
Sanjeev Kapoor indiai tévés sztárszakács oldalán találtam ezt az egyszerű dálreceptet (az indiaiak minden hüvelyesből készült főzelékszerű ételt dálnak hívnak). Mivel mindkét hüvelyes, a vöröslencse és a feles mungó is hamar megpuhul (és könnyen emészthető is), gyors ebéd kerekedett belőlük. Chilit nem tettem bele, esélyt adva Panninak, aki meglepő módon élt is a lehetőséggel és kb. 4 kanállal fogyasztott belőle.
Az étel különlegességét a tej használata és a savanykás tamarind adja. Főzésekor pedig a tadka technikát alkalmazzuk (ezt csonsznak is nevezik), mikoris egy olajban pirított fűszerkeverékkel ízesítjük az ételt a főzés végén.
A "főzelék" állagát főzés közben kedvünkre befolyásolhatjuk folyadék hozzáadásával, látható, hogy én sűrűre főztem, míg a krisnások például levesszerűre készítik.
Hozzávalók:
10 dkg vöröslencse
10 dkg felezett, hántolt mungóbab
2,5 dl tej
5 dl víz
1/2 tk. kurkuma
1 ek tamarindszirup
só ízlés szerint
A tadkához:
1 ek. olaj
1 tk. őrölt római kömény (lehet egész is)
4 gerezd fokhagyma felaprítva
egy csipet asafoetida (ördöggyökér)
2 ek. korianderzöld (esetleg néhány Dorot fagyasztott fűszerkocka)
A lencséket folyó vízben átmostam, majd a tejjel és a vízzel feltettem főni. Miután felforrt, hozzáadtam a kurkumát, megsóztam és kis lángon puhára főztem. A tamarindot csak a végén kevertem bele.
A tadkához az olajat felheívtettem egy serpenyőben, rádobtam a fokhagymadarabokat, megszórtam a római köménnyel és az asafoetidával és kevergetve megpirítottam. Vigyázni kell, hogy ne égjen oda, az egész kömény hajlamos megkeseredni. Végül ezt a fűszerkeveréket beleöntöttem a dalba és lepénykenyérrel és mangóchutney-val tálaltam.
Megosztás
Nem olyan időket élünk egyelőre, hogy főzés nélkül készülő hideg leveseket kellene posztolnom, úgyhogy nyugodtan elárulhatom, hogy tegnap kipróbáltam egy ízlésvilágomhoz igen közelálló melengető fűszeres levest a Spooon bloggerteamtől. Élesztős, fűszervajjal megkent lepénykenyeret ettünk mellé – és egyértelműen csatlakozunk az elismerő szavakhoz. Jó és egyszerű recept, mégha a hozzávalók listája ijesztően is hathat elsőre. Az ilyen levesekért érdemes mindig vöröslencsét tartani otthon, fél óra alatt tényleg összedobható és ráadásul laktató. A kesutól szinte főzeléksűrűségű lett, fél adag (5 dkg) is elég belőle annak, aki hígabban szereti.
Hozzávalók a leveshez:
2 ek. olívaolaj
1 nagy vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
25 dkg (3 nagyobb) sárgarépa
2 tk. őrölt koriander
1 tk. őrölt római kömény
1/2 tk. őrölt kurkuma
1/2 tk. őrölt fahéj
10 dkg vörölencse
1 l csirkealaplé (DM-es bio leveskockából)
2 babérlevél
10 dkg sózatlan kesudió szárazon megpirítva, ledarálva
1 citrom leve
só
frissen őrölt bors
natúr joghurt a tetejére
A lepénykenyérhez (8 kisebbhez):
25 dkg liszt
fél zacskó szárított élesztő
kb. 2 dl langyos víz
1 tk. cukor
kb. 3/4 tk. só
A tetejére:
puha vaj némi őrölt római köménnyel, sóval és chiliporral kikeverve
Előkészület:
Felforraltam 1 liter vizet és feloldottam benne a leveskockákat (1,5-et).
A répát megtisztítottam, kisebb kockákra vágtam, a hagymákat felaprítottam.
A kesut szárazon megpirítottam, ledaráltam, a citrom levét kifacsartam.
Egy nagyobb fazékban felhevítettem az olívaolajat és a felaprított vörös- és fokhagymát állandóan kevergetve közepes lángon megpirítottam benne (a fokhagymát kicsivel később adtam hozzá).
Utána hozzáadtam a répakockákat és az őrölt fűszereket is (római kömény, koriander, fahéj és kurkuma), kb. 2 percig kevergetve pirítottam őket, míg a fűszerek jól bevonták a répát és vadul illatoztak.
Ekkor a megmosott vöröslencsét is hozzákevertem, felöntöttem az alaplével, beletettem a babérlevelet, megsóztam és fedő alatt forrásig melegítettem. Ekkor visszavettem a gázt és kis lángon főztem tovább, míg a répa meg nem puhult (kb. 20 perc). Ekkor kihalásztam a babérleveleket és egy botmixerrel pürésítettem a levest. Visszatettem a lángra, hozzákevertem a kesut és a citromlevet és összerottyantottam. Megkóstoltam, sóztam, borsoztam.
Tálaláskor joghurtpöttyöket csepegtettem a tetejére és lepénykenyérrel kínáltam.
A lepénykenyér készítése:
A hozzávalókból kézzel rugalmas tésztát gyúrtam, mely már nem ragadt az edény falához. Hagytam kelni kb. 30 percet, majd kinyomkodtam belőle a levegőt és kisebb darabokat kiszakítva belőle az amerikai palacsintához hasonló méretű korongokat nyújtottam ki. Felhevített száraz serpenyőben sütöttem ki őket, mikor megfordítottam egy korongot, kis idő múlva a szélét egy fakanállal nyomkodni kezdtem, ettől a belseje valamennyire felpuffad.
Egy tálra szedtem és azon nyomban megkentem az előzőleg kikevert fűszeres vajjal.
Ettől finomabb is és nem keményedik meg később sem.
Megosztás
Mielőtt véget ér az eperszezon, még posztolom ezt az eperrel turbózott indiai édességet. Készíthető sokféle gyümölccsel, például meggyel, banánnal is, vagy mehet bele mazsola, esetleg más aszalt gyümölcs. A halwának (halawának) Indiában sokféle változata ismert, búzadarán kívül készítik például reszelt sárgarépából, kókuszreszelékből is. Közös jellemzőjük, hogy nagyon édes cukorszirupban főzik puhára a belevalót. Én természetesen csökkentettem a cukor mennyiségét, a megadott 1,25 dl egy visszafogott, a lime-létől kicsit savanykás desszertet eredményezett. 
Hozzávalók:
10 dkg vaj
2,5 dl (1 bögre) búzadara
1 marék vágott mandula
1,25 dl nádcukor
7 dl víz
pici só
1-2 tk. lime-lé
kb. 25 dkg eper
A nádcukrot egy kisebb lábasban kis lángon karamellizáljuk, majd felöntjük a vízzel és szirupot főzünk belőle (kezdetben kemény bevonatként figyel a karamell az edény alján, de később feloldódik a vízben).
Az epret megmossuk, negyedeljük. Minden hozzávalót a kezünk ügyébe készítünk.
Egy másik nagyobb fazékban megolvasztjuk a vajat és a darát meg a mandulalapocskákat beleszórjuk, állandóan kevergetve kis lángon megpirítjuk. Kitartónak kell lenni, nem szabad odaégnie, csak szép világosbarna színt kapnia. Picit meg is sózzuk. Mikor már isteni illata van és mindenütt bevonta a vaj (kb. 5 perc), akkor fokozatosan öntjük hozzá a forró cukorszirupot és kevergetjük. Mikor mindet hozzáöntöttük, fedő alatt kis lángon néha megkeverve pár percig főzzük, közben az epret is beleforgatjuk, pici limelével ízesítjük. Akkor jó, ha szép fényes, szirupos és sűrű.
Megosztás
Ez a chutney annak is garantáltan ízleni fog, aki nem rajong az indiai konyháért. Nem csak indiai fogások kísérője lehet, például rántott sajt mellett is jó szolgálatot tesz. Aki ismeri kicsit a krisnás konyhaművészetet (azaz a vaisnava konyhát), az nem lepődik meg rajta, hogy az angol receptmagazinokból ismert chutney-k állandó hozzávalói, úgymint vöröshagyma, fokhagyma és ecet hiányoznak a listáról, ezeket ugyanis a Krisna-tudatúak tisztátalannak, a szervezetre károsnak tartják és ezért nem használják. Az ő chutney-aik édesek és bikaerősek egyszerre, emiatt szerethetők annyira.
A chutney-kérdés egyébként neuralgikus pontja a budapesti indiai éttermeknek: a Govinda éttermen kívül nem voltam még olyan helyen, ahol friss, házi készítésű mártást szolgáltak volna fel az egyenízű bolti mangóchutney helyett. Ezen a téren tehát van még hova fejlődni, pedig mint látjuk, egy chutney-t összedobni nem ördöngösség. 
Hozzávalók:
2 banán
1 édesköménygumó
1 dl almalé
kevés mustárolaj (hiányában napraforgóolaj)
1 rúd fahéj
1 zöld chili vékonyan felkarikázva
6 dkg nádcukor
pici só
A banánokat meghámozzuk, hosszában félbevágjuk, felkarikázzuk. Az édesköményt megmossuk, félbevágjuk, apró lyukú reszelőn lereszeljük Ha van pici zöldje, azt is felaprítjuk.
Egy kisebb edényben felhevítjük a mustárolajat, megpirítjuk benne a fahéjat, a chilit és az édesköményt (közben kevergetjük). Hozzáadjuk a banánt, az almalevet meg a cukrot (ha van, az édeskömény zöldjét), picit megsózzuk és néha megkeverve addig főzzük, míg sűrű, pépes állagú nem lesz.
Megosztás
Néhány hete megint rákattantam az indiai ételekre, ami nem is csoda, ugyanis haladó (!) indiai főzőtanfolyamra járok a krisnásokhoz. Már előre szomorú vagyok, hogy néhány alkalom múlva véget is ér a projekt, annyira élvezem, hogy eljárogatnék évekig. Az ott készített ételekből aztán újrafőzöm itthon a legjobbakat. Sajnos még egyik sem nyerte el a „férjem kedvére” megtisztelő címkét, de én elégedetten eszem őket akár napokig (nyugalom, Panni nem ezt kapja:)).
Ebben a dálban, azaz indiai „lencsefőzelékben”, amit egyébként a krisnások inkább leves sűrűségűre főznek, a hozzáadott retek fogott meg. Azon már nem is csodálkoztam, hogy a zöldjét is beletettük, korábban már tapasztaltam, hogy Ázsiában azt is elfogyasztják, de puhára főtt retket eddig még nem ettem.
Hozzávalók:
15 dkg toor dal (felezett sárgalencse)
1-1,5 l víz
1 tk. kurkuma
3 ek. olaj
1 kisebb jégcsapretek (ha lehet, a zöldjével együtt)
2 db zöld csili
2 tk. római kömény
1 tk. asafoetida (másnéven: hing vagy ördöggyökér)
friss korianderlevél vagy petrezselyemzöld
só ízlés szerint
1/2 citrom leve
A lencsét megmossuk, só nélkül feltesszük főni. Forrás után sózzuk, és addig főzzük, még szét nem fő, közben a fehér habot leszedegetjük a tetejéről.
A retket vékonyan meghámozzuk és max. 5 cm hosszú vékony hasábokra vágjuk. A levelét, ha szép, zsenge, szintén felaprítjuk.
Egy kis serpenyőben kevés olajon kis lángon csonszot készítünk: megpirítjuk a római köményt, a karikákra vágott zöld csilit, majd megszórjuk egy kevés asafoetidával. (Vigyázzunk, nehogy odaégjen és megkeseredjen.)
A szétfőtt dalhoz hozzáadjuk a megpirított fűszereket, az 1 tk. kurkumát és sózzik, ha kell. Beledobjuk a retekhasábokat (és levelet) is és tovább főzzük, míg a retek megpuhul. Végül megszórjuk petrezselyemmel vagy korianderrel és kevés citromlével ízesítjük.
Chapatival vagy basmati rizzsel és egy jó chutney-val tálaljuk.
Megosztás
A nem száz százalékos szamósza után fájó szívvel ugyan, de levontam a konzekvenciát és az indiai konyha snackjei felől elmozdultam a főételek irányába. Közben még tettem egy kitérőt és rántott hagymakarikákkal is próbálkoztam, ízre mondhatom, hogy sikerrel, látványra kicsit ziláltak lettek. Vendég elé nem tenném, de itthoni fogyasztásra teljesen alkalmas volt. Tervben vannak még a rántott sajtfalatok is, mert hagyományos módon azt sem készítek, pedig lenne rá igény.
Szóval az indiai receptuniverzumból egyik nagy kedvencemre, az Orienten már korábban posztolt butter chickenre (murg makhani) esett a választás. Nagy élvezet volt nézni, hogy miután két lépésben mindent összeöntöttem, a gép dolgozott helyettem. A legmegnyugtatóbb a komótosan mozgó keverőkar, ami biztosítja, hogy ne égjen le semmi és egyenletesen süljön minden egység. Míg a rizs megfőtt, elkészült a csirke is, én meg közben intézhettem egyéb dolgaimat.

Hozzávalók 4 személyre:
1 kisebb csirkemellfilé falatnyi kockákra vágva
A páchoz:
400 gr natúr joghurt
3 gerezd fokhagyma
2 cm gyömbér
1/2 tk. őrölt pirospaprika
1/2 tk. garam masala
1 tk. só
1/4 tk. őrölt szegfűszeg
1/4 tk. őrölt kurkuma
1/4 tk. őrölt koriandermag
1/4 tk. őrölt fahéj
1/4 tk. őrölt kardamom
1 doboz hámozott paradicsomkonzerv
1/2 tk. szárított görögszénalevél
1/2 tk. őrölt pirospaprika
só
8 dkg hideg édes tejszínvaj
1-2 dl tejszín
A páchoz a gyömbért és a fokhagymát meghámoztam és késsel felaprítottam.Belekevertem a joghurtba, hozzáadtam a fűszereket, jól elkevertem. Egy fedeles műanyag dobozba beleraktam a húsdarabokat, nyakon öntöttem a páccal és minimum 1 órán át (de inkább egy éjszakán át) hűtőben érleltem.
Utána belezuttyintottam az egészet az Actifryba, meglocsoltam egy kanál olajjal és 20 percig hőkezeltem benne.
Közben a görögszénalevelet egy mozsárban porrá zúztam. Mikor már a hús láthatóan szépen kifehéredett, itt-ott pirulni kezdett a széle, ráöntöttem a hámozott paradicsomot, megsóztam, megszórtam a görögszénalevéllel és a pirospaprikával, és 6 percig actifry-oztam. Ezután hozzáadtam a nagyobb darabokra vágott hideg vajat, a tejszínt és még 6 percre bekapcsoltam a gépet. (A tejszín mennyiségével ízlés szerint szabályozható a szósz sűrűsége.)
Főtt illatos jázmin rizzsel tálaltam.
A Tefal és az Essencia Főzőiskola támogatásával.
Hirtelen ötlettől vezérelve alkottam ezt a reggeli italt és nagy örömömre Panni is szívesen itta, főleg, hogy szívószállal tehette mindezt. Az ital lelke a barack mellett a limelé, amitől illatosan kókuszos aromája van és a fűszerek, amik csak diszkrét háttérként vannak jelen. Az őrölt kardamomot rögtön a szívembe is zártam, sokkal lágyabb az íze, mint az egész magoknak.
Hozzávalók 1 személyre:
1 pohár kefír
4 sárgabarack
1-1 késhegynyi őrölt fahéj és őrölt kardamom
1 ek. méz
1-2 dl tej
1 dl ásványvíz (zöld kupakos)
2-3 tk. limelé
A fűszereket egy kis lábasba szórtam és kis lángon addig hevítettem, míg illatozni kezdtek. Utána elzártam a lángot (így intenzívebb lesz az ízük). A megmosott, kimagozott barackokat a botmixerem keverőpoharába tettem és ráöntöttem a kefírt, majd a mézet és a fűszereket is hozzáadva összeturmixoltam. Ezután felöntöttem annyi tejjel, hogy 4 dl legyen és limelével ízesítettem. Lefedve egy órára hűtőbe tettem. Fogyasztás előtt felöntöttem 1 dl ásványvízzel.
További információ és még több lassirecept az Orienten található.
Megosztás
Most, hogy ilyen őszire fordult az időjárás, igazán időszerűek lettek a tartalmas, fűszeres, melegítő hatású indiai ételek. Ez az curry is ilyen, ráadásul nagyon egyszerű elkészíteni. Ha az indiai fűszerparkunk már megvan, a többi hozzávalót nagy eséllyel megtaláljuk a kamrapolcon. Ami pedig az ízét illeti: ez India válasza a paprikáskrumplira.:)
Vöröslencsés burgonyacurry
Hozzávalók 4 személyre:
20 dkg vöröslencse
só
1 tk. őrölt kurkuma
2 késhegynyi cayenne bors
50 dkg burgonya
2 paradicsom
2 vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
egy darabka friss gyömbér
4-5 ek. vaj
1 tk. őrölt koriandermag
1/2 tk. egész római kömény
1/2 tk. garam masala
natúr joghurt a tetejére
A vöröslencsét egy szűrőbe tesszük és hideg vízsugár alatt átmossuk. Eztán feltesszük főni 1 liter vízben, melyet sóval, kurkumával és 1 késhegy cayenne borssal ízesítünk. Fedő alatt, kis lángon főzzük kb. 20 percig, míg megpuhul. Utána leszűrjük és lecsepegtetjük.
A krumplit megpucoljuk, kisebb kockákra vágjuk. A paradicsomok héját kereszt alakban bevágjuk, forró vízzel leöntjük, majd a héjukat lehúzzuk. Kimagozzuk, a húsukat felkockázzuk. A hagymákat is megtisztítjuk és kis kockákra vágjuk. A gyömbért meghámozzuk, lereszeljük.
A vajat egy lábasban felhevítjük, beledobjuk a hagymákat és a gyömbért. Kis lángon, kevergetve arany színűre pirítjuk. Utána hozzáadjuk a koriandert (ha nincs őrölt koriandermagunk, törjük meg az egész magokat mozsárban), a római köményt, a garam masalát és a maradék cayenne borsot. Összeforgatjuk, majd mehet bele a krumpli és a paradicsom is. Felöntjük 2,5 dl vízzel, megsózzuk és forrástól számítva kb. 15 percig fedő alatt, kis lángon főzzük. Mikor a krumpli már megpuhult, hozzákeverjük a lencsét , sózzuk, cayenne bosozzuk, ha kell és elzárjuk a gázt.
Tálaláskor natúr joghurtot locsoltam a tetejére.
A Currys című könyv receptje alapján.
Mangó lassi
A curry után ezt a lassit ettük desszert gyanánt. Ettük, mert szándékosan olyan sűrűre csináltam, hogy kanalazható legyen. 1 mangót meghámoztam, lefaragtam a húsát a lapos magról. A botmixerem keverőpoharába tettem a gyümölcshúst és kb. 3 dl natúr joghurtot öntöttem rá. Hozzáadtam 2 ek. mézet és összeturmixoltam. Kis poharakban tálaltam kókuszreszelékkel a tetején.
Megosztás
Ahogy Cserkénél, nálam is tovább tombol az India-láz. A hétvégén az éppen szezonális csemege kukorica került bevetésre. Ezzel megint az egyik kedvenc komplementer párom, a curry és a kukorica jutott főszerephez. Maga a curry (mint étel), elég híg lett, vadrizses basmati rizs ágyon nyugodtak a kukoricák (gasztrociki: zacskós rizs volt, időhiány miatt), és arra csorgattam a híg levet. A kulturált fogyasztás felvet némi problémát, lehet elegánsan késsel kísérletezni, mi végül ganz einfach kézbe vettük és lerágcsáltuk a kukoricagurigákat (ez is ciki, tudom :)).
Hozzávalók 2 személyre:
4 cső kukorica
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2-3 ek. vaj
1 tk. currypor
1 ek. őrölt kurkuma
4 dl kókusztej
1 babérlevél
só
frissen őrölt bors
A tetejére: korianderlevél felaprítva (nekem nem volt)
A kukoricacsöveket megfosztjuk a leveleitől, megmossuk, kb. 3 cm-es karikákra vágjuk. A hagymákat is megtisztítjuk, felaprítjuk.
A vajat felhevítjük a nagyobb serpenyőben (akkora legyen, hogy egy rétegben beleférjenek a kukoricák, de ne túl nagy, hogy a lé ellepje őket). Hozzáadjuk a hagymákat, aranybarnára pirítjuk őket, majd hozzákeverjük a kukoricát is, és átforgatjuk. Megszórjuk curryvel és kurkumával, átkeverjük, majd nyakon öntjük a kókusztejjel, beledobjuk a babérlevelet és fedő alatt puhára főzzük. Néha megkeverjük, közben sóval, borssal ízesítjük (korianderleveleket is keverhetünk hozzá). Főtt rizzsel tálaljuk.
Megosztás
Nem kellett sokat törnöm a fejem, hogy milyen ízkombinációval induljak, hamar elköteleztem magam nagy kedvencem, a curry mellett. Már csak azon kellett eltöprengenem, mihez is illik a legjobban ez a markáns ízű fűszer. Első találkozásom vele a gimnáziumi éveimre tehető, amikor is minden csajos buli elengedhetetlen kelléke volt a currys túróba mártogatott Pombär maci. Azóta kicsit kifinomultabb ételeket is készítettem vele, de leggyakrabban kukoricával és ananásszal párosítom. Így esett a választásom a curry-gyümölcs párosra, amit most egy indiai ihletésű levesben juttattam főszerephez.
Currys gyümölcsleves
Hozzávalók:
1 doboz konzerv ananász
1 nagyobb alma
1 banán
1 vöröshagyma
1-2 ek. vaj
1 ek. currypor
1 ek. őrölt kurkuma
1/2 l víz
1/4 l tej
1-2 dl tejszín
só
néhány ek.natúr földimogyoró
Az ananászt leszűrjük, lecsöpögtetjük, a negyedét félretesszük levesbetétnek. Az almát és a banánt meghámozzuk, nagyobb kockákra vágjuk. A hagymát megtisztítjuk és felaprítjuk.
A vajat felhevítjük egy fazékban, és a hagymát aranybarnára pirítjuk benne. Utána megszórjuk curryvel és kurkumával, elkeverjük és mehet bele a sok gyümölcs is. Kevergetjük, kicsit pirítjuk, utána felöntjük a vízzel és a tejjel és felfőzzük. Ha felforrt, levesszük a tűzről és egy botmixerrel pürésítjük. Megsózzuk, hozzáadjuk a tejszínt ízlés szerinti mennyiségben és a félretett ananászdarabokat és összerottyantjuk. Végül egy serpenyőben megpirítjuk a mogyorót és tálaláskor a leves tetejére szórjuk, minden tányérba egy jó nagy marékkal, mert nagyon finom benne
Az Indien című kötet egyik receptjét módosítottam.
További currys receptek nálam:
Bioköles currys zöldségraguval
Currys-kukoricás farfalle
Gyümölcsös csirkecurry
Bevált receptek. Meg egyebek, ahogy anyósom mondaná.






Adatvédelem | Szerzői jogok és felhasználási feltételek |
Médiaajánlat
© kicsi Vú & Patrik 2007-2010