Mint a Govindában: Indiai wokos szabdzsi

Vágjunk bele a ZöldKampányba! Ez az étel már az új szellemiség jegyében készült, sőt nemcsak egy-két, hanem négy különböző zöldség került bele. Ha már kampány, indítsuk lendülettel.:)
Tudom, a paprika kakukktojás, nem épp most van a szezonja, de a szép piros színe miatt engedélyeztem egy kis kihágást (das Auge isst mit, mondja a német).
A receptet Hémangitól tanultam a Vega Cook&Run kurzuson, amit a 108.hu facebook-játékán nyertem. Nagyon kíváncsi voltam, milyen egy ilyen villámtanfolyam, ahol 90 perc leforgása alatt elkészül 3 fogás, majd a résztvevők közösen megvacsiznak.  A mi vacsoránk egy wokos szabdzsiból (indiai zöldségétel), pakorából (olajban sült bundázott zöldségek) és puriból (egyfajta lepénykenyér) állt. Az igazi újdonság számomra ez a szabdzsi volt, a titka a technikában rejlik, hogy a kevés olajon, közepes lángon, fedő alatt sülő zöldségeket hagyjuk kicsit „odakapni”, amitől nagyon finom ízt kapnak. Számomra igazi comfort food, laktató, ízletes és mégsem nehéz – ez egyébként a krisnás konyháról általánosságban elmondható. Próbáljátok ki, nem fogjátok megbánni!

Néhány technikai megjegyzés:

Az asafoetida, másnéven hing, ördöggyökér vagy aszatgyanta az indiai konyhában használatos ízesítő a fokhagyma és vöröshagyma pótlására. Kis szórófejes tégelyben kapható a nagyobb fűszerboltokban (pl. Ázsia bolt, Szép kis India stb.).

Ehhez a szabdzsihoz fontos, hogy legyen fedő a wokhoz! Főzéskor résen kell lenni, nehogy leégjenek a zöldségek. A felkaparásukhoz a legjobb egy fém szedőkanál, feltéve, ha nem tapadásmentes wokot használunk. A képen látható spéci indiai wokot a krisnásoktól vettem, azt hiszem, a Vigyázó Ferenc utcában kapható.



Hozzávalók:

1 dl olaj
4 cm gyömbér
2 kk egész római kömény
1,5 kk őrölt koriander
½ kk asafoetida (másnéven hing)
1 kk kurkuma
3 krumpli
40 dkg karfiol
1 sárgarépa
1 kaliforniai paprika
kis csokor petrezselyem
2-2,5 tk só

A gyömbért meghámozzuk, apróra vágjuk. A zöldségeket megtisztítjuk, a krumplit nagyobb kockákra vágjuk, a karfiolt rózsáira szedjük (a nagyobb rózsákat elfelezzük). A sárgarépát félkarikákra vágjuk, a paprikát felcsíkozzuk. Mindent a kezünk ügyébe készítünk.

Egy wokban felhevítjük az olajat, beleszórjuk a gyömbért és a római köményt és közepes lángon, gyakran kevergetve pirítjuk (kb. 3 percig), míg illatozni nem kezd. Ekkor beleszórjuk a porfűszereket is (asafoetida, koriander, kurkuma), fél percig pirítjuk, majd mehetnek bele a zöldségek. Feljebb vesszük kicsit a lángot, jól átforgatjuk, hogy egyenletesen bevonják a fűszerek, majd fedő alatt pároljuk-pirítjuk. Közben időről időre egy fém keverőlapáttal átkeverjük, a leragadt részeket felkaparjuk. Mikor már puhák a zöldségek, megsózzuk és a végén megszórjuk aprított petrezselyemmel. Lepénykenyeret (pl. puri, chapati) kínálunk mellé.

2012. febr. 4. 20:57 | 1 komment | Megosztás
Kategóriák: Zöldségétel, Indiai
Címkék: asafoetida, burgonya, egészséges, gyömbér, karfiol, kurkuma, őrölt koriander, paprika, petrezselyem, római kömény, sárgarépa, vegetáriánus recept, zöldkampány

Egy serpenyő, 5 hozzávaló

Újabb fordulójához érkezett a SparChef nyereményjátéka, ezúttal rajtam volt a sor, hogy az 5 kiválasztott alapanyagból főzzek valami finomat. (Ezek a termékek e héten akciós áron vásárolhatók meg a Spar, Kaiser's és Interspar üzleteiben.)

A rendelkezésemre álló hozzávalók a csirkecomb, rizs, tojás, zöldborsó és vöröshagyma voltak és mivel az egyik újévi fogadalmam, hogy törekszem kiadósan reggelizni, így rögtön ebbe az irányba indult el a fantáziám, hogy megállapodjon egy nekünk szokatlan, de a briteknél a gyarmati idők óta kedvelt meleg reggelinél, a kedgeree-nél. Mivel indiai eredetű ételről van szó, így én is friss gyömbérrel és curryporral ízesítettem. Látványra és ízre is nagyon üdítő és igazán laktató fogás lett belőle.

Az 5 alapanyag mellett egy vastagtalpú, tapadásmentes WMF serpenyő is a rendelkezésemre állt, amiben kényelmesen elkészült az étel, és még az sem okozott problémát, hogy kis időre megfeledkeztem a rizsről. Ilyen edényt amúgy Ti is nyerhettek a Sparchef játékán, illetve, ha jártatok a fenti üzletekben, akkor láthattátok, hogy a pontgyűjtő akcióban jókora kedvezménnyel beszerezhetők.

Ha játszani szeretnétek (aminek nagyon örülnék), akkor nem kell mást tenneteket, mint a következő két hét alatt alkotni valamit a megadott 5 hozzávalóból (csirkecomb, rizs, tojás, zöldborsó, vöröshagyma). Természetesen kiegészíthetitek őket egyéb alapanyaggal is. Az étel receptjét és fotóját fel kell töltenetek a SparChef oldalára. (További részleteket itt olvashattok a részvételről.)

Játsszatok velem! Kíváncsian várom az ételkreációkat!



Csirkés kedgeree (anglo-indiai rizses hús)

Hozzávalók:

3 egész csirkecomb
20 dkg rizs
4 tojás
20 dkg zöldborsó
1 vöröshagyma

kevés olaj
2 gerezd fokhagyma
1 cm gyömbér
1 tk currypor
1 babérlevél
1 dl fehérbor
kb. 4,5 dl alaplé vagy víz
1 citrom
kis csokor petrezselyemzöld

A csirkecombokat megmossuk, lebőrözzük, kicsontozzuk és a húst falatnyi kockákra vágjuk.
A hagymákat és a gyömbért megtisztítjuk, apróra vágjuk. A tojásokat keményre főzzük.

Egy nagy serpenyőben kevés olajat hevítünk és megpároljuk rajta a vöröshagymát, majd rádobjuk a fokhagymát és a gyömbért is. Kevergetve pirítjuk, majd megszórjuk curryporral és beledobjuk a babérlevelet is. Hozzáadjuk a megsózott húskockákat és fehéredésig pirítjuk őket. Ekkor beleöntjük a megmosott rizst is, jól átforgatjuk, majd felöntjük a fehérborral. Addig főzzük, míg a bor elforr. Ekkor felöntjük az alaplével (vagy vízzel) és fedő alatt, kis lángon puhára főzzük. A végén hozzáadjuk a zöldborsót is és kb. 5 perc alatt puhára pároljuk, majd fél citrom levével ízesítjük (ha kell, utánasózzuk).
Tálaláskor megszórjuk aprított petrezselyemmel és főtt tojásszeletekkel díszítjük.

2012. jan. 5. 10:25 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Szárnyas, Reggeli, Indiai
Címkék: citrom, curry, csirke, csirkecomb, egészséges, fehérbor, gyömbér, rizs, sparchef, tojás, zöldborsó

VKF 45. forduló: Sütőtökös csicseriborsó-curry

A sütőtökös rizottó elkészültével elégedetten dőltem hátra, a VKF aktuális fordulója ezzel kipipálva, gondoltam magamban, mikor felrémlett, hogy Zizi a Vigyázz, kész, főzz! 45. körében vega sütőtökös ételeket vár, így a húsos szalonnámmal biztos diszkvalifikáció elé nézek. Sebaj, megmaradt a sonkatök fele, így maradt esély a javításra. Ismét felmértem a meglévő készleteket és a csicseriborsó és hámozott paradicsom konzervek számbavétele után egy jó kis fűszeres indiai curry mellett döntöttem. A könnyebb emészthetőség kedvéért a krisnásoktól tanult módon fokhagyma és vöröshagyma helyett csak asafoetidát (másnéven hing) használtam, mely por alakban kapható, kénes, fokhagymára emlékeztető szagú furcsasága az indiai konyhának.  
Az étel ízét a currypor abszolút meghatározza, ezért érdemes egy jól bevált blendhez folyamodni. Én mostanában a Fiddes Payne Tikka keverékét szeretem nagyon – nekem ez hozza legjobban az indiai étterem-fílinget.



Hozzávalók:

néhány ek olaj
1 tk aprított gyömbér
kevés asafoetida
kb. 35 dkg sütőtök meghámozva, kis kockákra vágva (1 átlagos sonkatök fele)
1 púpozott ek currypor (pl. Tikka curry powder a Fiddes Payne-től))
1 babérlevél
5 dl víz
1 doboz konzerv csicseriborsó
1 doboz hámozott, aprított paradicsom
só
néhány tk nádcukor
kevés frissen őrölt bors
kevés chilipor (ízlés szerint)
egy vékony szelet hideg vaj
1 tk garam masala (elhagyható)
Egy nagy fazékban felhevítjük az olajat, beleszórjuk a gyömbért és az asafoetidát és kevergetve megpároljuk (1 perc), majd rádobjuk a tökkockákat, megszórjuk a curryporral és jól átforgatjuk. Annyi vízzel öntjük fel, hogy ellepje, beledobjuk a babérlevelet és kis lángon fedő alatt félpuhára pároljuk a tököt. Utána mehet bele a csicseriborsó és a paradicsom is, valamint a maradék víz. Megsózzuk, megcukrozzuk, borsozzuk, ha szeretjük a csípőset, megszórjuk chilivel és fedő alatt tovább főzzük kb. 10-15 percet. Közben lehet kóstolgatni, igazítani az ízeken. Végül elkeverjük benne a vajat és garam masalával ízesítjük. Párolt basmati rizzsel vagy lepénykenyérrel fogyasztjuk.

2011. okt. 30. 12:30 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Keleti, Csípős, Zöldségétel, VKF!, Indiai

Banános halwa (halawa)

Surranópályán ugyan, de ezzel a banános recepttel nevezek a Főzőmasina által meghirdetett banános játékra. Ahogy ő, úgy én is nagy híve vagyok ennek a gyümölcsnek, étcsokival párosítva például imádom, ezt az e tárgykörben született szép számú süteményreceptem is bizonyítja. Most viszont nem sütibe tettem, hanem másik kedvenc területemmel, az indiai konyhával ötvöztem és egy népszerű búzadarás indiai desszertet, halwát készítettem belőle.
Aki egyébként nem szereti az indiait, annak is bátran ajánlom, a cukor mennyisége európai ízlés szerint való, és fűszerek közül is csak az őrölt kardamom játszik, óvatos mennyiségben (ez ízlés szerint növelhető). Az indiaiak szerint a halwa például jótékonyan hat nátha esetén, de én bármilyen helyzetben szívesen összedobok egyet tetszőleges gyümölccsel (korábban például eperrel készítettem).



Hozzávalók:

2,5 dl búzadara (kb. 15 dkg)
10 dkg vaj
5-6 dl tej
5,5 dkg nádcukor
pici só
1 marék mazsola
1/2 tk. őrölt kardamom
1 banán villával szétnyomva
kevés citromlé vagy lime-lé
Tetejére: egy marék dió szárazon pirítva, felaprítva

A vajat egy vastag aljú fazékban felolvasztjuk, rászórjuk a búzadarát és kis lángon, folyamatosan kevergetve világosbarnára pirítjuk (egy idő után kellemesen illatozni kezd). Arra vigyázzunk, hogy ne égjen oda.
Közben egy kisebb fazékban felforraljuk a tejet a nádcukorral és a mazsolával, picit megsózzuk. Mikor a dara már szép világosbarna, merőkanalanként hozzákeverjük a forró cukros tejet, néha kevergetve fedő alatt pár percig főzzük. Közben megszórjuk a kardamommal, és a legvégén beleforgatjuk a szétnyomkodott banánt, pici citromlével ízesítjük. Akkor jó, ha szirupos fényű, sűrű. Tálalás előtt megszórjuk szárazon megpirított diódarabokkal.

2011. márc. 31. 21:37 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Édes kis semmiség, Indiai
Címkék: banán, búzadara, dió, mazsola, nádcukor, őrölt kardamom, vaj

Hagymás bhaji, a gyors vacsora

Mikor a napokban megláttam Sajtkukac blogján ezt az indiai snacket, nem sokáig haboztam. Ez egy olyan étel, amihez szinte mindig van otthon alapanyag, így nem telt bele egy óra és már az én tányéromon is ott figyeltek a frissen sült hagymás falatok. A bhaji tulajdonképpen egyfajta pakora, azaz eredetileg csicseriborsólisztes tésztába mártott zöldségfalat bő olajban kisütve. Ez a verzió vöröshagyma és krumpli felhasználásával készült, de Indiában készítenek pakorát spenótból, panírból (friss sajt), karfiolból, padlizsánból és egyéb zöldségekből is. Finom és laktató snack, különösen egy jó mártogatóval. Én most a Makkától kapott borsos paradicsomlekvárt bontottam ki hozzá és nagyon összeillettek.



Hozzávalók:

3 közepes fej hagyma, vékonyra szeletelve
2 közepes krumpli, durvára reszelve
1-2 cm friss gyömbér reszelve
egy csokor petrezselyem vagy korianderzöld felaprítva (elhagyható)
2 tk mustár
1 tk kurkuma
1 tk őrölt római kömény
2 tk só
12-14 dkg csicseriborsóliszt (hiányában finomliszt)
1 tk sütőpor
120-140 ml víz

A felkarikázott hagymákat és a lereszelt burgonyát egy tálban összeforgattam, gyömbérrel, mustárral, petrezselyemmel/korianderrel és a száraz fűszerekkel ízesítettem. A csicseriborsólisztet és a sütőport csomómentesre kevertem a vízzel és összeforgattam a zöldségekkel. (Először kevesebb vízzel kezdjük, aztán lehet még hozzáadni, ha túl száraz lenne, nem állna össze).
Egy wokban kb. 3 ujjnyi olajat hevítettem és evőkanállal kupacokat szaggattam bele a fenti elegyből és mindkét oldalukat aranybarnára sütöttem.

2011. febr. 22. 9:55 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Gyors vacsora, Zöldségétel, Sós falat, Indiai
Címkék: burgonya, csicseriborsóliszt, gyömbér, korianderlevél, kurkuma, mustár, őrölt római kömény, petrezselyem, vöröshagyma

Sáfrányos rizspuding almával és gránátalmával

A frissen megjelent decemberi Essen und Trinkent lapozgatva az első, amin megakadt a szemem, ez a poharas desszert volt. Ugyan eredetileg egy sáfrányos tejberizsről van szó, de ha már sáfrányos, úgy gondoltam, autentikusabb, ha indiai szokás szerint szárazon megőrlöm hozzá a rizst, így krémesebb lesz az eredmény (ezzel a módszerrel készül a phirni nevű édesség). Hasonlót ettem már a Bombay Expresszben korábban, indiai módra persze sokkal édesebben. Mondjuk egy jó butter chicken után ideális levezetés.



(A pöttyös kerámia megvásárolható a Gasztroshop webáruházban.)

Hozzávalók 4 személyre:

0,1 g sáfrány
6 dl tej
12 dkg rizs (pl. basmati)
pici só
4 ek. cukor

Feltétnek:
1 alma
1 ek. vaj
0,5 dl almalé vagy almatea
1 ek cukor
1 gránátalma magjai

A rizst megmostam és hideg vízbe áztattam minimum egy negyed órára. Utána leöntöttem róla a víz nagyját, csak egy kicsit hagytam benne és késes aprítóban ledaráltam. A sáfrányt kevés langyos tejbe áztattam, majd miután jól kiadta a színét-ízét, leszűrtem és ezt a fűszeres tejet hozzáöntöttem a többi tejhez és felforraltam (ha sáfrányport használunk, azt adhatjuk közvetlenül a tejhez, nem kell beáztatni, szűrögetni).
Hozzáadtam a rizsdarát is és kis lángon, gyakran kevergetve puhára főztem. A végén kb. 4 ek. cukorral ízesítettem.

A feltéthez az almát megmostam, kimagoztam és falatnyi kockákra vágtam. A vajat egy kis serpenyőben megolvasztottam, rádobtam az almakockákat, megszórtam 1 ek. cukorral, felöntöttem az almalével/almateával. Kevergetve pároltam kicsit, épp csak addig, míg a cukor felolvadt. Végül elzártam a gázt és belekevertem a gránátalmamagokat is.

A rizspudingot kis tálkákba szedtem, a tetejére kis kupacokat halmoztam  a gyümölcsből. Melegen és behűtve is fogyasztható. Például kellemes desszert egy indiai menü végén.

2010. nov. 30. 10:14 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Indiai
Címkék: alma, almalé, gránátalma, rizs, sáfrány

Már kellett egy kis indiai: Lucknowi lencsés dál

Sanjeev Kapoor indiai tévés sztárszakács oldalán találtam ezt az egyszerű dálreceptet (az indiaiak minden hüvelyesből készült főzelékszerű ételt dálnak hívnak). Mivel mindkét hüvelyes, a vöröslencse és a feles mungó is hamar megpuhul (és könnyen emészthető is), gyors ebéd kerekedett belőlük. Chilit nem tettem bele, esélyt adva Panninak, aki meglepő módon élt is a lehetőséggel és kb. 4 kanállal fogyasztott  belőle.
Az étel különlegességét a tej használata és a savanykás tamarind adja. Főzésekor pedig a tadka technikát alkalmazzuk (ezt csonsznak is nevezik), mikoris egy olajban pirított fűszerkeverékkel ízesítjük az ételt a főzés végén.
A "főzelék" állagát főzés közben kedvünkre befolyásolhatjuk folyadék hozzáadásával, látható, hogy én sűrűre főztem, míg a krisnások például levesszerűre készítik.



Hozzávalók:

10 dkg vöröslencse
10 dkg felezett, hántolt mungóbab
2,5 dl tej
5 dl víz
1/2 tk. kurkuma
1 ek tamarindszirup
só ízlés szerint

A tadkához:
1 ek. olaj
1 tk. őrölt római kömény (lehet egész is)
4 gerezd fokhagyma felaprítva
egy csipet asafoetida (ördöggyökér)
2 ek. korianderzöld (esetleg néhány Dorot fagyasztott fűszerkocka)

A lencséket folyó vízben átmostam, majd a tejjel és a vízzel feltettem főni. Miután felforrt, hozzáadtam a kurkumát, megsóztam és kis lángon puhára főztem. A tamarindot csak a végén kevertem bele.

A tadkához az olajat felheívtettem egy serpenyőben, rádobtam a fokhagymadarabokat, megszórtam a római köménnyel és az asafoetidával és kevergetve megpirítottam. Vigyázni kell, hogy ne égjen oda, az egész kömény hajlamos megkeseredni. Végül ezt a fűszerkeveréket beleöntöttem a dalba és lepénykenyérrel és mangóchutney-val tálaltam.

2010. szept. 1. 12:45 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Keleti, Gyors vacsora, Zöldségétel, Indiai
Címkék: asafoetida, felezett mungóbab, kurkuma, őrölt római kömény, tamarind, tej, vöröslencse

Kesudiós vöröslencsekrémleves lepénykenyérrel

Nem olyan időket élünk egyelőre, hogy főzés nélkül készülő hideg leveseket kellene posztolnom, úgyhogy nyugodtan elárulhatom, hogy tegnap kipróbáltam egy ízlésvilágomhoz igen közelálló melengető fűszeres levest a Spooon bloggerteamtől. Élesztős, fűszervajjal megkent lepénykenyeret ettünk mellé – és egyértelműen csatlakozunk az elismerő szavakhoz. Jó és egyszerű recept, mégha a hozzávalók listája ijesztően is hathat elsőre. Az ilyen levesekért érdemes mindig vöröslencsét tartani otthon, fél óra alatt tényleg összedobható és ráadásul laktató. A kesutól szinte főzeléksűrűségű lett, fél adag  (5 dkg)  is elég belőle annak, aki hígabban szereti.



Hozzávalók a leveshez:

2 ek. olívaolaj
1 nagy vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
25 dkg (3 nagyobb) sárgarépa
2 tk. őrölt koriander
1 tk. őrölt római kömény
1/2 tk. őrölt kurkuma
1/2 tk. őrölt fahéj
10 dkg vörölencse
1 l csirkealaplé (DM-es bio leveskockából)
2 babérlevél
10 dkg sózatlan kesudió szárazon megpirítva, ledarálva
1 citrom leve
só
frissen őrölt bors
natúr joghurt a tetejére

A lepénykenyérhez (8 kisebbhez):

25 dkg liszt
fél zacskó szárított élesztő
kb. 2 dl langyos víz
1 tk. cukor
kb. 3/4 tk. só

A tetejére:
puha vaj némi őrölt római köménnyel, sóval és chiliporral kikeverve

Előkészület:
Felforraltam 1 liter vizet és feloldottam benne a leveskockákat (1,5-et).
A répát megtisztítottam, kisebb kockákra vágtam, a hagymákat felaprítottam.
A kesut szárazon megpirítottam, ledaráltam, a citrom levét kifacsartam.

Egy nagyobb fazékban felhevítettem az olívaolajat és a felaprított vörös- és fokhagymát állandóan kevergetve közepes lángon megpirítottam benne (a fokhagymát kicsivel később adtam hozzá).
Utána hozzáadtam a répakockákat és az őrölt fűszereket is (római kömény, koriander, fahéj és kurkuma),  kb. 2 percig kevergetve pirítottam őket, míg a fűszerek jól bevonták a répát és vadul illatoztak.

Ekkor a megmosott vöröslencsét is hozzákevertem, felöntöttem az alaplével, beletettem a babérlevelet, megsóztam és fedő alatt forrásig melegítettem. Ekkor visszavettem a gázt és kis lángon főztem tovább, míg a répa meg nem puhult (kb. 20 perc). Ekkor kihalásztam a babérleveleket és egy botmixerrel pürésítettem a levest. Visszatettem a lángra, hozzákevertem a kesut és a citromlevet és összerottyantottam. Megkóstoltam, sóztam, borsoztam.
Tálaláskor joghurtpöttyöket csepegtettem a tetejére és lepénykenyérrel kínáltam.


A lepénykenyér készítése:

A hozzávalókból kézzel rugalmas tésztát gyúrtam, mely már nem ragadt az edény falához. Hagytam kelni kb. 30 percet, majd kinyomkodtam belőle a levegőt és kisebb darabokat kiszakítva belőle az amerikai palacsintához hasonló méretű korongokat nyújtottam ki. Felhevített száraz serpenyőben sütöttem ki őket, mikor megfordítottam egy korongot, kis idő múlva a szélét egy fakanállal  nyomkodni kezdtem, ettől a belseje valamennyire felpuffad.
Egy tálra szedtem és azon nyomban megkentem az előzőleg kikevert  fűszeres vajjal.
Ettől finomabb is és nem keményedik meg később sem.

2010. jún. 25. 11:02 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Keleti, Leves, Gyors vacsora, Zöldségétel, Indiai
Címkék: kesudió, kurkuma, őrölt fahéj, őrölt koriander, őrölt római kömény, sárgarépa, vöröslencse

Epres-mandulás halwa

Mielőtt véget ér az eperszezon, még posztolom ezt az eperrel turbózott indiai édességet. Készíthető sokféle gyümölccsel, például meggyel, banánnal is, vagy mehet bele mazsola, esetleg más aszalt gyümölcs. A halwának (halawának) Indiában sokféle változata ismert, búzadarán kívül készítik például reszelt sárgarépából, kókuszreszelékből is. Közös jellemzőjük, hogy nagyon édes cukorszirupban főzik puhára a belevalót. Én természetesen csökkentettem a cukor mennyiségét, a megadott 1,25 dl egy visszafogott, a lime-létől kicsit savanykás desszertet eredményezett.



Hozzávalók:

10 dkg vaj
2,5 dl (1 bögre) búzadara
1 marék vágott mandula
1,25 dl nádcukor
7 dl víz
pici só
1-2 tk. lime-lé
kb. 25 dkg eper

A nádcukrot egy kisebb lábasban kis lángon karamellizáljuk, majd felöntjük a vízzel és szirupot főzünk belőle (kezdetben kemény bevonatként figyel a karamell az edény alján, de később feloldódik a vízben).

Az epret megmossuk, negyedeljük. Minden hozzávalót a kezünk ügyébe készítünk.

Egy másik nagyobb fazékban megolvasztjuk a vajat és a darát meg a mandulalapocskákat beleszórjuk, állandóan kevergetve kis lángon megpirítjuk. Kitartónak kell lenni, nem szabad odaégnie, csak szép világosbarna színt kapnia. Picit meg is sózzuk. Mikor már isteni illata van és mindenütt bevonta a vaj (kb. 5 perc), akkor fokozatosan öntjük hozzá a forró cukorszirupot és kevergetjük. Mikor mindet hozzáöntöttük, fedő alatt kis lángon néha megkeverve pár percig főzzük, közben az epret is beleforgatjuk, pici limelével ízesítjük. Akkor jó, ha szép fényes, szirupos és sűrű.

2010. jún. 11. 9:37 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Édes kis semmiség, Indiai
Címkék: búzadara, eper, mandula, nádcukor

Banánchutney

Ez a chutney annak is garantáltan ízleni fog, aki nem rajong az indiai konyháért. Nem csak indiai fogások kísérője lehet, például rántott sajt mellett is jó szolgálatot tesz. Aki ismeri kicsit a krisnás konyhaművészetet (azaz a vaisnava konyhát), az nem lepődik meg rajta, hogy az angol receptmagazinokból ismert chutney-k állandó hozzávalói, úgymint vöröshagyma, fokhagyma és ecet hiányoznak a listáról, ezeket ugyanis a Krisna-tudatúak tisztátalannak, a szervezetre károsnak tartják és ezért nem használják. Az ő chutney-aik édesek és bikaerősek egyszerre, emiatt szerethetők annyira.
A chutney-kérdés egyébként neuralgikus pontja a budapesti indiai éttermeknek: a Govinda éttermen kívül nem voltam még olyan helyen, ahol friss, házi készítésű mártást szolgáltak volna fel az egyenízű bolti mangóchutney helyett. Ezen a téren tehát van még hova fejlődni, pedig mint látjuk, egy chutney-t összedobni nem ördöngösség.

Hozzávalók:

2 banán
1 édesköménygumó
1 dl almalé
kevés mustárolaj (hiányában napraforgóolaj)
1 rúd fahéj
1 zöld chili vékonyan felkarikázva
6 dkg nádcukor
pici só


A banánokat meghámozzuk, hosszában félbevágjuk, felkarikázzuk. Az édesköményt megmossuk, félbevágjuk, apró lyukú reszelőn lereszeljük Ha van pici zöldje, azt is felaprítjuk.

Egy kisebb edényben felhevítjük a mustárolajat, megpirítjuk benne a fahéjat, a chilit és az édesköményt (közben kevergetjük). Hozzáadjuk a banánt, az almalevet meg a cukrot (ha van, az édeskömény zöldjét), picit megsózzuk és néha megkeverve addig főzzük, míg sűrű, pépes állagú nem lesz.

2010. ápr. 27. 10:45 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Keleti, Csípős, Szósz, Indiai
Címkék: almalé, banán, chili, chutney, édeskömény, fahéj, mustárolaj