Zöld dzsem Piszke nyomán

Az idén teszem első szárnypróbálgatásaimat a lekvárfőzés terén, és hála a modern technológiának (konkrétan a Dzsemfixnek), rögtön diadalmenetként élem meg. Persze az eltarthatóságon még bukhat a dolog, de bízom a sikerben.
Első menetben egyszerű eperdzsem készült, épp hogy le nem csúsztam a szezonról. Most viszont megláttam Piszke oldalán a „zöld szimfóniának” keresztelt egres-kivi-dzsemet, és félresöpörtem minden korábbi tervet holmi vegyes erdei gyümölcsös lekvárokról, mondván nekem ez a zöld csoda kell. Be kell látnom, a narancssárga mellett a zöld is nagyon erősen hat rám főzés közben emocionálisan, így féleuforikus állapotban készült a próbaadag. Kóstolás után csak fokozódott a jókedv (pedig alkohol nem is került bele, bár erősen elgondolkoztam egy ginlöketen), mert nekem nagyon bejön ez a savanykás, pikáns íz, amihez képzeletben már érzem is a kíséretet egy nagyon étcsokis süti formájában.

Hozzávalók 3-4 kis üvegnyi adaghoz:

50 dkg egres
50 dkg kivi
50 dkg cukor
1 csomag Dzsemfix 2:1
1 tk. citromsav

A kivit meghámoztam, hosszában elfeleztem és középen kivágtam belőle a kemény fehér részt, majd kis kockákra vágtam. Az egresről egy éles kis késsel levagdostam a szárát és a kocsányát (?), alaposan megmostam hideg folyó vízben, majd minden szemet elfeleztem.

Egy nagy fazékba tettem a felaprított gyümölcsöt és botmixerrel pürésítettem. Hozzáadtam minden más hozzávaló, nagy lángon felforraltam, majd kevergetve 3-4 percig forraltam. Közben a fehér habot leszedtem a tetejéről. A kész dzsemet tiszta üvegekbe töltöttem, lezártam és 10 percre fejtetőre állítottam őket.