Valami ismeretlen okból eddig bizalmatlan voltam a manapság egyébként trendi sütőtökkrémlevessel szemben. Valahogy nem tudtam elképzelni, hogy finom lehet.
Férjemék céges karácsonyi partiján aztán merészen megkóstoltam egy fahéjas változatot, és rögtön beleszerettem. Nem is vártam sokat a reprodukcióval, és ebben segítségemre volt Paul Gayler, akinek vegetáriánus szakácskönyvét lapozgatva amerikai vajdióleves fedőnév alatt (érdekes fordítói lelemény:-)) találtam is egy ízlésemnek megfelelő változatot, amit aztán kicsit alakítgattam.
A levesfőzés maga egyébként felér egy pszichoterápiával – a sütőtök (sonkatök) narancsos illata és gyönyörű narancssárga színe határozottan kedélyjavító ebben a zord télben.

Hozzávalók 4 személyre:
2 ek. olívaolaj
1 vöröshagyma apróra vágva
75 dkg sütötök (tisztán mérve, héja, magok nélkül)
4 cm-es gyömbérdarabka
1 tk. őrölt fahéj
kb. ½ tk. só
7 dl víz
2 dl tejszín
1 dl tej
2 ek. búzadara
A tököt megmostam, lehámoztam, kimagoztam és a húsát kis kockákra vágtam. A hagymát és a gyömbért is megtisztítottam, felaprítottam.
Egy nagy vastag aljú fazékban felhevítettem az olívaolajat és a hagymát üvegesre pároltam benne. Menet közben a gyömbért is hozzáadtam és gyakran kevergetve megpároltam őket. Utána hozzáadtam a tökkockákat és kb. 5 percig kevergetve pirítottam. Ekkor megszórtam fahéjjal , megsóztam, és felöntöttem a folyadékokkal, majd felforraltam. Utána kevergetés mellett beleszórtam a búzadarát is és kis lángon félig lefedve puhára főztem (kb. 30 perc).
A sűrűjét keverőtálba szedtem, botmixerrel pürésítettem, majd visszaöntöttem a fazékba, sóztam, fahéjaztam még, ízlés szerint és hagytam egyet rottyanni.
Tálaláskor tökmagolajpöttyökkel díszítettem.
Paul Gayler receptje volt a kiindulási alap.
Boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak és bloggertársnak!
Megosztás

A recept nagyon jól hangzik, de ez a fordítói "lelemény" valami kegyetlen.:) Kedvenceim közé tartozik, amikor mángoldoznak feszt a Paprika tévén, közben meg világosan látszik a rengeteg rebarbara. És ott aztán szó nem lehet tükörfordításról.
Nagyon szeretem a blogodat.
Köszi, Makka!:) Ez a mángoldos példa tényleg durva.:))
Okostojás, reméltem, hogy te rendet teszel a tökök között!!!:-) Az a baj, hogy az angolszász tökrepertoár nem egyezik a magyarral. Hogy hívják például a mi mezei sütőtökünket? Az angol receptekben meg mindig hokkaido szerepel, ami nálunk nem is kapható, nem?
Mi ősszel ettünk hokkaidót, a gazdaságos hypermarketban többször is lehetett kapni. Gyömbéres leves lett belőle:)
Köszi a tippet, Tejjelkifli! Ebből is látszik, milyen ritkán járok a gazdaságosba.:) De ezek szerint néha érdemes. A gyömbéres fűszerezés is jó lehet!
Tökügyileg nem vagyok otthon, nem nagyon komáljuk a sütőtököt. A tökre legalább négy angol megfelelő ugrik be, de szokás szt biztosat mindig csak a latin elnevezés alapján lehet tudni, és mint minden termesztett növénynél, nagyon sok a fajtamegkülönböztetés. Pl. neked melyik a mi mezei sütőtökünk? :) mert én újabban mindig azt a nyeleset látom, alig van pumpkin típus (nagy és kerek, asszem, az a hokkaido, de sztem csak a zöld héjú van itthon, vagy a narancssárga is?)
Találtam egy kisokost, hátha:
www.tankonyvtar.hu/main.php?objectID=5345986
Utánanéztem picit a tökügyeknek, használják a squash nevet, de ez gyűjtőnév – tökfélék, mert megkülönböztetnek télit és nyárit is. Nyári pl. a cukkini is. Szerintem, Kicsivú, a "mezei" tök a pumpkin. Az ominózus butternut squash az a kanadai, "nyeles", ahogy Okostojás kolléga is írta. De azért is nehéz ezekkel, mert a tökfélék simán be tudják porozni egymást, aztán csak győzze a jó gazda kibogozni, mije van.:)
Köszi, Makka, a hasznos infókat! Igazad van, én is a pumpkinra gondoltam mint magyar fajtára. A kanadai nyelest sonkatöknek is nevezik, nem?
A hokkaidóval szemben (miután lecsekkoltam, hogy az melyik)kiderült, hogy nekem averzióm van, amiatt hogy úgy néz ki, mint egy dísztök. Több fajtát nem is tudok.
Igen, a nyeles kicsit tömzsibb fajtája a sonkatök, azaz pézsmatök, és néha nem is annyira nyeles – Cucurbita Moschata. Már amennyire a guglinak és az ott megjelenő képeknek hinni lehet.
Igen, azok a dísztök kinézetűek nekem is gyanúsak. Én is csak most kezdtem el foglalkozni a dologgal, hogy itt felmerült kérdésként, de szerintem már így is nagyon beleástuk magunkat.:))
Egyébként valami elképesztő, hogy az angolok mennyire odáig vannak ezekért, mármint a termesztésükért, kész vagyok néhány kertészeti oldaluktól.:) Hihetetlen sok fajtát leírnak.
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg.
Figyelem! Keine Panik! No para! Ha elszállt a kommented a rossz kód miatt, a moderálandók közé kerül, onnan pedig kibányásszuk!
Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.Bevált receptek. Meg egyebek, ahogy anyósom mondaná.




Adatvédelem | Szerzői jogok és felhasználási feltételek |
Médiaajánlat
© kicsi Vú & Patrik 2007-2010
én életemben egyszer főztem sütőtöklevest. a szomszédnak nagyon ízlett :)
az egyik sütőtökfajtát (pézsmatök?) angolul butternut squashnak hívják, és a ferdítő nyilván úgy képzelte, hogy a tükörfordítás járható út.