Még mindig medvehagyma, de most férfiasan

A facebook-aktivitásotokból látom, hogy szegény zeller népszerűsége csekély, úgyhogy promózom még egy kicsit. Most ugyan csak statisztaszerepet kapott egy medvehagymás-almás salátában, de így gyufaszálra vágva, nyersen egészen új arcát mutatta. A teljesség kedvéért rozéra sült marhahússzeletek is kerültek mellé. A kép szerintem önmagáért beszél... A receptet a Home&COOK facebook-oldalán találjátok.

2012. márc. 29. 13:51 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Sült, Saláta, Vöröshús, Férjem kedvére
Címkék: alma, borjúhátszín, medvehagyma, zeller

Roséra sült sertésszűz spenótos rizottóval

Régóta adós vagyok ezzel a poszttal, nem most húsvétra készült, hanem egy korábbi vendégfogadás alkalmából. Semmi különös nincs a receptben, de azóta is nosztalgiával emlegetjük a finom, szaftos, omlós húst és a krémes rizottót. Nem vagyunk nagy húsevők (a 4 év alatt ez az 5. vöröshúsos bejegyzésem:)), de egy rosé kacsamellre és sertésszűzre bármikor vevő vagyok. Aki többet szeretne megtudni az alacsony hőfokon sütés technikájáról, olvassa el Beatbull összefoglaló cikkét a Gasztrotippen.



Hozzávalók:

A sülthöz:

1 sertésszűz
tarkabors
kevés olívaolaj
só

A rizottóhoz:

néhány ek. olívaolaj
1 ek. vaj
1 nagyobb vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
30 dkg kerek szemű rizs
1,5 dl száraz fehérbor
kb. 1 liter forró alaplé
25 dkg spenót
5 dkg Lajta sajt lereszelve
1 ek. vaj

A hagymákat megtisztítottam, felaprítottam. A spenótot megtisztítottam, alaposan megmostam, majd 1-2 percre lobogó forró vízbe dobtam. Utána nagyobb darabokra vágtam és félretettem.
A rizottóhoz olívaolajat és vajat hevítettem egy nagy fazékban és üvegesre pároltam rajta a hagymákat. Utána hozzákevertem a rizst, jól átforgattam, kevergettem, majd felöntöttem a borral. Hagytam rotyogni, hogy magába szívja, majd egy merőkanálnyi forró alaplevet adtam hozzá. Jól megsóztam és folyamatosan kevergetve tovább főztem. Mikor fölszívta a lé nagyját, megint pótoltam a folyadékot (így adagolva fokozatosan az 1 liter alaplevet).
Mikor a rizs már al dentére főtt, hozzákevertem a blansírozott spenótot, a reszelt sajtot és 1 ek. vajat.

A szobahőmérsékletű húst megmostam, lehártyáztam, papírtörlővel szárazra töröltem és bedörzsöltem tarkaborssal. Egy akkora serpenyőben, amekkorában kényelmesen elfér, kevés olívaolajat hevítettem és a hús minden oldalára kérget sütöttem (a két végére is). Sütés közben nem bizgettem, nem forgattam feleslegesen, minden oldalán hagytam néhány percig sülni. Mikor szép barna kérget kapott, megsóztam, majd 100 fokos sütőbe toltam és kb. 25 perc alatt készre sütöttem. Miután kivettem, hagytam 10 percet pihenni és csak utána vágtam fel vastag szeletekre.

2011. ápr. 27. 13:22 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Sült, Köret, Vöröshús, Férjem kedvére
Címkék: fehérbor, lajta sajt, rizottó, sertés, sertésszűz, spenót

Cukkinis húsgolyók lepénykenyérrel, salátával

Miután múlt hét pénteken lezajlott a közös főzés a Tefal-projekt résztvevőivel, új erőre kaptam Actifry-témában. Maga az összejövetel is nagyon jól sikerült, mindenki elkészített egy ételt a saját gépén, majd közösen bevacsoráztunk. Egyesek még extrákkal is készültek, így volt kacsamájpástétom és fűszeres pirított olajosmagmix is (csupa könnyű falat:)).

A párolóedényes különítmény művei:
Horasz - gőzölt tésztabatyuk friss tormával megvadított hústöltelékkel
Sajtkukac Niki - mennyei karamell-brulée

Az Actifry-os részleg teljesítménye:
Gabojsza – szójaszószos-Hoisin-szószos kesudiós csirke
Grenadine – húsgombócok joghurtos mártogatóval
Piszke - chilis-narancsos sertéscsíkok
kicsi Vú - vajas csirke lepénykenyérrel

Grenadine húsgombócai nagyon inspirálóan hatottak, ezért egyik vacsorára én is hasonlót készítettem. Először úgy tűnt, atomjaira omlik minden golyó, de végül csak kicsit deformálódtak.

Cukkinis húsgolyók:

Hozzávalók egy nagy adaghoz:

30 dkg darált sertéshús
30 dkg darált marhahús
1 közepes cukkini meghámozva, lereszelve
1 közepes lilahagyma
2 gerezd fokhagyma
3 szelet szikkadt kenyér
1,5 dl langyos tej
1 tojás
1,5 tk. só
frissen őrölt bors

A kenyeret beáztattam a langyos tejbe. A hagymákat felaprítottam. A kétféle húst egy nagy tálba raktam, hozzáadtam a hagymákat, a lereszelt cukkinit, beleütöttem a tojást, megszórtam sóval, borssal és a beáztatott kenyérrel együtt homogén masszává gyúrtam.
Hideg vízbe mártott kézzel diónyi golyókat formáztam belőle, lisztbe hempergettem, majd több adagban kisütöttem. (Ez történhet kevés olajon, nagy türelemmel egy serpenyőben, vagy az Actifryban 20 perc alatt 1 evőkanál olajjal adagonként.) 

Lepénykenyér:

25 dkg liszt
25 gr friss élesztő (fél kocka)
langyos víz, amennyit felvesz (kb. 1,5 dl)
1,5 tk. só
1 ek. olaj

A hozzávalókat jól összegyúrtam, konyharuha alatt 1 órán át kelni hagytam, majd diónyi adagokat tépva a tésztából golyókat formáztam, majd lapos körré nyújtottam őket. Kiolajozott palacsintasütőben mindkét oldalukat megsütöttem, majd nyílt lángra raktam a lepényt, hogy felfújódjon (ez a része most nem sikerült sajnos – kijöttem a gyakorlatból:()

Egy nagy tálra kiszórtam egy halom salátamixet, lilahagymakockákat és kukoricát kevertem hozzá, meglocsoltam fűszeres joghurttal, megraktam húsgolyókkal és lepénykenyeret halmoztam mellé.

2009. nov. 27. 6:53 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Vöröshús
Címkék: actifry, cukkini, darált hús, fokhagyma, kenyér szikkadt, lilahagyma, tej

Svéd húsgolyók fahéjas-kardamomos szilvamártással

Kezdek felpörögni, most épp a szilva mint alapanyag csípődött be, így a sokak által imádott Ikea-food, a köttbullar mellé nem autentikus vörösáfonyaszószt készítettem, hanem „magyarosan” szilvaszószt. Azért utalásképpen a svéd konyhára kardamomot is tettem a szószba. Jó kis páros lett ez így, ha nem lenne ilyen türelemjáték a húsgolyósütés, biztos gyakran csinálnék. Így megmarad kivételes alkalmakra.

Hozzávalók 40 darab kis húsgolyóhoz:

30 dkg darált sertéshús
30 dkg darált marhahús
3 szelet szikkadt kenyér
2 dl langyos tej
1 vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 tojás
kb. 1,5 csapott teáskanál só
frissen őrölt bors

kevés olaj a sütéshez

A szilvaszószhoz:

6-8 szem szilva
kevés juharszirup
fél tk. őrölt fahéj
fél tk. őrölt kardamom

A hagymákat megtisztítottam, apróra vágtam. A kenyeret kockákra vágtam, beáztattam a tejbe, majd egy nagy tálba raktam, de előtte kinyomkodtam belőle a tejet. Ment bele az elhabart tojás és a kétféle darálthús meg a hagymák. Megsóztam, megborsoztam a masszát és kézzel jól elkevertem. Vizes kézzel kis gombócokat formáztam belőle, kevés lisztben megforgattam, leráztam róla a felesleges lisztet és egy tálra tettem.
Egy nagy teflon serpenyő aljába kevés olajat öntöttem (kb. fél cm vastagon), felhevítettem és több adagban mérsékelt lángon kisütöttem benne a húsgolyókat (türelmesnek kell lenni, közben forgatni őket, hogy mindenütt átsüljenek).

Közben előkészítettem a szilvát: megmostam, kimagoztam, kisebb darabokra vágtam. Egy kis lábas aljára szórtam, kevés juharsziruppal meglocsoltam, megfűszereztem, majd kis lángon, fedő alatt megpároltam. Utána botmixerrel pürésítettem.

A húsgolyókat a mártással és krumplipürével tálaltam.

2009. szept. 18. 6:45 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Vöröshús
Címkék: darált marha, darált sertés, juharszirup, őrölt fahéj, őrölt kardamom, szikkadt kenyér, szilva, tojás

Stifado

Egy-két hónappal ezelőtt elcsábultam a piacon és vettem szép borjúlábszárat. Akkor még azt gondoltam, gulyásleves lesz belőle (még életemben nem csináltam), aztán persze megint rabul ejtett egy új és izgalmasabb recept. A Für Sie magazin mediterrán konyháról szóló különszámában találtam ugyanis egy stifado receptet, amihez a borjúm alkalmasnak tűnt. Kicsit utánaolvasva láttam, hogy nagyon nem távolodtam el eredeti célomtól, ugyanis a stifadot a görögök pörköltjének vagy gulyásának is nevezik. A lelke a sok hagyma (a legtöbb receptben 1 kg húshoz 1 kg hagymát adnak), ami lehet gyöngyhagyma, salotta vagy kicsi vöröshagyma is. A neten talált receptek nem ilyen fűszeresek, mint ez, így maradtam az izgalmasnak ígérkező fűszerorgiánál. Az adagot persze csökkentenem kellett, csak fél kiló húsból készítettem, a fűszerek viszont az eredeti mennyiségben mentek bele. A megváltoztatott mennyiségeknél zárójelben közlöm az eredetit.

Mikor daraboltam a húst, kicsit félni kezdtem, hogy nagyon rágós lesz, mert annyira inasnak tűnt. Aztán nagyon pozitívan csalódtam (látszik, hogy a vöröshús téma nem az én asztalom), mert isteni omlós, puha lett. Nem egy hétköznapra való gyors vacsora a főzési idő miatt, de hétvégére ideális, míg fő, lehet közben mással foglalkozni.
Az eredmény pedig: sötétbarna, gazdag szószban fürdő omlós húskockák és hagymadarabok.

Megjegyzés: A szegfűszeg illata-íze domináns, így aki nem szereti, csökkentse a mennyiséget vagy hagyja ki.

Hozzávalók 2-3 személyre:

50 dkg borjúlábszár (eredetileg 1,5 kg marhahús)
3 ek. olívaolaj (eredetileg 6 ek.)
só
frissen őrölt bors

2 gerezd fokhagyma
1 babérlevél
1/2 tk. őrölt szerecsendió
1/2 tk. őrölt szegfűszeg
1/2 tk. őrölt római kömény

2 ek. paradicsompüré
1 rúd fahéj
2 ek. vörösborecet (eredetileg 3 ek.)

3 dl víz (eredetileg 5 dl)
25 dkg passzírozott paradicsom (dobozos)
1 dl vörösbor

25 dkg kicsi vöröshagyma (eredetileg 1 kg)

A húst megmostam, szárazra töröltem, a hártyás, inas részeket levágtam róla. Utána kb. 2 cm-es kockákra vágtam. Egy nagy fazékban felhevítettem 3 ek. olívaolajat, rádobtam a húst (ha nem férnek el egy rétegben, akkor több menetben). Kevergetve őket néhány perc alatt minden oldalról megpirítottam a húskockákat. Kiszedtem, jól megsóztam, megborsoztam, félreraktam.

Az olajba beledobtam az apróra vágott fokhagymát, a babérlevelet, a szegfűszeget, a római köményt és az őrölt szerecsendiót. Kis lángon, kevergetve hevítettem őket, míg illatozni nem kezdtek. Utána ment rájuk a hús, a paradicsompüré és a fahéjrúd. Elkevertem, majd a borecetet hozzáadva pár percig pirítottam. Utána hozzáadtam kb. 3 dl vizet, a passzírozott paradicsomot és a vörösbort. Az így kapott ragut fedő alatt, kis lángon 1 órán át főztem.

Közben a vöröshagymákat megmostam és héjastul leforráztam őket forrásban levő vízzel és kb. 1 percig állni hagytam. Utána hideg vízzel leöblítettem és csak utána hámoztam meg. A hagymafejeket negyedeltem és a húshoz adtam. Kb. 45 percet főttek még együtt, akkor még fűszereztem kicsit és elzártam a lángot (legközelebb már kb. 45 perc után beletenném a hagymát, a borjúnak ugyanis a kétszer 45 perc is elég).
Főtt tésztával ettük.

2008. szept. 16. 9:40 | 9 komment | Megosztás
Kategóriák: Vöröshús
Címkék: babérlevél, borjúlábszár, fahéj, fokhagyma, őrölt római kömény, őrölt szegfűszeg, őrölt szerecsendió, paradicsompüré, vörösbor, vörösborecet, vöröshagyma

Spontán vörösboros marharagu

Reggel a piacra indulás előtt még nem sejtettem, hogy békaemberekkel fogok találkozni :), ahogy azt sem, hogy vásárlás közben beúszik tudatomba egy ki tudja hol látott-olvasott vörösboros marharagu ínycsiklandó képe. A kép olyan makacsul ottragadt, hogy menten be is vásároltam marhalapockából, sárgarépából, ecetes gyöngyhagymából, meg apró szemű gombából, hogy álomból mielőbb valóság lehessen. Hazaérve próbáltam szakácskönyveimben nyomára bukkani a vágyott ételnek, ez nagyjából, több forrásból dolgozva (Váncsa, Stahl, Joanne Harris) sikerült is, majd a felszedett tudást felhasználva az alábbi remeket sikerült alkotnom, melyből férjem elismerő hümmögések közepette két tányérral abszolvált vacsorára. Ezt jó jelnek vettem.:)

 

Hozzávalók 4 személyre:

kb. 5 cm sós szalonna
2 vöröshagyma felaprítva
1-2 gerezd fokhagyma felaprítva
50-60 dkg marhalapocka
25-30 dkg apró szemű csiperkegomba
2 nagyobb sárgarépa
2 ek. liszt
1,5 ek. sűrített paradicsom
2 dl vörösbor (lehet több is, nekem ennyi volt kéznél)
víz
1 babérlevél
2-3 kis kakukkfűágacska
só
2 marék ecetes gyöngyhagyma

A szalonnát vékony csíkokra vágtam. A húst megmostam, a hártyákat lefejtettem róla és kb. 2 cm-es kockákra szeleteltem. A gombák tönkjét levágtam, a fejeket meghámoztam, a nagyobbakat félbevágtam. A répát hámozás után hosszában félbe- majd karikákra vágtam.

Ezen előkészületek után elővettem egy jó nagy serpenyőt, egy kevés olajat löttyintettem rá és a szalonnát rádobtam, zsírját kiolvasztottam. Utána a pörcöket kiszedegettem (később majd vissza lehet pakolni).
Először a húst pirítottam meg a maradék zsiradékon, nagy lángon kevergetve, míg meg nem pirult minden oldala, közben meg is sóztam.
Utána kiszedtem, és ment bele a kétféle hagyma, majd miután üvegesre pirultak, a zöldségek. Közepes lángon, kevergetve pirultak egy kicsit, majd megszórtam őket 2 ek. liszttel, belenyomtam a sűrített paradicsomot, majd felöntöttem 2 dl vörösborral. Elkevertem és hozzáadtam a húst is, itt mehet bele a szalonnapörc is, meg a babérlevél és a kakukkfű.
Felöntöttem annyi vízzel, hogy épp ellepje. Megsóztam és fedő alatt, kis lángon főztem, míg a hús meg nem puhult (kb. 2 óra). Közben ha szükséges, az elfőtt folyadékot pótoljuk. Fontos, hogy a víz épp csak ellepje, mert sűrű, ízes szaft a cél. Az ecetes gyöngyhagymát elég a célegyenesben hozzáaadni, mondjuk a vége előtt fél órával, mert annak nem kell sokat puhulnia.
Héjában főtt krumplival tálaltam.

2008. febr. 6. 22:10 | 8 komment | Megosztás
Kategóriák: Vöröshús
Címkék: babérlevél, ecetes gyöngyhagyma, fokhagyma, gomba, kakukkfű, marhalapocka, sárgarépa, sűrített paradicsom, szalonna, vörösbor, vöröshagyma