Mozgalmas hétvégénk volt, szombaton ünnepeltük nagy családi körben az utóbbi hónapok név- és szülinapjait. Sült csirkecombokkal és salátákkal készültem, a büféasztalon a következő fogások voltak:
Sült csirkecombok
Stefánia-vagdalt (anyukám hozta, poszt majd jön)
Tzatziki
Pestós tésztasaláta
Duplacsokis cookie
Az ismét bebizonyosodott, hogy kicsit/nagyon konzervatív ízlésű családom a klasszik salátákat részesítette előnyben és a rák- karfiol- olíva és a pestó-körte-fehérbab párosítások nem hozták lázba őket, de erre tulajdonképpen számítottam is. A duplacsokis cookie viszont újfent bizonyított.
A vendégség egyébként jól sikerült, viszont estére már 38 fokos lázban égtem és belsőséges hangulat még sehol. Már fontolgatni kezdtem, hogy ebből a körből kimaradok, de másnap reggel szerencsére magamhoz tértem, elhessegettem az ártó démonokat és enyhe hőemelkedéssel bevetettem magam a konyhába. A receptet már régebben kinéztem, megint Tim Mälzer adta az ihletet, így próbáltam ki ezt az elegáns és finom előételt. És igen, megint borgőztől párállott a konyha. Úgy látszik ez ilyen hónap…
Fehérboros rozmaringleves balzsamszirupos csirkemájjal
Hozzávalók:
1 vöröshagyma
3 ág rozmaring
10 dkg vaj
1 ek. liszt
1,5 dl fehérbor
2 dl tej
8 dl víz (jobb esetben alaplé)
fehér bors
1 dl habtejszín
0,75 dl balzsamecet
4 ek. nádcukor
1/2 tk frissen őrölt bors
6 csirkemáj
frissen őrölt bors
só
A hagymát megtisztítjuk, apró kockákra vágjuk. A rozmaringleveleket leszedegetjük, felaprítjuk. Egy lábasban 1-2 ek. vajat hevítünk és üvegesre pároljuk benne a hagymát. Egy idő után a rozmaringot is hozzákeverjük. Mikor kész, megszórjuk a liszttel, elkeverjük és felöntjük a borral. Keverés közben a tejet és a vizet/alaplevet is hozzáadjuk. Sózzuk és fehérborssal fűszerezzük. Kis lángon, néha kevergetve kb. 20 percig főzzük.
Közben a balzsamecetet a cukorral egy kis lábaskában felforraljuk. Beletekerjük a feketeborsot és addig főzzük, míg sziruposra sűrűsödik.
A csirkemájat hideg vízbe áztatjuk néhány percre, hogy a vér kiázzon belőle. Utána szárazra törölgetjük, hústűvel megszurkáljuk, majd megsózzuk. A maradék vajat megolvasztjuk egy serpenyőben és közepes lángon kisütjük benne a májat. Mikor már jól átsültek, kiszedegetjük és beleforgatjuk a balzsamszirupba, majd egy tálra szedjük.
A levest botmixerrel pürésítjük, majd egy szűrön átszűrjük. Az így kapott levet, ha közben kihűlt volna, felmelegítjük és beleforgatjuk a közben felvert tejszínt. A májjal tálaljuk.
A tálalás és fogyasztás felvet problémákat: evés közben jött az ötlet, hogy lehetne a májat kis tálkán villával szervírozni, a levest mellé pedig üvegpohárban kínálni. Minden falat mellé egy korty leves.
Forrás: Tim Mälzer Neues vom Küchenbullen című könyve.
Gratulálok!:-)
Már reggeliztem de egy kis puha friss házi kenyérrel szívesen kimártogatnáma máj melletti jó kis szaftot..ugye jó ötletnek tartja más is?:-)
Nem akarok komolytalankodni, de a máj direkt van úgy komponálva, mintha egy lesben álló imádkozó sáska lenne? (pont farkasszemet néz velem)
Juc, nem direkt, de most hogy mondod…:D Ezek szerint titkon vonzódom az ájtatos manókhoz.
VonzódUNK. Nem tudom, a Rorschach-teszt szerint ez mit jelenthet… 🙂
Hát ezt Ildinkótól kellene megkérdezni…:)