Tabbouleh a solymári grillpartira

Hétvégére apósomékhoz voltunk hivatalosak egy solymári kerti grillezésre. Én egy üdítő nyári salátával, egy libanoni tabbouleh-vel készültem az alkalomra, mert sejtettem, hogy ahol apósom a szakács, ott ipari mennyiségű hús készül és elkél egy könnyű köret. Megérzésem nem csalt, szombat este szalonnát és virslit sütöttünk nyárson, majd vasárnap délben irgalmatlan mennyiségű sütőben sült csirkemell következett. A képek ez utóbbit dokumentálják: apósom vékony krumpli- és vöröshagymakarikákból vetett ágyat egy regiment csirkemellfilének, melyekbe zsebet vágott és bacon szalonna szeletekkel bélelte őket. Végül kívülről is kaptak egy kis bacont és mentek a sütőbe. A tabbouleh-n kívül paradicsomsalátát ettünk mellé. Nagyon finom volt, de most egy hétig húsra biztos nem nézek.

Tabbouleh

Hozzávalók egy nagyobb adaghoz:

30 dkg (előfőzött) bulgur
forró víz ( a bulgur térfogatának másfélszerese)
só
6-7 szem érett paradicsom
1 nagy csokor petrezselyem (tényleg nagy!)
5-6 zöldhagyma, esetleg egy kisebb vöröshagyma is
8 ek. citromlé
8 ek. olívaolaj
frissen őrölt bors

A bulgurt hideg vízzel átöblítettem, majd egy nagy tálba tettem és leöntöttem forró vízzel. Fedő alatt állni hagytam, hogy jól megszívhassa magát. Mikor már felvette az összes vizet, villával átforgattam, megsóztam és hűlni hagytam.

A paradicsomokat megmostam, félbevágtam, kimagoztam és a húsukat kis kockákra vágtam. A hagymát is felaprítottam (a zöldjéből is tettem bele), a petrezselymet is nagyon apróra vágtam.

Egy kis tálkában kikevertem az olajat és a citromlevet, megborsoztam, megsóztam (kész a vinaigrette). Végül a bulgurhoz kevertem minden hozzávalót és összeforgattam a vinaigrette-tel. Jól behűtve tálaltam.

Megjegyzés: Az eredeti tabbouleh arányaiban nagyon sok petrezselymet tartalmaz, emellett menta is van benne. Én nem szeretem a nagyon direkt petrezselyemízt, ezért csökkentettem a mennyiségét, a mentát pedig elhagytam.

Currys-tejszínes sárgarépa

Ha akarom, főzelék, ha akarom, köret. A hozzáadott folyadék mennyisége dönti el - mindkettőnek finom. Lelke a friss, zsenge sárgarépa és a currypor. Most nem bonyolítottam, semmi Madras vagy Kashmir, egyszerű mezei Kotányi currypor ment bele, aminek az ízét annyira szeretem. Most már tudom, hogy nem csak túróval , tojással és kukoricával finom, hanem répával is.
A recept kicsit hányaveti, mert érzésre ment bele minden, de nagy hibát nem lehet véteni, a borsófőzelék mintájára ez is menni fog, csak itt most liszt helyett egy kis keményítő játszik.

 

A felkarikázott répát kevés olajon párolni kezdtem. Kevés tejjel felöntve kis lángon, fedő alatt puhára pároltam. Felöntöttem a maradék tejjel/tejszínnel (vagy a kettő keverékével) és hagytam felforrni. Néhány evőkanál hideg tejjel csomómentesre kevertem a keményítőt, és hozzáadtam a főzelékhez. Sóztam, curryztem, majd forrás után elzártam a gázt. (A keményítővel épp csak összeforraljuk.)

Mascarponés-csicsókás burgonyagratin

Kellett valamit kezdenem a tiramisugolyók miatt megbontott mascarponéval (sajnos hajlamos vagyok addig várni, míg meg nem romlik a maradék) és a vidékről érkezett csicsóka sorsa is eldöntetlen volt. Addig törtem a fejem, míg ezt a csőben sültet (gratint) ötlöttem ki. (Azzal a nem titkolt céllal, hogy felavassam az újonnan vett szemet gyönyörködtető sütőformámat.) Óvatos próbamennyiség készült, egy jó étvágyú férfi egyedül eltüntetné az egészet, amit meg is értek, mert nagyon finom lett.:) Harmonikus ízvilág, belül krémes, a tetején ropogós textúra.

 

Hozzávalók egy kisebb adaghoz:

20 dkg krumpli
20 dkg csicsóka
10 dkg mascarpone
kb. 1,5 dl tej
1-2 arasznyi póré
1-2 gerezd fokhagyma
só
frissen őrölt bors

A krumplit és a csicsókát meghámoztam, és vékony karikákra vágtam. A mascarponét kikevertem a tejjel, sóztam, borsoztam. A hagymákat megtisztítottam és kis kockákra aprítottam.
Kivajaztam egy tűzálló tálat, belerendeztem vegyesen a krumplit és a csicsókát, sóztam, borsoztam, majd nyakonöntöttem a mascarponés tejjel.
200 fokos sütőben kb. 40 perc alatt puhára sütöttem.

Megjegyzések:
Ha lett volna otthon, még sajtot is reszeltem volna a tetejére.
A póréból és a fokhagymából 1-1 egységet (arasz és gerezd) tettem az enyémbe, de aki fűszeresebben szereti, növelheti az adagot.

Tapas Nr. 3.: Petrezselymes csiperkegomba

Panni végérvényesen bölcsis lett, tegnap már „beszokottnak” nyilvánították. A kezdeti éhségsztrájkját is viszonylag hamar feladta, tegnap már karalábéfőzeléket ebédelt! Ez azt jelenti, hogy nekem már csak kettőnkre, de leginkább magamra kell főznöm, így szabadon kísérletezhetem. Eljött tehát a kínai kaják, a csípős ételek és egyéb gyerekek számára értelmezhetetlen ételek kora. Tegnapra ugyan még csak decens gombalevest főztem, de aztán nem álltam meg, hogy a maradék gombából ne próbáljak ki egy újabb tapas-receptet. Egy 25 dekás miniadag készült, de az eredeti menyiségeket adom meg, mert biztos el fog fogyni. A recept szerint ez a mennyiség 8 tapasnak felel meg.

 

Hozzávalók:

1 dl olívaolaj
6+2 gerezd fokhagyma
1-2 szárított chilipaprika (vagy fél friss)
1 kg csiperkegomba (inkább kisebbek)
1 ek. liszt
1 dl fehérbor
1 kis csokor petrezselyem
só
frissen őrölt bors

Először elkészítjük a petrezselymes öntet alapját: 2 gerezd fokhagymát megpucolunk és felaprítunk. A petrezselymet megmossuk, lerázogatjuk, a leveleit letépkedjük és apróra vágjuk. Mindkettőt belekeverjük egy kis tálkában az 1 dl fehérborba, majd sózzuk, borsozzuk és félretesszük.

A gombákat meghámozzuk és nagyságuktól függően feldaraboljuk. Én kisebbeket vettem, azokat negyedeltem (hogy könyebben megsüljenek). A chilit kimagozzuk, felaprítjuk.
Egy (grill)serpenyőben felhevítjük az olajat, aztán kis lángon megpirítjuk a fokhagymát, majd nagy lángon hozzáadjuk a gombát és a chilit és folyamatos keverés mellett addig sütjük, míg a gombák elveszítik víztartalmukat (a serpenyő méretétől függően a gombát több adagban kell kisütni és a végén mindet beletenni és úgy leönteni a szósszal).  Ekkor sózzuk, borsozzuk, majd kis lángon addig pároljuk, míg a leve besűrűsödik. Ekkor megszórjuk liszttel, elkeverjük és keverés közben adagoljuk hozzá a boros elegyet is. Kicsit főzzük, míg a szósz szépen besűrűsödik és a gombák láthatóan „al dente” állapotba kerülnek (nem kell teljesen puhára főzni, csak roppanósra).

Pirítóssal tálaljuk. Egész pontosan én a felkarikázott bagettet a serpenyő alján maradt fűszeres olajban kicsit megpirítottam és azzal kínáltam.

Forrás: Tapas – Die 101 besten Rezepte aus Spaniens Tapas-Bars

Grillezett laskagomba

Nagyon szeretem a laskagombát, az állaga sokkal szimpatikusabb a  csiperkéénél, hőkezelés után is roppanós, al dente marad. Készítettem már belőle korábban salátát, most pedig egyszerűen grilleztük és isteni finom köret lett belőle. Csak azt sajnálom, hogy a piacon elég ritkán jutok hozzá, mert a gombaárus bácsi csak bizonyos napokon hoz belőle (bezzeg petrezselymet mindig árul). Szerencsére néha szupermarketekben is van hozzá szerencsém.

 

Hozzávalók:

50 dkg laskagomba
olívaolaj
néhány gerezd fokhagyma
1-2 friss rozmaringágacska
pici só

A gombákat, ha láthatóan nem koszosak, csak papírtörlővel áttörölgetjük (ha muszáj, leöblítjük és szárazra töröljük), a végükről levágjuk a vastag fás részt és a többi részt kisebb darabokra vágjuk. A fokhagymát megpucoljuk, felaprítjuk, a rozmaring leveleit letépkedjük, apróra vágjuk.
Egy grilltálcán egy rétegben elrendezzük őket, olívaolajjal megkenjük, picit megsózzuk, fokhagymaszeletekkel és rozmaringgal megszórjuk. Sütőben grill funkcióval kb.10 perc alatt megsütjük (legalsó grillrács, légkeverés nélkül, legnagyobb fokozat). Sütés közben fordítsuk meg a szeleteket és kenjük meg a másik oldalukat is olajjal, majd folytassuk a sütést.

Kipróbáltam! 2.: Gombás-paradicsomos pulykaragu medvehagymás polentával

Kaptam Mammától egy befőttes üvegben sózott, aprított medvehagymát. Az első étel, amiben nemrég kipróbáltam, épp tőle származik. Annyit változtattam rajta, hogy vegyes erdei gomba mix helyett sima csiperke gombát használtam az egyszerűség kedvéért. Az eredmény egy gyors és nagyon finom, laktató fogás lett. A polenta külön élmény volt, mert eddig csak juhtúrós puliszka formájában kóstoltam és bár nagyon vonzott, egyúttal fenntartásaim is voltak, hogy nem túl száraz és ízetlen-e valójában. Ez a változat mindkét előítéletemre rácáfolt: a tej miatt isteni krémes, a medvehagymától pedig kellemesen fűszeres lett. Ismétlés várható.

 

Hozzávalók:

A raguhoz:

1,5 ek. olívaolaj
1 fej vöröshagyma apróra vágva
3-4 gerezd fokhagyma felaprítva
60 dkg pulykamellfilé
1 ek. vaj
20 dkg gomba
1 dl fehérbor
1 doboz konzerv aprított paradicsom
1 tk. só
frissen őrölt bors
1 csipet fahéj

Egy serpenyőben felhevítem az olajat és megpirítom benne az apróra vágott hagymát, fokhagymát és a falatnyi kockákra vágott húst. Mikor már van egy kis színe, kiszedegetem.
A vajat megolvasztom, rádobom a megtisztított, felszeletelt gombát, kevergetve pirítom, majd felöntöm a borral, hozzáadom  a paradicsomot, a fűszereket és félig lefedve készre párolom.
Beleteszem a hagymás húst is, összeforralom, sózom, borsozom még, ha kell.

A polentához:

8 dl víz
4 dl tej
1 ek. vaj
1 mk. só
frissen őrölt bors
1 gerezd fokhagyma felaprítva vagy lereszelve
20 dkg polenta (kukoricadara)
1 ek. sózott medvehagyma

A vizet és a tejet felforralom egy nagy fazékban, majd belekeverem a vajat, a fokhagymát és a borsot. Folyamatos keverés mellett hozzáadom a kukoricadarát és továbbra is folyamatosan kevergetve sűrűre főzöm. Ha túl sűrű lenne, kis vízzel hígítom. Kb. fél óra múlva, mikor már sűrű és pöfékel, belekeverem a sózott, aprított medvehagymát és csak ekkor sózom, mert a medvehagyma eleve sós.

Fűszeres-juharszirupos kacsacomb karamellizált almás burgonyával

Miközben a mélyhűtőben árválkodó két kacsacombhoz kerestem receptet, konstatáltam, hogy elég ritka a combos recept, a kacsamell abszolút elsőbbséget élvez minden szakácskönyvíró szívében. Végre aztán rábukkantam a Szakácsok könyvében a szerecsendió- és chilipác nevű gyönyörűségre. Ez aztán jó okot adott arra is, hogy kipróbáljam az előző VKF-en talonban maradt köretreceptemet. Elkészült hát az alábbi duó (trió?), némi névváltoztatással, mert a chilipehely bababarát szellemben kimaradt, a szerecsendió helyett pedig a semlegesebb fűszeres jelző mellett döntöttem. A pácban ugyanis az ánizs íze a dominál (de ha a névbe beleveszem, mindenkit elriaszt:)) , de nem tolakodóan, így aki amúgy nem rajong ezért a fűszerért, az is adhat egy esélyt neki. Nekem hasonlóan kellemes meglepetés volt, mint a csillagánizsos grapefruitsorbet nem olyan régen.

Fűszeres-juharszirupos kacsacomb

Hozzávalók a páchoz:

1 dl juharszirup
8 dkg paradicsompüré (kb. 1 kis konzervnek felel meg)
5 dkg vaj
1 kis lilahagyma apróra vágva
2 gerezd fokhagyma felaprítva
1 ek. ánizsmag szárazon pirítva, durvára törve
½ tk. őrölt szerecsendió
1,5 tk tengeri só

Továbbá:
2 kacsacomb
1 dl víz

A pác alapanyagait egy lábasban felforraljuk, majd lassú tűzön 10-12 percet főzzük, míg be nem sűrűsödik. Ekkor hagyjuk kihűlni, majd egy műanyag dobozban nyakon öntjük vele a húsokat és egy éjszakát állni hagyjuk.
Másnap lekapargatjuk a húsról a felesleges páclevet, majd egy forró serpenyőben minimális olajon mindkét oldalát előpirítjuk, hogy szép barna színt kapjon. Ezután átpakoljuk egy tepsibe és fólia alatt 200 fokon kb. 70 percet sütjük, majd fólia nélkül 160 fokon további 20 percet.
Közben a mártáshoz a megmaradt páclevet 1 dl vízzel felhígítjuk, összeforraljuk, majd botmixerrel egyneműsítjük.

Megjegyzés: ezt a pácmennyiséget a könyv 4x20 dkg húshoz írja. Én úgy tapasztaltam, hogy a pácolásnál a két combot éppen jól bevonta-ellepte. Több húsnál szerintem érdemes másfélszeres adagot készíteni.

Karamellizált almás burgonya

1 kg nem lisztes krumpli
só
fél kiló savanykás alma (pl. jonatán)
1 ek. citromlé
5 dkg (barna)cukor
6 dkg vaj
frissen őrölt bors

A krumplit alaposan megmossuk, héjában megfőzzük. Leöntjük a vizet róla és hagyjuk kihűlni, majd meghámozzuk, felkockázzuk.
Az almát meghámozzuk, kicsumázzuk, meglocsoljuk a citromlével, fél centi vastag szeletekre vágjuk.
A cukrot egy teflon serpenyőben közepes lángon folyamatosan kevergetve karamellizáljuk. Mikor már nagyjából megolvadt, hozzákeverjük a puha vajat, jól elkeverjük, hogy homogén masszát kapjunk. Beleforgatjuk a krumplikockákat, kb. 7 percig sütjük, közben többször óvatosan átforgatjuk (vigyázzunk, hogy ne égjen meg). Sózzuk, borsozzuk, majd kiszedegetjük, a helyére költöztetjük az almákat, kb. 5 perc alatt megpároljuk őket és a krumplival összeforgatva tálaljuk.

A Szakácsok könyve és a Kochen! Das Gelbe von GU alapján. 

VKF XIII.- Almás-szilvás lilakáposzta

Hirtelen jött ihlet szülte a pályaművet, ugyanis mikor már kezdtem kétségbe esni, mert semmi jó nem jutott az eszembe, váratlanul kaptunk anyukáméktól sütni való hurkát-kolbászt, meg egy fej lilakáposztát kíséretnek. Mivel férjem nem rajong a köménymagos dolgokért, a klasszikus feldolgozás szóba sem jöhetett, elkezdtem hát böngészni a szakácskönyveket. Végül a telefonkönyv nagyságú, enciklopédikus német Kochen! című könyv lett a segítségemre, és némi módosítás után a következő köret született belőle.



Hozzávalók:

1 kisebb fej lilakáposzta
1 lilahagyma
2 ek. olaj
1 dl víz
2 ek. almaecet
1/2 tk. só
2 tk. barnacukor
3 ágacska kakukkfű
2 savanykás alma (pl. jonatán)
2 marék aszalt szilva
1 ek.. erdei gyümölcsös dzsem
1 ek. vaj
1 ek. málnabalzsam (ennek hiányában balzsamecet)

Először a lilakáposztát intézem el: lefejtem és kidobom a külső, vastag levélréteget, levelekre bontom, megmosom, majd minden darabból kivágom a kemény részeket, végül a használható darabokat vékony csíkokra vágom.
A lilahagymát meghámozom, félbe vágom, majd vékonyan felszeletelem. Olajat hevítek egy serpenyőben, rádobom a hagymát és üvegesre pirítom. Utána hozzákeverem csíkokra vágott káposztát, beleöntöm az almaecettel elkevert vizet, megsózom, megcukrozom, beledobom a kakukkfűlevélkéket. Fedő alatt, kis lángon megpárolom az egészet, közben néha megkeverem. Ízlés dolga, mennyire puhára pároljuk, én al dentére készítettem.
Közben az almákat meghámozom, kicsumázom, felkockázom, az aszalt szilvát pedig kisebb darabokra aprítom. Hozzáadom a káposztához, belekeverem a gyümölcslekvárt is és kb. 5 percig párolom. Végül beleforgatok 1 ek. vajat, 1 ek. málnabalzsamot és elzárom a gázt.

A köret szín-és ízvilágában a lilahagymalekvárt idézi, csak annál ropogósabb, és külsőre is tetszetősebb az alma-káposzta kontraszt miatt.

Inspiráció: Kochen! Das Gelbe von GU

A málnabalzsamért pedig külön köszönet Mammának! :)

Karácsonyi főpróba: Gesztenyével-aszalt barackkal töltött csirkemelltekercs lilahagymalekvárral

A hétvégén leteszteltem a karácsonyra szánt főételt (legalábbis egy részét), és szerencsére jól vizsgázott, így nem kell új recept után néznem. Az ötlet, nevezetesen gesztenyemasszával-aszalt gyümölccsel töltött csirkemell lilahagymalekvárral a Gundel ünnepváró főzőestjéről származik. A csirke a főzőesten két változatban is készült, a séf ugyanis be akarta bizonyítani, hogy édes gesztenyemasszával is lehet húst tölteni, sőt. Teljes mértékben igazat kell adnom neki: a natúr töltelékkel egy elég jellegtelen húst kaptunk, az édes verziónak viszont kellemesen domináns volt az íze. A lilahagymalekvár pedig amellett, hogy isteni, az elfoglalt háziasszonyok álma: csak feltesszük főni és néhány keveréstől eltekintve fél óra alatt magától elkészül. A másik köret, amit most nem próbáltam ki, mert biztos siker, a serpenyőben sült vegyesgyümölcs lesz almával, körtével, dióval, mézzel és illatos fűszerekkel.

 

Gesztenyével-aszalt barackkal töltött csirkemelltekercs

Hozzávalók 2 tekercshez:

1 nagy csirkemellfilé

2 csomag édesített gesztenyepüré (vagy inkább 1,5, valamennyi marad belőle) 

2 marék aszalt gyümölcs (pl. sárgabarack) borba áztatva, egészben 

2 ágacska rozmaring apróra vágva

2 csomag bacon szalonna (2x20 dkg)

A csirkemellet megmostam, szárazra töröltem és először hosszában kettévágtam. Levágtam róla kétoldalt a leffentyűket (mint megtudtam, ezt a gundelesek madárkának nevezik) és félretettem további felhasználás céljára. A mell mindkét felét oldalt egy nagy, éles késsel bemetszettem, és szétnyitottam. Letakartam egy darab folpackkal és vékonyra klopfoltam. Megfordítottam a húst, hogy a fólia kerüljön alulra és azon dolgoztam tovább. Az így kapott többé-kevésbé téglalap alakú húsra kentem a tölteléket, majd feltekertem.

A töltelék: először megsóztam-fehérborsoztam a hússzeletet, majd megkentem a villával szétnyomkodott gesztenyepürével (kb. fél cm vastagon). Utána megszórtam aszalt sárgabarackkal (előzőleg áztassuk egy fél órára fehérborba, hogy kicsit megpuhuljon, majd szűrjük le), és apróra vágott rozmaringlevelekkel. Ekkor  a fólia segítségével szorosan feltekertem és kicsit ferdén begöngyöltem 2 szelet baconbe (rakjuk őket egymás mellé, hogy kicsit fedjék egymást és úgy göngyöljük) és az egészet  becsavartam egy téglalap alakú alufóliába. A két végét megsodortam, mintha szaloncukrot csomagolnék.

A madárkákat csak megsóztam, borsoztam és baconbe, majd alufóliába tekertem.

Az így kapott megaszaloncukrok mentek a sütőbe 170 fokra (légkeverés), kb. 50 percre-1 órára (a madárkákat hamarabb kivettem, a nagyok még sültek egy 10 percet). Mikor elkészültek, kivesszük őket a sütőből, és nem bizgetjük egy ideig, csak tekerünk a két végükön egyet-egyet, hogy szorosabban fogja a fólia. Hagyjuk kicsit hűlni, így felbontás után könnyebben szeletelhetőek.

A baconbe bugyolált madárkák akár egy későbbi hidegtál részét is képezhetik kis karikákra vágva, aszalt szilvával körítve.

Lilahagymalekvár

 (kb. 4 személyre):

4 nagy fej lilahagyma

2 ek. olaj

2 ek. balzsamecet

2 ek. sötét színű lekvár (pl. áfonya, szilva, szeder)

1,5 dl fehérbor

só

őrölt fehérbors

A hagymákat hosszában negyedekre vágtam, és a negyedeket felkarikáztam. Egy kis fazékban felhevítettem az olajat, beledobtam a hagymát és kicsit pároltam rajta, közben megsóztam. Miután kicsit összeeesett, hozzáadtam a balzsamecetet, a lekvárt és felöntöttem a borral, majd megszórtam fehérborssal. Kis lángon, fedő alatt így pároltam egy jó fél órát, míg a hagyma kellően megpuhult, közben néha megkevertem. Végül megkóstoltam, igazítottam az ízeken (só, bors, egyebek)  és tálaltam.

Citrom és kakukkfű

Ezt a két hozzávalót választottam vezérmotívumnak a vasánapi ebédünkhöz. A csirkemell mint kiindulópont adott volt, beugrott rögtön a Stahl-féle citromos-kakukkfüves pác, ami ebben a hőségben üdítőnek ígérkezett. Aztán tovább pörgött az agyam, köretnek kölest választottam, gyors és könnyű, emellett egészséges, abba is tettem citromot a harmónia kedvéért. A hűtőben fellelhető zöldségekből pedig egy saláta kerekedett, de mivel apróra vágtam a komponenseket, nevezzük inkább salsának az eredményt. Végül finom kis triót kaptunk, elégedetten majszoltuk délben.

 

1 csirkemellfilé apró kockákra vágva

1 citrom leve

kakukkfű (friss vagy szárított)

2 gerezd fokhagyma lereszelve

olívaolaj

só

frissen őrölt bors

A husikockákat sózzuk, borsozzuk, beletesszük egy nejlonzacskóba, ráöntjük a citromlevet, a fokhagymapépet, megszórjuk kakukkfűvel és kevés olajat öntünk rá. Jól összedolgozzuk az egészet, hogy mindenhol érjék az ízek és betesszük a hűtőbe. Néhány óra elteltével (persze lehet egész éjszaka érlelni) serpenyőbe zuttyintjuk és megsütjük. A citromlevet érdemes lecsöpögtetni róla sütés előtt, mert különben nem sül, hanem fő.

Citromos köles:

1 rész köles (mondjuk 2 bögre)

3 rész víz

só

frissen őrölt bors

1 citrom húsa kifilézve, kisebb darabokra vágva

A kölest folyó víz alatt leöblítjük, majd 3-szoros mennyiségű vízben feltesszük főni. Miután felforrt a víz, jól megsózzuk, és puhára főzzük. Nézegessük gyakran, mert hamar megvan. Leszűrjük, lecsepegtetjük, villával fellazítjuk a szemeket. Ha kell, még utánasózzuk, és borsot tekerünk rá, majd beleforgatjuk a citromkockákat.

Paprika-paradicsom salsa:

4 paradicsom

3 paprika

2 lilahagyma

citromlé

olívaolaj

pici só

frissen őrölt bors

A paradicsomokat félbevágjuk, a magját kikanalazzuk, a húsát csíkokra vágjuk és felaprítjuk. A paprika húsát és a lilahagymát  is kis kockákra vágjuk. Egy tálba tesszük őket, összeforgatjuk, meglocsoljuk citromlével, olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk, elkeverjük és hagyjuk kicsit érni az ízeket.

Tapasztalat: szerintem tényleg más íze van a zöldségeknek, attól függően, hogy mekkora darabokra vágjuk őket.