Lassan eljön a családi nyaralásunk ideje, úgyhogy elkezdtünk kicsit hangolódni. Múlt pénteken Panni a nagyszülőknék volt, így kihasználtuk az alkalmat és este, munka után Vincével hármasban kipróbáltuk a pár hónapja nyílt vietnámi kifőzdét, a Mozsár utcai Funky Pho-t. Évit, a tulajdonost a Mesterszakács vetélkedőben láttam először, aztán úgy adódott, hogy a tavalyi Dining Guide Food Show-n együtt főztük a leveseinket a másnapi blogkóstolóra. Férjével akkor már nagyban tervezték a Funky Pho megnyitását, amire egyébként hihetetlen alapossággal már több éve készültek.

funky_pho_montage_1

A hely hangulata nagyon egyedi, erről beszélnek a képek, a választék nem nagy, de minden héten van heti ajánlat is, ami csak azon a héten kapható – esetünkben épp koreai csípős csirke volt. Elég jó lehetett, mert estére szépen elfogyott, így (sajnos) mi már nem kóstolhattuk.

funky_pho_montage_2

Kóstoltuk viszont a pacalsalátát, ami szezámolajjal, gyömbérrel, fokhagymával készül és Hétköznapi Ínyenc már ódákat zengett róla – ehhez csak csatlakozni tudok, sőt azóta már a pacalvásárlást fontolgatom. Wang mester szecsuáni stílusú bikaerős pacalját is szeretem, na ez a funkys annak decensebb versenytársa. Remélem nem csak heti ajánlatban érhető el, mert visszatérnék még érte.

funky_pho_pacal_salata

Nyári tekercsekkel folytattuk a vacsorát, mindhárom töltelékkel megkóstoltuk – a sült tofus, csirkemelles és darált sertéspogácsás közül ez utóbbi lett a kedvenc. De maga az egész nyári tekercs jelenség rabul ejtett: a rizstésztába tekert friss zöldségcsíkok és fűszernövények az említett feltétekkel nagyon frissítő, könnyű falatot eredményeznek, és akkor még nem szóltam a hozzá kapott halszószos-lime-os mártogatóról és az isteni mogyorószószról (ami házilag készül). Ha összevetem mondjuk a fokhagymás-tejfölös lángossal, amit a magyarok könnyű kis nyári ételnek gondolnak, akkor be kell látnom, hogy a vietnámiaknak több érzékük van az évszakok szerinti főzéshez…

funky_pho_nyari_tekercs

Egy-egy tál (kisadag) pho-vel zártuk a sort, Patrik sertéspogácsával, én forrázott hátszínnel rendeltem a levest. Mindkettő ízlett, a sertéspogi karakteresebb. Csípőset nem kértünk hozzá, csak a mellé adott savanyított répasalátát eszegettük mellé és szorgalmasan gyakoroltuk a pho-evés technikáját, azaz a párhuzamos kanál- és pálcikahasználatot.

funky_pho_pho

Az egész vacsora után az volt a végső benyomásom, hogy hihetetlenül jóleső, melengető érzés van a pocakomban. Lábadozó betegeknek, érzékeny gyomrúaknak, kákabélűeknek receptre írnám fel a pho-t, magamnak meg szívem szerint minden reggel hozatnék egy nagy adagot.

funky_pho_montage_3