Valami ismeretlen okból eddig bizalmatlan voltam a manapság egyébként trendi sütőtökkrémlevessel szemben. Valahogy nem tudtam elképzelni, hogy finom lehet.
Férjemék céges karácsonyi partiján aztán merészen megkóstoltam egy fahéjas változatot, és rögtön beleszerettem. Nem is vártam sokat a reprodukcióval, és ebben segítségemre volt Paul Gayler, akinek vegetáriánus szakácskönyvét lapozgatva amerikai vajdióleves fedőnév alatt (érdekes fordítói lelemény:-)) találtam is egy ízlésemnek megfelelő változatot, amit aztán kicsit alakítgattam.
A levesfőzés maga egyébként felér egy pszichoterápiával – a sütőtök (sonkatök) narancsos illata és gyönyörű narancssárga színe határozottan kedélyjavító ebben a zord télben.

Fahéjas sütőtökkrémleves
Hozzávalók 4 személyre:

2 ek. olívaolaj
1 vöröshagyma apróra vágva
75 dkg sütötök (tisztán mérve, héja, magok nélkül)
4 cm-es gyömbérdarabka
1 tk. őrölt fahéj
kb. ½ tk. só
7 dl víz
2 dl tejszín
1 dl tej
2 ek. búzadara

A tököt megmostam, lehámoztam, kimagoztam és a húsát kis kockákra vágtam. A hagymát és a gyömbért is megtisztítottam, felaprítottam.

Egy nagy vastag aljú fazékban felhevítettem az olívaolajat és a hagymát üvegesre pároltam benne. Menet közben a gyömbért is hozzáadtam és gyakran kevergetve megpároltam őket. Utána hozzáadtam a tökkockákat és kb. 5 percig kevergetve pirítottam. Ekkor megszórtam fahéjjal , megsóztam, és felöntöttem a folyadékokkal, majd felforraltam. Utána kevergetés mellett beleszórtam a búzadarát is és kis lángon félig lefedve puhára főztem (kb. 30 perc).
A sűrűjét keverőtálba szedtem, botmixerrel pürésítettem, majd visszaöntöttem a fazékba, sóztam, fahéjaztam még, ízlés szerint és hagytam egyet rottyanni.
Tálaláskor tökmagolajpöttyökkel díszítettem.

Paul Gayler receptje volt a kiindulási alap.

 

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak és bloggertársnak!