Téli gyümölcssaláta

Zsófinál a brunchon kóstoltam ezt a különleges gyümölcssalátát, ő pedig Smitten Kitchentől vette az ötletet. A friss almából-körtéből és szirupban megduzzadt aszalt gyümölcsökből álló desszertnek a vanília és a csillagánizs ad különleges aromát, ami engem nagyon megfogott. Azóta a tágabb családomon is teszteltem, ott nem aratott osztatlan sikert, de a kísérletező kedvűeknek biztos ízleni fog. Újabb pluszpont a csillagánizs-gyümölcs párosítás javára.

Hozzávalók:

3/4 bögre cukor
4 bögre víz
3 csillagánizs
1 rúd vanília félbevágva
8 szem aszalt sárgabarack
8 szem aszalt szilva (eredetileg füge)
1 citrom héja és leve
3 körte
3 alma
egy fél gránátalma

Egy kisebb lábasban feltettem a vizet és a cukrot főni, beledobtam a csillagánizst, a félbevágott vaníliarudat és a citromról lehántott héjdarabokat. Felforraltam és addig főztem, míg fel nem oldódott benne a cukor. Néhány percig hagytam hűlni, majd belekevertem a félbevágott aszalt gyümölcsöket. Hagytam teljesen kihűlni a szirupot.

Közben az almát és a körtét meghámoztam, kimagoztam és hosszában vékony szeletekre vágtam és egy tálban összeforgattam a citrom levével.

Miután a szirup kihűlt, egy nagy fedeles salátástálba öntöttem az almával-körtével együtt és lefedve éjszakára a hűtőbe raktam.

Másnap egy szűrőlapáttal kiszedegettem egy tálalóedénybe a gyümölcsöket ( a fűszereket eltávolítottam közülük), meglocsoltam egy kis sziruppal és megszórtam egy fél gránátalma magjaival.

Megjegyzés: a kihalászott vanília megszárítva felhasználható még házi vaníliás cukor készítéséhez (dugjuk egy üvegbe és temessük be porcukorral).

Kefíres palacsinta áfonyával

A palacsinták iránti szerelmem továbbra is olthatatlan. Lehet, hogy ebbe az is belejátszik, hogy ez az egyetlen étel (na meg a tejbegríz), ami Panninál is mindig sikert arat. Már annyiféle változatát kipróbáltam, hogy simán elélnénk egy hónapig csak palacsintán. Legutóbb szezonvégi áfonyából sütöttem klasszikus amerikai buttermilk pancake-et, igaz író hiányában kaukázusi kefírrel. Friss helyett lecsöpögtetett mirelit gyümölcsből is biztosan működik. A bogyókat bele lehet forgatni a tésztába is, de közvetlenül a sülő palacsintákra szórva egyenletesebb az eloszlásuk.

Hozzávalók:

30 dkg áfonya
3 ek. vaj megolvasztva
2 tojás
1 ek. cukor
csipet só
2,5 dl kaukázusi kefír
15 dkg liszt átszitálva
2 csapott tk. sütőpor
kevés olaj a sütéshez

Az áfonyát megmostam, lecsepegtettem. A tojásokat kézi habverővel jól elkevertem a cukorral és a sóval. Hozzáadtam a megolvasztott, de kihűtött vajat és a kefír egy részét. Jól elkevertem, majd fokozatosan adagoltam bele a sütőporos lisztet és a maradék kefírt. Jó sűrű tészta lett az eredmény.
Kb. fél órát állni hagytam, majd egy-egy adagot kiolajozott palacsintasütőbe mertem, megszórtam áfonyával és közepes lángon mindkét oldalát megsütöttem.
Juharsziruppal, vaníliafagyival az igazi.

Szilvás cobbler

Ha valaki a ritka posztok láttán arra a következtetésre jut, hogy mostanában nem nagyon eszem, nem jár messze az igazságtól. Az ősz beköszöntével az is kiderül, hogy ez a szokásos nyári, konyhai apátiám volt csak, vagy súlyosabb a helyzet. Az őszt egyébként szeretem, jólesik megint tartalmas, meleg ételeket főzni. Első őszi próbálkozásom ez a cobbler, ami tésztájában nem a klasszikus morzsolható cobblertészta, inkább a tejes pite állagához hasonlít, mindenesetre nagyon finom. Ja és a kedvéért még egy szép kerámia sütőformát is beszereztem az Ikeából, hogy jól tudjam fotózni. És ha már ott jártam, a kekszkiszúró-gyűjteményemet is gyarapítottam néhány állatkával (rénszarvas, mókus, süni és társai).

Hozzávalók:

50 dkg szilva
2 tojás
6 dkg cukor
3 dkg liszt
3 dkg étkezési keményítő
1 csapott tk. sütőpor
csipet só
6 ek. tejszín
6 ek. olaj

kevés vaj a tepsi kikenéséhez

A szilvákat megmostam, kimagoztam. Egy szép kerámiaformát kivajaztam és szorosan egymás mellé leraktam bele a szilvákat a vágott felükkel felfelé.

A lisztet, a keményítőt, a sót és a sütőport egy tálba szitáltam. A tojásokat a cukorral robotgéppel 4-5 perc alatt habosra kevertem, majd több részletben belekanalaztam a lisztet, majd az olajat és a tejszínt.
Az így kapott tésztával nyakon öntöttem a szilvákat, majd előmelegített sütőben légkeveréssel 150 fokon kb. 50 perc alatt megsütöttem (tűpróba). (Ha nagyon pirulna, takarjuk le sütőpapírral)

Porcukorral megszórva melegen vagy langyosan tálalhatjuk. Magában is nagyon finom, vaníliafagyival még ütősebb.

Forrás: Lecker 2008/9.

Masala chai panna cotta

Nem, ez nem egy szitokszó.:) Ez a legújabb büszkeségem. Már régóta terveztem, hogy egyik kedvencemet, a korábban már posztolt indiai masala chai-t felhasználva alkotok desszerteket. Egész pontosan panna cottát és fagyit akartam ízesíteni vele, és tegnap hozzá is láttam. Az sem tartott vissza, hogy a kamrában csak egy főzőtejszínt találtam és házi tej sem volt itthon, csak UHT – gondoltam egy próbát mindenképp megér. Így is lett, szerintem és P. szerint is isteni volt. Aki nem ismeri a masala chai-t vagy a kardamom ízét, annak először lehet, hogy szokatlan lesz, de mindenképp érdemes kipróbálni. Én is egy óvatos próbaadaggal kezdtem, de holnapra már készül a megaadag.:)

 

2 dl tejszín (esetemben 20 %-os főzőtejszín)
2 dl 3,5 %-os tej (lehet UHT is)
pici só
kis darab gyömbér meghámozva, vékony szeletekre vágva
2 kis darabka fahéj
4 szem zöld kardamom behasítva
5 szem szegfűszeg
1 filter fekete tea
4 dkg házi vaníliás porcukor
1 ek. porzselatin

Egy kis lábasban kis lángon feltettem a tejet és a tejszínt a sóval és a fűszerekkel. Mikor már felforrt, belelógattam a teafiltert és tovább főztem, közben néha fakanállal megnyomogattam, hogy kioldódjon belőle a tea.

A porcukrot és a zselatint egy tálkában összekevertem és a tejes folyadékból egy keveset kiszedve addig kevertem, míg feloldódott. Ekkor a tejhez adtam, jól elkevertem és addig főztem, míg homogén nem lett. Ekkor szűrőn keresztül kis tálkákba öntöttem és miután kihűlt, folpackkal letakarva hűtőbe tettem.  Ekkor még teljesen folyós, de türelmesnek kell lenni, órák múlva megdermed.

Tálalás előtt a kerámiaformákat kis időre forró vízbe állítottam (nem sok sikerrel:)), majd egy késsel körbevágva tányérra borítottam.

Mogyoróvajas csokigolyók

Megint kedvet kaptam a golyókhoz Doctor Pepper aktivitását látva. Csak a kényszerű diétámat kellett kibekkelnem és első dolgom volt, hogy hozzálássak ehhez a jó kis recepthez. Épp kapóra jött az üveg alján árválkodó 4 dekányi mogyoróvaj elpusztításához. Hasonlóan a tiramisúgolyókhoz ez is nagyon finom lett, de tudni kell, hogy ez masszívabb darab, jóval édesebb.

Hozzávalók 30 darab falatnyi golyóhoz:

20 dkg tejcsoki
1,5 dl tejszín
4 dkg  mogyoróvaj (esetemben crunchy peanut butter)
fél narancs reszelt héja és 1-2 ek. leve
10 dkg darált háztartási keksz

A hempergetéshez: kókuszreszelék (vagy apróra vágott natúr földimogyoró)

A tejszínt egy kis lábasban felforrósítottam, beledobáltam a csokidarabokat és addig kevergettem, míg fel nem olvadt.

Utána belekevertem a többi hozzávalót is és hűtőbe tettem néhány órára.

A megkeményedett masszából kis golyókat formáztam és kókuszreszelékben meghempergettem őket.

Fakanál Recepttár 2008/2.

Banános tiramisú tojás nélkül

A múlt heti Nők Lapját nézegetve megakadt a szemem ezen a recepten. Először nem is tűnt fel, hogy egy egyszerűsített tojásmentes változat, csak a banán ragadta meg a figyelmemet. Aztán amikor gyors desszertre volt szükségem, mert egy barátnőmet vártuk estére vendégségbe, kapóra jött ez az egyszerű verzió. Kicsit tartottam tőle, hogy túl sűrű lesz a krém, de nem lett vele gond, főleg másnapra szépen megpuhult minden, összeértek az ízek, az állaga is megfelelő volt (nyilván nem olyan laza, mint a tojásos, de jó). Magamfajta nyerstojás-fóbiásoknak ideális alternatíva.:)

Hozzávalók:

25 dkg túró
25 dkg mascarpone
2 ek. rum vagy kevés rumaroma
10 dkg + 2 ek. (házi vaníliás) porcukor átszitálva
2 dl erős feketekávé
2 nagyobb, érett banán
24 db babapiskóta
2 ek. cukrozatlan kakaópor

A túrót egy keverőtálban villával áttörtem, hozzákevertem a mascarponét és a 10 dkg porcukrot, jól összedolgoztam. A maradék 2 ek. cukrot a kávéhoz adtam és egy kisebb mély tálkába öntöttem.
A banánokat meghámoztam és felkarikáztam.

A babapiskótákat egyenként belemártogattam a kávéba, majd egy magasabb peremű hőálló (pl. jénai) tálba rakosgattam őket, hogy egy soron kitöltsék az alját. Utána megkentem a túrókrém felével, kiraktam egy soron banánkarikákkal (kicsit bele is nyomkodtam a krémbe a banánokat), majd ment rá a maradék babapiskóta egy rétegben, végül a maradék krém.

Folpackkal letakarva hideg helyen hagytam összeérni az ízeket. Másnap volt a legfinomabb.
Tálalás előtt kakaóport szitáltam a tetejére.

Lajos Mari receptje a Nők Lapjából.

Stollenfelfújt

Nem vagyok rá büszke, de az elmúlt hetekben a konyhatakarítás során egy szikkadt, ám gondosan becsomagolt stollenmaradékra bukkantam. Óvatosan átvizsgáltam, de nem robbant:), láthatóan nem volt semmi baja, így megvalósíthattam belőle a még karácsonykor kigondolt maradékmentő ötletemet: a stollenfelfújtat. Az étcsoki-banán kombó nagyot dobott rajta, de a stollen cukrozott gyümölcseinek is volt ideje összeérni, és ez érződött is az ízeken. Olyan jó lett, hogy még férjemet is rabul ejtette, pedig nem kifejezett stollenrajongó.

 

Hozzávalók egy kisebb adaghoz:

25 dkg szikkadt stollen darabokra vágva
1 kisebb banán felkarikázva
1-2 sor étcsoki darabokra törve
fél alma meghámozva, cikkekre vágva
3 dl tej
2 tojás
3 ek. porcukor (házi vaníliás)
vajdarabok

Kivajaztam egy kisebb sütőformát, és elrendeztem benne a stollendarabokat. A tojásokat a tejjel és a porcukorral elhabartam és nyakon öntöttem vele a kalácsot. Rárakosgattam a banánszeleteket, a csokidarabokat és az almákat. Vajdarabokat raktam a tetejére és előmelegített sütőben 180 fokon kb. 40 perc alatt megsütöttem.

Kuszkuszfelfújt

Új év, új asszony. Legalábbis ami a maradékokhoz való hozzáállásomat illeti. Úgy látszik, háziasszonyi mivoltom ösztönösen reagál a válságra:  újabban nem dobok ki semmit. Ezért mivel rosszul becsültem meg a gombához szükséges kuszkusz mennyiségét és kicsit túlbiztosítottam magam, kellett kezdenem valamit a maradékkal. Így született meg ez a desszert (?) a rizsfelfújt mintájára.

 

Hozzávalók egy kisebb adaghoz:

kb. 15 dkg készre párolt kuszkusz
1-1,5 dl tej
1 citrom reszelt héja
5 dkg nádcukor
2 tojás
pici só
1 tk porcukor
1 ek. vaj megolvasztva
1 marék mazsola

A kuszkuszt egy tálba öntöttem, felöntöttem egy kis tejjel (kb. 1-1,5 dl), hogy ne legyen száraz. Belekevertem a citromhéjat. A tojásokat feltörtem, szétválasztottam. A sárgáját villával elhabartam a nádcukorral, az olvasztott vajjal és egy csipet sóval, majd a mazsolával együtt a kuszkuszhoz adtam. A fehérjét pici sóval és 1 tk. porcukorral kemény habbá vertem és óvatosan a kuszkuszba forgattam.
Kivajazott jénaiba öntöttem a masszát és előmelegített sütőben 200 fokon kb. fél óra alatt készre sütöttem. Eperlekvárral tálaltam.
 

Tiramisúgolyók

Miután volt szerencsém megkóstolni Dr. Peppernél az újabb gombóckedvencet, tudtam, hogy napokon belül én is reprodukálni fogom. Ez egy tuti recept: nem túl édes (bár ez ízlés szerint szabályozható), egyszerű, gyors. Időhiányos háziasszonyok megmentője, csak a mascarponéról kell gondoskodni, meg betárazni néhány zacskó háztartási kekszet vagy a lustábbaknak (mint én) darált kekszmorzsát és 10 perc múlva már guríthatjuk szánkba a golyókat.:)

 

Hozzávalók:

15 dkg mascarpone
20 dkg darált keksz
1 ek. porcukor
2-4 ek. erős kávé

Cukrozatlan kakaópor a hempergetéshez

 A hozzávalókat összegyúrjuk, nedves kézzel diónyi golyókat hengergetünk belőle, majd meghempergetjük a kakaóporban és tálalásig hűtőbe tesszük.

Megjegyzés: Vigyázat, nagyon gyorsan fogy!:)

Az őrületet egyébként Latsia indította el.

Tejberizs karamellizált banánnal

Mióta blogolok és az főzés-étkezés központi szerepet tölt be az életemben, egyre többet analizálom táplálkozási szokásaimat. Arra már rájöttem, hogy ha a kezdetekkor nagyobb önismerettel rendelkezem, nyugodtan adhattam volna a blognak a „Keksz és leves” nevet. Ezek nélkül ugyanis hosszabb ideig nem bírok meglenni (ezt a tényt 22 kekszes poszt és 35 leveses bizonyítja).

 A másik vonás, amire rádöbbentem, hogy az étkezésben nem bírom a monotóniát. Nem szeretek (és nem tudok) egyféléből sokat enni, inkább sokféléből kóstolok keveset. Ezért vagyok nagy barátja például a tapasnak vagy akár a kínai és az indiai konyhának. Ezzel függ össze az is, hogy állandóan új recepteket akarok kipróbálni, ami környezetemet nem mindig boldogítja. Férjem néha heteket könyörög egy-egy klasszikus fogásért, amit nem azért nem főzök meg, mert szándékosan kínzom:), hanem mert ritkán kívánok meg például egy „unalmas” lencsefőzeléket. És így vagyok az olyan alapételekkel is, mint a palacsinta vagy a tejberizs. Valamit mindig csavarni akarok rajtuk. Ezért próbáltam már ki sok palacsintareceptet, és így született az alábbi újítás is. Nekem nagyon ízlett, eddig grízpárti voltam, de ez a párosítás a tejberizst is másik dimenzióba repítette. Jázminrizst nem sznobizmusból használok hozzá:), hanem mert imádom az illatát, ezért szívesen használom édességekben is.

 

Hozzávalók:

2 bögre jázminrizs
4 bögre tej + közben amennyit felvesz
csipet só
néhány tk. házi vaníliás porcukor

4 banán felkarikázva
2-3 ek. méz
2 csapott tk. őrölt fahéj

A rizst hideg vízben átmostam, lecsepegtettem, majd a tejjel, sóval, porcukorral együtt egy közepes fazékban feltettem főni. Kis lángon, félig fedő alatt főztem, míg meg nem puhult, közben néha megkevertem és pótoltam a tejet, mikor már mindet magába szívta (amikor már elkészült, akkor is legyen "leve", mert állással még szív magába és szárazon nem jó).

A banánt meghámoztam, felkarikáztam és egy serpenyőben a mézzel és a fahéjjal karamellizáltam, azaz addig kevergettem, míg jól bevonta a méz és a banán láthatóan megpárolódott kicsit.

A tejberizst tálkákba szedtem és a tetejére halmoztam egy-egy adag mézes banánt.