Kipróbáltam! 2.: Gombás-paradicsomos pulykaragu medvehagymás polentával

Kaptam Mammától egy befőttes üvegben sózott, aprított medvehagymát. Az első étel, amiben nemrég kipróbáltam, épp tőle származik. Annyit változtattam rajta, hogy vegyes erdei gomba mix helyett sima csiperke gombát használtam az egyszerűség kedvéért. Az eredmény egy gyors és nagyon finom, laktató fogás lett. A polenta külön élmény volt, mert eddig csak juhtúrós puliszka formájában kóstoltam és bár nagyon vonzott, egyúttal fenntartásaim is voltak, hogy nem túl száraz és ízetlen-e valójában. Ez a változat mindkét előítéletemre rácáfolt: a tej miatt isteni krémes, a medvehagymától pedig kellemesen fűszeres lett. Ismétlés várható.

 

Hozzávalók:

A raguhoz:

1,5 ek. olívaolaj
1 fej vöröshagyma apróra vágva
3-4 gerezd fokhagyma felaprítva
60 dkg pulykamellfilé
1 ek. vaj
20 dkg gomba
1 dl fehérbor
1 doboz konzerv aprított paradicsom
1 tk. só
frissen őrölt bors
1 csipet fahéj

Egy serpenyőben felhevítem az olajat és megpirítom benne az apróra vágott hagymát, fokhagymát és a falatnyi kockákra vágott húst. Mikor már van egy kis színe, kiszedegetem.
A vajat megolvasztom, rádobom a megtisztított, felszeletelt gombát, kevergetve pirítom, majd felöntöm a borral, hozzáadom  a paradicsomot, a fűszereket és félig lefedve készre párolom.
Beleteszem a hagymás húst is, összeforralom, sózom, borsozom még, ha kell.

A polentához:

8 dl víz
4 dl tej
1 ek. vaj
1 mk. só
frissen őrölt bors
1 gerezd fokhagyma felaprítva vagy lereszelve
20 dkg polenta (kukoricadara)
1 ek. sózott medvehagyma

A vizet és a tejet felforralom egy nagy fazékban, majd belekeverem a vajat, a fokhagymát és a borsot. Folyamatos keverés mellett hozzáadom a kukoricadarát és továbbra is folyamatosan kevergetve sűrűre főzöm. Ha túl sűrű lenne, kis vízzel hígítom. Kb. fél óra múlva, mikor már sűrű és pöfékel, belekeverem a sózott, aprított medvehagymát és csak ekkor sózom, mert a medvehagyma eleve sós.

2008. jún. 28. 10:00 | 2 komment | Megosztás
Kategóriák: Köret, Szárnyas
Címkék: fahéj, fehérbor, fokhagyma, gomba, hámozott paradicsom, kukoricadara, medvehagyma, vöröshagyma

Kipróbáltam!: Kakaós csiga

Nyugalom, nem a napokban készült, 35 fokban, csak most jött el az ideje, hogy feltegyem. Újabb lépést tettem a kelt tészták rögös útján és bár sikerült nagy kakaós monstrumokat létrehoznom, szemben phzs decens kis csigáival, mégis nagyon elégedett és büszke voltam. A recepthez a Papírgaluska hozta meg a kedvem, de valójában phzs-t dicséri. Nála a receptleírás mellett fényképes dokumentáció is tanulmányozható.

 

Hozzávalók 16 darabhoz:

kb. 4 dl tej
2 szem kockacukor
3 dkg friss élesztő vagy 1 zacskó szárított
50 dkg liszt
5 dkg porcukor
1 tojás
1 tk. só
5 dkg vaj megolvasztva

A töltelékhez:

10 dkg puha vaj
10 dkg porcukor
2-3 ek. cukrozatlan kakaópor

A tejet meglangyosítjuk, a felében feloldjuk a kockacukrokat és belekeverjük az élesztőt, majd hagyjuk felhabosodni.

A lisztet elkeverjük a sóval, az 5 dkg porcukorral, beleütjük a tojást és az élesztőt hozzáöntve a robotgép dagasztókarjával közepesen lágy tésztát gyúrunk belőle. Közben az olvasztott vajat is hozzáadjuk. A maradék tejből öntünk hozzá, ha kell.
A tésztát megszórjuk liszttel és letakarva meleg helyen 1 órát kelesztjük (a duplájára).

Közben töltelékhez kikeverjük egy tálban a vajat, a porcukrot és a kakaóport.

A megkelt tésztát átgyúrjuk, nagy téglalappá kinyújtjuk, megkenjük a kakaós töltelékkel, feltekerjük és egyenlő szárú trapézokra felvágjuk. A trapézokat az alapjukra ültetjük és középen kicsit benyomjuk. Langyos cukros tejjel megkenjük őket és előmelegített sütőben 175 fokon szép barnára sütjük.

Megjegyzés: gyakorlatlan kelt tészta-készítőként kicsit bajban voltam a "közepesen lágy tészta" kitétellel. Végül a pizzatészta és a DNK állaga közé kalibráltam. Kicsit nehezen kezelhető tömeg lett, de az eredmény állagra teljesen jó. A robosztus alkat viszont nem tudom, minek köszönhető.:)

2008. jún. 25. 7:18 | 8 komment | Megosztás
Kategóriák: Magyaros, Süti
Címkék: élesztő, kakaópor, kelt tészta, porcukor, tej, tojás, vaj

Tejben főtt csirkecombok

Mielőtt valaki azt gondolná, hogy mi csak sütin meg desszerten élünk, posztolok gyorsan egy húsételt is. A recept Stahl Judit Gyors szárnyas ételek könyvéből származik, tényleg gyors és finom is. Mi köretnek főtt tésztát (fusilli) ettünk hozzá, a maradék husi pedig pitában végezte töltelékként.

Hozzávalók:

1 kg csirke felsőcomb
só
frissen őrölt bors
8-10 gerezd fokhagyma felaprítva
2 ek. olaj
kb. 3,5 dl tej
5 dkg vaj
1 citrom héja nagyobb darabokban
1 púpozott ek. morzsolt zsálya (lehet szárított is)
1 ek. étkezési keményítő

A combokat megmossuk, szárazra töröljük és jó alaposan bedörzsöljük sóval, majd megborsozzuk. Egy nagy, mély serpenyőben felhevítjük az olajat és  megpirítjuk benne a fokhagymát, majd kiszedjük és félretesszük. A combokat is minden oldalról megpirítjuk, hogy kis színt kapjanak, felöntjük a tejjel, hozzáadjuk a vajat, majd a fokhagymát, a citrom héját nagyobb darabokban és a zsályát. Nagy lángon összeforraljuk, majd félig lefedve kb. fél óra alatt készre pároljuk (a husikat fordítgassuk). Közben pótoljuk az elfőtt folyadékot (tejet). Tálalás előtt a citromhéjakat kihalásszuk, a combokat kiszedegetjük, a levet az étkezési keményítővel összeturmixoljuk és kevergetve sűrűre főzzük. Ezzel a mártással kínáljuk a combokat.

2008. jún. 22. 22:40 | 5 komment | Megosztás
Kategóriák: Szárnyas
Címkék: citromhéj, csirke, étkezési keményítő, fokhagyma, tej, vaj, zsálya

Mákos túrógombóc meggyöntettel

Még mindig a mák-meggy páros bűvöletében élek, ezért az ebédre tervezett túrógombócot megvariáltam kicsit. Jó ötletnek bizonyult, mindhármónknak ízlett az újítás. Az alapreceptet már nem tudom honnan vettem, de a bloggerek túrógombócváltozatait nézegetve megállapítottam, hogy szokatlan a liszt-gríz kombináció, általában csak az egyik játszik. 

Hozzávalók 2 személyre:

25 dkg túró
5 dkg rétesliszt
5 dkg búzadara
1 tojás
1 tojásfehérje
pici só
kb. 1 ek. cukor
2,5 ek. darált mák

Hempergetni:
5 dkg vaj
zsemlemorzsa

Rácsorgatni:
porcukorral kikevert tejföl

Az öntethez:
magozott meggy
méz

A túrót villával áttörtem, hozzákevertem az elhabart egész tojást, a grízt, a mákot és a lisztet. Sóval, cukorral ízesítettem, végül a felvert tojásfehérjét is óvatosan beleforgattam. Az így kapott masszát fél órára a hűtőbe tettem. Közben a vajat megolvasztottam egy serpenyőben és megpirítottam rajta a zsemlemorzsát. Egy kis lábas aljára mézet öntöttem és felhevítettem, majd hozzáadtam a kimagozott meggyet és fedő alatt, kis lángon főztem egy kicsit (kb. 8 percet). Utána hagytam kihűlni és botmixerrel pürésítettem.
A fél óra elteltével a túrós masszából hideg kézzel kis gombócokat formáztam és forrásban lévő enyhén sós vízbe raktam őket. Újraforrástól számítva 6-8 percig főztem a gombócokat, utána szűrőkanállal kiszedegettem és a pirított morzsában megforgattam őket. Porcukorral elkevert tejföllel és a meggyöntettel tálaltam.

Megjegyzés: most kivételesen két tojásfehérjével készült, mert ennyi maradék volt a hűtőben.

2008. jún. 20. 22:30 | 12 komment | Megosztás
Kategóriák: Babagasztro, Desszert, Magyaros
Címkék: 1 éves kortól, búzadara, mák, meggy, méz, rétesliszt, tejföl, túró

Oroszkrém

Első blikkre újabb szemantikai talány a Mazarin-rejtély után. Ennek az egyszerű desszertkrémnek ugyanis elsőre talán nem sok köze van az oroszkrémtorta töltelékéhez. Valójában ez is vaníliás-tejszínes-gyümölcsös, de egy nagyon kényelmesre lebutított változat. Éppen ez a jó benne, hamar megvan és finom, ráadásul nem émelyítően édes. A napokban húgom kérte el telefonon a receptjét és így nekem is eszembe jutott a rég nem kóstolt kedvenc, gyorsan csináltam hát egy adagot magunknak is.
Története az ősidőkbe nyúlik vissza, még a gimnáziumi időkbe. Ahogy sajttekercset (és vajas-sajtos fonott kalácsot), ezt is E.-nál, legjobb barátnőméknél ettem először a nagy beszélgetős-filmnézős ottalvások idején. Azóta elröppent majdnem 18 év, E. ma ünnepli 31. szülinapját, a filmnézős bulik igencsak megritkultak, de az oroszkrém masszívan tartja magát a repertoárban. Lassan itt lenne az ideje egy nosztalgiapartinak sajttekerccsel, ananászos kínai csirkével, oroszkrémmel, meg mondjuk az Idétlen időkig-gel, na meg Stinggel zenei aláfestésnek

 

Hozzávalók:

1 csomag vaníliás pudingpor (bio Alnatura a DM-ből)
5 dl tej
2 enyhén púpozott ek. nádcukor
2 dl habtejszín
2 banán
1/2 kg meggy
1 doboz babapiskóta
 néhány dl langyos tej
1-2 ek rum

A pudingot elkészítettem a zacskón található leírás szerint (ehhez kell a tej és a nádcukor), utána hagytam kihűlni. Közben a meggyet megmostam, kimagoztam (és Panni miatt turmixoltam, biztos, ami biztos), a banánt felkarikáztam.
A habtejszínt felvertem, majd összeforgattam a kihűlt pudinggal. A babapiskótákat rövid időre rumos tejbe áztattam, majd egy sorban kibéleltem velük egy üvegtál alját. Megszórtam banánnal és meggyel, majd egy rétegben tejszínes pudingot simítottam rá. Utána megint piskóta, majd gyümölcs és puding következett. Lefedve hűtőbe tettem, hidegen tálaltam.

Megjegyzés: ezzel a cukormennyiséggel egy kicsit semleges ízű krém lett az eredmény. Aki a töményebb édességek híve, növelje a cukoradagot. A felhasznált gyümölcs pedig bármi lehet a lehetőségektől függően.

2008. jún. 17. 7:30 | 3 komment | Megosztás
Kategóriák: Babagasztro, Desszert
Címkék: 1 éves kortól, babapiskóta, banán, habtejszín, meggy, tej, vaníliás puding

VKF XVI.- Mazarin kosárkák

Gourmandula kiírásának ugyan csak félig tettem eleget, de azért remélem nem fog diszkvalifikálni. A sütőt ugyanis, ahogy kérte, bekapcsoltam, viszont a piknikkosaram sajnos ezúttal nem jutott szerephez. De ígérem, hogy amint Panni olyan életkorba lép, hogy nem kell utánarohanni a finomságokat a fűben felejtve, hogy ne tűnjön el teljesen a látómezőnkből, pótoljuk az elmaradt kirándulást.
A pályaművem egy régi vágy megvalósítása. Az Ikea éttermében ettem egyszer évekkel ezelőtt egy isteni finom mandulás sütit, amit azóta hiába kerestem minden egyes alkalommal. A nevét megjegyeztem: mazarin – de sokáig hiába kerestem szakácskönyvekben. Aztán beszereztem a Backen! című kötetet és a rengeteg recept között megtaláltam ezt a hőn áhítottat is.
A sütiről elöljáróban annyit, hogy kerek piteformában is süthető, de úgy gondoltam, piknikre praktikusabb a kosárka. Az íze most sem okozott csalódást, de a hozzávalók listájából is látni, hogy nem egy könnyű darab, nem lehet belőle egyszerre egy fél tepsit megenni.

 

Hozzávalók:

A tésztához:
15 dkg puha vaj
4 dkg cukor
1 csipet só
2 tojássárgája
20 dkg liszt

A tetejére:
12,5 dkg puha vaj
12,5 dkg porcukor
2 tojás
12,5 dkg hámozott, darált mandula
1 citrom reszelt héja
2 dkg liszt

A tészta hozzávalóit kézzel összegyúrtam, 2 órára folpackba csomagolva hűtőbe tettem.
Mikor letelt az idő, kivettem, kb. fél cm vékonyra kinyújtottam és kibéleltem vele a kis fém kosárkaformáimat. Villával megszurkáltam a tésztát.
Ezután a puha vajat a citromhéjjal, a tojásokkal és a porcukorral robotgéppel habosra kevertem, majd kanalanként adagoltam hozzá a mandulát és a lisztet. Ezzel a krémmel töltöttem meg a kosárkákat, majd előmelegített sütőben, 180 fokon hagyományos módon megsütöttem őket (kb. 30 perc). Közben célszerű letakarni sütőpapírral, mert hajlamos megpirulni.

Megjegyzés: így kosárkában sütve 16 darab lett belőle, a töltelékből viszont maradt egy kisebb adag.

Forrás: Backen!

2008. jún. 15. 14:40 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Süti, VKF!
Címkék: citromhéj, mandula, porcukor, tojás, tojássárga, vaj

Banános-mogyorós keksz

Annak ellenére, hogy itt a kánikula, én  sütirecepteket fogok sorjázni a közeljövőben. Nem mazochizmusból, hanem egyrészt, mert mindig kinézek valami ellenállhatatlant, másrészt, mert purista Pannika etetése egyre nagyobb terheket ró a vállamra. Most már itt az ideje a nehézfegyverzetnek. Legutóbb például a rizses lecsómra mondott határozott nemet, majd jóízűen falatozott a főtt virsliből, melyhez kísérőnek nem kenyeret, hanem epret (!) evett. Szerintem ettől még Beatbull is összevonná szemöldökét, nemhogy egy elcsigázott anyuka.:) Szóval Pankának készült az alábbi keksz, és ezúttal hálás közönség volt, eszegetett szépen. 

 

Hozzávalók 26 darabhoz:

1/2 banán (jó érett)
2 ek. citromlé
20 dkg liszt
7,5 dkg cukor
5 dkg darált bokormogyoró
1/4 tk. só
1 tojás
10 dkg hideg vaj
mazsola (díszítésnek)

A fél banánt a citromlével egy villával összetörtem. Az összes hozzávalóból a mazsola kivételével kézzel tésztát gyúrtam. Két teáskanál segítségével diónyi halmokat raktam a tésztából egymástól kb. 3 cm távolságra egy sütőpapírral bélelt tepsire. Mindegyiknek nyomtam a közepébe egy-egy mazsolát. Előmelegített sütőben 200 fokon hagyományos módon kb. 15 perc alatt megsütöttem őket. A tepsin hagytam kihűlni, hogy ne törjenek össze.

Megjegyzés: a tészta elég lágy volt és jó vajas, ezért kicsit bizalmatlan voltam, de az eredmény isteni omlós keksz lett.
Az eredeti recept mogyorókat nyom a közepébe és még citromlével elkevert porcukorral is díszíti, én nem bonyolítottam, így is tökéletes volt.

Forrás: 1 tészta - 50 keksz

2008. jún. 11. 22:20 | 16 komment | Megosztás
Kategóriák: Babagasztro, Keksz
Címkék: 1 éves kortól, banán, citromlé, keksz, mazsola, mogyoró, vaj

Balatonszepezdi rakott rétes

Míg a bloggertársak könnyű, gyümölcsös nyári sütiket készítenek sorra, én ezzel az ősmasszívummal jelentkezem.:) Nem kimondottan nyári süti, de nagyon finom, szerintem bármikor sikert arat. Ez az első esetem rétessel egyébként, de le is rombolta minden gátlásom, tényleg nem egy bonyolult műfaj. A sütivel férjemnek szerettem volna kedvére tenni, ugyanis Szepezd kultikus hely a számára: gyerekkorában minden nyarat ott töltött és ennek keretében ismert meg engem is 18 évvel ezelőtt.:)

 

Hozzávalók:

2 csomag réteslap
10 dkg darált dió
sárgabaracklekvár
4 nagy alma meghámozva, lereszelve
egy kevés őrölt fahéj
1 citrom reszelt héja és egy kevés leve
50 dkg túró
2 tojás elhabarva
kb. 3 dl tejföl
20 dkg cukor
1 marék mazsola
10 dkg darált mák
10 dkg vaj
zsemlemorzsa

A nagylyukú reszelőn lereszelt almát kinyomkodtam, majd egy kevés őrölt fahéjjal és a citromhéjjal, -lével, meg 1-2 ek cukorral összeforgattam.

A túrót egy villával áttörtem és elkevertem a tojásokkal, 0,5 dl tejföllel, a mazsolával. Kevertem hozzá egy-két evőkanál cukrot meg egy kis citromhéjat is.

A maradék cukormennyiséget elfeleztem és a dióhoz meg a mákhoz kevertem.

Kivajaztam egy kisebb téglalap alakú tepsit. A réteslapok széléből levágtam egy keskeny csíkot, hogy elférjenek a tepsiben. 2-3 réteslap jutott 1-1 rétegre. Leraktam az első réteget, megkentem olvasztott vajjal, megszórtam zsemlemorzsával, majd megkentem vékonyan sárgabaracklekvárral is, végül rászórtam a cukros diót. Meglocsoltam egy kevés tejföllel.

A következő réteslapréteget is vajaztam-morzsáztam, majd megraktam a reszelt almával.

Utána megint réteslap, olvasztott vaj, morzsa, rá a túrós keverék.

Az utolsó réteg a mák, ezt is meglocsoltam tejföllel, rátettem az utolsó réteg réteslapot, megkentem vajjal, tejföllel és előmelegített sütőben 180 fokon kb. 40 perc alatt megsütöttem.

Forrás: Nők Lapja konyhája 2008/nyár

2008. jún. 8. 16:10 | 6 komment | Megosztás
Kategóriák: Magyaros, Süti
Címkék: alma, baracklekvár, citrom, dió, mák, mazsola, réteslap, tejföl, tojás, túró, vaj, zsemlemorzsa

Én is beszálltam: Pay It Forward!

Engem is elkapott a játékkedv, így jelentkeztem Mithrile felhívására. Ennek folyományaként várom azok jelentkezését, akik örülnének, ha saját készítésű ajándékkal lepném meg őket. Íme a feltételek:

1. Csatlakozhat bárki, akinek van blogja.

2. Az első három kommentben jelentkező kézzel készített ajándékot kap tőlem.

3. Az ajándék az elkövetkező 365 nap valamelyikén fog érkezni.

4. Cserébe előre kell fizetni, mégpedig úgy, hogy ezt a felhívást a jelentkezők is közzéteszik a saját blogjukban, vagyis maguk is megajándékoznak három embert.

Hajrá!

2008. jún. 5. 20:30 | 9 komment | Megosztás
Kategóriák: Rizsa

Mazsolás csirkemájpástétom

Este kivettem a fagyasztóból egy kis csomag csirkemájat, mert már tervbe van véve a hűtő leengedése, ezért ki kell ennünk belőle a tartalmat. Reggelre aztán meg is született a gondolat, hogy házi májkrém készül belőle. Kikerestem hát gyorsan a Stahl-féle mazsolás-csirkemájas kence receptjét, majd kb. 10 perc alatt el is készítettem. Gyakori vendég lesz nálunk, mert nagyon egyszerű és finom. Legközelebb aszalt szilvával is kipróbálom, de a mazsolából is elbírna egy kicsit többet szerintem.

Hozzávalók:

30 dkg csirkemáj
5 dkg vaj
só
frissen őrölt bors
1 ek. mazsola
2 ek. zsályalikőr (eredetileg brandy)
2-3 ek. kacsazsír (eredetileg 10 dkg vaj)

A májat megmostam, hosszában mindet félbevágtam, és egy serpenyőben a megolvasztott vajon kevergetve megpirítottam. Kb. 5 perc alatt elkészül, csak arra kell vigyázni, hogy fröcsög a zsiradék, legyen kéznél egy fedő. Kiszedegettem a szépen megpirult darabokat egy papírtörlőre és hagytam kicsit hűlni őket. Addig a mazsolát beáztattam 2 ek. zsályalikőrbe és felöntöttem annyi forró vízzel, hogy ellepje.
A kihűlt májat a botmixerem keverőpoharába tettem, sóztam, borsoztam, hozzáadtam a leszűrt mazsolát és a kacsazsírt, majd pépesítettem.

2008. jún. 5. 0:15 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Férjem kedvére, Kenőke
Címkék: csirkemáj, kacsazsír, vaj, zsályalikőr