A vegánság trendi dolog, legalábbis tőlünk nyugatabbra mindenképp. Bécsben nem nagyon találni olyan könyvesboltot, ahol ne állna egy Gellérthegynyi vegán szakácskönyv az újdonságok között, közvetlenül a városi kertész és a biozöldség-termesztő bibliák szomszédságában, és egyre másra nyílnak olyan helyek, ahol tisztán növényi alapanyagokból főznek.
Hozzánk még nem tört be ilyen egyértelműen a trend, az átlagember még a sima vegetarianizmussal sincs kibékülve, nemhogy a vegánsággal. De azért vannak már biztató jelek, vannak működő vegán éttermek, vannak zöldségdoboz-közösségek, és egyre több blog népszerűsíti a zöldségfogyasztást.

Makrobiotikus étterme viszont eddig még nem volt Budapestnek, a legközelebbi ilyen helyért Bécsig vagy Splitig kellett zarándokolni – eddig. Áprilisban megnyílt ugyanis a Rizsa17 makrós és vegán étterem, ahol hétköznapokon a déli órákban menüben lehet kétféle levesből és kétféle főételből választani (miszóleves mindig van), este pedig a la carte lehet vacsorázni.

rizsa17_1

Az ötletgazda és tulajdonos Mixtay Zsuzsa már 3-4 éve dédelgette az álmát, ennyi időbe telt, míg megtalálta a megfelelő helyet a Ráday utcában és végleges formát öltött a koncepció.
Zsuzsának már 10 éve a makrobiotikáról szól az élete, elvégezte a holland Kushi intézet képzését, évekig főzésoktatással és tanácsadással foglalkozott, de azzal kellett szembesülnie, hogy a legtöbb embernek kevés ideje van főzni, viszont egészségtudatos étteremektől sem hemzseg a város, ahova be lehetne ugrani vagy rendelni lehetne.

rizsa17_2

A Rizsa17-ben a tulajdonosok szándéka szerint nem csak a makrobiotikusok találnak kedvükre való egészséges, természetes ételeket, hanem a vegetáriánusok és a vegánok is, meg minden ember, aki szereti a zöldséges-gabonás szezonális ételeket (mint például én).

Ottjártamkor épp magyaros jellegű ételek voltak a menüben – ami azt sejteti, hogy a konzervatívabb ízlésűek is jó eséllyel  találnak nekik tetsző fogást. Egyik nap töltött paprikát ettem sült zöldséges kölessel és egy kis sushi tempurát (csicserilisztes panírban kisütött sushit), másnap zöldbabfőzeléket gabonafasírttal. Mindkettő kellően fűszeres és ízletes volt és olyan kellemes jóllakottságot adott, amit egy átlagos éttermi ebéd után ritkán tapasztal az ember.

rizsa17_montazs_1

Makro és vegán – mi a különbség?

A vegán étkezés növényi alapú táplálkozást jelent, tehát a hús, hal, tojás, tejtermék nem opció. A makrobiotika is növényi alapú „életforma”, bár alkalmanként tengeri állatok fogyasztását engedélyezi, és rendszeresen használ a japán konyhából is ismert alapanyagokat, mint például a miszó, szójaszósz (shoyu és tamari), tengeri algák, kuzu, sőt ezeket terápiás céllal is alkalmazza. A makrobiotika egészségmegőrző és gyógyító étrend, ami követői szerint hosszú életet biztosít.

Ebéd után sütizni is lehet, persze ne Dobos tortára és tiramisura gondoljatok. A sütik is makrobiotikusak, ami azt jelenti, hogy csak növényi hozzávalókat tartalmaznak, és ráadásul cukormentesek is, aszalt gyümölccsel, rizssziruppal vagy almalével vannak édesítve. Így nem meglepő, hogy nem túl bűnös darabok, csak enyhén édesek, ami a nem makrósok számára szokatlan lehet. Én egy mazsolás zabkekszet kóstoltam, a szójatejes capuccinóm mellé jó kíséret volt. A Nespresso kávék mellett, melyekhez rizstej és szójatej is kérhető, van gabonakávé és többféle japán zöldtea is – ezek hatásáról a pultosok szívesen mesélnek – van ami élénkít, van ami harmonizál.

rizsa17_montazs_2

A jellegzetes makrós alapanyagokat (teák, algák, kuzu, olajok, ecetek) meg is lehet helyben vásárolni, méghozzá elég korrekt áron (én egy üveg kuzuval távoztam).

Az aktuális menüajánlatokat a Rizsa17 facebook-oldalán találjátok.