Hullámokban rámtör, hogy a hűtőben hetek óta várakozó-kornyadozó választékból gyorsan alkossak valamit. Ilyenkor nagy-nagy elégedettség tölt el, hogy takarékos asszony vagyok. A hét többi napján aztán vagy lusta-semmittevő (ez a ritkább szerencsére) vagy habzsolva piacon bevásárló, de ha a napokat átlagolom, megkapom a Horváth Ilonák és Zilahy Ágnesek álmát, az okos, előrelátó, beosztó háziasszonyt.
Legutóbbi mentőakcióm eredménye az alábbi tésztaétel.
Hozzávalók 4 személyre a mártáshoz:
20 dkg zöldborsó
50 dkg gomba
fél üveg bébikukorica
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 doboz tejszín krémsajt
2 dl tejszín
só
fehér bors
őrölt szerecsendió
őrölt gyömbér
A hagymákat megpucoltam, apró kockákra vágtam. A gombát is megszabadítottam a héjától és vékonyra szeleteltem. A bébikukoricákat is 3-ba vágtam. A hagymákat kevés olajon üvegesre pirítottam, majd rádobtam a gombát. Megsóztam, és fedő alatt puhára pároltam. Utána ment hozzá a borsó meg a kukorica, átforgattam, hozzáadtam a krémsajtot és a tejszínt. Fedő alatt kis lángon addig főztem, míg a borsó megpuhult. Közben a fűszerekkel ízesítettem, és sűrűn kóstolgatva finomítottam az arányokat. Amint elkészült, kifőtt spagettihalmokra kanalaztam és minden további turbó nélkül (úgy mint parmezán stb.) tálaltam.
Nekünk nagyon ízlett, a bébikukorica savanykás íze jó kontraszt volt a tejszínes mártásban.
Geez, that’s unbelieavble. Kudos and such.