Pata Negra tapas-bár

Már legalább egy hónapja tartott izgalomban minket, hogy hol ünnepeljük meg az idén a házassági évfordulónkat. Nagyvonalúan átengedtem a választást Patriknak, aztán az élet úgy hozta, hogy mégis az én ötletem valósult meg. Hetekig bújtuk a Molnár B.-féle Étteremkalauzt és sejthető volt, hogy Patrik valamelyik puccosabb helyet választja. Aztán szép lassan le kellett húzni mindent a listáról, mert kiderült, hogy az éttermek jelentős része vasárnap zárva van. Ekkor jöttem én az ötletemmel: menjünk tapas-ozni a  Pata Negrába. Reggelente annyiszor mentem el előtte munkába menet, hogy nagyon kíváncsi voltam már rá. És az uram kötélnek állt...:)

Végül egy nagyon kellemes ebédet költöttünk el a Kálvin téren fekvő tapas-bárban. A hely belvilága ízléses, a pincérlány kicsit tartózkodó, de kedves, később már néha mosolyog is.
Az étlapról 5 tételt választunk, mind kis tálkán érkezik, mellé bagettszeletek járnak (sajnos nem házi).

A következőket ettük:

Vegyes manchego sajttál – háromféle (lágy, közepes és érett) juhsajt olívaolajjal meglocsolva
Grillezett laskagomba salsa verdével – ígéretes, de a laska túl olajos, a salsa verde meg néhány kanálka aprított petrezselyemmel egyenlő:(
Húsgolyók fűszeres paradicsomos szószban- íze a magyar paradicsomos húsgombócé, sherryt és fűszert nem éreztem benne, nekem csalódás
Ropogós bundájú tintahalak – ez lett a kedvenc, a tényleg ropogós bunda puha, nem rágós tintahalat rejt
Vaslapon sült kacsamellszeletek sült almával, balzsamecettel – ez is korrekt, bár szintén kicsit zsíros

Házi flan karamellöntettel és katalán krém – mindkettő finom, a flan alatt egy szelet narancs, ami diszkrét narancsízt kölcsönöz az egésznek, a krém nekem lehetne krémesebb, lágyabb

Mindehhez Patrik búzasört ivott, én egy Camparival indítottam, majd egy nagy pohár jó kis narancsos házi limonádéval folytattam. Capuccinóval és bonbonnal zártuk az étkezést, ez utóbbinak nagy sikere volt P.-nél: presszókávé sűrített tej rétegen – összekeverve olyan, amitől összeragad a száj, a sok cukorral kávézók favoritja.

Mindezért borravalóval 9000 forintot fizettünk, majd sétáltunk egy jót a Ráday és a Lónyay utcában.

2009. júl. 16. 7:43 | 9 komment | Megosztás
Kategóriák: Étterem
Címkék: pata negra, tapas