2010. július

Banángolyó és promó

Több dologra is szeretném felhívni a figyelmet, elsőként erre a hihetetlenül egyszerű, kisgyerekkel is könnyen elkészíthető banángolyóra, mely fél nap behűtés után igen jól csúszik. 37 fokban ideális desszert, készítése semmi hőt nem termel.

A másik jó hír, hogy a napokban elindult a Gasztrotipp testvéroldala, a Gasztroshop, konyhai kütyüket és szakácskönyveket árusító webshopunk. Nagy titokban dolgoztunk rajta hónapokon át, már nagyon vártuk az indulást, és reméljük, hogy elnyeri sokak tetszését. A szortimentet a jövőben folyamatosan bővítjük, vannak még ötleteink - ha feliratkoztok hírlevelünkre, illetve ha a Facebookon rajongói lesztek, értesülhettek az újdonságokról. És most jöjjön a recept.

banángolyó

Banángolyó

Hozzávalók – kb. 25-30 golyóhoz

3 banán
4 evőkanál házi vaníliás porcukor
20 dkg darált háztartási keksz
15 dkg kókuszreszelék

Hempergetni:
kókuszreszelék
csokidara

A banánt villával szétnyomkodtam, majd összedolgoztam a többi hozzávalóval. Kézzel kis golyókat formáztam belőle és meghempergettem kókuszreszelékben vagy csokidarában (ez a finomabb választás). Egy éjszakára hűtőbe tettem, másnap isteni.

A receptet itt találtam.

2010. júl. 23. 6:45 | 2 komment | google bookmark iwiw megosztás Megosztás
Kategóriák: Desszert, Édes kis semmiség, Babagasztro
Címkék: 1 éves kortól, banán, darált keksz, gasztroshop, kókusz
Related Posts with Thumbnails

Kővirág kontra Tóth vendéglő – balatoni gasztrokalandok

A múlt hétvégét húgomékkal Balatonszepezden töltöttük, és jó előre lefektettük, hogy főzéssel nem bíbelődünk, hanem a partmenti büféket rohamozzuk, illetve esténként étterembe megyünk. Én már hetekkel korábban a büfés hamburgerről ábrándoztam és közben elhatároztam, hogy kipróbáljuk a köveskáli Kővirág éttermet is, mert már sok jót olvastam róla.

A fokozatosság elvét bölcsen betartva a büféknél kezdtünk, itt ért az első csalódás: a várva várt hamburgerbe egy árvaszúnyogot is csomagoltak, de ami még rosszabb, a zsemléje kemény volt.:( A nutellás palacsinta hozta a tavalyi formát, így Panni legalább elégedett volt.
Eztán következett egy vacsora a révfülöpi Tóth vendéglőben, egy hagyományos balatoni étteremben fárasztóan hosszú étlappal, rengeteg húsétellel, nem sok izgalommal, de megbízhatóan jó levesekkel. A babgulyás és a tárkonyos húsgombócleves idén is finom volt, viszont főételt alig bírtam választani. Hasonló gondot okozott a desszert kiválasztása: a különböző palacsinták sorát a már a szocializmusban is cikinek számító őszibarackbefőtt zárta. Végül beértem egy jegeskávéval.

Sebaj, biztattam magam, hisz várt ránk még a Kővirág. Biztosra mentünk, foglaltunk asztalt és 12-kor már ott toporogtunk az ajtó előtt. A hely lenyűgöző, nagyon hangulatos vidéki udvarház, buja kerttel, bodzabokorral, kőfallal, cicával a kőrakáson – ahogy kell. Az asztalok mellett elszórva gyerekjátékok hívogatnak, idillikus az egész.

kővirág étterem

Az étlap kellően rövid, kiegészíti a két táblára írt napi ajánlat. Az előételek közül kacsamájpástétomot kóstoltunk lilahagymalekvárral – kicsit sok a vaj mellé és kevés a kenyér, de ezt kérésre pótolják (bár mire megérkezett a plusz kenyér, már a főételnél tartottunk). A pástétom finom, mindannyiunknak ízlett. A kevés leves közül én egy hideg uborkalevest választottam – jó sok kaporral érkezett, ízletes, üdítő leves, egy gondom volt, az elnagyoltan felaprított kapordarabok, melyek ága-bogait néha a tányér szélére kellett tennem.

kővirág étterem

A főételek közül négyet próbáltunk – a cigánypecsenye aratta a legnagyobb sikert, bár a szalonnataréjt jobban is kisüthették volna, a mellé kért paradicsomsaláta pedig paradicsom és lilahagyma keveréke magában – nem értek össze az ízek.
Az általam választott zöldfűszeres borjúragu dödöllével felemás érzéseket keltett: a dödölle kifogástalan, a hús viszont már látványra is taszító: fakó, szürke húsdarabok sok hártyával, oda nem illő résszel, szaft nélkül, viszont sok, nagydarab fűszerrel (egész babérlevél, kakukkfűágacska).
A pirított bélszín pécselyi módra nem volt rossz, a bélszín lecsós raguval érkezett, de aki kóstolta, egyetértett abban, hogy a ragu lehetne ízesebb, a hússzelet pedig vastagabb.
A mélypontot a sertés szűzérme jelentette petrezselymes burgonyával – a hús kifejezetten ízetlen volt, a sült paprikaágy, amin nyugodott, 2-3 kis paprikadarabkát jelentett. A köret (ez külön kérésünkre tért el az étlapon található cukkinilepénytől) pedig diétás kosztra emlékeztetett, natúr sóba-vízbe krumpli aprított petrezselyemmel megszórva (a vajba forgatást kispórolták).

kővirág étterem

Desszertre már nem maradt kapacitásunk, így csak a Panninak főételnek kért bundás almából ettem pár falatot. Noha a pincér azt mondta, csak bundás barackjuk van, végül mégis a kommerszebb alma érkezett rengeteg mézzel meglocsolva, amitől túl édes-szirupos lett.
Számomra a legnagyobb csalódást maga a desszertlap okozta: a bundás almán kívül szinte csak palacsintákat tartalmazott, azokat ugyan az átlagosnál izgalmasabban elkészítve. Hiányoltam a szezonális alapanyagokból készített nyárias desszerteket, mondjuk egy gyümölcsös pitét vaníliafagyival, egy könnyű pohárkrémet gyümölcsökkel vagy egy frissítő szorbét/ házi fagyit.

A felszolgálás sem volt teljesen a kedvünkre való: félszeg, kicsit zavart pincérünk minket is zavarba ejtett. Az ilyen családias helyeken tapasztalható esetleges amatőrizmust nem ellensúlyozta jókedély és lelkesedés, így maradt bennünk hiányérzet.

A hely tagadhatatlanul paradicsomi, de ez a varázs nem feledtette a konyha hiányosságait. A felszolgálóktól kicsit több kedélyességet, a szakácsoktól pedig nagyobb precizitást és több ötletet várnék.


2010. júl. 19. 8:15 | 11 komment | google bookmark iwiw megosztás Megosztás
Kategóriák: Rizsa, Étterem
Címkék: balaton, étterem, Kővirág
Related Posts with Thumbnails

Brokkolipesztós farfalle

Új sorozatot indítunk útjára a Gasztrotippen, azzal a szándékkal, hogy megkönnyítsük az olvasók számára a menütervezést. Minden héten egy-egy szezonális menüjavaslattal állunk elő, elsőként Reni válogatott nekünk össze egy háromfogásos ebédet olasz receptjeiből. Annyira megtetszett a főételnek szánt brokkolis tésztaétel, hogy kisebb változtatásokkal hamarjában el is készítettem.

brokkolipesztós tészta

Hozzávalók:

40 dkg farfalle (pillangótészta)
1 kis fej brokkoli
2 gerezd fokhagyma kisebb darabokban
2 dl olívaolaj
5 dkg parmezán
1 kis csokor petrezselyem felaprítva
1 marék dió szárazon megpirítva (eredetileg fenyőmag)
só
frissen őrölt bors

A brokkolit megtisztítottam, kis rózsákra szedtem és forró, sós vízben 8 percig főztem. Hideg vízzel leöblítettem és egy nagy keverőtálba raktam. Hozzáadtam a fokhagymadarabokat, a reszelt parmezánt, a felaprított petrezselymet és a diót, sóztam, borsoztam és az olívaolajjal együtt egy botmixerrel pürésítettem. 3 ek. tésztafőzővízzel hígítottam, majd összeforgattam az al dentére főzött tésztával.

2010. júl. 15. 9:00 | 2 komment | google bookmark iwiw megosztás Megosztás
Kategóriák: Olasz, Tészta, Gyors vacsora, Zöldségétel
Címkék: brokkoli, dió, farfalle, fokhagyma, olívaolaj, parmezán, petrezselyem
Related Posts with Thumbnails

Kivis-kókuszos C-vitaminbomba

Idén 10 éves a Cebion cseppek és az ez alkalomból létrehozott blogon többfordulós receptversenyt hirdetnek. 8 héten át 4 kisgyerekes gasztroblogger jelentkezik 1-1 nagy C-vitamintartalmú alapanyaggal és a belőle elkészített étel receptjével, az olvasók pedig egy hétig küldhetik be az aktuális hozzávalóval alkotott receptjeiket.

Ezen a héten a kivi a kiválasztott alapanyag, mert bár nem most van a szezonja, de olyan nagy a C-vitamintartalma, hogy nem feledkezhetünk meg róla.

Hogy mit készítettem belőle, ide kattintva elolvashatjátok, a játékkal kapcsolatos tudnivalók pedig itt találhatók.

kivis-kókuszos joghurttorta

2010. júl. 7. 10:30 | Még nincs komment | google bookmark iwiw megosztás Megosztás
Kategóriák: Rizsa
Címkék: cebion receptverseny, kivi
Related Posts with Thumbnails

« 2010. június 2010. augusztus »

Adatvédelem | Szerzői jogok és felhasználási feltételek | Médiaajánlat
© kicsi Vú & Patrik 2007-2010