1 liter vizet és feloldottam benne a leveskockákat (1,5-et).
A répát megtisztítottam, kisebb kockákra vágtam, a hagymákat felaprítottam.
A kesut szárazon megpirítottam, ledaráltam, a citrom levét kifacsartam.
Egy nagyobb fazékban felhevítettem az olívaolajat és a felaprított vörös- és fokhagymát állandóan kevergetve közepes lángon megpirítottam benne (a fokhagymát kicsivel később adtam hozzá).
Utána hozzáadtam a répakockákat és az őrölt fűszereket is (római kömény, koriander, fahéj és kurkuma), kb. 2 percig kevergetve pirítottam őket, míg a fűszerek jól bevonták a répát és vadul illatoztak.
Ekkor a megmosott vöröslencsét is hozzákevertem, felöntöttem az alaplével, beletettem a babérlevelet, megsóztam és fedő alatt forrásig melegítettem. Ekkor visszavettem a gázt és kis lángon főztem tovább, míg a répa meg nem puhult (kb. 20 perc). Ekkor kihalásztam a babérleveleket és egy botmixerrel pürésítettem a levest. Visszatettem a lángra, hozzákevertem a kesut és a citromlevet és összerottyantottam. Megkóstoltam, sóztam, borsoztam.
Tálaláskor joghurtpöttyöket csepegtettem a tetejére és lepénykenyérrel kínáltam.
A lepénykenyér készítése:
A hozzávalókból kézzel rugalmas tésztát gyúrtam, mely már nem ragadt az edény falához. Hagytam kelni kb. 30 percet, majd kinyomkodtam belőle a levegőt és kisebb darabokat kiszakítva belőle az amerikai palacsintához hasonló méretű korongokat nyújtottam ki. Felhevített száraz serpenyőben sütöttem ki őket, mikor megfordítottam egy korongot, kis idő múlva a szélét egy fakanállal nyomkodni kezdtem, ettől a belseje valamennyire felpuffad.
Egy tálra szedtem és azon nyomban megkentem az előzőleg kikevert fűszeres vajjal.
Ettől finomabb is és nem keményedik meg később sem.
Megosztás
Most mondhatnám, hogy megint egy comfort food, nekem legalábbis iszonyú jólesett ez az édes-savanykás, a szokásosnál kicsit sűrűbb, fűszeres leves. Állandó helye lesz az étlapon, tekintetbe véve, hogy fél óra alatt elkészül és a kamrában általában minden alapanyag a rendelkezésre áll. A gyanútlan férfifogyasztókat inkább ne terheljük a tamarindos jelzővel, csak bizalmatlanságot szül. Patrik arcáról legalábbis nem sok jót olvastam le, viszont a leves később kifejezetten ízlett neki. Én magam is csak ismerkedem a tamarindszirup használatával, korábban összepréselt szárított termést vettem, amit vízbe kellene áztatni és ahhoz nem volt lelki erőm, de a kis dobozkában kapható sűrű szirupváltozat könnyen kezelhető és nem is vészes az ára (egy kisebb doboz kb. 400 forint, Ázsia-boltban, indiai boltokban kapható). Paradicsomchutney-hoz és édes-savanyú ételekhez is használható többek között. A dél-indiai konyha különösen kedveli, leveseket, lencsés ételeket savanyítanak vele.

Hozzávalók 4 főre:
2 gerezd fokhagyma
kb. 2 cm friss gyömbér
2 zöld chili
kevés olívaolaj
1 tk. őrölt római kömény
1 tk. őrölt koriander
1 marék korianderzöld vagy zellerzöld felaprítva
8 dkg vörös lencse
2 doboz aprított hámozott paradicsomkonzerv
1/2 l alaplé (pl. DM-es biokockából)
1 ek. tamarindpaszta
Tálaláskor:
néhány ek. natúr joghurt vagy tejföl
aprított zeller- vagy korianderzöld
A megpucolt fokhagymát és gyömbért meg a zöld chilit felaprítjuk és kevés olívaolajon megpároljuk. Hozzáadjuk a száraz fűszereket, majd a felaprított koriander-vagy zellerzöldet, jól összeforgatjuk. Ekkor hozzáadjuk a vörös lencsét és a hámozott paradicsomot is, majd felöntjük az alaplével, felforraljuk. Ekkor belekeverjük a tamarindpasztát. Kb. 20 percig főzzük, majd botmixerrel kicsit pürésítjük, de nem cél, hogy teljesen homogén legyen. Zöldfűszerrel elkevert tejfölpöttyökkel tálaljuk.
Forrás: Olive 2009/március
Megosztás
Ha rövidebb főzésmentes időszak után térek vissza a konyhába, biztos, hogy először kekszekkel, majd krémlevesekkel jelentkezem. Ezek aztán helyre tesznek lelkileg és újra felbuzog bennem a kreativitás. A múlt héten épp ilyen okból keresgéltem egy fej karfiolhoz valami jó receptet és rá is bukkantam a Bűvös szakácson erre a fantasztikusan selymes, kókuszos krémlevesre a Casa Moro-tól. Némileg egyszerűsítettem a receptet, nem szüttyögtem például barnított vajjal meg pirított fenyőmaggal, de így is nagyon finom lett.
Ennél a levesnél már csak az inspirál jobban, hogy süt a nap, az oviban minden reggel harkály kopácsol a fán és lehet terveket szőni a húsvéti menüről.
Hozzávalók:
1 kisebb karfiol
2 ek. vaj
1 szál póréhagyma
3 gerezd fokhagyma
2,5 kk. római kömény
1/2 kk. őrölt fahéj
só
frissen őrölt bors
1 doboz kókusztej
2 dl víz vagy alaplé
A karfiolt megtisztítottam, megmostam, kisebb darabokra vágtam. A hagymákat is megpucoltam, felaprítottam.
Egy vastag aljú nagyobb fazékban megolvasztottam a vajat és amikor habosodni kezdett, hozzáadtam a póréhagymát egy csipet sóval. Kis lángon kevergetve jól megpirítottam.
Közben egy kis serpenyőben szárazon megpirítottam a római köményt (kis lángon, nehogy odaégjen és megkeseredjen), mikor már illatozik, jó. Utána mozsárban megtörtem.
A póréhoz hozzáadtam a felaprított fokhagymát, a római köményt, az őrölt fahéjat és további 5 percig pirítottam.
Ekkor belekevertem a karfioldarabokat, sóztam, borsoztam. Lefedtem és kb. 20 percig hagytam kis lángon párolódni. Közben néha megkevertem (és nagyon féltem, hogy lefog égni).
Levettem a fedőt, egy krumplinyomóval durvára törtem a karfiolt. További 20 percig főztem fedő nélkül és időről időre áttörtem és megkevergettem (figyelni kell, mert odakaphat).
Végül felöntöttem a kókusztejjel és a vízzel, és még főztem kb. 10 percig.
Botmixerrel pürésítettem és igazítottam a fűszerezésen.
Tavaly felfedeztem magamnak a sós hideg leveseket és azóta direkt vadászom a jó recepteket ebben a témában. Egy régebbi svájci receptmagazint lapozgatva bukkantam rá erre. Kicsit egyszerűsítettem az eredetit, a rucolát (5 dkg) kihagytam belőle és nem tálaltam mellé snidlinges crostinit (viszont tettem bele fokhagymát). Egyszerű pirítóssal ettük, de így is nagyon üdítő volt. A színét meg jobb ha már nem is említem.:)
Hozzávalók:
20 dkg zöldborsó
5 dl víz vagy zöldségalaplé
2 szál zöldhagyma
1 gerezd fokhagyma
1 ek. vaj
1-2 ek. olívaolaj
2 fürtös uborka
1,5 pohár natúr joghurt
fél tk. tengeri só
A vajat és az olívaolajat egy fazékban felhevítettem, rádobtam a felaprított fokhagymát és zöldhagymát (a zöldjét is). Mikor már megpárolódtak, ment bele a kifejtett zöldborsó és egy kevés víz (az 5 dl-ből), melyben az egészet puhára főztem, majd hagytam kihűlni.
Közben meghámoztam, kimagoztam és felkockáztam az uborkát és a kihűlt borsóhoz adtam, majd az egészet botmixerrel pürésítettem. Végül hozzáöntöttem a maradék vizet, a joghurtot és megsóztam. Behűtve tálaltam.
Forrás: Annemarie Wildeisen’s Kochen 2007/7/8. – módosítva
További hideg levesek a nyárra:
Gazpacho
Hideg uborkaleves almával
Perzsa joghurtleves
Tejfölös spenótkrémleves
A közértbe indulás előtt öt perccel, amikor még mindig azon tipródtam, mit főzzek ebédre, bevillant egy régi sajtleves receptje a Nők Lapjából. Felütöttem gyorsan a receptes mappámat és a levesek közül kikerestem az ominózus sajtosat. Testhez álló volt, épp kornyadozott egy póré az erkélyen és volt két darab sajt is itthon. Ilyenkor mindig nagyon elégedett vagyok az ökonomikus háztartásvezetésemmel.:) A leves pedig tovább fokozta a komfortérzetemet, ugyanis isteni lett.:)
Hozzávalók:
1 kis fej vöröshagyma
1/2 póré
2 gerezd fokhagyma
2 ek. vaj vagy olívaolaj
1,5 ek. liszt
1 l víz
1,5 dl tejszín
só
őrölt fehérbors
1/2 dl száraz fehérbor vagy száraz fehér pezsgő
10 dkg kapuvári sajt (Cserpes-termék) lereszelve (eredetileg gouda)
5 dkg cheddar sajt lereszelve (eredetileg füstölt sajt)
A hagymákat megtisztítottam, apróra vágtam. Egy nagy fazékban felhevítettem a vajat és megpároltam rajta a hagymákat. Megszórtam liszttel, kevergettem, majd 1 perc múlva felöntöttem a vízzel és a tejszínnel. Sóztam, megszórtam őrölt fehérborssal, majd mérsékelt lángon félig lefedve kb. 10 percig főztem. Ekkor hozzákevertem a kétféle sajtot, hozzáöntöttem a bort és összeforraltam. Pirítóssal ettük.
Megosztás
A piacon még épp sikerült az egyik árusnál sonkatököt vennem (több standnál nem is árulták), így kipróbálhattam egy újabb levesvariációt. Két bloggertárstól merítettem ihletet, majd megalkottam egy saját verziót. A Rossmannban kaptam elfogadható áron kókuszchips-et, így az lett a levesbetét és a dekoráció (szerintem jó ropogtatni), a mézeskalácsfűszer meg a Dominosteine óta motoszkál tovább a fejemben, így evidens volt, hogy rakok bele. Finom lett, másnap főleg nagyon jólesett, a fahéjas mellett egy másik vállalható változat.
Hozzávalók:
80 dkg sütőtök
2 kisebb vagy 1 nagy vöröshagyma
kevés vaj
2 ek. méz
1 alma
1 narancs leve
kb. 1 l víz (amennyi ellepi)
1 dl tejszín
só
1-2 tk. mézeskalácsfűszer
A tetejére: kókuszchips
A hagymát megpucolom, felaprítom és a vajjal együtt egy fazékba dobom. Kis lángon, kevergetve üvegesre pirítom, vigyázva, hogy a vaj oda ne kapjon. Rácsorgatom a mézet, kicsit karamellizálom. A meghámozott, felkockázott sütőtököt hozzáadom, átforgatom, majd felöntöm kb. 1 l vízzel (amennyi ellepi).
Forrás után megsózom, majd félig lefedve közepes lángon puhára főzöm. Közben az almát is hozzáadom megpucolva, kimagozva, szeletekre vágva. Mikor már puhák, leveszem a tűzről, kicsit hűlni hagyom, majd botmixerrel pürésítem. Hozzáöntöm a narancslevet és a tejszínt és kis lángon épp csak hagyom felforrni. A legvégén ízesítem a mézeskalácsfűszerrel. Tálaláskor megszórom a kókuszchips-szel.
Megosztás
Nem mintha egy görbe éjszaka következményeit kellett volna kúrálgatnunk a napokban, de úgy éreztem, hogy itt az ideje valami pasisnak. Az anyósomtól kapott házi kolbász volt a kiindulási alap, ahhoz kerestem receptet és találtam is – a Nők Lapjában. Kicsit módosítottam rajta, a répát például reszelve tettem bele, mert úgy kevésbé szembetűnő, a hagymát is felaprítottam, és megpároltam ((eredetileg egészben kellene beledobni). Szóval nőiesebb lett egy kicsit, de a macsó jelleg azért megmaradt.:) A mennyiség is tekintélyes, kis családunk egy hónapig elélne rajta.
Hozzávalók egy szép nagy adaghoz:
20 dkg barna lencse
20 dkg savanyú káposzta
1 közepes vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
1 nagyobb sárgarépa
3-4 ek. olaj
1 babérlevél
só
10 dkg füstölt kolbász
2 dl tejföl
1 ek. rizsliszt
kevés citromlé
A lencsét előző este átválogatjuk, majd 1 liter hideg vízbe beáztatjuk
Másnap a savanyú káposztát bő vízben átmossuk, lecsepegtetjük, felaprítjuk, majd annyi vízzel, amennyi épp ellepi feltesszük főni. Fedő alatt kb. fél óra alatt puhára főzzük.
A hagymát, fokhagymát, sárgarépát megpucoljuk, a hagymákat felaprítjuk, a répát lereszeljük.
Egy nagy fazék aljában kevés olajat hevítünk, rádobjuk a vöröshagymát és kis lángon, kevergetve üvegesre pirítjuk. Utána mehet rá a fokhagyma és a répa, jól átkeverjük, kicsit pirítjuk, majd felöntjük a lencsével (az áztatólével együtt). Hozzáadjuk a babérlevelet és félig lefedve puhára főzzük (kb. 20 perc).
Közben a kolbászt felkaríkázzuk. Ha a lencse már megpuhult, megsózzuk és hozzáadjuk a puha káposztát a levével együtt meg a kolbászkarikákat, felöntjük még vízzel, ha szükséges és összeforraljuk.
A tejfölt egy kis tálkában elkeverjük egy kevés levessel és csomómentesen hozzákeverjük a rizslisztet, majd belecsorgatjuk a levesbe. Elkeverjük, sózzuk, ha szükséges és mérsékelt lángon 5 percig főzzük.
Tálaláskor citromlével savanyíthatjuk.
Korpádi Péter receptje alapján.
Megosztás
Újabb csicsókaszállítmány érkezett vidékről – új lehetőség a maradékok felhasználására. A póré mint hozzávaló már adta magát (ezzel kimerítettem a hatalmas készletet) és volt a hűtőben egy bontott feta is – igazi görög, juh- és kecsketejből, nem a nagyon sós, hanem az aromás fajta. A végén csak rusztikusan belemorzsoltam, a kis gumók innen vannak, nem azért, mert szétcsaptam egy doboz tejfölt benne.:) Nagyot dobott a leves ízén a jó kis kecskesajtos aroma.
Hozzávalók egy kétszemélyes adaghoz:
35 dkg csicsóka
1 nagyobb krumpli
2-3 ek. olívaolaj
1 arasz póré felaprítva
1 gerezd fokhagyma
5 dl víz
só
5 dkg fetasajt
A megtisztított, apróra vágott pórét és fokhagymát az olívaolajon üvegesre pirítottam. Utána rádobtam a meghámozott, felkockázott krumplit és csicsókát, felöntöttem a vízzel, megsóztam és közepes lángon, félig lefedve puhára főztem. Kicsit hűlni hagytam, majd a botmixeremmel pépesítettem. Végül a fetát belemorzsoltam és összemelegítettem. A tetejére tálalásnál ikeás vöröshagymagranulátumot szórtam.
Megosztás
Bevált receptek. Meg egyebek, ahogy anyósom mondaná.






Adatvédelem | Szerzői jogok és felhasználási feltételek |
Médiaajánlat
© kicsi Vú & Patrik 2007-2010