Hazajöttünk a balatoni nyaralásból, ahol nagyon belejöttem a nemfőzésbe, és teljesen rákattantam a szepezdi strandbüfé hamburgerére: négy egymást követő este is az volt a vacsorám és hogy őszinte legyek, még most sem unnám. Nem gondoltam, hogy a McDonalds hamburgereinél is van addiktívabb, ha legközelebb várandós leszek, már nem a McChicken után fogok ácsingózni, az tuti.
Ennél szofisztikáltabb kulináris élményünk nem is nagyon volt, hambin és nutellás palacsintán éltünk egy hétig.:) Viszont jártunk két izgalmas piacon is: a tapolcai ócskapiacon, ahol német könyvekkel lettem gazdagabb (a Nem kell mindig kaviár német kiadásával például), meg vettem néhány kis edényt fotózáshoz. A káptalantóti Liliomkertben vasárnaponként üzemelő (bio)piacon pedig ettünk szamószát, ittunk piros bodzaszörpöt és vettem egy kis üveg rebarbaralekvárt is (nem volt könnyű a sokféle lekvár közül választani).
A főzésbe kicsit nehezen lendülök bele, de tegnap már aktív  voltam: pezsgős-tonhalas spagetti és fehércsokis szedertorta készült a vendégeknek…