Egy évet kellett várnia Stahl Judit Végre otthon! című szakácskönyvének, hogy túljussak a lapozgatás fázisán és kipróbáljak belőle valamit. Ez nem értékítélet, inkább azt mutatja, mennyi könyv vár még kipróbálásra a polcomon. Azóta több jónak ígérkező receptet is beterveztem belőle, például a burgundi marhatokányt és a szilvás-mákos darázsfészket, hogy csak néhányat említsek.
Stahl stílusán lehet vitatkozni, de talán azt senki nem vitatja, hogy megbízhatóak a receptjei. Nekem eddig csak egy-kettő volt, ami nem jött be annyira, pedig már elég sokat kipróbáltam. Történetesen ez is jól vizsgázott.

Aszalt szilvás kacsacomb

Hozzávalók 4 személyre:

5 dl + 1 dl vörösbor
10 dkg magozott aszalt szilva
1/2 narancs héja nagyobb darabokban
2 szárított chili (ha van friss, még jobb)
1/2 kk. őrölt fahéj
4 kacsacomb

bors
1/2 ek. vaj
4 gerezd fokhagyma apróra vágva

Egy kisebb fazékban összeforraltam az 5 dl bort és az aszalt szilvát. 10-15 perc főzés után kihűtöttem és botmixerrel pépesítettem, majd felöntöttem annyi borral, hogy 5 dl mártást kapjak (kb. 1 dl bor). Ezután belekevertem a narancshéjat, a fahéjat és a chilit.

A sütőt előmelegítettem 200 fokra. Előkészítettem egy nagy tűzálló tálat (nevezetesen egy fedeles jénai edényt).

A combokat sóztam, borsoztam, majd egy serpenyőben erős lángon előpirítottam bőrös részükkel lefelé kezdve. Így kb. 2 perc, majd megfordítva 3-4 perc, hogy színt kapjon és a zsír egy része kiolvadjon.

A zsírt kiöntöttem egy kis edénykébe, a combokat félreraktam. Kis lángon megolvasztottam a vajat, beledobtam a felaprított fokhagymát, megpároltam, majd ment bele a szilvás pép. Erős lángon kevergetve rotyogtattam egy kicsit, majd a tűzálló tálba önöttem az egészet és beleraktam a combokat.

Fedő alatt 200 fokon sütöttem 20 percig, majd 130 fokon folytatva kb. 3 órán át. Isteni omlós, édeskés-csípős-fűszeres husi lett az eredmény. Krumplipürét ettünk mellé.