Ezzel az étellel akár a Gasztrotipp Utazz velünk! receptversenyén is elindulhattam volna, az ötletet hozzá ugyanis a szigligeti várban tett kirándulásunk adta. Kiskőrösön és a Balaton északi partján nyaraltunk az idén, így a magyar vendéglátást térképeztük fel, aholis gasztronómiailag a leginspirálóbbnak a szigligeti vár büféje bizonyult. Ott  meglepő módon  nem palacsintát és lángost árultak, hanem laskát, görhönyt, prószát és langallót. Ez utóbbi divatos fesztiválétel mostanában, de a görhöny például láthatóan sokaknak okozott fejtörést a sorban. Mint azt az eladótól megtudtam, a laska és a görhöny is élesztő nélkül készült kenyérféle rozs- és búzalisztből, legalábbis a szigligetiek interpretációja szerint. Végül mi a prószát kóstoltuk, ami kicsit túl száraz volt ugyan, de jó ropogósra, barnára pirult a széle és finom szilvalekvár és tejföl pöttyözte a tetejét. Itthon aztán kerestem a neten egy jó receptet, és az eredmény megnyugtatóan hasonlított a szigligetire, csak nem volt olyan száraz.

kukoricaprósza

Hozzávalók egy kerek tortaformához:

25 dkg kukoricadara
5 dl forró tej
3 tojás
1-1,5 pohár kefír
5 dkg nádcukor (vagy 4-5 ek. méz)
fél csomag sütőpor

A tetejére:
szilvalekvár (esetleg meggylekvár)
tejföl

A darát leforrázzuk a forró tejjel és min. 1 órán át állni hagyjuk. Utána a tojásokat robotgéppel habosra keverjük a cukorral és a sütőporral, majd a kefírt is belekeverjük és beleforgatjuk az egészet a megduzzadt darába.
Kivajazott, kilisztezett tortaformába öntjük a tésztát, a tetejére lekvár- és tejfölpöttyöket teszünk és előmelegített sütőben kb. 50 perc alatt megsütjük (tűpróba). Akkor jó, mikor a széle már kezd barnulni.

A receptet Mithrile blogján találtam.