Sütőben aszalt paradicsom

Lehet, hogy az a tény ragadtatott ilyen nagyvolumenű projektre, hogy épp a Julie és Julia könyvet olvasom (ami egyébként nagy csalódás), de egyik este belevágtam  a házi paradicsomaszalásba. Apósom mostanában hobbikertésszé lépett elő és nagy halom édes paradicsommal ajándékozott meg, aminek nagyon örültem, de aztán hamar felmértem, hogy egy szoptatós, egy hasmenéses, egy refluxos, plusz egy csecsemő nem valószínű, hogy elbír több kiló parival. Így jött az ötlet az aszalásra, aszalógép/napsütés híján sütőben. A „Tomaten trocknen im Backofen” keresőszavakra rá is bukkantam egy fényképes tutoriálra, de a sütési hőmérséklet és idő nem volt elég egzakt, ezért még egy-két magyar oldalon is tájékozódtam. A kilátás, miszerint egész éjjel járatni kell a villanysütőnket eléggé letaglózott, de meg kellett menteni após első termését... Végül 7 óra sütés után hajnali fél négykor el is készült a mű. Ekkor a koktélparadicsomok már teljesen szárazak voltak, a nagyobbak egy picit nedvesebbek. Ez utóbbiakat kihűlés után tengeri sóval rétegezve egy tiszta üvegbe raktam és olívaolajjal felöntöttem. A csontszárazak mentek egy fémdobozba sütőpapírrétegek közé.



Hozzávalók:

napon érett paradicsom
só

A paradicsomokat megmossuk, szárazra töröljük, hosszában félbevágjuk (a nagyobbakat negyedbe) és a magjukat kikaparjuk (legegyszerűbb egy kiskanál nyelének a segítségével). Egy konyharuhára lerakosgatjuk őket vágott felükkel lefelé, hogy lecsöpögjenek, majd egy sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk a csapatot és megszórjuk mindegyiket sóval.
Előmelegített sütőben légkeveréssel, 90 fokon kb. 7 óra alatt aszalódnak meg.

2011. júl. 29. 6:20 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Olasz, Fűszer, Gasztroajándék
Címkék: paradicsom

Karácsonyi sütiparti: Aszalt áfonyás-mogyorós-csokis cantuccini

Péntek este részt vettem életem első süticserélgető partiján. Az ötletet Via adta az Urban Eve blogról, az ő posztja nyomán szerveződtünk 6 fős csapattá Axival, Doctor Pepperrel, Lila Fügével, Sajtkukac Nikivel, Zizivel és velem. A tipikusan csajos program lényege, hogy minden résztvevő süt egyféle sütiből 100 darabot, azaz annyit, hogy mindenkinek jusson 20-20 darab. Célszerű olyan sütit választani, ami sokáig eltartható, mert a cél, hogy a karácsonyi sütögetést megkönnyítsük. A gyakorlat egyébként ennek ellentmondani látszik: a sütik nem valószínű, hogy kitartanak karácsonyig, viszont biztosítják a folyamatos adventi sütiellátást.
Ezzel tulajdonképpen megvalósult egy álmom: az örökké termő kekszesdobozok víziója.

Én ezzel a cantuccinivel járultam hozzá a választékhoz, a recept a Good Food-ról származik.



Aszalt áfonyás-mogyorós-csokis cantuccini

Hozzávalók kb. 50 darabhoz:

35 dkg liszt
1 csapott tk. sütőpor
1 tk. őrölt fahéj
csipet só
25 dkg nádcukor
3 tojás elhabarva
8 dkg aszalt vörösáfonya
1-2 löttyintés amarettó (mogyorólikőr)
5 dkg törökmogyoró (szárazon megpirítva)
8 dkg étcsoki

Az áfonyákat kicsit felaprítottam és kevés amarettóval meglocsoltam. A mogyorót egy serpenyőben szárazon megpirítottam, majd  a csokival együtt durva darabokra vágtam.

Egy nagy keverőtálba szitáltam a lisztet, hozzákevertem a sót, a fahéjat és a sütőport, majd mentek bele a tojások és a a cukor. Kézzel összegyúrtam az egészet, míg össze nem állt, akkor hozzágyúrtam a likőrös áfonyát, a mogyorót és a csokit is. Négyfelé osztottam a tésztát és négy hosszúkás rudat formáztam belőle, majd sütőpapírral bélelt tepsire helyeztem őket.
Előmelegített sütőben 180 fokon 35 percig sütöttem a rudakat.
Utána kicsit hűlni hagytam őket, közben a sütőt mérsékeltem 120 fokra. Majd a rudakból egy éles késsel kb. 1 cm-es szeleteket vágtam le és fektetve visszarakosgattam őket a tepsire. Még 15 percet sültek 120 fokon.

És íme a gyönyörű Plätzchen-tál, rajta LF aszalt barackos-mandulás keksze, Zizi mákos szélű sajtosa, Axi gyömbéres és aszalt meggyes kekszei, Sajtkukac mandulás rúdjai, DP csokis és diós kekszei és a cantuccinik.

2010. dec. 13. 9:00 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Olasz, Keksz, Gasztroajándék, Karácsonyi
Címkék: amarettó, aszalt vörösáfonya, cantuccini, étcsoki, karácsony, keksz, olasz recept, őrölt fahéj, törökmogyoró

Bethmännchen, a frankfurti sütigolyó

Épp egy hete, hogy debütáltam a Bloggerkonyhában, mégpedig egyik kedvenc témámmal: adventi aprósüteményekkel. Olyan recepteket kerestem, melyek gyorsan, egyszerűen elkészíthetők, mégis látványosak és ízükben, külsejükben különböznek egymástól, hogy minél tarkább legyen az adventi sütistál.
Jól sikerült kis este volt, jól éreztem magam, a résztvevők mind barátságosak és kedvesek voltak, például személyesen is megismerhettem egy régi olvasómat, Lobót. Egy pici malőr azért becsúszott, a Betmännchen nevű frankfurti karácsonyi süti nem akart engedelmeskedni. Ez a kis sütigolyó tradicionálisan marcipánból, porcukorból, kevés lisztből készül és három szem mandula díszíti az oldalát, a legenda szerint a süti névadójának, Bethmann bankárnak a három fiára való tisztelettel. Kisülés után aztán kap egy rózsavizes glazúrt, amit én narancsvirágvizessel helyettesítettem, mert annak picit kevésbé parfümös az illata, én legalábbis jobban szeretem.

Otthon hiba nélkül zajlott a tesztsütés, behűteni sem kellett a tésztát, míg élesben a tanfolyamon úgy ragadt a kézre, hogy késsel kellett lekaparni. Kis behűtést követően aztán formázhatóvá vált, de sülés közben menthetetlenül elterült az összes. Az eredmény egy ragacsos, de finom puszedliszerűség. A rejtély megoldását aztán a kukából kiszedett marcipános zacsi adta: az anyagbeszerző véletlenül bevonó marcipánt vett sütő helyett.:)

A sütiről még annyit, hogy nagyon marcipános, elég édes, szinte bonbonszerű, nem az a fajta, amiből fél tepsivel leküld az ember egyszerre. Szép csomagolásban tetszetős ajándék lehet belőle például kollégáknak, barátoknak.




Hozzávalók 20 kis golyóhoz:

20 dkg marcipánmassza (sütőmarcipán, nem bevonó!)
4 dkg porcukor
1 tojásfehérje
3 dkg liszt
pici só
5 dkg darált hámozott mandula
5 dkg hámozott egész mandula

A kenéshez:

3 ek. cukor
3 ek. narancsvirágvíz

A marcipánt a porcukorral, a tojásfehérjével, a liszttel, a sóval és az őrölt mandulával sima tésztává gyúrjuk. Az egész mandulákat hosszában egy éles kis késsel elfelezzük.

A sütőt előmelegítjük 160 fokra, egy tepsit kibélelünk sütőpapírral.

A tésztából kis golyókat formázunk, mindegyik golyó oldalába hosszában belenyomunk 3 mandulát (szimmetrikusan elosztva), majd a tepsire sorakoztatjuk őket.
Kb. 15 perc alatt megsütjük.

Közben a narancsvirágvizet a cukorral habzásig felfőzzük és ezzel a sziruppal kenjük be a kisült Bethmänncheneket, majd hagyjuk őket megszáradni.

2010. dec. 2. 11:00 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Süti, Keksz, Gasztroajándék, Karácsonyi
Címkék: keksz, mandula, marcipánmassza, narancsvirágvíz, német recept, tojásfehérje

Aszalt áfonyás florentin

A napokban bizonyos okból kifolyólag belemerültem a külföldi gasztroblogok tanulmányozásába, ami kézzelfogható eredménnyel is járt, ugyanis annyira fellelkesültem a gyönyörű fotók láttán, hogy rövid idő alatt három receptet is kipróbáltam. Ebből kettő persze süti volt és nagy sikert is aratott, a harmadik egy Jamie-féle sült padlizsánkrémleves, ami sajnos felejthető volt. De a delicious:days last minute gasztroajándéktippje nagyon bevált, finom, mutatós és garantáltan mindenkinek sikerül. Csak arra kell figyelni, hogy ha vastagabbak a kupacok, tovább kell őket sütni, ha laposak, könnyen odakapnak. 



Hozzávalók:

1 dl tejszín
1 ek. méz
7,5 dkg nádcukor
2 ek. vaníliás cukor
3 dkg vaj
4 dkg aszalt vörösáfonya
10 dkg mandulalapocska
3-4 dkg liszt
csipet só
étcsoki bevonatnak (elhagyható)

A tejszínt, a mézet, a cukrokat és a vajat egy kis lábasban felmelegítettem és kb. 5 percig kis lángon főztem (gyakran kevergettem).
Közben felaprítottam az áfonyát, átszitáltam a lisztet. Utána levettem a tűzről a cukros krémet és beleforgattam az áfonyát és a mandulalapokat, majd hozzáadtam a lisztet (annyit, hogy megfelelő sűrűségű legyen).
Sütőpapírral bélelt tepsire kupacokat kanalaztam egymástól kellő távolságra, ha lapos eredményt szeretnénk, célszerű szétlapítani őket.
180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 percig sütöttem őket, míg a szélük már kezdett barnulni. Utána hagytam hűlni a korongokat, majd egy szilikon ecsettel megkentem az aljukat vízgőz fölött megolvasztott étcsokival. Mikor a csoki megszilárdult, dobozba rakosgattam őket.

2010. jan. 1. 22:07 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Süti, Keksz, Gasztroajándék, Karácsonyi
Címkék: aszalt vörösáfonya, étcsoki, keksz, mandulalapocska, méz, nádcukor, tejszin

Szakácskönyv top 5

Nehezen alkottam meg a magam 5-ös listáját, pedig testhezálló volt a feladat – nincs annyi Billy könyvespolc az Ikeában, amit én ne töltenék meg könyvekkel.:) Végül összeállt a lista, inkább a külföldi irodalommal a fókuszban, hogy kedvet csináljak néhány német/angol nyelvű könyvhöz is. A magyarok közül persze megvannak a jól ismert kedvencek: Stahl Judit könyvei, a Szakácsok könyve, a Mérték kiadó lexikonsorozata vagy a Nélkülözhetetlen könyvek, de ezekre most nem térek ki.

Végezetül elárulom titkos könyvlelőhelyeimet, ahol jutányos áron szoktam különböző kincsekre bukkani.

Magyar nyelvű könyveket az Astoriánál lévő Könyvudvarban szoktam nézni, ott vettem meg például Pierrot igényes kivitelű ázsiai szakácskönyvét 500 forintért és a Tisza-család szakácskönyvét is.

Külföldi használt és új könyveket pedig a Bookstation oldalán böngészhetünk, főleg angol nyelvűekből vannak jó kis kötetek.

A kérdést pedig továbbadom a Mignonoknak, Moesnek és Ritának a kincseskonyhából.

2008. nov. 22. 8:18 | 10 komment | Megosztás
Kategóriák: Rizsa, Gasztroajándék
Címkék: könyv

Kókuszos golyó blogszülinapra

A köz nyomásának engedve tegnap megünnepeltem a blogom, ha nem is tortával, de egy gyors és finom édességgel. Történetesen ez a recept is Stahl Judittól származik, a Gyors édességek kötetből. Közben ahogy a blogokon is kicsit tájékozódtam, rájöttem, hogy nagyon hasonló a T3v által már bemutatott házi Raffaellóhoz, amit Doctor Peppernél golyóformátumban is megszemlélhetünk. Stahlnál a tejpor helyett cukrozott sűrített tej játszik, aminek a beszerzése talán eggyel egyszerűbb.

 

Hozzávalók 25-30 darabhoz:

15 dkg kókuszreszelék
1 tubus cukrozott sűrített tej
10 dkg puha vaj
1 kisebb narancs reszelt héja
1 ek. rum

A bevonathoz:
cukrozatlan kakaópor
és/vagy
étcsoki

A hozzávalókat egy nagy tálban kézzel összegyúrtam, az így kapott masszából nagy gombócot formáztam és folpackba tekerve betettem 5 percre a mélyhűtőbe. Utána nedves kézzel kisebb darabokat téptem a tésztából és golyóvá hengergettem őket. Egy tálcára rakosgattam a golyókat, és 10 percre megint mentek a mélyhűtőbe.

Bevonatnak a könyv a kakaóporba hempergetést írja, nyilván a gyorsaság mint fő szempont miatt, én azonban kíváncsi voltam a csokimázas verzióra is. Tény, hogy munkaigényesebb, de sokkal finomabb.

Gőz fölött megolvasztottam 1 tábla jó minőségű étcsokit, kevés olajat kevertem bele és a mélyhűtőből kivett, fogpiszkálóra tűzött gombócokat megforgattam benne, hogy nagyjából mindenhol bevonja. Kiskanállal segítettem a problémás részeken. Nem törekedtem tökéletesen sima máz kialakítására, kócosan rusztikus bevonatot képeztem. Hungarocell hiányában egy muffinba szurkáltam a fogpiszkálókat és rövid hűtőhideg után tehettem is a gombócokat a papírkapszlikba. 

Stahl Judit Gyors édességek-beli receptje alapján

2008. jan. 23. 21:40 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Édes kis semmiség, Gasztroajándék
Címkék: csokoládé, kakaópor, kókusz, narancs, sűrített tej, vaj

Fahéjas csillagok

Mint utóbb kiderült, Macitól függetlenül én is felfedeztem a német kollégák blogján az isteni Demel cukrászda-féle Zimtsterne receptet, csak én nem Chili és Ciabatta oldalán, hanem a Brot und Rosen-en. Mindenesetre én is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni a receptről, nagyon jól kezelhető a tészta és a mázzal kenegetés engem igazi flow élményhez juttatott. Szívből ajánlom minden tépázott idegzetű delikvensnek: a tojáshab precíziós felvitele garantált kikapcsolódást ígér.

A recepten annyit változtattam, hogy mandula helyett diót tettem bele, és csak fél adagot sütöttem ki elsőre, amiből 38 darab kis csillag született.

Hozzávalók:

50 dkg dió ledarálva

30 dkg porcukor

2 tk. méz

2 tk. fahéj

2 tojásfehérje

A mázhoz:

1 tojásfehérje

10 dkg porcukor

A diót összekevertem a porcukorral, a mézzel és a fahéjjal. Hozzáadtam a két fehérjét (nem kell felverni előtte) és kézzel összegyúrtam a tésztát. Utána két réteg folpack közé téve kb. fél cm vastagra kinyújtottam, majd 5 cm átmérőjű kis csillagformákkal kiszaggattam. Így a nyújtáshoz egáltalán nem kellett plusz porcukor. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam őket.

A mázhoz a tojásfehérjéből és a porcukorból robotgéppel sűrű, fehér, szirupos habot vertem, majd egy szilikon kenőecset segítségével bekentem vele a csillagok tetejét.

A sütőt előmelegítettem 150 fokra és hagyományos üzemmódban sütöttem a sütit 10-15 percig. A máz megszilárdult, de még nem pirult meg (fehérnek kell maradnia). Hagytam kihűlni, közben nem bántottam őket, mert melegen sérülékenyek.

Fémdobozba, szalvétarétegek közé sorakoztak. Napról-napra intenzívebb fahéjaromájuk van és isteni puhák.

2007. dec. 21. 21:50 | 10 komment | Megosztás
Kategóriák: Süti, Keksz, Gasztroajándék, Karácsonyi
Címkék: dió, fahéj, keksz, méz, tojásfehérje

Likőrmááániám van!

Mivel a fagyinak már nincs szezonja, a fagyigépem téli álmát alussza, ezért kellett találnom egy téli őrületet, amivel kiélhetem kísérletező kedvem. Férjem sűrített tej-felvásárló akciója és a bloggertársak szeszkísérletei hozták meg a kedvem a likőrökhöz. A fügelikőr és a Bailey’s után most kipróbáltam Mamma zsályalikőrjét és egy csokilikőr receptet is. Mindkettő némi módosításon esett át, ugyanis nem szeretem a nagyon erős alkoholokat, ezért mindkettőt hígítottam kicsit. Kísérleteim alapját pedig minden esetben a fehér rum képezte (külön köszönet a Plusnak a jóféle márkatermékükért:)).

 

Zsályalikőr

Hozzávalók:

12 dkg cukor

8 ek. + 1 dl forralt víz

egy nagy marék zsálya

3 dl fehér rum

A vizet a cukorral felforraltam, és addig főztem, míg sziruposra sűrűsödött. Közben megmostam a zsályaágakat és letépkedtem a leveleket. Természetesen csak az ép, egészséges példányokat használtam fel. Beledobtam őket a szirupba és 5 percig néha kevergetve forraltam őket. Ezután elzártam a lángot és kicsit kihűtöttem az elegyet, majd felöntöttem az alkohollal és 1 dl kihűlt forralt vízzel.

Csokilikőr

Hozzávalók:

4 dl főzőtejszín (vagy 3 dl cukrozatlan sűrített tej, 1 dl főzőtejszín)

1 zacskó Bourbon vaníliás cukor

30 dkg kristálycukor

15 dkg étcsoki (nálam 50%-os)

3-4 dl fehér rum

A tejszínt/sűrített tejet felforraltam, majd belekevertem a kétféle cukrot és a kockára tördelt csokit. Addig kevertem, míg teljesen fel nem olvadt, akkor elzártam a gázt. Hagytam kihűlni (valójában nem teljesen, mert nem volt türelmem), majd hozzáöntöttem a rumot (én 3 dl-t adtam hozzá, a recept 4-et írt). Ezután behűtöttem.

 A csokiszemcsék kicsit kicsapódtak, de ez az élvezeti értékét nem befolyásolja, sőt jó rajtuk nyammogni.:) Isteni kesernyés csokiízű likőr lett belőle. Hasonlóan nagy sikere volt/van, mint a Bailey’s-nek.

A recept a Príma Konyha Magazin 2005/1. számából származik.

2007. dec. 3. 11:29 | 1 komment | Megosztás
Kategóriák: Ital, Gasztroajándék, Karácsonyi
Címkék: csoki, fehér rum, sűrített tej, tejszín, zsálya

Gabojsza-angyalka

 

Álló sor balról jobbra:

Pácolt fokhagyma, pácolt házi kecskesajtfalatok, darált pritaminpaprika, zakuszka

Fekvő:

Kalocsai őrölt fűszerpaprika

Köszi Gabojsza!

2007. nov. 30. 9:50 | 1 komment | Megosztás
Kategóriák: Rizsa, Gasztroajándék, Karácsonyi

Bailey’s házilag

Belekezdtem a férjem által felhalmozott cukrozatlan sűrített tejkészlet elpusztításába, és a sort a legkézenfekvőbb megoldással nyitottam: házi Bailey’s készítésével. Több recept kontaminálásával alkottam meg a művet, mind a magam, mind családtagjaim nagy megelégedésére. Kíváncsi vagyok, meddig tart majd ez a majdnem literes adag.:)

Hozzávalók:

2 dl fehér rum
2 dl habtejszín
1 doboz Kondensmilch/evaporated milk (magyarul cukrozatlan sűrített tej)
1,5 dl erős feketekávé
1 ek. instant kakaópor
1 csomag vaníliás cukor
3 ek. porcukor

Elkészítettem az erős feketét, majd még melegen belekevertem a kakaóport és a cukrokat. Egy nagy mixerpohárba (a Tupper mixfixének, vagy minek a kínai változata) beleöntöttem a sűrített tejet és a tejszínt, majd a kihűlt kávés keveréket, végül a rumot. Jól összeráztam és behűtöttem.

Tapasztalat: az alkoholtartalom és a cukor mennyisége is növelhető ízlés szerint, férjem például mindig megjegyzi, hogy több cukor kéne bele. De ő a kávét is úgy issza, hogy megáll benne a kanál. :)

2007. okt. 24. 11:07 | 8 komment | Megosztás
Kategóriák: Ital, Gasztroajándék, Karácsonyi
Címkék: fehér rum, kakaópor, kávé, sűrített tej, tejszín