Reggel a piacra indulás előtt még nem sejtettem, hogy békaemberekkel fogok találkozni :), ahogy azt sem, hogy vásárlás közben beúszik tudatomba egy ki tudja hol látott-olvasott vörösboros marharagu ínycsiklandó képe. A kép olyan makacsul ottragadt, hogy menten be is vásároltam marhalapockából, sárgarépából, ecetes gyöngyhagymából, meg apró szemű gombából, hogy álomból mielőbb valóság lehessen. Hazaérve próbáltam szakácskönyveimben nyomára bukkani a vágyott ételnek, ez nagyjából, több forrásból dolgozva (Váncsa, Stahl, Joanne Harris) sikerült is, majd a felszedett tudást felhasználva az alábbi remeket sikerült alkotnom, melyből férjem elismerő hümmögések közepette két tányérral abszolvált vacsorára. Ezt jó jelnek vettem.:)

Spontán vörösboros marharagu

Hozzávalók 4 személyre:

kb. 5 cm sós szalonna
2 vöröshagyma felaprítva
1-2 gerezd fokhagyma felaprítva
50-60 dkg marhalapocka
25-30 dkg apró szemű csiperkegomba
2 nagyobb sárgarépa
2 ek. liszt
1,5 ek. sűrített paradicsom
2 dl vörösbor (lehet több is, nekem ennyi volt kéznél)
víz
1 babérlevél
2-3 kis kakukkfűágacska

2 marék ecetes gyöngyhagyma

A szalonnát vékony csíkokra vágtam. A húst megmostam, a hártyákat lefejtettem róla és kb. 2 cm-es kockákra szeleteltem. A gombák tönkjét levágtam, a fejeket meghámoztam, a nagyobbakat félbevágtam. A répát hámozás után hosszában félbe- majd karikákra vágtam.

Ezen előkészületek után elővettem egy jó nagy serpenyőt, egy kevés olajat löttyintettem rá és a szalonnát rádobtam, zsírját kiolvasztottam. Utána a pörcöket kiszedegettem (később majd vissza lehet pakolni).
Először a húst pirítottam meg a maradék zsiradékon, nagy lángon kevergetve, míg meg nem pirult minden oldala, közben meg is sóztam.
Utána kiszedtem, és ment bele a kétféle hagyma, majd miután üvegesre pirultak, a zöldségek. Közepes lángon, kevergetve pirultak egy kicsit, majd megszórtam őket 2 ek. liszttel, belenyomtam a sűrített paradicsomot, majd felöntöttem 2 dl vörösborral. Elkevertem és hozzáadtam a húst is, itt mehet bele a szalonnapörc is, meg a babérlevél és a kakukkfű.
Felöntöttem annyi vízzel, hogy épp ellepje. Megsóztam és fedő alatt, kis lángon főztem, míg a hús meg nem puhult (kb. 2 óra). Közben ha szükséges, az elfőtt folyadékot pótoljuk. Fontos, hogy a víz épp csak ellepje, mert sűrű, ízes szaft a cél. Az ecetes gyöngyhagymát elég a célegyenesben hozzáaadni, mondjuk a vége előtt fél órával, mert annak nem kell sokat puhulnia.
Héjában főtt krumplival tálaltam.