A nyárvégi rebarbarás körtelevesem (vagy körtés rebarbaralevesem?) íze még mindig izgalomban tart, ezért tegnap vettem a piacon egy kiló körtét, hogy megint ehessünk illatos-selymes gyümölcslevest. Hogy valami tartalom is legyen benne, legyen mire ráharapni, elkészítettem hozzá Julie túrógaluskáit (ezzel régi tervet váltottam valóra). Az eredménnyel maximálisan meg voltam elégedve: a leves isteni lett, a bor csak diszkrét, de érezhető háttér maradt, a galuskák pedig még kisbloggerem elismerését is kivívták.

 

Fehérboros körteleves túrógaluskákkal 


Hozzávalók:

 

1 kg körte

víz, amennyi ellepi

1 dl fehérbor

1 dl tejszín

kevés barnacukor

kevés citromlé

őrölt gyömbér

őrölt fahéj

őrölt szerecsendió

2 szegfűszeg

 

A galuskákhoz:

 

25 dkg túró

5 dkg búzadara

2 tojás

2 dkg vaj

1-2 tk. cukor

 

A körtéket meghámoztam, a magházukat kivágtam, nagyobb kockákra vágtam a gyümölcshúst. Egy lábosban feltettem őket főni, annyi vízben, amennyi ellepi. Hozzáadtam a szegfűszeget is, meg a többi ízesítőt (az arányok ízlés dolga, kóstolgatni kell, később még lehet módosítani). Mikor puhára főtt (hamar megvan), hagytam picit hűlni és botmixerrel pürésítettem. Utána hozzáöntöttem a bort és a tejszínt, megint fűszereztem az őrölt fűszerekkel (a gyömbérből tettem kicsit többet, de egyéni választás, hogy melyik domináljon) és éppen csak felforraltam.

A galuskákhoz a hozzávalókat egy tálban összegyúrtam és fél órára hűtőbe tettem. Utána kézzel kis gombócokat formáltam belőlük és lobogó sós vízbe dobtam őket. Mikor feljöttek a víz színére, kiszedegettem őket és szűrőbe téve lecsöpögtettem.