Amit a stájer tökmagolajról tudni érdemes

Mint említettem, Bad Blumauból többek között helyi tökmagolajat is hoztunk további kísérletek céljából. Az idegenvezető ugyan elmondta, hogy egy egészen sűrű, sötétzöld olajat képzeljünk el, mégis meglepett az első kóstolásnál, mennyire intenzív ez az olaj mind színben, mind ízében. Masszívan tökmagíze van ugyanis.
A felhasználása előtt kicsit utánanéztem, mit kell tudni erről a különlegességről.

Stárjerország fekete aranyának is nevezik, színét és árát ismerve ezen nem csodálkozom, a biominőségűből  7 euró volt ugyanis egy 2,5 dl-es kis üveg.

Hogyan készül?
Az igazi, hamisítatlan stájer tökmagolajat egy olyan tökfajta magjából nyerik, melynek nincs héja (ez a fajta kb. 100 évvel ezelőtt jött létre egy mutáció révén). A tökmagot először 50 fokon megszárítják (így sokáig eláll, és bármikor nyerhető belőle olaj). A préseléshez megőrlik, vízzel, sóval hígítják és kevergetve addig pörkölik míg a víz elpárolog, s utána sajtolják belőle az olajat. A pörkölés fontos , ettől kapja jellegzetes aromáját. 1 liter olajhoz kb. 2,5 kg száraz magra van szükség (kb. 30 darab tök).

Hogyan tároljuk?
Mivel fényérzékeny olaj, a napon megkeseredik, tartsuk sötét, hűvös helyen. A bontatlan üveg kb. 1 évig eltartható. Felbontás után tegyük inkább a hűtőbe. Ha a ruhánkra cseppent, tegyük a ruhát a napra, az UV-sugárzás eltünteti a foltot. Télen erre nincs nagy esély, csak folttisztítókkal próbálkozhatunk.

Mire használjuk?
Általában hidegen használják, de a kíméletes melegítés nem árt neki.
A salátákra közvetlenül tálalás előtt öntsük, és elsőként az alkotórészek közül, hogy jól tapadjon.

Felhasználási lehetőségek:

Vaníliafagyira csorgatva
Salátaöntetekbe
Kencékhez, túrókrémekhez
Levesekbe (pl. krémleves, húsleves ízesítésére)
Péksüteményekbe, kenyerekbe

Német nyelvű receptek itt találhatók.

Mire is jó ez az olaj?
Nagyon egészséges, rengeteg vitamint és ásványi anyagot, nyomelemet tartalmaz. Mára már közhely, hogy hatékony  a hólyag- és prosztataproblémák ellen és segít megelőzni a szív- és keringési problémákat. Részletes elemzés erről itt olvasható.

Hol kapható?
A Vom Fass oldalán megtaláltam az EU eredetvédett stájer olaját, ott tehát nagy valószínűséggel kapható.

Mi készült először belőle?

 

Tökmagolajos kenőke

Hozzávalók.

3 ek. mascarpone (Cserpes termék)
2 ek. natúr joghurt
2 ek. stájer tökmagolaj
1 gerezd fokhagyma lereszelve
pici só
fehérbors

A hozzávalókat kikeverem, pirítósra kenem és kész is. Gyönyörű zöld színe lett, az íze kicsit az guacamoléra emlékeztetett.

Megjegyzés: természetesen túróval is készíthető, csak az épp nem volt itthon. Ez  a mennyiség egy óvatos próbaadagnak felel meg.

2007. dec. 9. 22:14 | 9 komment | Megosztás
Kategóriák: Rizsa, Kenőke
Címkék: fehér bors, fokhagyma, joghurt, mascarpone, tökmagolaj

Schilcher, Risling, Hundertwasser

A hétvégét a stájerországi Bad Blumauban töltöttük férjem munkahelye jóvoltából, így egyrészt kiléptem egy kis időre a gyeses monotóniából, másrészt kulináris élményekkel is gazdagodtam. A Hundertwasser tervezte szállodában teljes ellátást kaptunk, így vadászterületem a helyi svédasztalos étkező volt, volt is mit kóstolgatni. Az első napot a lekvároknak szenteltem, reggelire diós répalekvárt, tökmaglekvárt és borzselét ettem isteni ropogós zsemlékkel, és elszorult a szívem, hogy nálunk miért nincsen ilyen színvonalú pékáru. Másnap reggelre tartogattam a sajtokat, felvágottakat (még magyar bioszalámi is volt a választékban!), a legnagyobb sikere a tökmagos „kenőkének” (németül aufstrich) lett. Ezen a nyomvonalon elindulva fel is fedeztem egy boltot a szálloda szomszédságában, ahol csupa tipikus steirisch, azaz stájer terméket árulnak. Az utolsó napon szépen ki is fosztottuk a komplexumot, jött velünk egy üveg Schilcher és egy üveg Welschrisling, egy citromfűszirup, egy-egy üveg az említett lekvárokból (mind bio) és persze két üveg Stájerország fekete aranyából, a tökmagolajból is.
A Welschrislinget már helyben leteszteltük, nagyon finom, könnyű, gyümölcsös bor, a Schilchert karácsonyra tartogatjuk. A helyi idegenvezető szerint egy nagyon száraz, savanykás rozébor, ami sok embernek egyáltalán nem ízlik vagy jó esetben a második pohár után barátkoznak meg vele. Majd meglátjuk.

 

Grazba is tettünk egy rövid látogatást, de arra ügyeltünk, hogy szigorúan a Christkindlmarkt körzetében maradjunk, így volt alkalmunk megkóstolni a hatalmas sült gesztenyéket, a helyi puncsot, ami almalével és barackpálinkával készül, és betoltunk egy-egy kéteurós utcai hamburgert is, ami minden eddigi hamburgerélményünket felülírta.  Persze a könyvesboltok akciós kínálatát is felmértem gyorsan, vettem is egy könyvet a kenőkékről, egyet a bioélelmezésről és egy gyönyörűséget, a Culinaria sorozat Südostasien kötetét.  

2007. dec. 5. 22:31 | 4 komment | Megosztás
Kategóriák: Rizsa

Likőrmááániám van!

Mivel a fagyinak már nincs szezonja, a fagyigépem téli álmát alussza, ezért kellett találnom egy téli őrületet, amivel kiélhetem kísérletező kedvem. Férjem sűrített tej-felvásárló akciója és a bloggertársak szeszkísérletei hozták meg a kedvem a likőrökhöz. A fügelikőr és a Bailey’s után most kipróbáltam Mamma zsályalikőrjét és egy csokilikőr receptet is. Mindkettő némi módosításon esett át, ugyanis nem szeretem a nagyon erős alkoholokat, ezért mindkettőt hígítottam kicsit. Kísérleteim alapját pedig minden esetben a fehér rum képezte (külön köszönet a Plusnak a jóféle márkatermékükért:)).

 

Zsályalikőr

Hozzávalók:

12 dkg cukor

8 ek. + 1 dl forralt víz

egy nagy marék zsálya

3 dl fehér rum

A vizet a cukorral felforraltam, és addig főztem, míg sziruposra sűrűsödött. Közben megmostam a zsályaágakat és letépkedtem a leveleket. Természetesen csak az ép, egészséges példányokat használtam fel. Beledobtam őket a szirupba és 5 percig néha kevergetve forraltam őket. Ezután elzártam a lángot és kicsit kihűtöttem az elegyet, majd felöntöttem az alkohollal és 1 dl kihűlt forralt vízzel.

Csokilikőr

Hozzávalók:

4 dl főzőtejszín (vagy 3 dl cukrozatlan sűrített tej, 1 dl főzőtejszín)

1 zacskó Bourbon vaníliás cukor

30 dkg kristálycukor

15 dkg étcsoki (nálam 50%-os)

3-4 dl fehér rum

A tejszínt/sűrített tejet felforraltam, majd belekevertem a kétféle cukrot és a kockára tördelt csokit. Addig kevertem, míg teljesen fel nem olvadt, akkor elzártam a gázt. Hagytam kihűlni (valójában nem teljesen, mert nem volt türelmem), majd hozzáöntöttem a rumot (én 3 dl-t adtam hozzá, a recept 4-et írt). Ezután behűtöttem.

 A csokiszemcsék kicsit kicsapódtak, de ez az élvezeti értékét nem befolyásolja, sőt jó rajtuk nyammogni.:) Isteni kesernyés csokiízű likőr lett belőle. Hasonlóan nagy sikere volt/van, mint a Bailey’s-nek.

A recept a Príma Konyha Magazin 2005/1. számából származik.

2007. dec. 3. 11:29 | 1 komment | Megosztás
Kategóriák: Ital, Gasztroajándék, Karácsonyi
Címkék: csoki, fehér rum, sűrített tej, tejszín, zsálya