Az első újévi fogadalmam, amit eddig csont nélkül teljesítek: meleg reggeli minden napra. Én lepődtem meg a legjobban, hogy mennyire egyszerű a váltás. A gabonapelyhek és -darák  ugyanis nagyon hamar elkészülnek – többnyire 15 perc alatt megvan a reggelire szánt kása. Az édes ízre való átálláshoz kellett egy kis idő, reggel inkább sósat kívántam, de egy idő után megszokta a szervezetem és most már igényli. Az a tapasztalat, hogy ha reggel jól belakom egy ilyen édeskés cuccal, délután elkerül az eddig menetrendszerű édességvágy.

tonkolykasa_620

Hozzávalók:

2,5 dl (rizs)tej
2,5 dl víz
pici só
1 marék mazsola/aszalt szilva felaprítva
1 alma meghámozva, lereszelve
10 ek tönkölybúzapehely
½ tk őrölt fahéj
csipet őrölt gyömbér
1 tk mandulavaj/szezámvaj/földimogyoróvaj
kevés citromlé
ha nem elég édes, kevés méz (azzal már ne főzzük)

A folyadékokat egy kisebb fazékban felforraljuk, majd pici sót teszünk hozzá és beleszórjuk a felaprított mazsolát és a reszelt almát. Ezután fokozatosan adagolva és közben kevergetve mehet bele a tönkölypehely is és a szárított fűszerek (fahéj, gyömbér). Néha megkeverve, kis lángon puhára főzzük (kb. 5 perc). A végén belekeverjük a mandulavajat és kevés citromlével ízesítjük.
Tálaláskor megszórhatjuk szárazon megpirított és mozsárban megtört fekete szezámmal.