Húgomékhoz voltunk hivatalosak névnapi grillpartira és ezzel a sütivel járultam hozzá a kínálathoz. Valami gyümölcsöset kerestem, és megtetszett ebben a receptben, hogy búzadara is van benne. Két menetben sült ki végül, az elsőben érezhető volt néha egy-egy roppanó grízszem, mert sütés előtt nem hagytam állni a tésztát egy percet sem, ezért a második menet lett tökéletes, mert a gríznek volt ideje megduzzadni. Könnyű, nyári süti, hasonló a beledobálóshoz. Érdemes nagy tepsiben sütni, hogy a tészta vékony legyen és a gyümölcs domináljon.
Hozzávalók:
kb. 10 db sárga húsú őszibarack
fél lime leve
1-2 ek. búzadara
4 tojás
15 dkg cukor
1 tk. vaníliás porcukor (házi)
50 dkg natúr joghurt
12,5 dkg vaj megolvasztva
20 dkg liszt
20 dkg búzadara
3/4 csomag sütőpor
A tészta úgy készül, mint egy egyszerű muffintészta, a robotgépet sem kell elővennünk. Egy nagy keverőtál kell hozzá meg egy habverő, amivel először a nedves, majd a száraz hozzávalókat fogjuk elkeverni.
A barackokat megmostam, meghámoztam, kimagoztam, szeletekre vágtam. Egy tésztaszűrőben összeforgattam őket a fél lime levével és 1-2 ek. búzadarával, majd hagytam lecsepegni.
A vajat mikróban megolvasztottam és félretettem kihűlni. A száraz hozzávalókat, azaz az átszitált lisztet, a búzadarát és a sütőport egy tálban elkevertem.
A nedves hozzávalókat, azaz a joghurtot, a tojásokat a kétféle cukorral elkevertem egy habverővel. Az olvasztott vajat is belekevertem, majd beleforgattam fokozatosan a száraz hozzávalókat is.
Egy nagy kivajazott-kilisztezett tepsibe öntöttem a tésztát, a tetejére rakosgattam a barackszeleteket, majd előmelegített sütőben légkeveréssel 160 fokon kb. 35 perc alatt megsütöttem (tűpróba).
Megjegyzés:
Egy közepes méretű tepsit készítettem elő, amibe túl sok lett a tészta. Ezért egy tégla alakú kenyérsütőformába is töltöttem belőle, amire viszont már nem maradt barack (6 db volt összesen), ezért alternatív megoldásként 1 marék aszalt sárgabarack, 1 ek. nádcukor és 1 marék törökmogyoró aprított keverékét szórtam a tetejére.
A tapasztalat azt mutatja, hogy nem árt, ha a sütés előtt a tésztát a tepsiben kicsit állni hagyjuk, mert akkor a grízszemeknek van ideje megduzzadni.
Forrás: Viva! 2008/7.
Megosztás
Hirtelen ötlettől vezérelve alkottam ezt a reggeli italt és nagy örömömre Panni is szívesen itta, főleg, hogy szívószállal tehette mindezt. Az ital lelke a barack mellett a limelé, amitől illatosan kókuszos aromája van és a fűszerek, amik csak diszkrét háttérként vannak jelen. Az őrölt kardamomot rögtön a szívembe is zártam, sokkal lágyabb az íze, mint az egész magoknak.
Hozzávalók 1 személyre:
1 pohár kefír
4 sárgabarack
1-1 késhegynyi őrölt fahéj és őrölt kardamom
1 ek. méz
1-2 dl tej
1 dl ásványvíz (zöld kupakos)
2-3 tk. limelé
A fűszereket egy kis lábasba szórtam és kis lángon addig hevítettem, míg illatozni kezdtek. Utána elzártam a lángot (így intenzívebb lesz az ízük). A megmosott, kimagozott barackokat a botmixerem keverőpoharába tettem és ráöntöttem a kefírt, majd a mézet és a fűszereket is hozzáadva összeturmixoltam. Ezután felöntöttem annyi tejjel, hogy 4 dl legyen és limelével ízesítettem. Lefedve egy órára hűtőbe tettem. Fogyasztás előtt felöntöttem 1 dl ásványvízzel.
További információ és még több lassirecept az Orienten található.
Megosztás
A napokban elkapott a vágy, hogy mexikóit főzzek. Eddig csupán a Zsófi-féle fajitával büszkélkedhettem, na meg kipróbáltam Lila füge tortillareceptjét, ideje volt hát további kísérletekbe kezdeni. A Salsák című könyvet hívtam segítségül, melyben egyébként szinte az összes recept nagyon inspiráló, és egy krémlevesre esett a választásom. Ez a babsalsaleves, azaz salsával ízesített babpüréleves ízvilágában nem áll távol a magyar konyhától sem, mikor a salsát csináltam hozzá, mintha lecsót főztem volna. Kellemes savanykás leves lett belőle, langyosan is fogyasztható. Még Panka is evett belőle lelkesen. Úgy tűnik a puristából világkonyhafanatikus lett: legutóbb a kínai pirított tészta nyerte el ennyire a tetszését.
Meglepő fordulat még: a fotót magam készítettem!!! A zöld keret és a négyzetalak hívatott jelezni, hogy ez az én művem.
Hozzávalók 4 kicsi vagy 2 nagyobb adaghoz:
12-15 dkg adzukibab (eredetileg fekete bab)
1 babérlevél
víz
A salsához:
1 vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1/2 zöldpaprika (eredetileg: 4 kis zöld chilipaprika)
20 dkg paradicsom
8 dkg füstölt húsos szalonna
2 ek. olaj
20 dkg tejföl
só
frissen őrölt fekete bors
szárított oregánó
Tálaláshoz: zöldcitrom, tortilla
A babot előző este hideg vízbe beáztatjuk. (A pontos mennyiséggel azért vagyok bajban, mert 20 dkg-ot főztem meg, de egy kis részéből babsalsát csináltam mártogatni.) Másnap feltesszük főni a babérlevéllel annyi vízben, hogy ellepje. Mikor felforrt a víz, leöntjük róla, felengedjük újra hideggel és folytatjuk a főzést (tesszük mindezt a pukkmentes bab reményében:)), míg puha nem lesz (kuktában gyorsabb, amúgy türelemjáték).
Mikor puhára főtt, hagyjuk kicsit hűlni, kivesszük belőle a babérlevelet, majd botmixerrel pürésítjük.
A salsához a hagymákat felaprítjuk. A paprikát kimagozzuk, kis kockákra vágjuk, a paradicsomokat leforrázzuk, meghámozzuk és szintén felkockázzuk. A szalonnát kis darabokra vágjuk és a 2 ek. olajon megpirítjuk. Mikor már kisült nagyjából a zsírja, hozzáadjuk a hagymákat, üvegesre pároljuk, majd a paprikát és a paradicsomot is beledobjuk. Megsózzuk és fedő alatt, kis lángon puhára pároljuk. Utána hozzáöntjük a tejfölt, elkeverjük, sózzuk, borsozzuk, csipet oregánóval ízesítjük, majd a babpürét is belekeverjük. Felöntjük annyi vízzel, hogy megfelelő sűrűségű legyen (mint egy krémlevesnél), és összeforraljuk.
Tálaláskor zöldcitromlével ízesítjük és tortillát adunk mellé.
Forrás: Kay-Henner Menge/Claudia Schmidt: Salsák
Megosztás
A legtöbb nemzetnek megvan a maga jól bevált receptje a szikkadt kenyér hasznosítására. Érdemes lenne erről is egy gyűjtőposztot vezetni, mert én például gyakran bajban vagyok a maradékkal. Most elkezdem megvetni az alapokat, aztán remélem jönnek még kommentben ötletek.
Az alábbi recept a mi máglyarakásunknak egy egyszerűbb változata, számomra azért is vonzó, mert nem kell hozzá habot verni, azaz csendes pihenő közben is elkészíthető.:) Halász Zoli bácsi olvasmányos könyvét lapozgatva bukkantam rá a svájci receptek között mint a svájci takarékosság és a kenyérhez fűződő mély szeretet bizonyítékára.

Hozzávalók:
3-4 szikkadt kenyér/zsemle
1/2 kg alma
1 citrom leve
3 ek. nádcukor
1 marék mazsola
5 dkg dió felaprítva
1/2 l tej
2 tojás
1 ek. porcukor
kevés vaj
Egy tűzálló jénait kivajazunk. Az almákat megmossuk, meghámozzuk, kimagozzuk, nagylyukú reszelőn lereszeljük, majd rögtön összeforgatjuk a citromlével. A diót miután durvára aprítottuk, összekeverjük a nádcukorral.
A zsemléket ujjnyi vastag szeletekre vágjuk és kibéleljük velük egy rétegben a jénait. Megszórjuk reszelt almával, mazsolát és diót is hintünk rá, majd újabb réteg zsemle következik. Megint szórás, majd záróréteg. A tojásokat villával elhabarjuk, majd a porcukorral és a tejjel elkeverjük. Ráöntjük a keveréket a rakottasunkra, kis vajdarabokat teszünk a tetejére és előmelegített sütőben 180 fokon kb. 25 percig sütjük (fedő nélkül).
Forrás: Halász Zoltán Gasztronómiai kalandozások Európában című könyve
További ötletek a szikkadt kenyér/zsemle hasznosítására:
Édességek:
Barackos kiflifelfújt (Mennyei manna)
Bulocski avagy töltött zsemle (Max konyhája)
Fantázialepény (Dulmina)
Gesztenyés-körtés felfújt (Ízbolygó)
Gyümölcsös felfújt (Receptblog)
Hamis máglyarakás (Kedvenc receptek)
Kenyérpuding (Fakanál)
Kiflifelfújt fűszeres-rumos aszalt sárgabarackkal (Flat-Cat)
Mazsolás-áfonyás kenyérpuding (Ízbolygó)
Mákos guba (Narancskonyha)
Meggyes-mákos guba (Sajtkukac)
Mézes-mákos guba (Max konyhája)
Reform mákos guba (Vegagyerek)
Tejfölös-túrós kalácsfelfújt (Ízbolygó)
Saláták:
Cézár saláta (Dalla cucina)
Panzanella (Dolce vita)
Panzanella (Zsófi foodblogja)
Articsókás panzanella (Chili és Vanilia)
Levesek:
Ajo blanco (andalúz fehér fokhagymaleves) (Bűvös szakács)
Ajo blanco (Chili és Vanilia az NLC-n)
Ajo blanco (Macikonyha)
Ajo blanco (Vegasztrománia)
Cordobai gazpacho (Macikonyha)
Gazpacho (Aubergine)
Gazpacho (Bűvös szakács)
Gazpacho (Fakanál)
Gazpacho (Fűszer és lélek)
Gazpacho (Govinda)
Gazpacho (kicsi Vú)
Gazpacho (Táplálék)
Kenyérleves (Chilii)
Majonézes húsleves krutonokkal és dióolajjal (Dalla cucina)
Toszkán paradicsomleves (Dolce vita)
Toszkán paradicsomleves fehérbabbal (Dalla cucina)
Főételek:
Borjú fűszeres kenyérmorzsában (Fűszer és Lélek)
Kenyérgnocchi (Dolce vita)
Paradicsomos rakott kenyér (Rossa mela)
Egyebek:
Borítós reggelire (Max konyhája)
Bundás csillagok (Zsúrkenyér)
Bundás kenyér édesen meggyel (Kricso kanala)
Bundás kenyér sajttal (Kricso kanala)
Bundás kenyér sonkával töltve (Kricso kanala)
Cukkinis kenyértorta (Ízbolygó)
Kenyérchips (Tintaleves)
Padlizsános melegszendvics (Mézesmadzag)
Sajtos-boros sült kenyér (Dalla cucina)
Spenótos-gombás pofézni (Moha és sáfrány)
Szalvétagombóc (Hajóka)
Továbbgondolt bundás kenyér (Zsú konyhája)
Megosztás
Nemrég apukám mesélte, hogy egy étteremben evett gazpachót, és bár nem volt rossz, kíváncsi lenne, milyen igazán jól elkészítve. Ezzel a fülembe is ültette a bogarat, szeretem az ilyen kihívásokat. Elkezdtem hát nézegetni a különböző receptváltozatokat, amikből van bőven persze. Végül a Kulinária - Európai konyhaművészet című kiadvány receptje mellett döntöttem. Az íze szerintem isteni, ránézésre viszont rögtön látszik, hogy elég sápadtka, azaz mehetett volna akár kétszer ennyi paradicsom is bele. Nekem nem volt hiányérzetem, de akit zavar a szín, duplázzon nyugodtan. Apukámnak is ízlett, konstatálta, hogy az éttermi konzerv paradicsomból volt. Az enyém egyébként masszívan fokhagymás lett, mert 3 kövér fokhagymagerezdet tettem bele, legközelebb mértéktartóbb leszek.
Hozzávalók 2 személyre:
4 szelet szikkadt fehér kenyér
3 kisebb gerezd fokhagyma
só
4 ek. olívaolaj
50 dkg paradicsom
2 zöld paprika
1 kígyóuborka
1 kisebb vöröshagyma
1 ek. vörösborecet
4 dl víz
A fokhagymákat megpucoltam, felaprítottam és a kőmozsaramban egy nagy csipet tengeri sóval összetörtem. Áttettem egy nagyobb tálba és rámorzsoltam két szelet kenyeret a héja nélkül. Meglocsoltam 4 ek. olívaolajjal és botmixerrel pürésítettem, majd kb. fél órán át állni hagytam.
Közben a zöldségeket készítettem elő: a paradicsomokat félbevágtam és kikapartam a magjukat (arra nem lesz szükség). Az egyik zöldpaprikát és az uborka egy harmadát felkockáztam és félretettem levesbetétnek. A másik paprikát és a maradék ubit pedig a kimagozott paradicsommal együtt turmixoltam a fokhagymás kenyérmasszát is hozzáadva. Az egészet átpasszíroztam egy nagy szűrőn, vörösborecettel ízesítettem és felöntöttem 4 dl vízzel, majd min. 1 órára betettem a hűtőbe.
Tálaláskor a leveses csészékbe a maradék kenyérből tépkedtem, megszórtam paprika- és uborkakockákkal és arra mertem a hideg levest. Isteni.
Megosztás
Bevált receptek. Meg egyebek, ahogy anyósom mondaná.




Adatvédelem | Szerzői jogok és felhasználási feltételek |
Médiaajánlat
© kicsi Vú & Patrik 2007-2010