Az Ouzo desszertben

Folytatván a tegnap megkezdett Ouzo-fejezetet most egy fagyi következik, az elkészítése itt olvasható.

2010. jún. 30. 12:06 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Fagyi
Címkék: fagyi, meggy, ouzo

Selymes karalábé-krémleves trükkösen

Az ánizspálinka mint ízesítő azóta motoszkál a fejemben, mióta egy Pernoddal ízesített tiramisut kóstolhattam a La Rosa megnyitóján. Az ánizsos italokat önmagukban nem szeretem, ezért Pernod híján nem fáj a szívem a bárszekrényben figyelő Ouzót főzéshez elhasználni. Fejben elsőként gyümölcsökkel párosítottam, aztán merészebb ötleteim támadtak. Így született ez a nagyon selymes, elegáns karalábé-krémleves, elsőre csak kísérleti adagban. Ez az a típus egyébként, amiből nem lehet egy nagy tállal becsapni, inkább kis csészében előételként adható.



Hozzávalók 2 személyre:

2 ek. olívaolaj
3-4 szál újhagyma
2 közepes karalábé
víz
só
kb. 2 dl tej
1,5 tk. Ouzo

Tetejére: aprított snidling (dekoráció, elhagyható)

Az újhagymát megtisztítjuk, a halványzöldjével együtt apróra vágjuk. A  felhevített  olívaolajon megpároljuk, majd hozzáadjuk a meghámozott és felkockázott karalábét. Felöntjük annyi vízzel, ami épp ellepi, megsózzuk és kis lángon puhára pároljuk. Utána levesszük a lángról, botmixerrel pürésítjük, majd szitán áttörjük.
Visszatesszük a lángra, felöntjük a tejjel, hozzáöntjük az ouzót és összerottyantjuk.
Tálaláskor a tetejét megszórhatjuk snidlinggel, de inkább a látvány miatt, az íze anélkül is teljes.

2010. jún. 29. 8:54 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, Előétel, Vendégváró, Zöldségétel, Babagasztro
Címkék: karalábé, ouzo, snidling, tej

Kesudiós vöröslencsekrémleves lepénykenyérrel

Nem olyan időket élünk egyelőre, hogy főzés nélkül készülő hideg leveseket kellene posztolnom, úgyhogy nyugodtan elárulhatom, hogy tegnap kipróbáltam egy ízlésvilágomhoz igen közelálló melengető fűszeres levest a Spooon bloggerteamtől. Élesztős, fűszervajjal megkent lepénykenyeret ettünk mellé – és egyértelműen csatlakozunk az elismerő szavakhoz. Jó és egyszerű recept, mégha a hozzávalók listája ijesztően is hathat elsőre. Az ilyen levesekért érdemes mindig vöröslencsét tartani otthon, fél óra alatt tényleg összedobható és ráadásul laktató. A kesutól szinte főzeléksűrűségű lett, fél adag  (5 dkg)  is elég belőle annak, aki hígabban szereti.



Hozzávalók a leveshez:

2 ek. olívaolaj
1 nagy vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
25 dkg (3 nagyobb) sárgarépa
2 tk. őrölt koriander
1 tk. őrölt római kömény
1/2 tk. őrölt kurkuma
1/2 tk. őrölt fahéj
10 dkg vörölencse
1 l csirkealaplé (DM-es bio leveskockából)
2 babérlevél
10 dkg sózatlan kesudió szárazon megpirítva, ledarálva
1 citrom leve
só
frissen őrölt bors
natúr joghurt a tetejére

A lepénykenyérhez (8 kisebbhez):

25 dkg liszt
fél zacskó szárított élesztő
kb. 2 dl langyos víz
1 tk. cukor
kb. 3/4 tk. só

A tetejére:
puha vaj némi őrölt római köménnyel, sóval és chiliporral kikeverve

Előkészület:
Felforraltam 1 liter vizet és feloldottam benne a leveskockákat (1,5-et).
A répát megtisztítottam, kisebb kockákra vágtam, a hagymákat felaprítottam.
A kesut szárazon megpirítottam, ledaráltam, a citrom levét kifacsartam.

Egy nagyobb fazékban felhevítettem az olívaolajat és a felaprított vörös- és fokhagymát állandóan kevergetve közepes lángon megpirítottam benne (a fokhagymát kicsivel később adtam hozzá).
Utána hozzáadtam a répakockákat és az őrölt fűszereket is (római kömény, koriander, fahéj és kurkuma),  kb. 2 percig kevergetve pirítottam őket, míg a fűszerek jól bevonták a répát és vadul illatoztak.

Ekkor a megmosott vöröslencsét is hozzákevertem, felöntöttem az alaplével, beletettem a babérlevelet, megsóztam és fedő alatt forrásig melegítettem. Ekkor visszavettem a gázt és kis lángon főztem tovább, míg a répa meg nem puhult (kb. 20 perc). Ekkor kihalásztam a babérleveleket és egy botmixerrel pürésítettem a levest. Visszatettem a lángra, hozzákevertem a kesut és a citromlevet és összerottyantottam. Megkóstoltam, sóztam, borsoztam.
Tálaláskor joghurtpöttyöket csepegtettem a tetejére és lepénykenyérrel kínáltam.


A lepénykenyér készítése:

A hozzávalókból kézzel rugalmas tésztát gyúrtam, mely már nem ragadt az edény falához. Hagytam kelni kb. 30 percet, majd kinyomkodtam belőle a levegőt és kisebb darabokat kiszakítva belőle az amerikai palacsintához hasonló méretű korongokat nyújtottam ki. Felhevített száraz serpenyőben sütöttem ki őket, mikor megfordítottam egy korongot, kis idő múlva a szélét egy fakanállal  nyomkodni kezdtem, ettől a belseje valamennyire felpuffad.
Egy tálra szedtem és azon nyomban megkentem az előzőleg kikevert  fűszeres vajjal.
Ettől finomabb is és nem keményedik meg később sem.

2010. jún. 25. 11:02 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Keleti, Leves, Gyors vacsora, Zöldségétel, Indiai
Címkék: kesudió, kurkuma, őrölt fahéj, őrölt koriander, őrölt római kömény, sárgarépa, vöröslencse

Csoki és pálinka

Újabb izgalmas kalandozásra hívott Turóczi Gábor a Lucullustól: egy csokoládé- és pálinkakóstolóra a La Rosa étterembe. A rendezvény apropóját egy új vállalkozás, a chocoMe elindulása adta. Az ötlet Mészáros Gábortól származik, aki szenvedélyes csokikóstoló és -készítő. Kíváncsisága egészen a Callebaut belga csokiakadémiájáig hajtotta, ahol kitanulta a szakmát, és úgy döntött, hogy kézműves táblás csokik készítésébe fog, melyeket online értékesít. A koncepció különlegessége, hogy maga a vásárló választhatja ki a 80 különféle feltét közül azt a néhányat (maximum ötöt), melyekkel egyedivé szeretné tenni a csokiját. Sőt nevet is adhat a kreációnak.

Mindez első hallásra sem cseng rosszul, de a maga valóságában megtapasztalni a csokikészítés folyamatát még meggyőzőbb volt. A vacsora előtt egy hatalmas asztalon nézegethettük a 80-féle színes feltétet, a bátrabbak kóstolgattak is. A kandírozott ibolyát és rózsaszirmot muszáj volt megkóstolnom (a képen jobbra), mert nagyon bizarrnak tűnt, de egyáltalán nem volt émelyítően parfümös, csak kellemesen édeskés virágízű. Többféle liofilizált (fagyasztva szárított) és aszalt gyümölcs, olajos magvak, például brontei pisztácia, és egyéb különlegesség, mint például hawaii fekete só, vörösboros tengeri só, szárított snidlingkarikák és sok-sok egyéb feltét sorakozott a dobozokban.

Ezután Mészáros Gábor prezentációja következett a kakaóbabról és a csokigyártás folyamatáról. Ezt gyakorlati bemutató követte, melyen kiderült, hogy készül a megolvasztott csokilencsékből egy gránitlap és egy „vakolókanál” segítségével megfelelő kristályszerkezetű csokoládé, mely már alkalmas arra, hogy formába öntsék. Az utolsó lépésnél, a dekorációnál látszott legjobban Gábor lelkesedése a csoki és az esztétikum iránt: nagy műgonddal rakosgatta a jelenlévők által kiválasztott feltéteket.

Az est második felében a Brill pálinkaház termékeit kósoltuk össze a cukrász Király Anita által készített gyümölcsös étcsokifalatokkal. A szakszerű kóstolás lépéseit pedig Petzold Attila sommelier ismertette. Összesen ötféle pálinkát kóstoltunk a Szekszárd környéki manufaktúra prémium termékei közül, de közben azt is megtudtuk, hogy nemcsak gyümölcsből főznek pálinkákat, hanem olyan különleges párlatokat is készítenek, mint a spárga- vagy a medvehagymapárlat.

A pálinkát tulipán alakú pohárkában kínálták, mely alul koncentrálja, felül az orrba vezeti az illatokat. Mint kiderült, a pálinkát nem szabad „megtekerni” a pohárban, csak óvatosan ide-oda mozgatni a pohár falán. Kóstoláskor viszont a szürcsölés is megengedett a jobb ízhatás érdekében (ezt nekem még gyakorolnom kell).

A pálinkasor a következő volt:

2010 legjobb magyar pálinkája, a 2009-es Irsai Olivér szőlőpálinka, mely hihetetlenül virágos, parfümös illatú, a száraz próba (mikor már kiittuk az italt a pohárból) pedig gyöngyvirág illatra emlékeztet (!).

Cabernet franc törkölypálinka (2004) – óarany színű, barrique hordós érlelésű, selymes, telt ízű ital, íze hosszan megmaradt a szájban. Petzold Attila szerint még főételekhez (pl. őzhöz, szarvashúshoz) is ajánlható. Nekem ez volt a kedvencem.

2006-os Újfehértói Fürtös meggypálinka – telt, érett meggyíz, kesernyés utóízzel. Nagy magtartalommal készül, ami marcipános ízt és illatot kölcsönöz neki.

Málnapálinka – elképesztő málnaillattal és ízzel. 3 literhez egy mázsa málna szükséges.

Feketeribizli-pálinka – melyben még pemetefű, medvecukor és csillagánizsra emlékeztető jegyek is felfedezhetők voltak, ha nem is mindenki számára:)

Nem csoda hát, hogy a kóstoló vége felé már igen jó hangulatban beszélgettünk asztalszomszédainkkal és csillogó szemmel vettük át az előzőleg e-mailben leadott egyéni csokirendeléseinket, melyeket Gábor mindenkinek elkészített. Én két kombinációt állítottam össze, egy decensebbet - fehércsoki alapon tökmag és rózsabors keveréke, és egy vadabbat - étcsoki alapon wasabis makadámdió, aranymazsola és hawai feketesó. Mindkettő finom lett, bár ez utóbbi a só miatt azért szokatlan kombináció.

Mindent összevetve érdekes és emlékezetes este volt, ahol a csoki-pálinka összekóstolásnak ugyan nem lettem elkötelezett híve, de külön-külön a csoki és a pálinka is meggyőzött.

További fényképek az Étel, ital, kicsi Vú facebookoldalán találhatók.

2010. jún. 22. 5:40 | 20 komment | Megosztás
Kategóriák: Rizsa
Címkék: Brill pálinkaház, ChocoMe, csokoládé, pálinka

Sárgabarackos-csokis clafoutis

Teljesen spontán készült tegnap ez a süti, mikor konstatáltam, hogy a Nagycsarnokban vett apró szemű sárgabarack elég savanykás, míg a clafoutis-nak szánt cseresznye mézédes. Helyet is cseréltek gyorsan, a barack ment a sütibe, egy kis kakaóbabdarabokkal dúsított étcsoki (Boci) ment mellé, a cserkót meg frissen fogyasztottuk. A sütiben szépen karamellizálódott a barack, megédesedett és a ropogós csokidarabokkal kifejezetten jó párost alkotott. A clafoutis (francia tejes pite) tavaly óta nagy nyári kedvencem lett, és úgy látom, mindenféle gyümölccsel érdemes kipróbálni.



Hozzávalók:

3 tojás
10 dkg házi vaníliás porcukor
csipet só
15 dkg liszt átszitálva
3 dl 3,6 %-os tej
2 dl tejszín
2 marék kisebb kockára vágott sárgabarack
néhány kocka étcsoki felaprítva (a kakaóbabdarabokkal dúsított még jobb)
1 marék mandulalapocska

A sütőt 180 fokra előmelegítettem.
A tojásokat  porcukorral egy nagy tálban robotgéppel habosra kevertem, majd felváltva adagoltam hozzá a lisztet és a folyadékokat. Picit megsóztam és egy kivajazott, kilisztezett piteformába öntöttem. (Nagyon híg a tészta, nem kell megijedni, a tejes pite ilyen, kisülve is selymes az állaga). Megszórtam a sárgabarackkockákkal, a csokival és végül a mandulalapocskákkal.
Előmelegített sütőben kb. 40 perc alatt megsütöttem (tűpróba).
Hidegen, melegen egyaránt finom.

2010. jún. 18. 8:21 | 7 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Süti, Édes kis semmiség, Babagasztro
Címkék: étcsoki, mandulalapocska, sárgabarack

Meggyel töltött túrógombóc

A tejbegríz, a palacsinta és a túrógombóc az a három láb, melyeken még egy válogatós kisgyerek élelmezése is biztosan állhat.:) Nálunk az utóbbi készül mostanában leggyakrabban, mert abban van a legtöbb „hasznos anyag”. Mikor megláttam a Hedonismon az eperrel töltött változatot, nagyon megkívántam, de aztán úgy alakult, hogy eper helyett meggy került bele. Ez sem rossz kombináció. És amióta zsemlemorzsa hiányában kényszerűségből kekszmorzsába forgattam a gombócokat, nem is kell prézlit venni.

Hozzávalók kb. 15 gombóchoz:

50 dkg túró
10 dkg búzadara
kevés só
3 ek. vaníliás porcukor
2 tojás szétválasztva
15 darab meggy kimagozva

Hempergetni:
kevés vaj
darált háztartási keksz

Tetejére:
méz

A túrót egy tálba raktam, villával szétnyomkodtam, hozzákevertem a búzadarát, a sót, a cukrot és a tojások elhabart sárgáját. (Ha túl száraz, morzsalékos a túró, mehet bele plusz egy egész tojás elhabarva).
A keveréket állni hagytam egy negyed órát, majd a tojásfehérjéket habbá vertem és óvatosan beleforgattam. Vizes kézzel gombócokat formáztam belőle, mindegyik közepébe beépítettem egy szem meggyet és egy nagy lábosban, lobogó sós vízben megfőztem őket (ekkora mennyiséget két menetben). Miután feljöttek a víz felszínére, még kb. 6 percig főztem.

Közben a darált háztartási kekszet egy kevés vajon egy teflon serpenyőben átforgattam és a kifőtt gombócokat meghempergettem benne. Tálaláskor akácmézet csorgattam a gombócok tetejére, de porcukorral kikevert tejföllel is adható.

2010. jún. 15. 11:07 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Magyaros, Desszert, Gyors vacsora, Férjem kedvére
Címkék: búzadara, darált keksz, meggy, méz, túró

„Étkezz úgy, hogy örömet okozzál magadnak” – interjú egy krisnás konyhavezetővel

Már többször említettem, hogy vegetáriánus főzőtanfolyamra jártam a krisnásokhoz, ahol sok új indiai receptet tanultam. Hogy ki vezette a tanfolyamokat, most  kiderül egy interjúból, mely a Gasztrotippen olvasható.

2010. jún. 14. 11:20 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Rizsa
Címkék: főzőiskola

Epres-mandulás halwa

Mielőtt véget ér az eperszezon, még posztolom ezt az eperrel turbózott indiai édességet. Készíthető sokféle gyümölccsel, például meggyel, banánnal is, vagy mehet bele mazsola, esetleg más aszalt gyümölcs. A halwának (halawának) Indiában sokféle változata ismert, búzadarán kívül készítik például reszelt sárgarépából, kókuszreszelékből is. Közös jellemzőjük, hogy nagyon édes cukorszirupban főzik puhára a belevalót. Én természetesen csökkentettem a cukor mennyiségét, a megadott 1,25 dl egy visszafogott, a lime-létől kicsit savanykás desszertet eredményezett.



Hozzávalók:

10 dkg vaj
2,5 dl (1 bögre) búzadara
1 marék vágott mandula
1,25 dl nádcukor
7 dl víz
pici só
1-2 tk. lime-lé
kb. 25 dkg eper

A nádcukrot egy kisebb lábasban kis lángon karamellizáljuk, majd felöntjük a vízzel és szirupot főzünk belőle (kezdetben kemény bevonatként figyel a karamell az edény alján, de később feloldódik a vízben).

Az epret megmossuk, negyedeljük. Minden hozzávalót a kezünk ügyébe készítünk.

Egy másik nagyobb fazékban megolvasztjuk a vajat és a darát meg a mandulalapocskákat beleszórjuk, állandóan kevergetve kis lángon megpirítjuk. Kitartónak kell lenni, nem szabad odaégnie, csak szép világosbarna színt kapnia. Picit meg is sózzuk. Mikor már isteni illata van és mindenütt bevonta a vaj (kb. 5 perc), akkor fokozatosan öntjük hozzá a forró cukorszirupot és kevergetjük. Mikor mindet hozzáöntöttük, fedő alatt kis lángon néha megkeverve pár percig főzzük, közben az epret is beleforgatjuk, pici limelével ízesítjük. Akkor jó, ha szép fényes, szirupos és sűrű.

2010. jún. 11. 9:37 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Édes kis semmiség, Indiai
Címkék: búzadara, eper, mandula, nádcukor

Brokkolifőzelék csirkenyársakkal

A kánikula beálltával étkezési szokásaim is változnak: a húst még kevésbé kívánom, viszont a főzelékekre vevő vagyok. A tök sajnos tiltólistán van Patriknál a kapor miatt, a zöldborsót meg kicsit már unom, ezért kipróbáltam, milyen lehet brokkoliból (mintha más lehetőség nem is lenne). A kebab ötlete még akkor jött, mikor nem volt ilyen meleg, most nem merném beizzítani a sütőt, de kellő türelemmel serpenyőben is süthető, vagy ami a leggyorsabb – Actifryban (akkor persze nem pálcikán). Ez a pálcás husi egyébként nagyon gyerekbarát, a szemivegetáriánus Panni is vígan falatozott a nyársról, mintha csak nyalókát vagy jégkrémet enne.



Hozzávalók a főzelékhez:

1 szép fej brokkoli
kevés olívaolaj
néhány szál újhagyma
kevés víz
só
1 pohár tejföl
2 tk. liszt

A brokkolit megtisztítottam, leveleit, kemény szárát levágtam, rózsáira szedtem, megmostam. Az újhagymát felaprítottam. Egy kevés olajon megpároltam, rádobtam a brokkolirózsákat. Kevés vizet önöttem rá, megsóztam és fedő alatt kis lángon puhára pároltam. Végül 2 tk. lisztet elhabartam csomómentesen 1 pohár tejföllel és behabartam vele a főzeléket.

Hozzávalók a kebabhoz:

50 dkg darált csirkehús
1 tojás
1 csomó újhagyma fehér és világoszöld része felaprítva
kisebb csokor zellerzöld felaprítva
1 tk. borsikafű (csombor)
só
előzőleg vízbe áztatott hurkapálcák

A hozzávalókat alaposan összekevertem és nedves kézzel hosszú rudakat formázva rátapasztottam a hurkapálcákra a husit. Megkentem olívaolajjal a tetejüket. Grilltálcán max. hőfokon, grill funkcióval mindkét oldalukat kb. 10 percet sütöttem. A második menet már nem pálcás lett, csak kis golyókat formáztam belőle.

2010. jún. 10. 12:20 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Szárnyas, Magyaros, Zöldségétel, Babagasztro, Férjem kedvére
Címkék: borsikafű, brokkoli, csirke, darált hús, főzelék, zellerzöld

Tamarindos paradicsomleves

Most mondhatnám, hogy megint egy comfort food, nekem legalábbis iszonyú jólesett ez az édes-savanykás, a szokásosnál kicsit sűrűbb, fűszeres leves. Állandó helye lesz az étlapon, tekintetbe véve, hogy fél óra alatt elkészül és a kamrában általában minden alapanyag a rendelkezésre áll. A gyanútlan férfifogyasztókat inkább ne terheljük a tamarindos jelzővel, csak bizalmatlanságot szül. Patrik arcáról legalábbis nem sok jót olvastam le, viszont a leves később kifejezetten ízlett neki. Én magam is csak ismerkedem a tamarindszirup használatával, korábban összepréselt szárított termést vettem, amit vízbe kellene áztatni és ahhoz nem volt lelki erőm, de a kis dobozkában kapható sűrű szirupváltozat könnyen kezelhető és nem is vészes az ára (egy kisebb doboz kb. 400 forint, Ázsia-boltban, indiai boltokban kapható). Paradicsomchutney-hoz és édes-savanyú ételekhez is használható többek között. A dél-indiai konyha különösen kedveli, leveseket, lencsés ételeket savanyítanak vele.

Hozzávalók 4 főre:

2 gerezd fokhagyma
kb. 2 cm friss gyömbér
2 zöld chili
kevés olívaolaj
1 tk. őrölt római kömény
1 tk. őrölt koriander
1 marék korianderzöld vagy zellerzöld felaprítva
8 dkg vörös lencse
2 doboz aprított hámozott paradicsomkonzerv
1/2 l alaplé (pl. DM-es biokockából)
1 ek. tamarindpaszta

Tálaláskor:
néhány ek. natúr joghurt vagy tejföl
aprított zeller- vagy korianderzöld

A megpucolt fokhagymát és gyömbért meg a zöld chilit felaprítjuk és kevés olívaolajon megpároljuk. Hozzáadjuk a száraz fűszereket, majd a felaprított koriander-vagy zellerzöldet, jól összeforgatjuk. Ekkor hozzáadjuk a vörös lencsét és a hámozott paradicsomot is, majd felöntjük az alaplével, felforraljuk. Ekkor belekeverjük a tamarindpasztát. Kb. 20 percig főzzük, majd botmixerrel kicsit pürésítjük, de nem cél, hogy teljesen homogén legyen. Zöldfűszerrel elkevert tejfölpöttyökkel tálaljuk.

Forrás: Olive 2009/március

2010. jún. 4. 8:13 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Keleti, Leves, Csípős, Gyors vacsora, Zöldségétel
Címkék: fokhagyma, gyömbér, hámozott paradicsom, korianderlevél, őrölt koriander, őrölt római kömény, tamarindpaszta, vöröslencse, zellerzöld