A leggyakoribb szavaim egy felhőben

A leggyakoribb szavak ezen a blogon állítólag ezek (gyaníthatóan a legfrissebb posztok alapján):

By Wordle.

2009. febr. 25. 22:50 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Rizsa

Karikás fánk

Eddig nem sok tapasztalatot szereztem fánksütés terén, talán egyszer vagy kétszer készítettem csörögét, de az ugye nem kelt tészta, így kevesebb a hibaforrás. De nem adom ám fel az élesztővel folytatott heroikus küzdelmemet, így Gergely Éva Erdélyi ízek című szakácskönyvéből kinéztem egy szimpatikus fánkreceptet. Most kivételesen nem is a tésztával volt a baj (pedig amikor kiöntöttem a deszkára, megint ijesztően amorf volt, de a liszt hatására megjuhászodott), hanem erős a gyanúm, hogy túl forró olajban sütöttem ki. Ennek folyományaként feketébe hajló színezetet öltöttek, úgy 30 másodperc alatt.:( Kis testi hibájukat porcukorszórással igyekeztem leplezni, és így el is fogytak szépen. A tészta állagával teljesen elégedett voltam, úgyhogy legközelebb (talán jövő farsangkor?) csak a hőmérsékletre kell jobban figyelnem. 

 

Hozzávalók:

30 dkg liszt átszitálva
3 dkg élesztő
10 dkg porcukor átszitálva
3 tojás
2 csipet só
1,5-2 dl tej
7 dkg vaj megolvasztva

olaj a sütéshez

Az élesztőt fél deci tejben kevés porcukorral felfuttattam. A tojásokat a maradék porcukorral robotgéppel habosra kevertem (fehéredésig), majd fakanállal folytatva a műveletet hozzáadtam fokozatosan a lisztet, az élesztőt, a sót és annyi tejet, hogy ne legyen túl lágy ( kb. nokedlitészta-sűrűségű legyen). A fakanállal addig vertem, míg hólyagos nem lett (nagy levegőbuborékok keletkeztek benne), végül pedig belecsorgattam kanalanként az olvasztott vajat.

Egy órát kelesztettem konyharuha alatt. Eztán jól meglisztezett deszkára borítottam, addig gyúrtam-hengergettem a lisztben, míg kezelhető lett. Ekkor ujjnyi vastagra kinyújtottam és a legnagyobb átmérőjű pogácsaszaggatómmal kiszaggattam. Majd minden fánknak a közepét kilyukasztottam egy ásványvizes palack kupakjával. (A leesett tésztadarabokat összegyúrtam, nyújtottam, szaggattam).
15 perc újabb kelesztés után bő, forró olajban kisütöttem. Konyhai törlőre rakosgattam, majd porcukorral megszórva és lekvárral körítve tálaltam.

Gergely Éva: Erdélyi ízek

2009. febr. 24. 11:41 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Magyaros, Süti
Címkék: élesztő, farsang, liszt, olaj, porcukor, tej, tojás, vaj

Mézeskalácsfűszeres sütőtökkrémleves

A piacon még épp sikerült az egyik árusnál sonkatököt vennem (több standnál nem is árulták), így kipróbálhattam egy újabb levesvariációt. Két bloggertárstól merítettem ihletet, majd  megalkottam egy saját verziót. A Rossmannban kaptam elfogadható áron kókuszchips-et, így az lett a levesbetét és a dekoráció (szerintem jó ropogtatni), a mézeskalácsfűszer meg a Dominosteine óta motoszkál tovább a fejemben, így evidens volt, hogy rakok bele. Finom lett, másnap főleg nagyon jólesett, a fahéjas mellett egy másik vállalható változat.

 

Hozzávalók:

80 dkg sütőtök
2 kisebb vagy 1 nagy vöröshagyma
kevés vaj
2 ek. méz
1 alma
1 narancs leve
kb. 1 l víz (amennyi ellepi)
1 dl tejszín
só
1-2 tk. mézeskalácsfűszer

A tetejére: kókuszchips

A hagymát megpucolom, felaprítom és a vajjal együtt egy fazékba dobom. Kis lángon, kevergetve üvegesre pirítom, vigyázva, hogy a vaj oda ne kapjon. Rácsorgatom a mézet, kicsit karamellizálom. A meghámozott, felkockázott sütőtököt hozzáadom, átforgatom, majd felöntöm kb. 1 l vízzel (amennyi ellepi). 

Forrás után megsózom, majd félig lefedve közepes lángon puhára főzöm. Közben az almát is hozzáadom megpucolva, kimagozva, szeletekre vágva. Mikor már puhák, leveszem a tűzről, kicsit hűlni hagyom, majd botmixerrel pürésítem. Hozzáöntöm a narancslevet és a tejszínt és kis lángon épp csak hagyom felforrni. A legvégén ízesítem a mézeskalácsfűszerrel. Tálaláskor megszórom a kókuszchips-szel.
 

2009. febr. 18. 21:50 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Leves
Címkék: alma, kókuszchips, méz, mézeskalácsfűszer, narancs, narancssárga étel, saját recept, sütőtök, tejszín, téli étel, vaj, vöröshagyma

Stollenfelfújt

Nem vagyok rá büszke, de az elmúlt hetekben a konyhatakarítás során egy szikkadt, ám gondosan becsomagolt stollenmaradékra bukkantam. Óvatosan átvizsgáltam, de nem robbant:), láthatóan nem volt semmi baja, így megvalósíthattam belőle a még karácsonykor kigondolt maradékmentő ötletemet: a stollenfelfújtat. Az étcsoki-banán kombó nagyot dobott rajta, de a stollen cukrozott gyümölcseinek is volt ideje összeérni, és ez érződött is az ízeken. Olyan jó lett, hogy még férjemet is rabul ejtette, pedig nem kifejezett stollenrajongó.

 

Hozzávalók egy kisebb adaghoz:

25 dkg szikkadt stollen darabokra vágva
1 kisebb banán felkarikázva
1-2 sor étcsoki darabokra törve
fél alma meghámozva, cikkekre vágva
3 dl tej
2 tojás
3 ek. porcukor (házi vaníliás)
vajdarabok

Kivajaztam egy kisebb sütőformát, és elrendeztem benne a stollendarabokat. A tojásokat a tejjel és a porcukorral elhabartam és nyakon öntöttem vele a kalácsot. Rárakosgattam a banánszeleteket, a csokidarabokat és az almákat. Vajdarabokat raktam a tetejére és előmelegített sütőben 180 fokon kb. 40 perc alatt megsütöttem.

2009. febr. 16. 22:41 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Süti, Édes kis semmiség, Karácsonyi
Címkék: alma, banán, étcsoki, porcukor, saját recept, stollen, tej, tojás, vaj

Dominosteine

Különös kérésnek tettem eleget a minap: egy olvasóm segítséget kért tőlem. Sőt azt is mondhatom, üzletet ajánlott.:) Ha küldök neki egy jó Dominosteine receptet magyarul vagy németül, cserébe küld nekem egy angol nyelvű kekszes szakácskönyvet. Aki ismer, sejtheti, hogy mennyire villanyozott fel a kérés (nagyon!), és nem csak a jutalom, de  a kihívás miatt is. Arról nem is beszélve, hogy én is imádom a Dominosteinokat, ezeket a kis, csokival bevont, belül marcipánnal és lekvárral rétegzett jó kis tömény karácsonyi sütikockákat.
Miután egyik szakácskönyvemben sem leltem idevágó receptet, így a neten találtak közül választottam egy jónak ígérkezőt. És szerencsém volt: az első próba tökéletes eredményt hozott. Azt nem mondom, hogy havonta egyszer meg fogom sütni, mert elég drága és pepecselős projekt (főleg a csokiba mártogatás neverending tevékenység), de ünnepi alkalmakra tuti befutó. Egyébként az alaptészta önmagában is finom, Panninak például úgy jobban ízlett, mint felturbózva. Mondtam én, hogy purista.:) 

Hozzávalók egy 21x29 cm-es téglalap alakú tepsihez:

25 dkg méz
6,5 dkg nádcukor (vagy barna cukor)
6,5 dkg vaj
2 tojás
1 citrom reszelt héja
1 tk. mézeskalácsfűszer
2 ek. cukrozatlan kakaópor
1 csipet só
30 dkg liszt átszitálva (süteménylisztet használtam)
3 csapott tk. sütőpor

40 dkg (1 kis üveg) gyümölcsdzsem  pl. feketeribizli
20 dkg marcipánmassza (Szamos)
10 dkg porcukor átszitálva
3 ek. rum (lehet fehér is)

kb. 60 dkg tortabevonó/étcsoki a bevonathoz

Egy kis lábasban összemelegítjük a mézet, a nádcukrot és a vajat. Nem kell felforralni, csak kevergetve addig melegíteni, míg a cukor és a vaj elolvad benne és egynemű lesz. Kicsit hagyjuk kihűlni.

Átöntjük a masszát egy nagy keverőtálba és robotgéppel verve hozzáadjuk a két tojást. Habosra keverjük, majd evőkanalanként mehet bele a fűszerekkel (kakaó, citromhéj, só, mézeskalácsfűszer) és a sütőporral elkevert liszt. Szép sűrű tészta lesz az eredmény.
Ezt egy kivajazott, kilisztezett téglalap alakú tepsibe (21x29cm) öntjük, egyenletesen elsimítjuk és előmelegített sütőben 180 fokon (hagyományos módon) 20-25 perc alatt megsütjük (tűpróba).

A tésztalapot még melegen hosszában félbevágjuk. (Vigyázni kell, hogy ne lyukadjon ki a tészta, lehet, hogy érdemes először keresztben elvágni és úgy elfelezni a két kisebb darabot.)

A dzsemet egy kis lábasban felmelegítjük, hogy kenhető legyen. Az egyik tésztaréteg vágott felét megkenjük vele.

A marcipánmasszát kézzel összegyúrjuk a porcukorral és a rummal és két réteg folpack között kinyújtjuk. Akkora legyen, mint a tésztánk, sőt kicsivel lógjon túl a széleken (ezt majd később levágjuk.)

A dzsemrétegre helyezzük rá a marcipánt, nyomkodjuk le, majd kenjük meg újabb réteg dzsemmel és végül óvatosan borítsuk be a másik tésztaréteggel.

Nyomkodjuk le, egy éles késsel vágjuk le a túllógó marcipánt, majd alufóliába csomagolva hűvös helyen pihentessük (akár 24 órán keresztül).

A tortabevonót vízfürdő felett olvasszuk meg és a kis kockákra vágott sütiket fogpiszkálóra szúrva mártsuk bele, majd egy alufóliával bevont hungarocelldarabba szúrva hagyjuk megdermedni.

A recept forrása ez az oldal.

2009. febr. 13. 22:14 | 8 komment | Megosztás
Kategóriák: Süti, Karácsonyi
Címkék: citrom, étcsoki, kakaópor, marcipánmassza, méz, mézeskalácsfűszer, nádcukor, porcukor, ribizlidzsem, rum, sütőpor, tojás, vaj

Lencsés korhelyleves

Nem mintha egy görbe éjszaka következményeit kellett volna kúrálgatnunk a napokban, de úgy éreztem, hogy itt az ideje valami pasisnak. Az anyósomtól kapott házi kolbász volt a kiindulási alap, ahhoz kerestem receptet és találtam is – a Nők Lapjában. Kicsit módosítottam rajta, a répát például reszelve tettem bele, mert úgy kevésbé szembetűnő, a hagymát is felaprítottam, és megpároltam ((eredetileg egészben kellene beledobni). Szóval nőiesebb lett egy kicsit, de a macsó jelleg azért megmaradt.:) A mennyiség is tekintélyes, kis családunk egy hónapig elélne rajta.

 

Hozzávalók egy szép nagy adaghoz:

20 dkg barna lencse
20 dkg savanyú káposzta
1 közepes vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
1 nagyobb sárgarépa
3-4 ek. olaj
1 babérlevél
só
10 dkg füstölt kolbász
2 dl tejföl
1 ek. rizsliszt
kevés citromlé

A lencsét előző este átválogatjuk, majd 1 liter hideg vízbe beáztatjuk

Másnap a savanyú káposztát bő vízben átmossuk, lecsepegtetjük, felaprítjuk, majd annyi vízzel, amennyi épp ellepi feltesszük főni. Fedő alatt kb. fél óra alatt puhára főzzük.

A hagymát, fokhagymát, sárgarépát megpucoljuk, a hagymákat felaprítjuk, a répát lereszeljük.

Egy nagy fazék aljában kevés olajat hevítünk, rádobjuk a vöröshagymát és kis lángon, kevergetve üvegesre pirítjuk. Utána mehet rá a fokhagyma és a répa, jól átkeverjük, kicsit pirítjuk, majd felöntjük a lencsével (az áztatólével együtt). Hozzáadjuk a babérlevelet és félig lefedve puhára főzzük (kb. 20 perc).

Közben a kolbászt felkaríkázzuk. Ha a lencse már megpuhult,  megsózzuk és hozzáadjuk a puha káposztát a levével együtt meg a kolbászkarikákat, felöntjük még vízzel, ha szükséges és összeforraljuk.

A tejfölt egy kis tálkában elkeverjük egy kevés levessel és csomómentesen hozzákeverjük a rizslisztet, majd belecsorgatjuk a levesbe. Elkeverjük, sózzuk, ha szükséges és mérsékelt lángon 5 percig főzzük.
Tálaláskor citromlével savanyíthatjuk.

Korpádi Péter receptje alapján.
 

2009. febr. 13. 8:53 | 9 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, Magyaros, Férjem kedvére
Címkék: babérlevél, citromlé, fokhagyma, kolbász, lencse, rizsliszt, sárgarépa, savanyú káposzta, tejföl, vöröshagyma

Fehércsokis latte macchiato

Bevallom, elsunnyogtam Gabojsza decemberi kérdését a heartwarmingra vonatkozóan, azaz nem posztoltam róla, milyen étellel-itallal öntök lelket magamba, ha megtapos a fekete tehén.:) Igazából már korábban felfedtem kártyáimat, de most bővítem a kört ezzel a kényeztető és gyors fehércsokis finomsággal. Ezzel kényelmesen kibekkelhetjük, amíg megjön a tavasz.

Hozzávalók:

7 dkg fehércsoki
3 dl tej
1 ek. házi vaníliás porcukor
1 ek. juharszirup
1 forró eszpresszó (vagy 1,25 dl Ricoré)

A felaprított csokit és a vaníliás cukrot a tejbe szórjuk és kis lábaskában feltesszük melegedni, közben kevergetjük. Mikor felolvadt benne a csoki, belekeverjük a juharszirupot, majd levesszük a tűzről és kis elemes tejhabosítóval  felhabosítjuk. Egy bögrébe/csészébe/long drinkes pohárba töltjük, és a tetejére ráöntjük a forró eszpresszót.

A Backen! von GU receptje.

2009. febr. 10. 10:33 | 11 komment | Megosztás
Kategóriák: Ital
Címkék: comfort food, eszpresszó, fehércsoki, juharszirup, porcukor, tej

Fetás-pórés csicsókakrémleves

Újabb csicsókaszállítmány érkezett vidékről – új lehetőség a maradékok felhasználására. A póré mint hozzávaló már adta magát (ezzel kimerítettem a hatalmas készletet) és volt a hűtőben egy bontott feta is – igazi görög, juh- és kecsketejből, nem a nagyon sós, hanem az aromás fajta. A végén csak rusztikusan belemorzsoltam, a kis gumók innen vannak, nem azért, mert szétcsaptam egy doboz tejfölt benne.:) Nagyot dobott a leves ízén a jó kis kecskesajtos aroma.

 

Hozzávalók egy kétszemélyes adaghoz:

35 dkg csicsóka
1 nagyobb krumpli
2-3 ek. olívaolaj
1 arasz póré felaprítva
1 gerezd fokhagyma
5 dl víz
só
5 dkg fetasajt

A megtisztított, apróra vágott pórét és fokhagymát az olívaolajon üvegesre pirítottam. Utána rádobtam a meghámozott, felkockázott krumplit és csicsókát, felöntöttem a vízzel, megsóztam és közepes lángon, félig lefedve puhára főztem. Kicsit hűlni hagytam, majd a botmixeremmel pépesítettem. Végül a fetát belemorzsoltam és összemelegítettem. A tetejére tálalásnál ikeás vöröshagymagranulátumot szórtam.

2009. febr. 9. 9:02 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Leves
Címkék: burgonya, csicsóka, feta, fokhagyma, olívaolaj, póréhagyma, saját recept

Tavaszváró citromszószos tagliatelle

Már én is friss tavaszi ízekről álmodom, így amellett, hogy próbálom felélni a kamra tartalékait (lsd. kuszkuszprojekt), egyre inkább a saláták-tészták felé fordul a figyelmem. Ezért amikor kezembe vettem a TV Paprika februári számát, az olasz tésztaösszeállításukból rögtön a citromos metélten akadt meg a szemem. A receptet kicsit a hűtőmhöz igazítottam: ebbe is került póré, mint mindenbe mostanában, és mivel parmezánt nem kaptam, egy darab Ilmicivel helyettesítettem. Nagyon finom lett így is, a közeljövőben terítékre kerül újra, az biztos.

Hozzávalók:

25 dkg tagliatelle (széles metélt)
1 arasznyi póré apróra vágva
2-3 ek. olívaolaj
2 dl tejszín
2 citrom reszelt héja
2,5 citrom leve
8,5 dkg vaj
só

A tetejére:
10 dkg Ilmici sajt lereszelve (eredetlieg parmezán)
kis csokor petrezselyemzöld felaprítva

Kis lábasban felhevítettem az olívaolajat és rádobtam a felaprított pórét. Kevergetve üvegesre pirítottam, majd felöntöttem a tejszínnel. Felmelegítettem, majd hozzáadtam a citromhéjat és –levet, valamint a vajat. Megsóztam és amikor a vaj felolvadt, lehúztam a tűzről.

Közben a tésztát lobogó sós vízben al dentére főztem, leszűrtem és összeforgattam a forró szósszal. Reszelt sajttal és petrezselyemmel megszórva tálaltam.

2009. febr. 7. 22:00 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Olasz, Tészta, Gyors vacsora
Címkék: citrom, citromlé, ilmici sajt, parmezán, petrezselyem, póré, széles metélt, tagliatelle, tejszín, vaj

Kuszkuszfelfújt

Új év, új asszony. Legalábbis ami a maradékokhoz való hozzáállásomat illeti. Úgy látszik, háziasszonyi mivoltom ösztönösen reagál a válságra:  újabban nem dobok ki semmit. Ezért mivel rosszul becsültem meg a gombához szükséges kuszkusz mennyiségét és kicsit túlbiztosítottam magam, kellett kezdenem valamit a maradékkal. Így született meg ez a desszert (?) a rizsfelfújt mintájára.

 

Hozzávalók egy kisebb adaghoz:

kb. 15 dkg készre párolt kuszkusz
1-1,5 dl tej
1 citrom reszelt héja
5 dkg nádcukor
2 tojás
pici só
1 tk porcukor
1 ek. vaj megolvasztva
1 marék mazsola

A kuszkuszt egy tálba öntöttem, felöntöttem egy kis tejjel (kb. 1-1,5 dl), hogy ne legyen száraz. Belekevertem a citromhéjat. A tojásokat feltörtem, szétválasztottam. A sárgáját villával elhabartam a nádcukorral, az olvasztott vajjal és egy csipet sóval, majd a mazsolával együtt a kuszkuszhoz adtam. A fehérjét pici sóval és 1 tk. porcukorral kemény habbá vertem és óvatosan a kuszkuszba forgattam.
Kivajazott jénaiba öntöttem a masszát és előmelegített sütőben 200 fokon kb. fél óra alatt készre sütöttem. Eperlekvárral tálaltam.
 

2009. febr. 5. 20:54 | 7 komment | Megosztás
Kategóriák: Desszert, Édes kis semmiség
Címkék: citrom, kuszkusz, mazsola, nádcukor, tej, tojás, vaj