Noha lassan véget ér a nyár, mi még mindig a könnyű tésztaételeket kívánjuk, úgyhogy meg is fogadtam, hogy minden héten főzök valami olaszos pastát. A szeptemberi Leckerben találni is szép számmal, többek között legendás chicagói maffiózók kedvenceit. Én Jack „Machine Gun” McGurn kedvencét próbáltam ki.:) Amikor elkészült, nem tűnt nagy durranásnak, de másnap mindketten (sőt, mindhárman!) nagyon jóízűen ettük. Nekem mondjuk a saját főztöm soha nem ízlik annyira, mintha másét enném, eltelítenek a főzés illatai, meg a látvány. A legrosszabb az, amikor több napig kell ennem a sajátomat. Ez viszont szerencsés kivételnek bizonyult, másnap esett a legjobban.
Hozzávalók:
30 dkg érett paradicsom
1 doboz konzerv aprított, hámozott paradicsom
1 kisebb padlizsán
1 sárga paprika
2 kisebb vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
2 ek. zöld olívabogyó kimagozva, felnegyedelve
5 szardellafilé (olajos, üvegből)
1/2 tk. oregánó
1 kis csokor bazsalikom
2 ek. olívaolaj
csipet cukor
frissen őrölt bors
5 dkg kemény kecskesajt vagy parmezán lereszelve
50 dkg fusilli, sós vízben al dentére főzve
A paradicsomokat kis kockákra vágtam, a hagymákat felaprítottam, a szardellákat lemostam, megtörölgettem és felaprítottam. A padlizsánt meghámoztam és kis kockákra vágtam, alaposan besóztam és kb. fél órára félretettem. A paprikát is kis kockákra szeleteltem.
Egy nagy serpenyőben felhevítettem a 2 ek. olajat, majd közepes lángon, kevergetve üvegesre pároltam benne a hagymákat (a fokhagymát kicsit később tegyük csak bele, hogy ne keseredjen meg). Utána hozzáadtam a paradicsomkockákat meg a konzerv paradicsomot a levével együtt, felöntöttem kb. 1 dl vízzel, belekevertem a szardellát, az oregánót és az apróra vágott bazsalikomleveleket is. Fedő alatt kb. 30 percig főztem kis lángon.
Közben a padlizsánról leöntöttem a nedvességet, leöblítettem és megtörölgettem. A fél óra eltelte után a szószhoz adtam a padlizsánt, a paprikát, a negyedekre vágott olívabogyót és addig főztem, míg a padlizsán és a paprika meg nem puhult. A végén megszórtam egy csipet barnacukorral, megborsoztam (sózni nem kellett, a szardella és az olíva elég sós) és reszelt kecskesajttal a tetején tálaltam a főtt fusilli mellé.
A Lecker szeptemberi számából vett receptet módosítottam.
Megosztás
Pankával vívott elkeseredett harcomban a szélsőséges módszerektől sem riadok vissza, annak érdekében, hogy egy kis fehérjét juttassak a szervezetébe. A vöröslencse sós változatban már szerepelt az étlapján, nem túl nagy sikerrel. A napokban viszont a Leszámolás a nagyi főztjével című kísérletező szakácskönyben rábukkantam egy bizarr, de izgalmas párosításra: juharszirup és vöröslencse. Nem hagyott nyugodni a dolog, a juharszirup füstös ízét imádom, a semleges lencse meg jól alakítható alapnak ígérkezett. Panni pár kanál után visszavonulót fújt, de a többi tesztszemély (férjem és anyósom) kitartott és a gesztenye ízéhez hasonlította az eredményt. Azt nem mondom, hogy hetente fogom készíteni, de édesszájú gyerekek esetében érdemes lehet vele kísérletezni.
Hozzávalók egy kisebb adaghoz:
10 dkg vöröslencse
csipet só
víz
3,5 ek. juharszirup
3 ek. tejszín
A lencsét dupla mennyiségű vízben egy csipet sóval feltettem főni. Addig főztem, míg teljesen szét nem főtt és gyanús drapp színt nem öltött. Ekkor ízesítettem juharsziruppal és tejszínnel tettem selymesebbé. (Ha túl sűrűnek találnánk, mehet bele több tejszín vagy tej.) Egy kevés vajat is keverhetünk bele. Kicsit összerottyantottam és kész. Langyosan vagy hidegen tálaljuk.
Megosztás
Ízbolygó felhívására különleges túrós (ricottás, cottege cheese-es) recepteken kellett törni a fejünket. A feladat elevenembe vágott, jó sokat agyalok ugyanis azon, hogyan juttassak észrevétlenül egy kis fehérjét kis purista lányom szervezetébe, aki mostmár nemcsak hogy purista, de újabban bicsérdista is, azaz csak nyers koszton él, sőt kacsingat a fényevés felé.:)
Szóval az ő ízlését (na meg az enyémet) figyelembe véve hamar eljutottam a süteményekig. Egész pontosan a legutóbbi kuglófos gikszert szerettem volna kiküszöbölni. Persze most is követtem el hibákat, például elfeledkeztem a gyönyörű mázas kuglófformámról, helyette egy prosztó acéllemez formában sütöttem. Az eredmény azért nem lett rossz, férjem nagyon lelkesen ette, és Panka is kért belőle. Ízre hasonló a könnyű citromoshoz, azzal a különbséggel, hogy a ricotta miatt sokkal sűrűbb a tésztája. Egy tartalmas leves után ideális desszert.
Hozzávalók:
10 dkg puha vaj
17 dkg (nád)cukor
25 dkg ricotta
3 tojás, elválasztva
25 dkg liszt, átszitálva
1,5 tk. sütőpor
csipet só
2 citrom reszelt héja
6 ek. citromlé
vaj és liszt a forma kikenéséhez
Sütési idő és hőmérséklet: 160 fok (hagyományos), kb. 50 perc
A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéket hűtőbe tesszük. A citromokat alaposan megmossuk, héjukat lereszeljük, levüket kicsavarjuk. Az átszitált lisztet összekeverjük a sóval és a sütőporral.
A puha vajat és a cukrot a robotgéppel habosra keverjük, míg a cukor fel nem olvad benne. Utána egyesével hozzáadjuk a tojások sárgáját, majd a ricottát is, majd mehet bele apródonként a lisztes elegy, a citromhéj, és –lé. Végül a fehérjékből egy csipet sóval kemény habot verünk és óvatosan beleforgatjuk a tésztába.
Az így kapott masszát alaposan kivajazott, kilisztezett kuglófformába öntjük, egyenletesre elsimítjuk.
160 fokon kb. 50-60 perc alatt készre sütjük (tűpróba). Ha közben nagyon pirulna a teteje, takarjuk le sütőpapírral.
Miután elkészült, hagyjuk a formában 10 percig hűlni, majd egy lapos tányért az aljához szorítva fordítsuk meg a formát, jó esetben szépen kijön belőle a kuglóf. Porcukorral megszórva kínáljuk.
Megjegyzés: ajánlatos olyan formában sütni, ami középen lyukas (klasszikus kuglófforma), mert abban könnyebben átsül a tészta. Kis medvetalpformákban vagy muffinsütőben is érdemes lenne kipróbálni.
Forrás: Schinharl-Dickhaut: A sütés alapkönyve
Megosztás
Snoopy nagy családi kedvenc. Szeretjük a mesét (Snoopy gyere haza!), bár csak egy hangyás videófelvételen tudjuk nézni (dvd-re átírva). Anno többször vettem miatta Happy Meal menüt, hogy meglegyenek a népviseletes kutyafigurák (amikkel most Panka játszik), és amíg megjelent, a képregényeket is lelkesen vettük. Ma is ott lapulnak a mellékhelyiség újságtartójában rongyosra olvasva.:) Ez a recept a 2002-es évfolyam egyik számából való, merthogy Snoopy nemcsak a házat őrzi és leveleket fogalmaz az írógépén, de főzni is tud.
Hozzávalók:
4 tojássárgája
5 dkg nádcukor
6 dl tej (3,5 %-os)
2 dl tejszín
fél tk. házi vaníliás porcukor
fél tk. őrölt fahéj
fél tk. só
10 dkg fehér csoki
A tojássárgákat habosra kevertem a cukorral (robotgéppel). Közben a tejet és a tejszínt egy lábasba öntve felforraltam, majd belekevertem a porcukrot, a sót, a fahéjat és a kockákra tördelt csokit is, majd addig kevertem, míg fel nem olvadt. A cukros tojáshoz nagyon óvatosan, apró adagokban, miközben folyamatosan kevertem a robotgéppel, hozzáöntöttem a forró tejes-tejszínes elegyet, majd visszatettem a lángra és épp hogy felforraltam. Közben folyamatosan tovább kevertem, hogy nehogy a tojás kicsapódjon. Hideg vízfürdőben lehűtöttem, majd a hűtőbe tettem. Hidegen töltöttem a fagyigépbe és 20 perc múlva el is készült a mű.
Először Jamie mogyorótortája mellé, majd stájer tökmagolajjal meglocsolva ettük, mindkettő jó kis párosítás.
Megjegyzés: ha valaki idegenkedik a só ízétől édességben (lsd. sós karamell), akkor csökkentse a mennyiséget.
Megosztás
Lorien már említette a Szakácsok könyvével kapcsolatban, de nem árt még egyszer tudatosítani, hogy 50 %-os kedvezménnyel lehet rengeteg könyvet megvenni az Alexandra könyvesboltjaiban (online nem) a készlet erejéig (hivatalosan szept. 30-ig tart az akció). Az akciós könyvek listája innen letölthető.
Tegnap el is zarándokoltam a Nyugati téri komplexumba és durván bevásároltam. A szakácskönyvek közül Paul Gayler Vegetáriánus ételek című könyvére hívnám fel a figyelmet, gyönyörű és eredeti, most csak 2000 forintért. Ezen kívül jó a M-érték Kiadó sorozata, én a Sajtlexikont és a Tésztalexikont vettem meg. Szépirodalmi témából pedig gazdagabb lettem Kosztolányiné Karinthy-monográfiájával és egy Ady-Léda szerelmét tárgyaló kötettel. Juhhéj!!!
Még a babsalsaleves után ettük ezeket a töltött tortillákat, azaz quesadillákat, csak most jutottam el a posztolásukhoz. Ezúttal még kukoricalisztes tortillát sütöttem, de azt hiszem, legközelebb áttérek a búzalisztes verzióra. A tervezési fázisban Chili és Vanília és Lila Füge írásából merítettem ihletet. Végül jó kis mexikói ebéd kerekedett belőle.

Sajtos quesadilla
Hozzávalók 8 tortillához:
10 dkg búzaliszt (nálam tönköly)
40 dkg kukoricaliszt
1 tk. sütőpor
1 tk. só
65 ml olaj
kb.2,5 dl langyos víz
A tortillához egy keverőtálba szitáltam a kétféle lisztet, hozzáadtam a sót és a sütőport, és az olajjal meg a víz felével a robotgép dagasztófejével labdává dolgoztam. Közben folyamatosan adagoltam a vizet. Kitartónak kell lenni, ebből a lisztmennyiségből kb. 15 perc után lett ruganyos tészta. A tésztát utána 8 egyenlő részre osztottam, kis korongokat formáltam belőlük és nedves konyharuha alatt 30 percet pihentettem őket. Utána mindegyiket 2-3 mm vastagra nyújtottam és teflon serpenyőben mindkét oldalát megsütöttem.
A töltelékhez:
15 dkg reszelt sajt (pl. Gouda)
apróra vágott paradicsom (mag nélkül)
apróra vágott vöröshagyma
A vöröshagymát 2 evőkanál vajon karamellizáltam, azaz addig pirítottam kis lángon, gyakran kevergetve, míg aranyszínű nem lett. Egy tortillát megraktam a hagymával, paradicsomot és sajtot is szórtam rá, majd befedtem egy másik tortillalappal. Forró teflon serpenyőben addig sütöttem, míg a sajt meg nem olvadt benne.
Babsalsa
Hozzávalók:
kb. 8 dkg főtt vörösbab/feketebab pürésítve (lehet konzervből is)
3 paradicsom lehámozva, felkockázva
1 kicsi vöröshagyma/lilahagyma felaprítva
só
frissen őrölt bors
Tálaláshoz: tejföl
A babpürét elkevertem a felkockázott paradicsommal és a reszelt vöröshagymával, majd megsóztam, borsoztam.
Tálaláskor tejfölt is halmoztam a tetejére, így ettük a sajtos quesadillák mellé.
Megosztás
Nagyon szeretem a laskagombát, az állaga sokkal szimpatikusabb a csiperkéénél, hőkezelés után is roppanós, al dente marad. Készítettem már belőle korábban salátát, most pedig egyszerűen grilleztük és isteni finom köret lett belőle. Csak azt sajnálom, hogy a piacon elég ritkán jutok hozzá, mert a gombaárus bácsi csak bizonyos napokon hoz belőle (bezzeg petrezselymet mindig árul). Szerencsére néha szupermarketekben is van hozzá szerencsém.
Hozzávalók:
50 dkg laskagomba
olívaolaj
néhány gerezd fokhagyma
1-2 friss rozmaringágacska
pici só
A gombákat, ha láthatóan nem koszosak, csak papírtörlővel áttörölgetjük (ha muszáj, leöblítjük és szárazra töröljük), a végükről levágjuk a vastag fás részt és a többi részt kisebb darabokra vágjuk. A fokhagymát megpucoljuk, felaprítjuk, a rozmaring leveleit letépkedjük, apróra vágjuk.
Egy grilltálcán egy rétegben elrendezzük őket, olívaolajjal megkenjük, picit megsózzuk, fokhagymaszeletekkel és rozmaringgal megszórjuk. Sütőben grill funkcióval kb.10 perc alatt megsütjük (legalsó grillrács, légkeverés nélkül, legnagyobb fokozat). Sütés közben fordítsuk meg a szeleteket és kenjük meg a másik oldalukat is olajjal, majd folytassuk a sütést.
Megosztás
A hétvégén családi összejövetel volt nálunk, szüli- és névnapokat ünnepeltünk, így végre volt alkalmam ezt a rég kijegyzetelt tortát kipróbálni. Biztos, hogy fogom még sütni, nagyon finom lett, még Panka is lelkesen követelte, hogy „Tóta, tóta!”, ami tőle nagyon szokatlan viselkedés.:) A menü egyébként perzsa joghurtlevesből, Madras Chicken Curryből és basmati rizsből, mogyorótortából és fahéjas fagyiból állt. Nyamm.:)
Hozzávalók:
12 dkg puha vaj
12,5 dkg cukor
4 tojás szétválasztva
1 narancs reszelt héja
3 dkg liszt
12,5 dkg törökmogyoró
12,5 dkg ricotta
2 ek. darált mák
csipet só
A tetejére díszítésnek:
2 ek. narancslekvár (vagy barackdzsem)
5 dkg étcsokoládé
A sütőt előmelegítjük 180 fokra (később a sütés közben mérsékeltem 170-re). Egy kapcsos tortaformát kikenünk vajjal, az alját kibéleljük sütőpapírral és a hűtőbe tesszük.
A mogyorót szárazon megpirítjuk és finomra őröljük.
A vajat a robotgéppel a cukorral együtt fehéredésig keverjük, majd a tojássárgákat egyenként hozzáadjuk, aztán megy bele a narancshéj, a liszt, a ricotta, a mogyoró és a mák. Végül a kemény habbá vert fehérjét is beleforgatjuk, de azt már kézzel egy keverőlapát segítségével.
A tésztát beleöntjük a tortaformába, elsímítjuk és légkeveréssel 25 perc alatt készre sütjük (tűpróba).
A narancslekvárt elkeverjük 3 ek. vízzel és felforraljuk. Megkenjük vele a tortát. Miután kihűlt, egy nagylyukú reszelővel étcsokiforgácsokat reszelünk rá.
Megjegyzés: a normál méretű kerek kapcsos formában sütve elég laposka lett a torta, érdemes vagy duplaadagot (esetleg másfelet) csinálni, vagy kisebb formában sütni. Mondjuk az ízét ez nem befolyásolta.:)
Jamie Oliver receptje a Jamie konyhája című könyvből.
Megosztás
Még mindig tart a hideg leves-mániám. A jól sikerült perzsa joghurtlevestől megmámorosodva a német blogokat böngésztem épp, mikor rátaláltam erre a joghurtos uborkalevesre. Az uborka-alma duó fogott meg benne: már a színük miatt is összeillenek, és felcsigázott a zöldség-gyümölcs párosítás lehetősége. Érdekes lett az eredmény, levesként is fogyasztható, de ásványvízzel vagy tejjel hígítva reggeli turmixnak is el tudom képzelni. Nekem ízlett, kellemesen pikáns volt, Patrik nem lett a rabja.:(
Az eredeti receptet módosítottam, az enyém egy óvatosabb verzió kevesebb almaecettel és kapor helyett szárított mentával.
Hozzávalók 2 személyre:
2 dl natúr joghurt
1 fürtös uborka
1 alma (nyári, savanykás)
1/2 tk. almaecet
2 ek. olívaolaj
pici só
1 tk. szárított menta
Az almát és az uborkát meghámoztam, kimagoztam és feldaraboltam. A joghurttal és a többi hozzávalóval egy keverőpohárba tettem és botmixerrel pürésítettem. Mehet bele levesbetétnek aprított uborka (akkor 1-gyel több kell), mi csak üresen ettük.
Megosztás
Bevált receptek. Meg egyebek, ahogy anyósom mondaná.






Adatvédelem | Szerzői jogok és felhasználási feltételek |
Médiaajánlat
© kicsi Vú & Patrik 2007-2010