Szilvalekváros-mákos kelt kalács

Újabb elszánt próbálkozás a kelt tészták ingoványos, ámde illatos mezején. Ezúttal Gabojsza vitt kísértésbe a narancsos-mákos kalácsával, de az őrületet valójában Csicseriborsó indította el. Eme láncolaton a szövegromlás fogalma is jól példázható: a 20 perces kelesztés sütés előtt már Gabojszánál is elmaradt (én még lehet, hogy az egy órát sem tartottam be, mert mindig türelmetlen vagyok). Persze a tölteléket is variáltuk kedvünk szerint, én narancslekvár hiányában jó kis házi szilvalekvárral próbálkoztam.
Az eredmény hasonló lett a kakaós csigáimhoz: ízre finom, de állagra valószínűleg túl lágy tészta, mely kezelhetetlen tömeget képez, Barba papaként viselkedik. Azért megzaboláztam, de a kalácsom nem lett olyan szemrevaló, mint elődeimé. Sebaj, kezdem érezni, milyen tésztaállag a kívánatos, vagy legalábbis azt, milyen nem.:) Egy biztos, ezt a műfajt sokat kell gyakorolni.

 

Hozzávalók 1 kalácshoz:

A tésztához:

25 dkg liszt és még egy kevés a nyújtáshoz
7 g szárított élesztő
3 púpozott evőkanál cukor
1-1,25 dl tej
4 dkg vaj
1 kisméretű tojás
egy csipet só

A kencéhez:
4 dkg vaj
5 dkg porcukor
2 dl tej
10 dkg darált mák
1 ek. vanília esszencia vagy házi vaníliás porcukor
1 citrom reszelt héja
2 púpozott ek. szilvalekvár
1 tojássárgája/ 1 egész tojás elhabarva a tetejére

A tejet meglangyosítottam, elkevertem az élesztővel és a cukorral. A vajat is felolvasztottam, a lisztet egy tálba szitáltam, elkevertem a sóval. Egy keverőtálba öntöttem a tejes keveréket, beleütöttem a tojást, és a lisztet evőkanállal folyamatosan adagolva hozzá a robotgépem dagasztókarjaival homogén tésztává gyúrtam. Megszórtam liszttel, letakartam konyharuhával és egy órát kelesztettem meleg helyen.

Közben a mákkrémhez egy kis lábasban elkevertem a 2 dl tejet a mákkal, a citromhéjjal, a porcukorral és a vaníliás cukorral. Kis lángon kevergetve sűrű krémmé főztem (míg a tej szinte el nem tűnt a mák alól). Hagytam kihűlni, majd belekevertem a szilvalekvárt és a vajat.

A megkelt tésztát átgyúrtam, lisztezett deszkán vékonyra kinyújtottam és egyenletesen megkentem a krémmel. Ekkor a hosszabb oldalánál fogva feltekertem (az oldalaknál behajtottam a tésztát, hogy ne folyjon ki a töltelék), sütőpapírral bélelt tepsire helyeztem, hosszában középen végigvágtam úgy, hogy a felső végén egy rész egyben maradjon. A két részt egymásba tekertem, megkentem elhabart tojással és 180 fokos sütőben, hagyományos módon szép pirosra sütöttem. Közben letakartam sütőpapírral, hogy ne égjen meg. Ha jól emlékszem, kb. 30 percet sült.

2008. nov. 26. 22:30 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Süti
Címkék: citromhéj, kelt tészta, mák, szárított élesztő, szilvalekvár, tej, tojás, vaj

Halva-keksz

A hétvégén már edzettünk kicsit Pankával a karácsonyi kekszkészítési akcióra. Még nem a karácsonyi illatokon volt a hangsúly, csak a helyes technika elsajátításán.:) Beüzemeltük a Mammától kapott Spekulatius-formát is (erről majd még később), és minden nagyon jól sikerült. Panni élvezte a szaggatást, azt még jobban, hogy lopkodhat a nyers tésztából.
A tészta alapja a már többször kipróbált 1 tészta - 50 keksz alapreceptje, az ízesítés viszont egyéni ötlet: szezámmag és őrölt fehércsoki. Halvaimádó férjemnek akartam vele kedvezni, mondtam neki előre, figyeld meg, ennek halvaíze lesz. Be is jött a jóslat, finom lett nagyon, mindenki elégedetten majszolta. Kekszgyártás folytatódhat!

 

Hozzávalók:

6 dkg szezámmag
5 dkg fehércsoki
7,5 dkg nádcukor
20 dkg liszt átszitálva
1/4 tk. só
1 tojás
10-11 dkg hideg vaj darabokban

A fehércsokit kis kockákra tördeltem és az aprítógépben finomra őröltem. Az összes hozzávalót egy mély tálba tettem és kézzel gyors mozdulatokkal összegyúrtam. Most nem volt elég a 10 dkg vaj, adtam még hozzá egy keveset, hogy összeálljon a tészta. Egy nagy gombócot formáztam belőle és folpackba csomagolva 30 percre hűtőbe tettem. Utána vékonyra kinyújtottam, kiszaggatuk és sütőpapírral bélelt tepsin 180 fokon hagyományos módon kb. 14 perc alatt megsütöttem. (Akkor jó, ha az alja már világosbarna).

2008. nov. 24. 10:10 | 11 komment | Megosztás
Kategóriák: Süti, Keksz
Címkék: fehércsoki, keksz, nádcukor, szezámmag, tojás, vaj

Szakácskönyv top 5

Nehezen alkottam meg a magam 5-ös listáját, pedig testhezálló volt a feladat – nincs annyi Billy könyvespolc az Ikeában, amit én ne töltenék meg könyvekkel.:) Végül összeállt a lista, inkább a külföldi irodalommal a fókuszban, hogy kedvet csináljak néhány német/angol nyelvű könyvhöz is. A magyarok közül persze megvannak a jól ismert kedvencek: Stahl Judit könyvei, a Szakácsok könyve, a Mérték kiadó lexikonsorozata vagy a Nélkülözhetetlen könyvek, de ezekre most nem térek ki.

Végezetül elárulom titkos könyvlelőhelyeimet, ahol jutányos áron szoktam különböző kincsekre bukkani.

Magyar nyelvű könyveket az Astoriánál lévő Könyvudvarban szoktam nézni, ott vettem meg például Pierrot igényes kivitelű ázsiai szakácskönyvét 500 forintért és a Tisza-család szakácskönyvét is.

Külföldi használt és új könyveket pedig a Bookstation oldalán böngészhetünk, főleg angol nyelvűekből vannak jó kis kötetek.

A kérdést pedig továbbadom a Mignonoknak, Moesnek és Ritának a kincseskonyhából.

2008. nov. 22. 8:18 | 10 komment | Megosztás
Kategóriák: Rizsa, Gasztroajándék
Címkék: könyv

Penne zöldfűszeres krémmártással

Ez a tésztaétel sok éve tartja magát a népszerűségi listánkon. Még egy régi Tina konyhája magazinból írtam ki anno, és mivel akkor (kb. 15 éve) még nem voltak cserepes fűszernövényeim, ezért mindig szárított fűszerekkel készítettem. Ez nekem annyira hozzátartozik az ízéhez, hogy ma sem csinálom másképp. A fűszerezést egyébként érzésre szoktam (férjem nagy bosszúságára - megőrül tőle, hogy nem mérek ki mindent), így az itt megadott fűszermennyiségek tájékoztató jellegűek, mindenki hagyatkozzon saját ízlésére és a fokozatosság elvére (azaz ne rakjon bele egyszerre nagy mennyiséget).
Mivel most nem volt otthon paradicsom a főzés idején, így azt csak utólag szereztem be, ezért láthatók a képen nyers paradicsomszeletek.

 

Hozzávalók 4 személyre:

2 vöröshagyma
néhány ek. olívaolaj
1 tk. bazsalikom
1/2 tk. oregánó
1/2 tk. kakukkfű
2 pohár tejföl
2 dl tejszín
só
frissen őrölt bors
10 dkg márványsajt
2 paradicsom

penne al dentére főzve

A vöröshagymát megtisztítjuk, apró kockákra vágjuk, majd egy teflon serpenyőben a felhevített olívaolajon üvegesre pirítjuk. Ekkor megszórjuk a zöldfűszerekkel, elkeverjük, és mikor már szépen illatozik, hozzáadjuk a tejfölt és tejszínt, megborsozzuk, végül belemorzsoljuk a márványsajtot. Ekkor sózzuk, és mert a sajt eleve sós, legyünk óvatosak.
A paradicsomokat kisebb cikkekre vágjuk és belerakjuk a mártásba. Öszerottyantjuk és kész.
Al dentére főtt pennével tálaljuk.

2008. nov. 21. 10:28 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Tészta, Gyors vacsora
Címkék: bazsalikom, kakukkfű, márványsajt, oregánó, paradicsom, penne, tejföl, tejszín, vöröshagyma

Fűszeres padlizsános piláf

Még a múlt héten lecsaptam a piacon néhány kisebb padlizsánra, hogy kipróbálhassam otthon is Zsuzsa szenzációs piláfját, amit még a budapesti GBT4-en volt szerencsém kóstolni.  És bár nem volt itthon hosszú szemű rizs, az eredménnyel így is maradéktalanul elégedettek voltunk. Legközelebb kis csirkemellfalatokkal is kipróbálom, és akkor igazi keleti rizses hús lesz belőle (padlizsán hiányában egy csak húsos, padlizsámentes verziót is el tudok képzelni.)

 

Hozzávalók 4 személyre:

50 dkg padlizsán
só
extra szűz olívaolaj
1 közepes vöröshagyma, apróra vágva
3 ek. fenyőmag
20 dkg rizs (ha van, hosszú szemű – nekem épp nem volt)
2 közepes paradicsom, meghámozva, darabokra vágva
1 1/2 tk. barna cukor
2 ek. mazsola
frissen őrölt feketebors
1 tk. fahéj
1/2 tk. őrölt vagy mozsárban megtört szegfűbors

A padlizsánt meghámoztam és kis kockákra vágtam. A kockákat egy tepsire tettem, megsóztam, olívaolajjal meglocsoltam és az egészet összeforgattam. 260 fokra előmelegített sütőben kb. 15 percig sütöttem (pirulásig-puhulásig). 
Egy lábasban a hagymát kevés olívaolajon megpirítottam. Hozzáadtam a fenyőmagot, és kevergetve addig pirítottam, míg kissé megbarnult. Hozzáadtam a rizst, összekevertem, majd ment bele a felkockázott paradicsom és a cukor is. Ezután fedő alatt kb. 5 percig pároltam.
Hozzáadtam a mazsolát, ráöntöttem 3,5 dl forró vizet, sóztam, borsoztam, majd  fahéjjal és  szegfűborssal fűszereztem. Az egészet jól elkevertem, majd kis lángon fedő alatt puhára főztem. Amikor kész lett, 4-5 evőkanál olívaolajat kevertem bele, és óvatosan beleforgattam a padlizsánt. Langyosan, majd hidegen ettük, isteni volt!

2008. nov. 16. 22:00 | 12 komment | Megosztás
Kategóriák: Keleti, Zöldségétel
Címkék: barnacukor, fenyőmag, mazsola, olívaolaj, őrölt fahéj, őrölt szegfűbors, padlizsán, paradicsom, rizs, vöröshagyma

Gránátalmás zöldsaláta

Nem titkolom tovább a zöldsaláta receptjét, tekintve, hogy Doctor Peppernek is tartozom már egy ideje a linkkel. Ugyanis a GBT Budapest-re vitt gránátalmás salátát ismételtem meg a quiche mellé és igazán jól passzoltak egymáshoz. Ez egy nagyon egyszerű saláta, spanyol recept egyébként és a gránátalma teszi különlegessé.

 

Hozzávalók:

1 gránátalma
1 zacskó (25 dkg) zöldsalátamix
1 lilahagyma

Az öntethez:
6 ek. extraszűz olívaolaj
2 tk. fehér balzsamecet (sherryecet hiányában)
1 ek. vörösborecet
1 tk. Créme de Cassis (elhagyható)
só
frissen őrölt bors

A gránátalmát megmossuk, négyfelé vágjuk, a magokat kiszedegetjük. A lilahagymát felaprítjuk. Egy nagy salátástálban összekeverjük a zöldsalátát, a gránátalma magjait és a lilahagymát.
Az öntethez egy kis tálkában kikeverjük a hozzávalókat (én a tejhabosítómmal szoktam) és óvatosan összeforgatjuk a salátával. Hűtőbe tesszük kínálásig. Érdemes aznap, legfeljebb másnap elfogyasztani, mert a zöldek hajlamosak megszottyadni egy idő után.

Forrás: Mediterrán konyha

2008. nov. 10. 21:35 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Saláta
Címkék: Créme de Cassis, gránátalma, lilahagyma, olívaolaj, salátamix, vörösborecet

Quiche lorraine

Egy szép darab sovány angolszalonnával kellett valamit kezdenem a napokban, mert már nem nagyon emlékeztem, mihez is vettem. Találomra belelapoztam az egyik receptmagazinomba, és megakadt a szemem egy quiche lorraine recepten. Bár az újságban nyers sonka szerepelt a hozzávalók között, gondoltam az angolszalonnámnak ez épp megfelelő végállomás lesz (tekintve, hogy a quiche lorraine, azaz lotharingiai lepény eredetileg szalonnával készül). Tapasztalatból már tudtam, hogy egy quiche mellé nem árt valami zöldféle kísérőnek, így saláta is készült – hogy milyen, hamarosan az is kiderül.

 

Hozzávalók egy 26 cm átmérőjű piteformához :

A tésztához:

25 dkg liszt
12,5 dkg hideg vaj
1 tojás
csipet só

A töltelékhez:

20 dkg angolszalonna
2 dl tejszín
4 tojás
15 dkg reszelt sajt pl. gouda vagy ementáli
2 gerezd fokhagyma
1 vöröshagyma
1 ek. friss aprított zöldfűszer pl. petrezselyemzöld
só
frissen őrölt bors

A tésztához valókat kézzel, gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, gombóccá formáljuk. Fóliába csomagolva 1-2 órát a hűtőben pihentetjük.

Közben az angolszalonnát csíkokra vágjuk, a sajtot lereszeljük, a fokhagymát, a zöldfűszert és a vöröshagymát felaprítjuk.
A tejszínt és a tojásokat elhabarjuk, hozzáadjuk a sajtot, a hagymákat és a zöldfűszert. Sózzuk-borsozzuk (vigyázzunk a sóval, mert az angolszalonna is sós – nem kell sok bele.)

A tésztát kinyújtjuk (ha ez nehézséget okoz, akkor Jamie-módra keresztben vékony lapokat vágunk le belőle és a lapokat egymáshoz dolgozva kibélelünk vele egy kivajazott piteformát, úgy, hogy pereme is legyen.)
180 fokos, előmelegített sütőben 10 perc alatt elősütjük a tésztát, majd megszórjuk a szalonnával és ráöntjük a sajtos masszát. Kb. további 30 perc alatt készre sütjük (akkor jó, ha a töltelék megszilárdult). Ha a teteje közben nagyon barnulna, sütőpapírral takarjuk le.
Zöldsaláta kíséretében langyosan vagy hidegen tálaljuk.

Forrás: TV Paprika magazin 2007/szeptember

2008. nov. 9. 22:40 | Még nincs komment | Megosztás
Kategóriák: Vendégváró, Sós falat
Címkék: angolszalonna, fokhagyma, petrezselyem, sajt, tejszín, tojás, vaj, vöröshagyma

Perfect Day

Rég nem volt már ilyen laza délelőttünk: mozizás és ebéd kettesben, mint a régi szép időkben. Az apropót az a tény szolgáltatta, hogy ma volt 7 éve, hogy először randiztunk. Azaz ahogy mondani szoktam: „ma van 7 éve, hogy járunk”, ami biztató a házasságunk szempontjából - túl vagyunk a kritikus hetedik éven.:-)
Először valami puccos étterem volt betervezve, aztán inkább a kultúrprogram mellett döntöttünk: egy jó mozifilm, aztán tapas.

A képet innen kölcsönöztem.

 A film, amit néztünk egy könnyed, de nem szirupos kisköltségvetésű amerikai vígjáték Dan és a szerelem címmel. Főszereplője, Dan (Steve Carell) egy fiatal özvegyember, aki egyedül neveli három lányát és a felesége halála óta nem randizott. Egészen addig, míg a szokásos éves nagy családi összejövetelre tartva összefut a könyvesboltban egy titokzatos, vonzó nővel (Juliette Binoche). Szerelem első látásra, ami biztató ennyi év szünet után, csak porszem kerül a gépezetbe: a nőt hamarosan mint öccse új barátnőjét látja viszont...
Ettől kezdve nagyjából egy helyszínen, a szülői házban folyik a cselekmény, feszült és humoros jelenetek váltakoznak nagyon hangulatos zenei aláfestéssel és miközben Dan-nek szurkolunk, egy nem mindennapi családi ünneplésnek is szemtanúi lehetünk.
Romantikázáshoz ideális film, pasik számára is szerethető, és utána lehet róla beszélgetni.

 

Miután hősiesen ellenálltam és nem kóláztam-popcornoztam a moziban, a film után a Márton utcai Márton Sörözőbe siettünk (a Nagyvárad tér és a Klinikák között található), hogy kipróbáljuk Sergio, az uruguayi tulajdonos tapasait. A hely tényleg söröző, se nem több, se nem kevesebb. Sergio épp házon kívül volt, így egy lelkes középkorú hölgyhöz volt szerencsénk. Teával és ásványvízzel indítottunk, Dallmayr zöld teát kaptam (!), fémkannában forróvíz, benne a filter,  több csészére elegendő mennyiség.
A kb. 12-es listáról  4 féle tapast választottunk: húsgombócok paradicsommal (4 darab), mexikói tacos (2), uruguayi chorizó (4 kis darab) és sonkás-fokhagymás töltött gomba (4) sorakozott a tálcán salátaágyon és noch dazu kaptunk egy empanadat is a hölgy ajándékaként. Pirított paradicsomos kenyér is járt mindezek mellé, ugyan bolti toastkenyér, de nem is vártunk mást. Minden étel kellően karakteres és fűszeres volt, a chorizo és a gomba ízlett a legjobban, a taco is korrekt, az empanada frissen kisülve jobb lett volna.
Desszertjük kétféle szokott lenni: flan dulce de lechével és sajttorta, de a flan sajnos épp elfogyott. Viszont volt palacsinta, kérésünkre dulce de lechével töltve, amiből fejenként egy bőven elég, mert nagyon tömény, de isteni!!!



A tapasokhoz egy-egy pohár chilei merlot volt a kísérőnk, így fizettünk borravalóval 3800 forintot.
A tapasokon kívül napi menü is kapható hagyományos, magyaros ételekből, a vendégekből ítélve az is népszerű a környéken.

Márton Söröző
Las Tapas de Sergio
IX. ker. Márton utca 35.
Tel.: 06-20-938-3554

2008. nov. 7. 23:10 | 8 komment | Megosztás
Kategóriák: Rizsa, Étterem, Tapas

VKF XX. - Kéksajtos brokkolikrémleves

Ezen a szép kerek, jubileumi VKF-en Cserke arra biztatott, hogy szakadjunk el a jól bevált levesreceptjeinktől és kísérletezzünk kicsit. Testhez álló a téma, nagyon szeretem a leveseket, biztos, hogy külföldön komoly elvonási tüneteim lennének. Ahogy végiggondoltam a levesfőzési szokásaimat, rá kellett jönnöm, hogy ezen a területen „márkahű” vagyok, ritkán kap el a kísérletező kedv, inkább a jól ismert ízeket kívánom meg újra és újra. Végül az alkalom szülte a pályaművem, egyik nap ugyanis brokkolikrémlevest főztem és felötlött bennem, hogy elhasználhatnám hozzá a maradék kéksajtot is. Jó párosításnak bizonyult, a korábban kipróbált Stahl-féle őrölt mandulás brokkolilevesnek méltó alternatívája.

 

Hozzávalók:

1 nagyobb brokkoli
víz
kevés olívaolaj
1 csokor újhagyma karikákra vágva
1 nagyobb gerezd fokhagyma felaprítva
só
1-2 csipet fehér bors
1-2 csipet őrölt szerecsendió
fél pohár tejföl
1 tk. liszt
5 dkg kéksajt lereszelve

A brokkolit megtisztítottam, a leveleit és a torzsáját levágtam, rózsáira szedtem. Megmostam, majd egy párolóedényben vízgőz fölött puhára pároltam. Mikor kicsit már kihűltek, a szárak keményebb részét még levagdostam.
Ekkor egy fazékban kevés olívaolajat hevítettem, megpároltam rajta a hagymákat, majd beleraktam a brokkolit és felöntöttem egy kevés párolóvízzel. Ekkor botmixerrel pürésítettem, majd öntöttem még bele vizet, hogy teljesen ellepje, összesen kb. 1,5 l lett (a párolóvizet sima csapvízzel pótoltam ki). Megsóztam, fűszereztem és felforraltam. Ekkor a liszttel csomómentesre kevert tejföllel besűrítettem, belekevertem a reszelt kéksajtot is, összerottyantottam és kész. Wasa kenyeret ettünk hozzá.

További, „az évszakhoz képest megfelelő” levesreceptek, egytől egyig kedvenceim:

Burgonyakrémleves sült gombával
Erdélyi csirkeraguleves
Mama-leves
Tejfölös bableves
Tejfölös sertésraguleves
Zöld minestrone

2008. nov. 2. 8:00 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Leves, Zöldségétel, VKF!
Címkék: brokkoli, fehér bors, fokhagyma, kéksajt, márványsajt, őrölt szerecsendió, saját recept, tejföl, tejszín, újhagyma